Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-07 / 6. szám
4 Tanulunk a tervért Az ötéves 'terv jobb munkát kivan dolgozóinktól. De jobb munkát csak jobb elméleti felkészül seggel lebet végezni. Ezért kapcsolódnak be dolgozóink legszélesebb rété' goi az elméleti oktatásokba és ezért jelent örömet az a kitüntetés, ha valaki pártiskolára mehet. A MAQRT nagykanizsai központi javítóműhelyéből öten részesültek ebben a kitüntetésben és hármat közülük az itt- következő sorok mutatnak be. * Soős «Yózsef elvtársat nem nehéz megtalálni, a Vasvázasban. Ott dolgozik esztergagépe mellett. Ők ketten jól megértik egymást, mint két testvér. Soós elvtárs a sztálini műszak alatt 561 százalékot ért e1 gépével és hosszú hónapok alatt egyetlen egy darab selejt je akadt. Decemberi átlagteljesítménye 101 százalék, de ezt fokozni akarja. Most azonban rövid időre elszakad gépétől Soós elv- társ. Pártiskolára megy. — Nem lehet valaki jó szakember — mondja —, aki csak a gyakorlati síkon mozog és az elmélettel nem törődik. Nekünk kommunisták nak különösen gondot kel1 fordítanunk az elméletre: mert csak igy tudjuk a szocializmus építésének ügyét előbbrevinni. Én már jártam szemináriumokra, de most különösen örülök annak, hogy pártiskolára mehetek. Azt akarom, ha a pártiskoláról nagyobb elméleti tudással visszajövök, még nagyobb és komolyabb eredményeket érjek el. •k Nem hisszük, hogy lenne olyan ember a MAÖRT-nák aki ne ismerné Talíáes ©-yöirgyy elvtársat. Minden párt- és szakszervezeti megmozduláson ott lehet látni, ha pedig dolgozni kell a Pártért, ott is az elsők között van. Most ő is azok közé a kitüntetettek közé került, akiket a Párt iskolára küldött, hogy még jobban elsajátítsa, Pártunk elméletét. — Nem, csak kitüntetés, hanem' kötelesség is a kommunistáknak elméletileg képezni magát. Én ugyan rósztveszek a szemináriumi oktatásokban — mondja —, le én úgy érzem: a párt- iskolán alkalmam lesz arra, hog- a tanultakat jobban elmélyítsem magamban. Már -égi vágyam volt, hogy elmenjek a pártiskolára, ahol még öntudatosabb kommunistává képezhettem magamat. * Amilyen könnyű Soós elv társat megtalálni a gépmű helyben az esztergapadja mellett, olyan nehéz rábukkanni a vasvázasban Illés ILmj<©§> elvtársra, a termelési felelősre. Ő róla azt mondják az üzemben, hogy a munka verseny motorja és mindig ott tűnik fel, ahol legnagyobb szükség van rá. Most is éppen a munkapadok mellett iár kint, amikor végre rábukkanunk. — Szívből örülök annak, hogv •nártiskolái’a mehetek — mondja. — Diába igyekszem azon, mint az ÜB termelési felelőse, hogy a dolgozóink jobb eredményeket érjenek el a szocialista munkaverseny- ben, ha magamat nem képzem tovább. Én már régen rájöttem arra, hogy nem elég az, ba valaki jó gyakorlati munkát végez és az elméletet elhanyagolja. Most néhány hétre elmegyek az üzemből a párt-iskolára. Amikor visszajövök, azon fogok igyekezni, hogy az üzemünk az ötéves terv teljesítéséiben Pártunk útmutatásai szerint az élen járjon. Felelőtlenség, hanyagság, lógás a kanizsai Közraktárak épiU estesénél, ahol „az utolsó simvégzik Úgy terveztü3*, hegy a Közraktárak sörgyári telepéről készítünk riportot. Útközben már azon. gondolkoztunk, mit is Írunk a hatalmas gabonahegy ékről, hogyan számolunk be arról, mit is rejteget magában a hatalmas raktár. A portás már a kezdetnél lehűtött bennünket. — Hol & :raktár? — érdeklődtünk és ezt a választ kaptuk: —Úgy tudom még nincsen kész, néhány munkás még dolgozik, az építésvezető azonban bővebb felvilágosítást tud adni- Hogyan? Már julius első napjaiban megkezdték a Magasépítő dolgozói az átalakítási munkálatokat és még most januárban sincsenek kész! — Már csak az utolsó simításokat végezzük — újságolja büszkén Tóth István, építésvezető. Meiaj fisaik tálára be a főbejáraton — mondja udvariasan. A „főbejárat1“: szűk kis ajtó, amelyen egy testesebb ' ember csak