Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

Péntek, f950. január ®.

GUTORFŐLBE ÉS V

— De mennyire, hogy mi is részesültünk a hároméves terv áldásaiban! De van-e Zalában olyan falu, amelyik nem kapott valamit a Tervtől? Alig hiszem öcsém — adja meg1 nyomban rá a választ határozottan az öreg Novak bácsi. Az egyik újonnan épült házra mutat a kezében lévő pipaszárhal: — Ehun a, egyik a 13 közül! Mindahányat a kommunisták által kidolgozott Terv adta. —. Koncé Margit, a Párt egyik népnevelője, éppen szembe jön velünk az iskola kapujából. Lajos bácsi büszkén mutat rá: — Most megy párt- iskolára, egy tanfolyamot meg most végzett, oszt csak jobban tudja, már, mint magam evvel az 55 esztendős fejjel észben tartani...

Az elvtársnő egy gyors mozdulattal előveszi jegyzet- füzetét: No, így könnyebben megy és pontosabban.

Est kígpía a falu

— 1947-101 két híd épült a községben — kezdi a. magyarázatát—, akkor 77 ló volt GutorfÓidén, ma meg 107 van, három, siló helyett ma 9-el számolunk —. Egy kerékpáros halad el mellettünk az úttesten.

— Még elüt ez az Őrdöngös masina, annyi van már belőlük, hogy csak no — bo- szankodik egy kicsit Cigány Péterné, miközben átfutott a koosiútról.

— Hasznos -dolog ez Ci- gányné — mosolyog az öreg Jani bácsi. Úgy tudom, ma már 120 szalad itt a községifen, 1938-ban viszont csak irrt itt-amott volt mutatóban a módosoknál. Én taposom az 55 esztendőt, de az ebadtát, még megtanulok biciklizni. — Egy masinát be is állított am magamnak az ötéves tervem első esztendei éré!

Iskola, bekötőiét, villanyfény

— Egy szó, mint száz. nálunk is nagyot emelkedett az életszínvonal — toldja meg a szót Simonná. A földműves- szövetkezetünk két boltjának

az 1948-as esztendőhöz képest, szinte kétszeres volt a forgalma 1940-ben.

— Sportpályát is kaptunk

— jegyzi meg Bányai tanító j

— és ami a legfontosabb, a majorban meg új iskola épült. A Népköztársaság’ Alkotmánya a falu gyermekei részére biztosítja a művelődéshez való jogot. így váltotta valóra a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi eivtiárs- sal, a mi hároméves tervünket.

Besötétedett. A szemközti házban lámpafény gyűlt. — No, ez sem tart sokáig; jön az áldásos 'villanyfény — ragyog fel Konec Margit szeme —. Hozza, az ötéves terv nekünk is. Meg aztán emberek

— magyaráz lelkesedéssel — megépül a szentpéí er földei bekötő ut, dögkutat, meg fűzöl tó szer tárt is kapunk.

Már egy jókora kisgyűlés tárgyalja Gulőrlőidén, itt az iskola kapujában a község ötéves tervét. Ismét Bányai tanítóé a szó: kitörő lelkesedéssel fogadják, hogy kultúr- ház is épül a nagy Tervben.

— No, halljátok — szól közbe újra Novák János bácsi —

5 esztendő múlva alig lesz különbség a falu meg a város közt, ha csak annyi nem, hegy ilt falun mégis pirospozsgásabbak lesznek a menyecskék.

A tervért

dolgosul, harcolni hell

összekacagnak valameny- nyien az öreg elmés megjegy_ zésén. Végül is megint Konec elvtársnő hangját halljuk:

— Hogy a terv megvalósuljon, nem megy ám az úgy simán, azért dolgoznunk, harcolnunk kell. Szóval harci kérdés az, bogy a magunk, meg az ország jobb jövőjét elősegíthessük, • meg a béke táborát növeljük, ezzel válaszolhatunk legméltóbban a háborús úszítoknak, meg a hazai reakciónak itt, Gutor- i'öldén is. Tehát a, Párt és Rákosi elvtárs útmutatásait mindannyian legjobb munkával végezzük és soha. sem feledkezzünk meg arról, hogy tanuljunk, képezzük magunkat ugyanúgy, mint a Szovjetunió vadamennyi dolgozója.

