Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

'S VI. évfolyam B, szám. ära 5® fillér A zalaegerszegi Magasépítési J%'V f&íé emelte az átlag telj esitményt A jugoszláv nép nyomorog — Tífo dőzsöl Jövőheti rádióműsor Janyár 8* p&fafsífc IPAROSODÓ VARMEGYEI Az ötéves tervről szóló tör­vény első paragrafusa ki­mondja ,,Magyarország > ál- alaküását agrár-ipari ország­ból ipari-agrár országgá, 'te­hál olyan oszággá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyan­odékor fejlett, korszerű mező- gazdasága van“. Magyaror­szág fél évezreden keresztül nyögte a gyarmati-félgyar­mati sorsot, a Habsburg-ház uralmát. A dusanterrhő ma­gyar föld kincse — élelmi­szertartaléka volt az idegen zsarnokoknak és a magyar uraknak. Növényi és állati termékeinket, amennyiben ipari nyersanyagul szolgál­hattak, a kapitalista külföld dolgozta fel és adta el ne­künk is, zsebretéve a busás hasznot. Magyarország a ka­pitalizmus utján, az iparoso­dás utján csak a századfor­dul ó körül indult el és a fel- szabadulásig kerek egy évszá­zaddal maradt el a. fejlett tő­kés országok mögött. A felszabadulás és az az­óta eltelt idő a\dolgozók ha­zájává tette az urak egykori országát. Elindultunk a fejlő­dés utján. De nem akármi­lyen, hanem a szocialista fej­lődés utján. Ránk is érvényes Lenin elvtárs megállapítása a forradalom győzelme után, hogy vagy önálló, erős ipart teremtünk, vagy függetlensé­günket, szabadságunkat nem tudjuk megőrizni. Ezért leg- elsőbbrendü feladata a szo­cialista fejlődés útját járó Magyarország ötéves tervé­nek az ipar, elsősorban a ne­hézipar fejlesztése. Az uri-Magyarország azon­ban elmaradottságában sem volt egységes. Az óriási osz­tály- és társadalmi különb­ségeken felépült, ,, rendnek“ éppen az volt jellemzője, hogy voltak viszonylag fejlett ipari gócpontjai — mindössze néhány az országban —, ugyanakkor az ország túlnyo­mó része még a hűbéri társa­dalom sötétségében nyögött. Ezek között is a dicstelen ve- zertö helyen a Habsburg-Ausz­triával határos, nyugati vár­megyék állottak. A három­éves terv már sokat tett en­nek a kinzó ellentétnek ki­küszöbölésére és most ,,az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gvára- kat, üzemeket kell kapniok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek... a Du­nántúl iparban szegény me­gyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni.. . Kapos­várt^ Zalaegerszeget, Szom­bathelyt ... és másokat“. „Az ö1 éves terv megváltoz­tatja az egész ország társada­lomgazdasági térképét, fel­számolja Magyarország évszá­zados ipari elmaradó1 tságá1'“. Mit jelent az iparosodás a mi megyénknek? Azt jelenti, hogy megsokszorozódnak a hároméves terv eredményei, uj üzemek egész sora épül. Megváltozik megyénk lakos­ságának szociális megoszlása, megnövekszik a munkásosz­tály létszáma. Jelenti továbbá, hogy teljesen eltűnik a mun­kanélküliség, az osztálytársa- dalom e gyötrő gondja. Eddig ismeretlen mértékben fellen­dül a kultúra. Mindez egvüit- véve pedig azt jelenti, hogy elmaradt megyéből végérvé­nyesen felzárkózunk a vezető megyékhez. Ahogy fokozato­san eltűnik a különbség falu és város között, ugv tűnik el a ma még fejlettebb é,s fej­letlenebb megyék között is. Amint a Szovjetunióban n szocializmus Szibéria legtá­volabbi részeiben hatalmas ipart, korszerű mezőgazdasá­got, élenjáró kultúrát terem­tett — ez a távlat nyilik meg az ötéves tervben, a szocializ­musban az elmaradt ország­részek előtt. A dolgozók társadalmának nincsen egyetlen rétege, me­lyet ne érintene közelről, sze' mélyében