Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-10 / 8. szám
VI. évfolyam 8» szám. KILENC PUNT üpa 58 fillér Január 16 és 21 között osztják ki a megyében az élmunkásdelvényekot A sserxösitetési iiíetuiew 40 a-út teljetitette eddig Zala megye ToTo-eredBiiésrayek BMaBBHMBMMi 19S0. Január 18« kadd (T. E.) Ötéves tervünk meg- .valósitásának biztosítékául számos olyan rendelkezés; t hoz népi demokráciánk kormánya, mely újszerűségével és fontosságával méltán áll dolgozó népünk érdeklődésének középpontjában. Rögtön meg kell állapitanunk, hogy ezek a rendelkezések újszerűségük mellett az ipari munkások és más dolgozók széles rétegeit szolgálják, hiszen az ötéves terv megvalósítása érdekében születnek. Ilyen rendelkezés az is, amit vasárnap tett közzé a magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A kapitalista gazdálkodás létfeltétele a részleges, hol nagyobb, hol kisebb, de állandó munkanélküliség. A szocialista, vagy szocialista jellegű termelésben a munkanélküliség megszűnik. Itt a problémát a szakmunkáis- hiány és a helyes munkaerőgazdálkodás okozhatja. Nyilvánvaló, hogyha olyan munkaerőgazdálkodást folytatunk, amely tervszerűen osztja el a meglévő szakmunkásokat és rendszereisen gondoskodik az uj szakmunkások olyan mennyiségű és minőségű ki- neveléséről, ahogy azt a tervgazdálkodás megkívánja, akkor nem okozhat fejtörést a termelésben mutatkozó szak- munkáhiány. Kormányunknak tehát intézkedni kell egyrészt arról, hogy üzemeinkben, gyárainkban állandó jellegű szakmunkás és szakember garnitúra legyen, másrészt arról, hogy a. gyár a2 ötéves terv során elért fejlődés követelményeinek megfelelő, jól képzett -zakmun- kásutánpótlásf kapjon. Az ellenség, a lelkiismeretlen emberkufárok Ígérgetésekkel nem egv esetben jó szakmunkásokat csábítottak el a gyárakból- Az Ígérgetések természetesen üres fecsegéssé váltak akkor, amikor a szakmunkás kilépett a gyárból, mert a jó munka lehetőségét csak a nagyüzemi termelés, a gyár tudja biztosítani. Az elcsábított szakmunkások mit tettek, amikor csalódtak a gyárból való távozásuk utáni reményeikben? ,Uj ^ gyárat kerestek, de régi helyükre nem mertek visz- szamenni. Ilyenformán olyan körforgás indult meg — nem jelentéktelen méretekben —, mely mindenképpen káros .volt egyre nagyobb feladatok megoldására hivatott gyára- Ünkban. Kárt jelentett ez a szakmunkásoknak éppen ugv, min t tervgazdálkodásunknak~ Ezért védi meg a minisztertanács határozata a szakmunkásokat a munkáscsábi- tóktól és ezért jutalmazza a több évet egy helyen eltöltő munkásokat. A minisztertanács kilenc pontból álló határozata közül hat foglalkozik a gyáripari tanulók képzésével- Megállapítja a minisztertanács: ,,az Országos Tervhivtal évente kötelezően írja elő a szakmánként, üzemenként szerződtetendő tanulók létszámát“, ,,az iparos tanulók kiképzési idejének a legköny- nyebben elsajátítható szakmákban egy évre, a többi szakmákban egy és fél, illetőleg két évre“ való leszállítása szükséges, ,-a vegyes jelegű iparostanuló iskolákat át kell szervezni“, „az átképzőtanfolyam időtartamát, tananyagát az illetékes miniszter állapítja meg“, „be kell vezetni a Sztahánov-iskolá- nak nevezett rövid tanfolyamokat. -. és a képzés valamennyi formáját alkalmazni kell“, „az iparostanulóképzés egységes irányítása szempontjából meg kell szervezni a munkaerőtartalékok hivatalát.