— Úgy lesz — halljuk innen is, onnan is a választ. Ez az a Terv, amelyikért mindany- nyiunknak érdemes dolgoznunk, de érdemes harcolnunk is.

Súlyos büntetést kaptak asöjíöri dolgozó parasztok ellenséget

Farkas Vilmos, a söjtóri földmi vessző vetkezet volt ügyvezetője, a múlt nyár folya.- mán a cséplési géprészt szedte össze a csurgópusztai ujgaz- dáktól, többet szedett a megengedettnél és a gabona- gyűjtőhöz történt beszállításkor 94 kg feleslege mutatkozott, amire Csuka Jenő szövetkezeti terménygyüjtő, söj- töri lakos C vételi jegyet nemlét-ező személyek nevére kiállította és utána a pénzt Farkas Vilmos felvette. Csuka Jenő gabonagyüjtő előre adott ki vételi jegyeket be nem szolgáltatott gabonára, Molnár István sojtori lakos

nevére, azzal összebeszélve 3S3 kg rozsról adott ki C vételi jegyet, amire Molnár a pénzt felvette és Csuka Jenőnek adta át, mig vételi jegyet rnagának tartotta meg. Csuka Jenő a múlt évi kéezletmarad- ványát, kb 30 q különféle terményt nem kezelte gondosan, s így az megromlott. A zalaegerszegi uzsorabiróság egyesbirája az említett bűncselekményekért Farkas Vilmost 3 hónapi fogházra és 3 évi hivatal- és jogvesztésre, Csuka Jenőt 2 évi fegyházra és 5 évi hivatal- és jog vészesre, Molnár Istvánt 1 hónapi fogházra. ítélte.

MAJD KICSATTAN az élettől. Vidám, mosolygós arcú 18 esztendős parasztleány. Ide szokott járni a községházára. A takarítást végzi el, meg befűt reggelente. Édesapját a fasiszta rablóháború vérzivatara ragadta el a családtól. A felszabadulás után két holdat juttatott a családnak a munkásosztály, a Kom. munista Párt. Egy öccse is vau. Itt él Muraszemeuyén, a magyar-j ugoszláv határszélen.

ik- AZ ÉLETEMRŐL beszéljek? Hát szívesen. Elmondom mi volt az első lépés, amelyet a Párt felé tettem, amit még akkor nem ismertem fel. A kommunistáktól kapóit két holdon anyámmal együtt megkapáltuk a szemnek a földet, mert befogónk nem volt. De a termelés volt a legfontosabb akkor, bármilyen körülmények között is. A dolgozók asztalára kenyér kellett. Emlékszik? - Elmentem marokszedő lánynak 1946. ban. Dolgoztam és munkámmal én is építettem az országot.

ir

— 1947-BEN, amikor B’a- rankovicsék itt uszítottak a demokrácia, ellen, nyíltan néhány ad magammal mélységesen <díl étkük őket. Igaz, hogy

Horváth Ilonában nem csalódik a Párt

szinte ki is néztek bennünket n faluból Zalek J ulival együtt Mi azonban összefogtunk ellenük. Csak kevés volt még akkor az az erő. Valami mindig vonzott a1 Párt felé, deneru világosított fel engem senki, bogy mit jelent kommunista párttagnak lenni. Olvastam, meg hallottam, hogy a kommunisták is ugyanazt akarják, mint amit én érzek: békét, , függetlenséget, jólétet. Végtelenül örültem, amikor a kommunisták győztek a választáson.