vármegyénk iparo­sodása. Említettük,- hogy el­tűnik a munkanélküliség munkásosztályunk létszáma megnövekszik. Kenyere biz­tosított lesz, nem kell nek' többé vándorbotot ragadnia Dolgozó parasztságunk részé­re gatdaságilag azt jelenti vármegyénk iparosodásának ténye, hogy még nagyobb mértékben érezheti a mun­kásosztály segítségét, az ipari termékek bőségét. Politika' és kulturális téren pedig a munkás - paraszt szövetség megszilárdulása a dolgozó parasztság fokozottabb rész­vételét jelenti a hatalom gya­korlásában, felzárkózást az általános műveltségi szinvo­nalhoz. A haladó értelmiség is örömmel üdvözölheti vár­megyénk iparosodását, mert nem lesz már ,,száműzött“ a falusi orvos, ,,a nemzet nap­számosa“ a tanitó; uj ipari üzemeink a műszaki értelmi­ség és tisztviselők gondtalan megélhetését, biztos elhelyez­kedését hozzák. Oka van örülni a kisiparosok és kiske­reskedők ezreinek is, mert az életszínvonal általános emel­kedése jelentősen megnö­veli fogyasztóközönségüket, a nyersanyag és a készáru terv­szerű, egyenletes elosztása el­oszlatja a bizonytalanság vi­harfelhőjét a szorgalmas kis­emberek feje felöl. Ezek a lehetőségek ösztön­zik lelkes, minden eddiginél jobb munkára megyénk vala­mennyi dolgozóját, akik az ötéves tervben nemzetközi és nemzeti jelentősége mellett saját sorsuk jobbrafordulását is látják. Tudják, hogy ,,a Magyar Dolgozók Pártja tör­ténelmi érdeme, hogy kezde­ményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgaz­dasági tervet“, mely „a népi demokrácia útja, a jómódú, erős, művelt, szocialista Ma­gyarországhoz!“ A mmnkásusztáíy egysége» fellépése megbuktatta a B sstrá jkjog-tiprójavaslatát A nemzetgyűlés ' többsége 417 szavazattal 176 ellenében elvetette a kormánynak a munkaügyi döntőbíróság kö­telezővé tételére irányuló ja­vaslatát. A miniszterelnök nem merte a bizalmi kérdést felvetni. Párizsi baloldali körökben a munkásosztály egysége sikerének minősítik azt a tényt, hogy Bidaull kénytelen volt elállni a mun kaiigyi döntőbíróságok kötelezővé tételétől, ami a sztrájkjog megnyirbálását I jelentette volna. Croisat kommunista kép­viselő, volt munkaügyi mi­niszter nagy beszédben mu­tatott rá, hogy a kormány kénytelen volt elfogadni a munkásosztálynak a női munkaerő egyenértékű .».égé­re, valamint a sztrájkjog fenntartására vonatkozó kö­veteléseit. Ez a győzelem a 1 -zakszervezetek szilárd ma- ’ gatartásának és a kommu­nistái képviselők lankadatlan kirruelmének köszönhető­Ilidault miniszterelnök a nemzetgyűlésen nem merle Ismertetni a valódi ár- és | bérviszonyokat — mondotta Croisat. A munkabérek je­lenleg S.55-ször, az árak pe­dig hússzor magasabbra emelkedtek, mint a háború előtt voltak. Ugyanakkor 450 nagy részvénytársaság bevalloil haszna, ami 1945- ban 9 milliárd volt, 1948-ban 34 milliárdra rúgott. A tö­megeknek elegük van ebből a nyomorúságból. Újabb hatalmas felfedezések a szovjet atomkutatás terén A Szovjetunió döntő módon megelőzte az Egyesült Álla­mokat az atomenergia békés 'elhasználása, valamint a koz­mikus sugárzó . kihasználása 'erén — jelend az Union Frances d’Inf or mat ion. Svájci 'udomány os fonásból szár­mazó legújabb jelentések sze- ;int a szovjet tudósoknak si­került az atomenergiából igen magasfeszültségű villanyáramot előállító- niok- ezenkívül olyan atomenegiával hajiolt ra­kétákat gyárianioki '.melyek lehetővé teszik a le­begő legmagasabb rétegeinek tudományos kikutatását. A Tribune Des Nations tu­dományos szerkesztője ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Szovjetuniónak