féloldali fordulva tud átjutni- Hogyan viszik ezen be a közraktárak dolgozói a gabonával teli zsákokat? Aztán.félhomályba burkolt folyosókon, lága-s termekén az ép i tóműn- kásokat keresi tekintetünk. Hol vannak a munkások? — Mindössze ketten .vannak — válaszolj^ kérdésünkre az építésvezető — a többiekét más munkákra osztották be. — Lassan feljebb és feljebb jutunk az emeleteken, s minden fordulóban azonos kép fogad Bennünket. A faliak végén kibontott drótszálak. A villany beszerelése folyik- Hiszen ezt már októberben elkezdték, s még ■nincsen kész? — Dolgozik itt három villanyszerelő — tudjuk meg kísérőnktől, azonban dolgozni őket nem láttuk- Amint később megtudtuk: a villany- szerelők inkább foglalkoztak mással, mint a mukák elvégzésével. A legnagyobb meglepetés azonban a legfelső emeleten ért bennünket. — Itt uj tetőzetet készítettünk — bök felfelé az építésvezető. Élénk elismerésünk alatt .szemünk egy pillanatra -a betonpadlózatra téved. Két léket vettünk észre a padión. Hát ez mi? — Ide akartuk beszerelni az elevátort. Azonban kiderült, hogy nem fér be, mert a gépházává] együtt magsabb, mint , az egész helyiség — mondta az építésvezető- — Most valami más megoldást kell keresniKiderült, hogy bár az »utolsó simításokat“ végzik, de az elevátor még nincsen felszerelve. Nincs bevezetye a .villany, a szűk „főbe:á.ra- .ton“ nem lehet zsákokkal bejönni és az épület elé tervezett rampa építését sem 'kezdték megMiau «tea: — mondják — az ITI, a ter- Vezőintézet hibája, lehet, de hibázott a vállalat is, A tervezőintézet eredetileg csa- •vartv'assal akarta elkészíttetni a vasbeton mennyezetet. Tudvalévő, hogy ezt Magyarországon nem gyártják és igy szeptember 23-ra ■ nem készült el az épület. Uj elgondolás szerint gömbvassal kellett elvégezni az építkezést- Hosszas bürokratikus áttervezési munka után végre megkezdték a munkákat, de az újabb határidőre, december 6-na sem lettek kész. Miért? Mert a vállalat vezetősége' nem nézett utána a munkálatoknak, mert az épületen dolgozókból teljesen irányzott az egyéni felelősség. Ma már január 7-éí Írunk, q kiváncsiak vagyunk mi az ókia, hogy építkezéseket még most sem fejezték be. Mi történt hát itt? Úgy Játszik neon vettek tudomást ■a. Párt Politikai Bizottságának, a minisztertanácsnak éc a MÉMOSz-nak az építőiparban hozott határozatairól sem az ITI, sem a vállalat vezetősége, sem az építkezésnél dolgozók. Mi osztjuk Tóth építésvezető szavait: „Valami más megoldást kell keresni. SZABÓ BIBE Mi as alma és kör’e ? K!SS JŐZSEFNÉ zalalövöi latos tekintélyes csomagot adott %! Bcdaoesire. Tartalmat ..KÖR Ti; ÉS ALMA" feíDural ’álra e! A csomag sólyát feltűnően nehéznek találta a aorta. Az ellenőrzés során 14 kg sertéshús. 3 rlrb puccolt hízottliba és 7 drb csirke sorakozott elő qyors egymásutánban a csomagból. Á csomagot elkobozták, a spekuláns Kiss Józsefné ellen eljárást indítottak. Szombat, 1950. január 7. Egy kis természettudomány A FöM — ^porgéttyii“ Ha a Föld csak a Nap körül mozogna,. nem ismernénk a nappalnak és az éjjelnek a váltakozását. De a Föld, miközben évi útját végzi a Nap körül, 365-ször megfordul sajátmaga, vagy, mint mondani szokták: ,,saját tengelye körül“ is. A valóságban a Földnek nincs semmiféle tengelye és az a kifejezés, hogy „megfordul saját tengelye körül“, azt jelenti, hogy a Föld egy teljes, 360 foknyi, fordulatot végez önmaga körül. Ma íorditYa volna,., Biz,onyitja-e a nappalnak és az éjjelnek a váltakozása a Föld forgását önmaga körül? Nem. Képzeljétek el, hegy a földgömb mozdulatlan, a Kap pedig forog körülötte. Akkor naponta épp igy láthatnék a nappali világosság váltakozását az éjtszakai sötétséggel. így is gondolták ezt az ókorban. Ám tegyük fel, hogy a Föld a mindenség mozdulatlan középpontja és hogy a Nap naponta (bár a Földhöz viszonyítva óriási nagyságú) maga száguldj,a körül bolygónkat. Ekkor felvetődik a megmagyarázatlan kérdés, miért kell a nagyobb testnek keringenie a kisebb körül? De ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a nehézséget, akkor is alig lehet elképzelni azt a valószinütlenül nagy sebességet, amellyel a Napnak a 1 Föld körül kellene futnia. 