Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
3 Szaktudásunk legjavát acffeis az ötéves Kisiparosok és kiskereskedők nyüaá koznak az államosításról Népgazdaságunknak szü kségc van a dolgozó kisiparosok szorgalmas, becsületes munkájára és mindannyiunk boldogsága1' jelen1 ő öléves tervben biztosítja a kisiparosok és kiskereskedők számára is a munkalehetőségét. Ezekről n nagyszerű lehetőségekről beszélnek maguk a megye dolgozó kisiparosai és kiskereskedői. Lengyel Lajos, a KISOK megyei titkára igy fogadott bennünket: — A tíznél több munkást foglalkoztató üzemek államosítását, dolgozó kisiparosaink örömmel vették tudomásul. Mi a 3 éves terv során is sok segítséget kaptunk és ahogyan nő az életszínvonal, úgy emelkedik nálunk a megrendelés is. A tervszerű gazdálkodás a nyersanyag ellátásunkat is biztosítja. Nem lesz bizonytalanság a jövőnk. Tudjuk, hogy a minisztérium kisipari főosztályán külön osztályt állítottak be, amelyik a mi anyagellátásunk és annak szakszerű elosztásának kérdésével foglalkozik majd. Tehát a kisipar meg a kiskereskedelem államosításáról szó sincs és a reakció hazug zavarkeltésére azzal válaszolunk, hogy az ötéves terv folyamán még sokkal inkább kapcsolódunk be az országépitő nagy munkába, hiszen az a mi jólétünket is jelenti. Kovács Béla kőművesmester meg igy beszél: — Az elmúlt bűnös Horthry- rendszer lenézte, megvetette a kisiparosokat. Népi demokráciánk viszont megbecsül bennünket. Mi kőművesek is jobban étünk, mint valaha. A 3 éves terv bőséges munkához juttatott bennünket. Ha nekünk van munkánk, akkor azt jelenti, hogy az ácsok, lakatosok, villanyszerelők is dolgoznak. Az ötéves terv hatalmas építkezési beruházásai, az eddiginél is több munkát biztosit nekünk és még legalább 35 kisipari szakma számára. Miért lenne hát szükség a kisipar államosítására? Én tudom, hogy ez a reakció hangja, hogy köztünk elégedetlenséget keltsen. Azzal válaszolok nekik, hogy átveszem a szf ahánovista-mód- szert és a munkaversenybe kapcsolódva veszem, ki részemet az ötéves üerv nagy munkájából. — A falvak villamosítása - kezdte nyilatkozatát Gyö-rgy- jalvi István villanyszerelő — bőven ad munkát mindany- nyiunknak. A dolgozók az életszínvonal fokozatos emelésével építkeznek, több cipő, több ruha kell. Több megrendelést kap a cipész- meg a szabó. Ezt magamról tudom. A nyersanyagért sem lesz rohanás. Amikor állami munkán dolgoztam, elmondhatom, hogy óramű pontossággal kaptam meg mindig a szükséges nyersanyagot. A most megtörtént államosítást azér is örömmé! fogadom, mert a mi sorsunkon segít. Pogács László festőmester ezeket mondja: — Ebben a szakmában is megszűnik az idényjelleg. A nagy építkezések nekünk festőknek is biztosítják a munkalehetőséget. Tág tere nyílik a hasznos munkánknak. A kiskereskedők is örömmel, megelégedéssel fogadták kormányzatunk újabb államosítási rendeletét. — Nagyon iól tudom — mondja Pfeijjer Dezső kiskereskedő —, hogy reánk, a mi munkánkra szüksége van népgazdaságunknak. Aki ezzel ellentétes híreket terjeszt, az gátolja építő munkánkat, ötéves tervünk beindítását, tehát a nép ellensége. Ólai füszerkiskereskedő vagyok. Örömmel olvastam Gerő Ernő nyilatkozatát a kiskereskedelemre vonatkozóan és ez csak megerősíti korábbi álláspontomat, hogy még tevékenyebben szolgáljam a nép érdekét. A demokrácia érdekében akarok dolgozni akkor, mikor üzletemet az uj évben is töretlen igyekezettel vezetem tovább. Sztálin traktorai Traktorok düböröglek végig Sztálin utján. Sötétszür kék, vadonatújak, hatalmasak voltak. Lánctalpaik csörgése, hatalmas motorjuk egyenletesen búgó hangja