— MÁR A RÁDIÓBAN, újságban nem volt Rejted Mátyásnak, meg a Párt ^Jpi vezetőinek olyan beszéde, amit ne hallgattam vagy ne olvastam volna,. DéF'OSz-tag lettem, majd beléptem az EPOSz-ba. Össze-össze jöttünk néhányan és megvitattuk ott a. politikai eseményeket. A reakció azonban igen erős volt. Mi csak álltuk a sarat. Hej, de sok-sok szép emlék és sok harc ... Eljártam a pártnapokra. Részt vettem egy-e.gy politikai, megmozduláson. Sajnos, azonban megA szocializmust épito Magyarország már a 3 éves terv keretében is messzemenően az uj gazdasági és politikai szerkezetünknek megfelelően szervezte át egészségügyünk előbb- revitelét, mindig üzemelőit tartva az élenjáró Szovjetunió egészségügyi szervezetét. A biztosító intézetek egységesítése teljes egészében, most már küszöbön áll, miután előbb a mezőgazdasági dolgozók, majd az OTBA, a "’dmüvesszövetkezetek tagjai, a népi kollégiumok ifjúsága, ezt követően a Posta és részben a MAV dolgozói kerültek az. OTI hatósugarába. A közegészségügy regionális átszervezése a megyék átszervezésével fog egyidejűleg végbemenni. A nagy ipari centrumokban a rendelőintézetek és kórházak összekapcsolása volt az a helyes lépés, mely az előbbiekkel együtt a dolgozók egészségügyének korszerűsítését célozza. Csak akkor látjuk a való eredményeket helyes szemszög alatt, ha figyelembe vesszük egyszersmind azt is, hogy ezekkel párhuzamosan az ország lakosainak gazdasági és életszínvonala is tervszerűen emelkedett!

A

z 5 éves terv az átszervezés befejezésén kívül azonban egészen uj feladatok elé állítja az orvos-egészségügyi dolgozó, kát. Uj követelményeknek kell megfelelniük akkor, midőn az ország 5 év alatt mezőgazdaságiipari országból ipari-mezőgazdasági országgá válik. Csupán za- lamegyei viszonyokat figyelembe. véve, az előttünk fekvő 5 éves tervből nyilvánvaló, hogy Zala megye komoly iparosodás előtt áll. Láthatjuk, hogy ipari dolgozók ezrei vállalnak munkát az 5 éves terv kivitelezése során, Ezek szerint tehát az egészségügyi dolgozóknak fordulatot kell venniük az ipari betegségek gyógyítása, megelőzése felé!

T

eljesen uj munkakör ez a zalamegyei egészségügyi dolgozók előtt, mert csekély kivétellel az eü. dolgozók éppen az egészségtelen korábbi gazdaságpolitika folytán ipari betegségekkel csak szórványosan foglalkozhattak. Ha a MAORI, a bazalt- és bauxitbányáinkat telsobetegedtem. Jóit a tagzárlat, és EPOSz-tag maradtam.

"k

EGYSZERRE felvidul az arca Horváth Ilonának, amikor az elmúlt esztendő emlékeiről beszél.

— Mint népnevelő dolgoztam a választások alatt; úgy beszéltem, ahogyan a dolgozók éreztek. Boldog“ is voltam, hogy községünk 100 százalékban a Népfrontra, Rákosi Mátyásra szavazott, összefog tünk aztán, 3 EPOSz lány: én meg a Zsalok-testvérek, hogy most már munkánkkal is érdemesek leszünk a legnagyobb megtiszteltetésre, hogy elnyerjük a tag jól ölt séget. A csobaki állami gazdaságba közvetített, ki bennünket a DéFOSs arató és cséplő munkára.

Egészen tűzpiros lesz az arca, olyan lelkesedéssel bei szél most.

...120 százalékban teljesítettem a normát, oszt 26 forintot is megkerestem naponta. Külön női háló, fürdőszoba. jó koszt volt a.z osztályrészünk. Nem úgy, mint apáinéknak annak idején,

akik a közös pajtában, szalmán vágódtak végig a 12—16 órás munka fáradtságától az urak ezerből das birodalmában.- SZEMINÁRIUMRA jártam cs bizony megszeret tóm, de főként megismertem a Pártot... Azóta idehaza, megalakítottuk az EPOSz leány- koszorút, tanulunk és tanítunk. A pártszervezet helyi titkára a.z elmúlt napokban így szólt hozzám: ,,Az ilyen becsületes, szorgalmas leány nak,.mint Te, köztünk a helye, Ilonka, hogy minél iöb ben legyünk itt és erősítsük a béke frontját a magyar végeken és diadalra segítsük Pártunk vezetésével mind annyiunk jobb jövőjét jelentő ötéves tervünket’.

k

HIGYJE EL elvtárs, a bol dogságtól kiült egy kövér könnycsepp a szempilláinra, amikor az engem ajánló két elvtárs szavai után a tagság egyhangúlag felvett a Párt tagjelöltjei sorába, Beteljesedett hát életem legelőbb vágya. És ígérem, innen a magyar határszélről, hogy nem. feg bennem csalódni a Pár tóm és minden erőmmel részt veszek az új országépítésbCn, erősítem a béke táborét.