“ E pontok mindegyike ipa- rostanulókápzésünk leglényegesebb kérdéseiről beszél és határoz, de talán mégis a leglényegesebb a tanulóidő leszállítása. Régen három- négy évig tartott a képzési idő. Emelett azonban nem fektettek súlyt arra, hogy a tanuló valóban tanuló legyen, hanem — különösen a kisiparosoknál — a gyerekdajká- Iás tói a kiskertkapáláson keresztül a cigarettavásárlásig mindent az „inassal“ végezhettek. ^ Ilyen viszonyok között még a három-négy év sem volt sok esetben elegendő a szakma elsajátításához. Most lényegében változik meß ez a helyzet. A tanulóidő ^ lerövidítése mellett ,,a képzés valamennyi formáiút alkalmazni kell, hogy a Je. hetö leggyorsabban nyerjünk minél több, m-nél magasabb termelékenységgel dolgozó munkást, jól képzett szakmunkást,“ A Minisztertanács határozatának végrehajtásában ismét megmutathatják a szak- szervezetek, hogy feladatuk magaslatán állnak. „A szakképzés fontosságának tudato- sitása, a tanfolyamok hallgatóinak toborzása, a nők mun- kába_ állításával szembeni előítéletek elleni harc, az ok- itatási munka támogatása, a lemorzsolódás elleni küzdelem, mindmegannyi, csak a Szakszervezetek segítségéve] végrehajtható feladat“, — mondja a határozat. Ha szakszervezeteink a határozat szellemében folytatják munkájukat és üzemi párt- szervezeteink fontosságának megfelelő súllyal kezelik e kérdést, akkor minden bizonnyal sikert sikerre halmozunk az uj probléma, az ©gyre jobban mutatkozó szakmunkáshiány leküzdése elleni harc terén is az ötéves "terv érdekébenSztálin generalisszimusz megnyitotta a felemelkedés útját a nemet nép előtt __ mondotta Max Reimann elvtárs a düsseldorfi béke nagygyűlésen Köztársaság területének és így a Ruhr-vidék soha többé nem lehet központja egy, a német nép részéről kiinduló imperialista támadásnak, hanem ipara csak a világ békéjét szolgálhatja. Végül Reimann elvtárs fel* hivta Nyugatnémetország lakosságát, elsősorban az ifjúságot, teljes erővel szálljon síkra Nyugat-Németország remilifarizálása ellen. A német nép — mondotta — csak akkor élhet gazdasági és politikai biztonságban, ha megoltalmazzuk a békét és ha az egységes, független demokratikus Németország az egész nemei nép hazája lesz. Ezt követően a külföldi munkásmozgalmak Düsseldorfba érkezeh képviselői szólaltak fel és hangoztatták népeik szolidaritását a német néppel, Németország egységéért éf a béke megőrzéséért vívott küzdelmében. Függetlenségé! ünnepli a mordvin nép Húsz évve! ezelőtt, 1930 január 10-én alakult meg a szovjet kormány döntésére a mordvin autó nőm terület, amelyből később autonom szovjet szocialista köztársaság lett. A lenini—sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósítása során felszámolták az ország gazdasági és kulturális elmaradottságit, szocialista ipart teremtettek és végrehajtották a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A sztálini ötéves tervek alatt a mordvin földön százával épültek a gyárak és üzemek. A mordvin falu is nagy átalakuláson ment át. A kisparaszti gazdaságok helyén több mint 1600 kolhozt szerveztek. Á köztársaság területén 1344 iskolát, valamint 17 technikumot nyitottak meg. Több mint 800 népművelési intézmény, nemzeti opera és 3 hangversenyterein is működik a köztársaság területén. A Mordvin Köztársaság dolgozói az évforduló napján tekintetüket a szovjet nép nagy vezére és tanítója, Sztálin eivíárs felé irányítják, akinek boldog életüket köszönhetik. Megette!! Sakareitlte a Magyar népköztársaság irósnak küfdöitsóge A nagy román költő, Eminescu születésének századik évfordu lója alkalmából rendezett nagy szabású országos ünnepségekre vasárnap este a Magyar Népköztársaság íróinak küldöttsége: DEVECSERY GÁBOR. KARINTHY FERENC és BARABÁS TIBOR mint a rendezőbizottság által meghívott vendégei, Bukarestbe érkeztek. A magyar küldöttség tagjai elmondták, hogy a Magyar Nép- köztársaságban nagy figyelmet fordítanak Eminescu, a nagy román költő születésének századik I évfordulójára. Budapesten január 15-e körül Eminescu emlékére irodalmi estély lesz. A magyar- országi üzemekben, a