a 45-ös április felszabadító T 34-eseinek emlékét idézték. A délutáni utca forgalma megszakadt néhány percre. Az emberek megálltak a járda szélén és bámuló szemme’ nézték őket: a szovjet ipar két nagyszerű alkotását. Irigyelték a traktoristát, aki büszkén trónolt a tető alatt és itt egész lassúra mérsékelte a gép iramát. — Micsoda gyönyörű gépek — jegyezte meg valaki a járda szélén és valaki bólintott rá — Sztálin ajándéka — mondta és végigkísérték szenükkel a két gép útját, amig csak el nem fordult a Magyar- utca felé, a paüni gépállomás felé. Sztálin traktoraival indítja a palini gépállomás az ötéves tervet. Jjí q Szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább a mezőgazdaságban elért eredményeket O ároinéves tervünk végezte. ** vei, ötéves tervünk küszöbén nem árt, ha összegezzük a szocialista építés terén elért mezőgazdasági eredményeinket és meghatározzuk a jövő feladatait. 3 évvel ezelőtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csirái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segíiséget a dolgozó parasztságnak. A mezőgazdaság szocialista építésének eredményei megyénkben is megvannak és különösen 194S-ben, a dolgozó népünknek nagy választási győzelme után mutatkoznak. 3 éves tervünk hiányos állatállománnyal és gazdasági felszereléssel indult. Lóálíományunk 10.857 drb. volt, most 16,909, szarvasmarha 100.471 drb. jelenleg 138.824 drb. sertésállományunk 87.328 drb volt, ma viszont 146.812 drb. van dolgozó népünk tulajdonában. A 3 éves terv megkezdése előtt a gabonanernüek terméshozama kh-ként búzából 5.50 q, rozsból 4.50 q, árpából 6.50, zabból 5.50 q volt. 1949-ben búzatermésünk kh-ként 7 q, a rozs 7.60 q, árpa 7.50 q, zab 11.80 q. Az eredmények rnég kiemelkedőbbek az egy év óta működő termelőszövetkezeti csoportoknál. M ezőgazdaságunk a régi termelési módszer felett utat tört magának az uj, a haladó, az egyetlen helyes mezőgazdasági termelési forma, a föld közös megmunkálásának, a iársas, szövetkezeti gazdálkodásnak az útja. És ebben van meg a niezőgazda- ságunk fejlődésének lényege. Pártunk, Rákosi elvtárs hivó szavára indult e! országunkban a termelőszövetkezeti mozgalom 1948 őszén. Megyénkben az első csoportok nem nagy területen és igen szétszórt parcellákon, elsősorban a kulákoktól igénybe vett, volt nagybérleteken és igen elhanyagolt termeteken alakultak meg. A termelő csoportok megalakulását és munkáját a dolgozó parasztság feszült érdeklődéssel, az osztály-ellenség, a kulák- ság pedig fokozódó dühös elkeseredéssel figyeli. Első termelőcsoportjaink kiállották a nagy próbát, megállották helyüket a kulákság elleni harcban, a dolgozó parasztság türelme sem volt hiába való. Az első termelési év eredménye a népi demokratikus kormányunk gazdasági támogatása, de különösképpen a Sz. Lh szocialista me. zogazdasápának tanulmányozása, nem maradt nyom nélkül a dolgozó parasztságunkban. Újabb ezrek ' és tízezrek határozták el, hogy a föld közös megmunkálásának útjára lépnek és csatlakoznak o termelőszövetkezeti mozr'A'-'^nryy M egyénkben 1949-ben a térni el ősze ve tk ez erek sz ama 70-re emelkedett. 