az atom­energia ipari felhaszná­lása terén már hatalmas előnye van az Egyesülf Államokkkal szemben. — Ez a megállapítás annál kézenfekvőbb — folytatja az Union Frances d‘Information —, mert a legutóbbi hivatalos sta­tisztikák szerint az USA most évi 300 millió dol- I lóri szentel cdombomba- gyártásra 8 és mégis kénytelen volt beje- glenteni, hogy az első atorn- ®centrálé, amelynek már 1950­I ben működésbe kellett volna lépnie, csak 1952-ben készül­éket el. Az USA jelenleg az atombombák gyártására for­dított összegnek csak körül­belül egytizedét költi az atom­energia ipari felhasználásá­nak tanulmányozására és igy ezzel a kérdéssel csak mellé­kesen foglalkozik. Joliot-Curie Moszkvából való visszatérése után han­'t1 goztatta, hogy a szovjet tudó­sok az atomkutatásokkal egy időben rendkívül nagy jelen tőséget tulajdonítanak a nap energiája, valamint a kozmi­kus sugárzás felhasználása kérdésének.. Ismeretes, hogy ha a nap földre sugárzási energiájának qsak tíz száza­lékát fel tudnánk használni, egy olyan nagyságú ország felett, mint például Egyiptom, azzal több energiához jut­nánk, mint amennyit jelenleg termelünk az egész földgöm­bön. A szovjet tudósok rendkí­vül nagy figyelemmel tanul­mányozzák mind a nap, mind a kozmikus sugarak kérdé­seit. A Szovjetunióban már számos gyár van, amely j mozgató erőként hasz­nálja fel a nap óriási tükrökben felfogott suga­rait. Másrészről a Szovjetunióban már vannak olyan centrálék is, amelyeknek hajtóereje a szél, másszóval: közvetve szintén a. nap melege. Ami a kozmikus sugárzást illeti, az az energia, amelyet ennek kihasználásával termel­ni lehet, francia szakkörök szerint még az atomrobbanás alkalmával keletkező energiá­nál is jelentősebb. Nem lehe­tetlen. hogy a szovjet tudó­soknak már sikerült a gyakor­latban birtokukba venni ezt az energiát is. Mint ismeretes, alig né­hány héttel ezelőtt jelentet, ték, hogy három szovjet tu­dós, Weksíer, Alikhanov és Alekhanian két készüléket lé­tesítettek, a synchrotront é,s a phasontront és ezek segítségé­vel hatékonyabban tudják bombázni az atom magját, mint az Egyesült Államokban készített, cyklotronok és be- tatronok segítségével. Ez a két készülék — egy szovjet forrásból származó közle­mény szerint — fontos felfe­dezéseket telt lehetővé a koz­mikus sugarak területén is. Az „atlantizáit“ Gaspsri-kormány haditermelésre állítja át az olasz ipart — iria az Unita Az olasz kornvány elhatározta a békéiermelésről a háborús ter­melésre való áttérést — írja az Unita. Az elmúlt napokban az Iparügyi minisztérium minden ha­ditermelésre alkalmas üzemhez kérdőívet juttatott el, amelynek egész összeállítása világosan el­árulja, hogy a haditermelés meg­indításáról van szó. Az olasz fegyveres erők szak­értői megkezdték látogatásaikat az üzemekben annak megállapi­. fására. hogyan lehet az olasz Í ipart leggyorsabban átállítani a ] haditermelésre. Az olasz iparnak I az átállítása a gázdas'ági élet ] minden területén súlyos követ- \ kezményeket fog maga után ! ■ vonni. Az olasz kormány elhatáro- (zása — fejezi be cikkét az j Unita — tehát nemcsak a háború | felé jelent újabb lépést, hanem I a nyomor és oz. éhínség felé is. Dicmadssz koalíciós kormánya I csütörtökön lemondott. A Diómé- i desz-kormány lemondását Verúze- j lösz miniszterelnökhelyeffes és 91 liberális-párti miniszter lemon­dása eiözre meq, Papaqosz, a görög hadsereg főparancsnoka is lemondott. Megbukott az athéni kormány Papa g ősz liagserrqföpa’ancsnok is lemondott

Next

/
Thumbnails
Contents