vidéki kul- /úrotthonokban és iskolákban országszerte ismeretterjesztő előadások hangzanak el Eminescu- ól, akinek műveit a mc-gyar sajtó széles körben népszerűsíti, Budapesten Eminescu költeményeinek gyűjteményét adják ki dísz- kiadásban. Á centenáriumi ünnepségre a szovjet írók küldöttsége vasárnap este indult el Moszkvából Bukarestbe Béremelési követel a CGI Kedden, január 15-én újra ösz- szeüi a franciul nemzetgyűlés Marcel Cachin kommunista képviselő, korelnök elnöklete alatt. Á nemzetgyűlés először a szokásos elnöki és alelnöki választásokat ejti meg, majd kijelöli a titkárság tagjait. Nagy visszhangot keltett párizsi politikai körökben a CGI szombat esti közleménye, amely követeli, hogy emeljék fel a béreket a háború előttihez viszonyítva ugyanarra a színvonalra, amelyen ma ez árak vannak. Az árak . a háború óta átlagban húszszorosra, a bérek viszont nyolc és félszeresre emelkedtek. A bérkérdés végleges rendezéséig a CGí három ezer forintos bérpótlék kifizetését követeli minden hónapban. A szenátus és a nemzetgyűlés közeli vitái során az ár- és bérkérdés nagy nehézségeket okoz majd a kényes helyzetben lévő Bidault-kormánynak. U In SiarcafssÉ a Wall-Streetértí“ „Békéi akarni] Äs angol dolgozók nagygyűlésen ás fáklyás tüntetésen tettek hitet a hé ke mellett, a háborús politika ellen Az^ angol békebizottság nagygyűlést tartott a Hyde-parkban. JA háromnapos nagygyűlés egyik ő szónoka Huichinsgton, függei- en munkáspárti képviselő hangoztatta, hogy kövessen Anglia baráti politikát és fejlessze kereskedelmét a Szovjetunióval és >a népi demokratikus államokká1 Stanley Evans anglikán lelkész, az Angol-Szovjet Társaság elnöke beszédében kijelentette: ugyanolyan elszántan kell doí- goz.nunk a békéért, mint ahogyan a háborúban dolgoztunk. A gyűlés után nsgyedrrréríöití hosszúságra terjedő tékíyásrne- net vonult végig London nyugati negyedén ci főútvonalakon, melyhez- útközben mindenütt hatalmas tömegek csatlakoztak, Ilyen jelszavakat hangoztatva: „Nem harcolunk a Wali-Slreei-érH Békét akarunk!-1, „Küdiéíek haza a yenki bombázókat! Békét akarunk!“ Düsseldorfban szombaton este hatalmas tömegtüntetés folyt le, amelyen a Rajna- és a Ruhr-vidék dolgozói tízezres létszámban vettek részt, hogy ország-világ előtt hi*et tegyenek a nyugati hatalmak Ruhr-diktátuma és Nyugat-N émetország remili*arizálása ellen. A tüntető tömegek ujjongó ünnepléssel fogadták Franciaország. Belgium, Hollandia, Svédország és Anglia baloldali munkásmozgalmi vezetőinek megjelenését és ez a lelkesedés tetőpontját érte el, amidőn megérkezett Max Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke. A tüntetésnél a kül- é.s belföldi sajtó számos képviselője volt jelen. A tüntetés lefolyása a Rajna- és Ruhr- vidék dolgozóinak hatalmas akaratnyilvánítása volt, hogy a Szovjetunió és a világ békeszereiő népei oldalán harcoljanak a világbéke biztosi* ásáért és Németország egységéért. Max Reiman elvtárs beszédében kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztár* saság létrejötte az egységes, békeszerető, demokratikus N émetország megteremtésének alapját képezi. A Német Demokratikus Köztársaság területén — mondotta — nem ismernek Ruhrst-atutu- mot, megszállási szabályzatot, vagy főbiztosi testületet! A szovjet kormány a Német Demokratikus Köztársaság kormányának megadta a szuverenitás jogát és Sztálin generalisszimusz megnyitotta a német nép előtt a békés fejlődés útját. Azzal kapcsolatban, hogy most van az uj statútum kihirdetésének első évfordulója, Max Reimann kijelentette: a Ruhr-vidék német és az egységes demokratikus Németország ipari központjának kell maradnia. A Ruhr-vidék ki- szakithatatlan alkotórésze az egységes, béke,szerető Német
