Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-31 / 26. szám

Fel»rs?ár 5: h zalai terme'-Qcsspürtsk és pépéfoiisel dsigszéisak első megvet értekezlete Pártunk Központi Vezetősége és Népköztársaságunk Miniszter­tanácsa, a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások kül­dötteit tanácskozásra hívta össze. Ezen az első országos tanácsko­záson a leghaladóbb falusi dolgo­zó parasztok, a szocialista gazdál­kodás úttörői vettek részt. A kongresszuson a Párt és a kor­mánnyal együttesen megbeszél­ték n tennivalókat az eddigi hiá­nyosságok megjavítására, meg­tárgyalták mit kell tenniök a ter- melőcsooortok megerősítéséért, a termetes hozamának növeléséért, a munka jobb megszervezéséért. Hogyan emelhetik saját és az or­szág jólétét, kulturszinvonalát. Csak a legjobb termelőszövet­kezeti csoportok és gépállomások küldöttei vehettek részt megyénk­ből is ezen az országos tanácsko­záson. Most ennek befejezése után rajtuk a sor, hogy a me­gyénként megtartandó tanácsko­záson az ott hallottakat, tapasz­taltakat elmondják, tovább ad­ják. Zalában február 5-én lesz a termelőcsoportok és gépállomá­sok kü’döíteinek első értekezlete, a szocialista falu megteremtésé­nek úttörői, a termelőszövetkezeti tagok, ugyanúgy, mint a kis- és középparasztok egyaránt készül­nek. A tanácskozást nagy érdek­lődés előzi meg. Itt felmérik majd az eddigi eredményeket, elsősor­ban a soron következő feladatok­ra mutat majd rá az első megyei tanácskozás. Elsősorban foglalko­zik a csoportok termelési színvo­nalának emelésével, valamint a növény és állattenyésztés meny- nyiségi és minőségi hozamának fokozásával. A tavaszi munkála­tok megkezdése előtt nagy jelen­tőséggel bír a termelőcsoportok és gépállomások első megyei ta­nácskozása. A mezőgazdasági väsidortanfolyam hárem eredménye PőSőskén Most fejeződött be Fölös- kén a kéthetes mezőgazda- sági vándortanfolyam, — amelynek előadásait Beck József és Kemény Károly elvtársak tartották. A tan­folyam hallgatóságának nagy részét az ifjúság tette ki. A pölöskei és a környékből ösz- szegyült dolgozó parasztság az előadásokból megtudta, mit jelent a mezőgazdaság­ban a tervgazdálkodás, ami­től egy kicsit talán még most is idegenkednek. Az elő­adásokon megismerkedtek a nagyüzemi társas-gazdálko­dás előnyeivel is. Párhuza­mot vonhatott a hallgató­ság az előadások nyomán a kapitalista országok válsá­gokkal küzdő mezőgazdaság és a mi, a szocializmus felé haladó mezőgazdaságunk kö­zött. A mezőgazdasági tanfo­lyam eredményes volt. Ezt tények bizony it ják. Kézzel­fogható tények, amelyek a felvilágositó előadások kö­vetkezményei. Termelési szerződések: 100 százalék így például kétségtelenül eredményként, méghozzá jó eredményként kell elkönyvel­nünk, hogy Pölöskén jóval a kitűzött határidő előtt, már január 24-én 100 százalékig lekötötték a termelési szer­ződéseket. Aezél János ter­melési felelősnek nagyban megkönnyitette a munkáját a vándortanfolyam. Hiszen a szerződéseket javarészt, azok a dolgozó parasztok kötötték meg, akik resztvettek az előadásokon. Váczi József, Breglovics Kálmán, Berta- lanics Károly, Halász József és a többiek, akik az elsők között voltak a szerződéskö­tésben, ugyancsak megszív­lelték, amit az előadásokon tanultak. De ott voltak a. pölöskekörnyéki majorok uj- gazdái is, akik között egyet­lenegyet sem találni, aki ne kötött volna termelési