Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-08 / 7. szám
Vasárnap, 1950. január 8. * 3S[ffl5Si3F?5!?®5ES^í 35 Moh m termelőesoportohhan A iminkáslevclcb saet-ep© a pártsajíá életében A nő a tőkés társa dal r ” rendszerben kétszeres e nyomás alatt élt. Munkáiét fe has znál'ók ugyan, de kevesebb? értékelték, ha éppen többet é is a férfiaknál. Népi demoki'í ciánk alkotmánya minden szén- pontból egyenrangúságot é egyenlő lehetőséget biztosított i nőknek és a tapasztalat azt mu tatia, hogy az évszázadok e nyomatosa után felszabaduló n< nagyszerűen meg is állja helyé a termelésben és a közélet bár mely posztján. Vannak szé( srámmal szfahánovistáink, élmim kásáink, polgármestereink, főis pánjarnk, vállalatvezetőink, aki! o „gyengébb r>em“-ről szóló le gendákat alaposan szétoszlatva eréllyel és eredményesen végzil munkájukat. £ zociaHzmust építeni a nő! *** felszabadítása nélkül nerr lehet. Nem lehet felemelni a dől pózukat anélkül, hogy fel ne emelnénk és öntudatos, egyen- rangú munkássá ne termők a nőket, akik lakoságunk és dolgozóink felét jelentik. A 45-ös választásokon a nők még a reakciónak hatalmas szövetségesei voltak — persze elmaradoltsd guknál, öntudatignséguknál fogva. 1949-ben a nők is a haladás eszméi mellett- döntöttek s ez annak köszönhető, hogy a mi politikánk homlokegyenest ellenkezett azzai a reakciós és lealacsonyító nézettel.- „a nő maradjon a főzökanáínál'k Szerintünk a főzés kétségtelenül fontos dolog, de fontos az is, hogy meg- lesz-e a főznivaló, békében élek-e vagy háborúban, cseléd lesz-e a gyerekem vagy megbecsült és jól fizetett dolgozó — s mindezekbe a nőknek is joga és kötelessége beleszólni. Hegy áll ©z a kérdés a falun? A dolgozó parasztság fel- emelését a társas gazdálkodás kifejlesztésével, a mezőgazdasági termelésnek nagyüze- művé tételével érjük el. Az egyre szaporodó termelőszövetkezeti csoportok jelzik megyénkben is félreérthetetlenül a fejlődés irányát. Amikor azonban eredményképpen állapítjuk meg íerI melőszövetkezeti csoportjain számbeli gyarapodását és mine ségi javulását, észre kei! ven r>ünk, hogy a csoportokban ige kevés szerepet játszanak a nő és egyáltalán a csoporítago között kevés nő van. Sztálin elvtárs 1933-ban az él munkás kolhozparasztok eis< kongresszusán ezt mondta: nőkérdés a kolhozokban — fon tos kérdés elvtársak. Tudom, hog sokan közületek lebecsülik a nő két, sőt tréfát űznek belőlük. E; azonban hiba elvtársak, még pedig komoly hiba... A kolho zokban a nők nagy erőt képvi sebek. Ezt az erőt véka aict tartani bűn. Kötelességünk, bogi a nőket a kolhozokban előtérbe toljuk s ennek az erőnek helye engedjünk,” és a Szovjetunióba? rr.a az a helyzet, hogy a női számukhoz mérten veszik ki ré szűkét a kolhoz minden munká iából s a kolhozok vezetéséből Á Szovjetuniót Járt paraszt-küldőt- i isink meggyőződhettek arról köz. ! vétlenül, hogy a kolhozok vezetőségében és ellenőrző, bizottságában a nők éppen olyan számban jelen vannak, mint a férfiak s természetesen a legkiválóbb kolhozmunkások közt is. De ;p- oen Sztálin elvfárs fenti szavai bizonyítják, hogy a nehézségek ci Szovjetunió kolhozaiban is megvoltak csak úgy, mint nálunk a termelőszövetkezeti csoportokban s amíg a kolhoz-mozgalomba a szovjet asszonyok számukhoz cs tehetségükhöz mérten bekapcsolódtok, amíg a dolgozó parasztság felemelésének a munkájából a megfelelő részt kivették, számos akadállyal kelleti ott is megbirkózni s ezek között az_ akadályok között nem éppen a íegjsieniéktelenebb volt a kolhoz parasztok magatartása. Az a helyzet a mi TSzCs-ink- ben, hogy a férfiak kezdenek jó szövetkezeti tagokká válni, egyre jobb munkát végezne!: a csoportban és egyre inkább megközelítik a kollektív dolgozó fogalmát. Röviden: a csoportban építik a szocializmust. Aztán hazamenr.sk és az asszonyaikat nem vonják bele a mm .csoport dolgába, hanem, ha azo! | érdeklődést muéttn-ak, lerntii