f&ttkász}

roltuk, már végeztünk is a zalamegyei ipartelepekkel. Az 5 éves terv keretében felépülő gyáraink (finommechanika, konfekció, vaj. és sajtgyár, elektromos ce’ntrálé seb.) képzett üzemorvosokat és üzemi egészségügyi dolgozókat kívánnak, a gyárak mellett létesülő szociális intézmények (cse- csemőgondozck, napközi otthonok, üdülőtelepek stb.) képzett gyer- mekszakervosokat, gondozónő. két, szülésznőket. A mezőgazdaság gépesítése a mindjobban sza. porodó gépállomásokkal, bár az egyik oldalon csökkenteni fogja az aratási, betakarulűsi idő túlzott alkoholfogyasztás okozta sérüléseit, de a másik oldalon számolni keli a gépek által okozott egyéb mechanikus sérülések, kel.

A inegyében bárhol dolgozó gyakorló orvos, szülésznő, védőnő, járási egészségőr stb. munkaköre tehát szélesedik és evvel felelőssége is. Az 5 éves terv egészségügyi feladataira már most jól fel keli mindenkinek készülnie, azon a poszton ahova állt vagy állították, az uj terv uj feladatok megoldását teszi szükségessé. A megyében folyó orvostovábbképzés látogatottsága örvendetes tény, a hatósági (kör) orvosok által történő szülésznői továbbképzés a csecsemő és gyermekgondozás terén hasznos munkának ígérkezik, de önképzés nélkül, azaz minden egészségügyi dolgozó saját erejéből való továbbképzés nélkül nem fogunk tudni megfelelni a követelnie* nyéknek.

Az önképzésnek egyetlen ** erőforrása és gazdag tárháza a Szovjetunió, már nálunk is megjeleni orvosi és egészség- ügyi szakmunkái, ezenkívül hazai szerzők ugyancsak szovjet tapasztalatok alapján megirt komoly munkái az ipari betegségek', ről, szociális egészségügyről, gyermekgondozásról stb Az ÓEGSzSz minden áldozatot meghoz, hogy a Szovjetunió orvosiu.- demánya minden tagjához eljusson és minden hónapban vaskos kütegben küldi meg orvos tagjai részére szovjet szerzők magyarra leforditoit munkáit. De nem elég, ha csak az efi. dolgozók maguk bővítik minél szélesebb körben e nélkülözhetetlen forrásokkal tudásukat, hanem oda -keil hatniuk éppen a megelőzés, a nraeveníio ércekében, hogy az, a dolgozók minél szelesebb körébe is eljusson. Az OEUSzSz helyi csoportjainak igyekezniük kell a szocialista orvostudományt és egészségügyet minél szélesebb körben terjeszteni, ezáltal tanítva tanulni! Egy helyi csoport sem maradhat ki ebből’ a munkából, nemcsak a 10 járási székhelyre gondolok üt, hanem tg kell jusson a legkisebb faluig is ez a tudomány, melyre nagyon alkalmas, ha az eü. dolgozók haladéktalanul bekapcsolódnak a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatok, ba mindenütt. Az eladásokba rendszert kell bele vinni, ne legyen az ötletszerű és kapkodó, jól fel - készülten kell a hallgatóság elé állni és az előadók között orvos, szülésznő, védőnő, állatorvos, járási egészségű:- egyaránt ott kell legyen.

K* rövid közlemény kereié—* ben csak a valóban döntően fontos szempontokra lehetett rámutatni, melyek az 5 éves tervvel uj munkakört adnak az eü. dolgozóknak. Ha minden eü. dolgozó haladván a korral és a poszton, melyre áiií, jói felvértez, ve tudományával vívja a harcot, ludasa teljével, munkaképessége legjavával, egymással versengve, úgy mihamarabb megköze-irtet’ jük, sor majdnem el is érhetjük legtökéletesebb ország egészségügyének magaslatát: Y Szav jet unióét.

Az orvos-egészségügyi dolgozók uj feladatai az 5 éves terv egészségügyi vonalán

Irta: dr. Rothschild Júnns, az OEÜSzSz megyei oktatási íet-dcse