szer­ződést. Persze voltak,_ aki k későn kaptak észhez és — mint mondani szokás — lemarad­tak a vonatról, azaz nem köt­hettek termelési szerződést. A 100 százalék megvolt és Aezél elvtárs nem akarta fel­borítani a tervgazdálkodást azzal. hogy a későnjövő gazdákkal is Szerződést kös­sön. Be vannak, akik egyenesen ellenséges magatartást ta­núsítottak a szerződéssel szemben. Vörös Károly, And­ris György, Németh Péter és társaik a legkisebb haj­landóságot sem mutatták arra, hogy termelési szerző­dést kössenek. Ezeknek alig van becsületük a községben. Uj TSzCs alakul De van ennek a vándortan­folyamnak még egy eredmé­nye, amiben szerepe van ugyan a termelőszövetkezeti küldöttek kétnapos tanács­kozásának is. A tanfolyam hallgatóinak egy része moz­galmat kezdeményezett Pö- löskcn annak érdekében, hogy alakítsanak a község­ben egy újabb termelőszö­vetkezetet. A kezdeményezés nagy visszhangra talált a község-ben és máris számos dolgozó paraszt jelentkezett, akik felajánlották már a földjüket is. Ilyenformán hamarosan megalakulhat Pölöske második számú termelőszövetkezete is. Készülődés a gépállomás! szerződésre A vándortanfolyam har­madik eredménye most van készülőben. A gépállomás dolgozói most készülnek a tavaszi szerződéskötésre, amelynél komoly támogatás­ra találnak a Párt népneve­lőinek, valamint az EPOSz és az MNDSz aktíváinak munkájában. Azok a pölös­kei dolgozó parasztok, akik resztvettek a tanfolyamon, tisztában vannak azzal, mit jelent minden dolgozó pa­rasztnak a gépi munka. Ezt megmagyarázzák azoknak is, akik nem voltak ott a tanfo­lyamon. így szinte bizonyos­ra vehető, hogy a gépi mun­kára való szerződéskötés si­kere lesz a pölöskei mező­gazdasági vándortanfolyam j harmadik eredménye. Á kukorieabegyüjtési verseny első helyezettje; Söjtör A söjföri körjegyzőséghez tar­tozó községek dolgozó paraszt­jai derekasan kivették részüket a kukorica- és szénabegyüjtési munkából. Eddig a megyében a kukoricabegyüilés! verseny első helyezettje Tótszentmárton köz­ség volt. Most azonban 143 szá­zalékos teljesítményével a söj- töriek megelőzték őket. Puszta­szenti ászlón a begyűjtési száza­lék arányszáma 137. Szénabe­gyüjtési kötelezettségüket Söj- tör dolgozó parasztjai 110, a pusztaszentlászlóiak 107 száza­lékban teljesítették. Sem a kulákok, sem Nagy Amadé nem fölözik többé Se a mi tejünket! A nagyradai tej szövetkezet is a dolgozó népé lett. Eddig bi­zony a „tanya-hasú“ kulákok, meg a velük egyhuron pendülő klerikális reakció fellegvára volt. Dr. Nagy Amadé plébános ur, meg a többiek, mestersége­sen akarták meggyülöltetni' a dolgozó parasztsággal Nagyra- tíán is a szövetkezeti gondola­tot. A tagság érdekében semmit sem tettek. — A caraszt csaR dolgozzék, maid csak elügyvezet- getjük a „mi“ tejszövetkezetün­ket — mondogatták. így került ez a tejszövetkezet is teljes vezetésében a klérus befolyása alá. A napokban for­dulat történt a tejszövetkezet életében. A tagság hatalmas lel­kesedéssel vette tudomásul a köztTviUteen Mi’Víos Jö- T<;e?. a íteövOSz nrsz-ávoc, vá- tesz+mímvi tacriírns'lr ci fömm’­vesszővel kőzetbe való baőivád3 sára vonatkozó javaetetát. Nagy Amadé és kulak társaitól megtisztított ér, a dol­gozó nép fiaival vezetőségében megerősített földmivesszövetke- zet teljes bizalommal néz a jö­vőbe. Nagyrada dolgozó paraszt­jai ma már büszkén mondhat­ják el: „Ez a szövetkezet végre a miénk“ — Támadóan lépett fel a rend­őrökkel szemben Kovács Endre petőhenyei lakos, az alibánfai EPOSz-mulatság alkalmával, 1949 október 16-án, amikor a rendőrök a mulatság rendjét megzavaró; két fiatalkorút elvezeíték a tnu- [ Iatságról. A megyei bíróság bűn- j tető egyesbiráia Kovács Endrét! 