őket: majd elintézzük mi, ti csai J végezzétek a dolgotokat. Talár | nem is gondolnak rá, hoqv vér I i beli kapitalista magatartás ez az elnyomó osztályok „főzőka i náP'-efmétetbe öltöztetett ve$ze \ de!me<* politikája. Röviden: a m I * jó csopoiitagjaínk otthon qyak- ran akaratlanul a reakciót támo gat jók. Ez bizony olyan „nappa szék, éjjel ágy" jelenség, ama. lyott minél sürgősebben fel kel számolnunk. T ermelőszövetkezeteink győri * teendője, hogy a nőket fokozott mértékben vonja be c gazdálkodós minden ágába, c csoport minden munkájába. Ez nemcsak a csoport egészének érdeke, hanem a csoportlapok- nők is külön-küíon. Ha egy őnáládból többen dolgoznak a csoportban, többen is keresnek s melyik családnak nem jön jól a nagyobb kereset? Ma, amikor falvainkban mindenütt napközi otthonok létesülnek, ahol a kis gyermekek gondos felügyeletet és ellátást kapnak, dolgozó pa- raiztasszonyainknak megvan a lehetőségük a csoportmunkájában való részvéteire. Tudnivaló, hegy mezőgazdasági téren az ötéves tervünkben a szociializ- muS nagyarányú építését, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtését s ezzel a dolgozó parasztság forradalmi felszabadítását fűztük ki célul Póriunk vezetésével, — a nehéz paraszti munka és a kapitalista kizsákmányolás igája alól. Ehhez az is elengedhetetlenül fontos, hegy a dolgozó parasztok mellett asszonyaink is harcoljanak a célért. ionokban 1950 decemberében a csehszlovák ipar termelése 57 százalékkal nagyobb lesz, mint 1948-ban volt körülbelül 80 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. Növekszik a munkanélküliség Nyugatnémetországban. A munkaügyi miniszter jelentése szerint a munkanélküliek száma január végére el fogja érni a félmilliót. A béke híveinek dán bizottsága felhívással fordult Dánia valamennyi békeszerető lakosához, hogy minden üzemben és minden munkahelyén alakiisanak béke- védelmi bizottságokat. Szófiai jelentés szerint a bul- gár erdőgazdasági minisztérium megalakítása óta eltelt egy év alatt több mint 32 ezer hektár területet erdősítettek. Január 16 és 2Í között ünnep! szakszervezeti napokon mintegy 3 ezer dolgozót tüntet ki a Szakszervezetek Tanácsa ,,Élmunkás'c és „Kiváló Munkás’1 jelvénnyel. Ugyanekkor osztják ki a nyereségrészesedést és visszatérítéseket 11 ui futószalajjrberendezést kan a cipőipar az ötéves terv első évében. Vasárnao avat iák fel az ötéves terv első liidját: a külsőbőcsi Hernád-hidat^^^^ Szálé elvfárs győzelme London. Szabó László, a magyar nagymester szombaton a legutolsó fordulóban legyőzte az angol Fullert és ezzel megnyerte immár harmadszor a hastingsi nemzetközi versenyt. A hastingsi sakk versen y élmezőnyének végső sorrendié a következő: 1. Szabó László (Magyar - •"•sein-) 8 ponttal. 2, T?ossolltno fFránciaor ""•i.oö 7 és fél ponttal. 3. Lawe dr. (Kollvndla) 5 és fél ponttal, Havaseső, esetleg havazás, éj. szakai fagy, reggel helyenként köd. A nappali hőmérséklet olvadáspont felett. ' „A Pravdának rengeteg munkáslevelezője volt. Egyetlen év ftlyamán több, mint 110C0 levelet közölt. ‘ (Párttörténet V- fejezet.) Pártunk központi lapja, a Szabad Nép mellett hatalmas jelentősége van az egyre élesedő csztályhareban a vidéki sajtónak, köztük lapunknak, mint politikai napilapnak. Lapunk mindenkor a Párt politikáját, megyénkre, sőt községekre konkretizálva viszi le a tömegek közé, és vélj fel azokat a-kérdéseket, problémákat, amelyek dolgozó népünk felemelkedéséért a kapitalista és kulák elemek ellen folytatott harcunkban megoldásra várnak. Ezen túlmenően azonban mélyebb kapcsolatot teremt a széles dolgozó tömegekkel és az alulról jövő kritika és kezdeményezés figyelembevételével és ápolásával éphi a tömegek és a Párt közti kapcsolatot. A kommunista sajtónak éppen ebben van az alapvető és a burzsoázia újságírásán magasan felül álló sajátossága: a tömegek véleményére, kritikájára épít. Nem