1948-ban a megyében 12 ferme’iőszöve'' kezet működött 170 taglétszámmal, 1.200 kh föld területen, A ma meglévő 70 TSzCs-n-ek 1200 a taglétszáma és 10 500 kh. föld van a birtokában. Ezek nemcsak megalakultak, hanem a meglévők példája nyomán jól is indultak, szervezetileg és politikailag je- 1enteisen megerősödtek. Gazdasági megerősödésüket is nagymértékben elöspgjteHe néni dómokra.. m-ti«; korrwáriv'Tnk által nvukott <ökh mint Igoron Pt-os pénzbenf <•"<; rnás jagvéb s^rritsőg és a nagy. r,Tn*linn vémreViaiIníf tso'iTt'iás. tppgóés á,ro*t be a ♦“rmp'őVmvpfi-efeH mo70,a’.nrn- ban mégis csak a megain»vrzáG munkánál tanunk. Olyanokká kel: tenni tervne’őesoport iáinkat, hogy azok meggyőzően tudják a gva- > korlatban is bizonyítani a nagy-1 üzemi gazdálkodás döntő 1 nyél az elmaradt és elavul! . kaeszközökkei dolgozó kisparaszti magángazdálkodás felen. A csoportok pártszervezeteinek t adata a termelőszövetkezetek landó erősítése, a munka szerv s zése, a munkaegység körű] mutatkozó zür-zavar tisztázása Ugyancsak az egyik legfontosabb feladat a termelőcsoparíok tag>á. ga politikai színvonalának áll: idő emelése. E feladatok elvégző.-V re üzemi pártszervezeteink csak akkor lesznek alkalmasak, ha ehhez J. B.-ink is minden segítséget megadnak. JVí| ezőgazdaságunk őszi-foj- lesztési tervének eredményeképpen létrejöttek a mezőgazdaságunk élenjáró birtokai, az Állami Gazdaságok. Ezek mezőgazdaságunkban következetésen szocialista szekíort képviselik, me, zőgazdaságunk élenjáró mintabirtokai kell, hogy legyenek. 8 önálló állami gazdaság alakult 5 és félezer kh. földterületen. Ez a te. rület ugyan még nem eléggé alkalmas arra, hogy betöHse azt a feladatot, amely az Állami Gazdaságra hárul, de már igy is jó- alap Állami Gazdaságainknak, termelőszövetkezeti csoportjainknak szocialista mezőgazdaságunk kialakulásának már most a kezdetben jelentős segítséget nyújtottak a gépállomásaink. Mindezek az eredmények a munkásosztály, nak, a dolgozó parasztságnak elsősorban Pártunk harcának eredményeit tükrözi vissza. Most az a feladatunk, bogy ezekre az eredményekre támaszkodva az elért eredményeket megszilárdítsuk, továbbfejlesszük. Az eredmények mellett fel kell tárni azokat a hiáj nyosságokat és hibákat, amelyek mezőgazdaságunk szocialista építése terén megmutatkoznak. Ezek' különösképpen a termelőszövetke« zeti vonalon mutatkoznak meg, .Nem fordítottunk kellő gondosságot a tagosítás után a meglévő TSzCs-ék kibővítésére, továbbfejlődésére, csak újak alakítására törekedtünk. Nem fordítottunk kellő gondosságot arra, hogy a meglévő földterületet és a meglévő földterület belterjes megműveléséhez, elegendő munkaerő legyen bi.ztosit.va. így fordulhatott elő az, hogy a kisapáti TSzCs, amelynek 10 tagja, 9 és íéi hold szőlője és 42 hold szántóföldje van, nem tudott megbirkózni minden munkával. H elyenkénl nem vonják bn rendes tagként a nőkéi * csoportba. Komoly hibák mulai- koznak sok íermcíőesopnriná) a munka szervezése és a munkaegységek kezelése körül. A munkaegységek helyenként munkanappal, azaz a munkanappalla! méri':, ami helytelen. Igen komoly hiányosság, hogy sokhelyütt Pártunk élcsapat jellege nem domborodik ki. Nem mentes TSztfs- itik egy része a jobb és baloldali elhajlástól sem. vannak amelyek túlkapásokat követnek eh vagy engedményeket tesznek az. osztály ellenségnek, mint: pl.: ^ Tófej, Hencsepuszla. ahol lodákol is beakarták venni a TSzCs-be. Mindezekre n hiányosságokra és hibákra kell felfigyelni .Uras; Pártbizottságainknak, helyi Párt- szervezeteinknek, de különösképpen a termelőszövetkezeti csoportjaink üzemi pártszervezeteinek. Minden hiba kiküszöbölésének, a termelőcsoportjaink tovább fejlesztésének, legdöntőbb előfeltétele az üzemi pártszervezet létrehozása, a megalakult pártszervezetek működésének biztosítása, ezen keresztül a tagság politikai színvonalnak 'emelése, __ harci készségének novelese, Pártunk narasztpohrrká iának helye.s végi <v b«írása biztosíthatja csak a zőgazdaságtinkbrn elért eroTrU- nyetc megszilárdítását és továbbfejlesztésé' FeUf.cs tmre me?g -/öv. ősid. w*