365-szörte gyorsabban kellene száguldania a Földnél, vagyis másodpercenként tízezer kilométer sebességgel, tehát tizenkétezerszer gyorsabban a kilőtt puskagolyónál. A Nap a Földhöz legközelebb lévő csillag. A következő legközelebbi csillag 300 ezerszer messzebb van a Földtől, mint a Nap és ennek a csillagnak mégis minden csillagnap alatt meg kell futnia egy körpályát a Föld körül és ismét visszatérnie eredeti helyére. Itt már igazán való- szinütlenül nagy gyorsaságot kellene feltennünk, olyant, amely összemérhetetlenebbül nagyobb a fénysugár terjedési sebességénél. A távolabbi csillagok pedig még nagyobb, szinte természetfeletti sebességgel kellene hogy száguldj anak. Ekkora, a rendkívülit is meghaladó sebességet a csillagászok nem észleltek és nem i,s észlelhetnek. Nem észsze.rübb-e tehát azt fék* tenni, hogy a Föld nem mozdulatlan középpontja a világmindenségnek, hanem közönséges bolygó, amely magai körül forog? A Foucault-félc ingakiséi’let De hogyan bizonyítják a jelenkor tudósai azt, hogy valóban forog a Föld? A csillagászoknak. igen sok bizonyítékuk van erre s ezek közül legalább 10 döntő bizonyíték. A legszemléltetőbbek és legmeggyőzőbbek egyike a Foucault-féie ingakisérlet. A kísérlet lényege köny- nyen érthető: a. legegyszerűbb inga is (például egy fonál végére kötött kő vagy egyéb súly) állandóan egy és ugyanazon sikban fog lengeni. Mégha megcsavarjuk is a fonalat és összesodorjuk szabad végét, az inga lengési síkja akkor sem változik.. íme, azt a szemléltető kísérletet mutatta beazl851-ik évben Foucault francia tudós, hogy szemmel láthatóan bebizonyítsa a Földnek egy nap alatt végzett forgását. Párizs egyik legmagasabb épületében, a Pantheonban, egy volt templomban, 67 méter hosszú acélfonalat függesztett fel a mennyezetre, a fonál alsó végére pedig egy 28 kilogramos súlyt akasztott. Foucault igy okoskodott; ha a Föld valóban megfordul naponta önmaga körül, akkor a Pantheon padlója is, mennyezete is fokozatosan elfordul. Azonban a lengő inga eközben is megtartja mozgásának eredeti irányát, vagyis lengési síkját, amint ezt a fizikusok mondani szokták. A líizoisylték Az inga tehát minden lengésnél uj nyomot rajzol. Avégből, hogy az inga minden lengése látható jelet hagyjon maga után, a Pantheon köralaku padlóját homokkal borították, az inga súlyához pedig tüt erősítettek. Foucault kísérlete fényesen sikerült: az inga lengési ideje alatt annyi jelet rótt a homokba, amennyit a számítások előre megmondottak. A Föld tehát forog! — bizonyította be Foucault kísérletével. A kísérlet annyira szemléltető és meggyőző volt, hogy minden kétkedés macától megdőlt. A német nép sohasem fogja tűrni, hogy a Ruhr-vidéket k szakítsák Németország testéből I * A Nyugatnémetországi Kommunista Párt január 7-ére és 8-ára nagyszabású béke'ünietésre hívia fel a Ruhr-vidók dolgozóit. Ezzel kapcsolatban a Német Szocialista Egységpárt vezetősége harcos üzenelet intézett a Ruhr-vidék dolgozóihoz. A Német Szocialista Egység- párt — mondia az üzenet — ünnepélyesen kinyilvánította, hogy a német nép sohasem fogja lűrni, hogy a Ruhr-vi- déket kiszakítsák Németország testéből. Az angol-amerikai imperialisták most a második világháború kitöréséért felelős nyugalnémet- ország’ cinkostársaikkal együtt ismét megkísérlik, hogy a Ruhr- vidéket elkülönítsék Németország gazdasági életétől és a Kelet ellen irányuló nemzeti elnyomó politikai és háborús gyújtogatás támaszpontjává tegyék. Minden becsületes német hazafinak a nemzeti front keretében kell harcolnia a békéért és az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért.