független attól, hanem szorosan ÖSzetartoznak: pártsajtó és a dolgozó tömegekA Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban a sajtó, mint hatalmi eszköz, a nép kezében van. A párt- sajtó nálunk a munkásosz* tály vezette dolgozó nép érdekeit szolgálja. Vele él, vele lélegzik, s minden megnyit- vánulábáfa hasonlóan a seáz- moigráfhoz, reagál. A párt- sajtó szempontjából tehát nem közömbös, hogy Alkotmányunk ’adta jogunkkal, hatalmunkkal milyen mértékben élünk- Világos tehát, hegy ezt a megtisztelő feladatot ösak úgy és csakis akkor tudjuk Pártáink irányvonalának és a megnövekedőit fel a dalok arányának megfelelően megoldani, ha mintaképünk, a Bolsevik Párt sajtójának mintájára, kiszélesítjük a ílcveleaő hálózatot. Az eddigi tapasztalat megmutatta, hogy számos esetben munkáslevelezőink mutattak rá olyan hibákra, amelyek időbeni orvoslása a punkon való leközlésén keresztül rövidebb idő alatt oldottak meg, vagy leplezték le az osztály ellenséget, kulák, szabotázst, dolgozó népünk épi tóműnké j ára ártalmas kapitalista ügynököket. Levelezőink ezzel a tevékenységükkel, mint ahogy Kalinin elvtárs is megállapította már nem mint magánemberek írtak magánleveleket, mert ezeknek Író] <* levelek révén politikai cselekedetet szándékoztak vémrehajtorJ és a, társadalom figyelmét egy, az ő általuk ismert balra terelni, rámutatni a bat okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasolnak a baj orvoslása céljából. Sajtónk csak akkor ö ,:heí I be igazán hivatását, ha a munkás, dolgozó és paraszt tudósítók, levelezők ezreit tömöríti a lap. ma még szűknek bizonyuló szerkesztő-gárdájába- Ebből folyik egy igen lényeges és alapvető kérdés: — a lapot csak akkor érzik igazán magukénak az üzemek és földek dolgozói, ha időnkint saját írásaikat is megtalálják lapunkban. Ez eredményezi levelező'nk aktiv és rendszeres részvételét n lap szerkesztésében és megírásábanLenin elvtárs a sajtó szerepéről és szerkesztéséről adott véleményében leszögez te: „• •. a sajtó akkor tesz eleven ét> időszerű, ha majd öt vezető és állandóan működő iróemberre ötszáz és ötezer nem irodalmár jut.“ •Lenin elvtárs ezzel a véleményével még inkább aláhúzza a munkás és paraszt ■levelek fontosságai. Előttünk •áll a feladat: a dolgozók sr£- les rétegeire támaszkodva al- :kálmát és módot kell adnunk számukra, hegy az állam ügyelnek intézéséből és a hatalom gyakorlásából a lapon •keresztül i* még fokozottabban kivegyék részüket. További építőm unkánkb a n hatalmas jelentőségűek a termelés frontján elért nagyszerű győzelmeink az ezek feltételeit .megteremtő ui szocialista munkamódszerek 03 tap asztalaink, valamint az alulról jövő lendületes jkezde meny e zés. Lapunknak nem kis része van abban, hogy ezeknek a módszereknek közrebocsátásával szélesebb tömegek ismerkedtek meg a sztahanovista munkastílussal és ezen keresztül értek el kiváló termelési eredményeket. A hozzánk beérkező levelek nemcsak ezekről az eredményekről számolnak be, hanem fényt derítenek különböző, dolgozó népünk ellen irányuló akciókra, közlik azok helyét, idejét és egyéb körülményeit, s mintegy ezzel is aktivan hozzájárulnak az ellen- tég kíméletlen leleplezéséhez. Mint ahogy a levelek tömé-’ gélből kitűnik, ezek nem csupán személyes tapasztalatok közlésére szorítkoznak, hanem ezen túlmenően összekapcsolják az üzemi vagy falusi kérdéseket a szocializmus építésének nagy ügyévelA most előttünk álló nagyjelentőségű feladat: 5 éves nemzetgazdasági tervünk végrehajtásával ?. pártsajtóra is komoly feladatok hárulnak, melyeket csak úgy képes sikeresen végrehajtani, ha a munkásíe vele zésen keresztül kapcsolatait még inkább elmélyíti a dolgozó tömegekkel. Ezért döntő fomtoságu építő és nevelő munkánk szempontjából, hogy fúr’vcérna- riussiink, munkások és dolgozó parasztok még fokozottabb részt kérjenek ék vállaljanak megyei ' párt la punk szerkesztéséből. (SERFÖZ0)