20 napi fogházbüntetésre átvá!-| toztatliató 200 Ft pénzbüntetésre! kelte. Az Ítélet jogerős. — Kilökte a végrehajtót a ]a-| kásából B'askovics László bar- | tehidaí lakos, amikor az fogla'ás '■ écett meg jelen* nála Tekptette] j a vádlott feüodvh ]elV!4ilaootera,j s arra. nogv a végrehajtó k>‘Kö­tetté, hogy büntetését nftn kiván- ia. a bíróság csupán egv heti fog­házra bűntette a vádlottat, akii már tölti is a büntetését. ' Tervfeíbsfltás a páüsiásiis Az elmúlt héten értekezle­tet tartottak Zalaegerszegen a zalamegyei gépállomások vezetői, valamint az őszi idényben legjobb eredményt elért traktorvezetők. Az érte­kezleten kiértékeltük elmúlt évi munkánkat, megvitattuk az eredményeket, levontuk a tanulságot a hibákból, ame­lyek sok esetben hátráltatták a gépállomások fejlődésének menetét. Értekezletünkön megtár­gyaltuk azokat a feladatokat is, amelyek az ötéves terv­ben a gépállomásokra há­rulnak. Tudjuk, hogy feladataink nagyok, hiszen döntő részünk van a mezőgazdaság szocialista építésében, ami különösen most, az ötéves terv során vesz újabb, hatalmas lendü­letet. Éppen ezért tartjuk felmérhetetlen jelentőségű­nek a gépállomási munka helyes megszervezését. A zalai gépállomások kül­dötteinek értekezletén a hi­bák feltárásánál kiderült, hogy a múlt óv legfőbb hiá­nyosságai közé tartozott az, hogy a munkamenet nem volt részleteire bontva, s az egyes dolgozók nem ismer­ték elvégzendő feladataikat. Ettől a hibától nem voltunk mentesek mi sem, igy első­rendű kötelességünknek te­kintjük, hogy most — a hi­bákat kiküszöbölendő — rész­leteire bontsuk a tervet. A terv elkészítésénél a ta­valy végzett munka volt az irányadó. Ez azonban termé­szetesen csak egy része lehet az idei munkánknak, hiszem — és ezt bizonyosra vesszük — ebben az évben sokkal nagyobb földterületek megművelése vár állomá­sunkra. Ezt a számos uj ter­melőszövetkezet hozza magá­val. A TSzCs-k földjét úgy­szólván teljes egészében a gépállomások művelik meg. De ezen kívül számítanunk kell azokra a dolgozó parasz­tokra is, akik tavaly még húzódoztak a gépi munkától, de idén már igénybe akarják venni a gépállomás segítsé­gét a mezőgazdasági mun­kákban. Ötéves tervünk első évére kidolgozóit részlettervünk az idénynek megfelelően két részből, a tavaszi és az őszi tervből áll. Most a tavaszi tervet bontottuk fel részle­teire. A tervfelbontás nálunk azt jelenti, hogy minden traktorosbrigád pontosan tudja, hogy egy-egy héten, vagy- napon mekkora föld­területet kell megművelnie. De azt is tudják ezek a bri­gádok, hogy a megművelés­re váró terület hol lesz. A tervek felbontásánál ügyel­tünk arra, hogy egy-egy bri­gád a lehetőség szerint ugyanabban a körzetben dol­gozzék az egész idényben és ne legyen annak kitéve — ami a múlt évben éppenség­gel nem ritka jelenség volt —, hogy az erőrréueket ide-oda rángassuk. Természetesen oz s hozzájárul a muü’fa min{íségéne& fokozásához, i termelés emelkedéséhez, az inköltség csökkenéséhez. Így a brigádok tudják, hol lesz működési területük és itt a jrigádvezető lesz a felelős a munka megszervezéséért. Az ilyeumódon megszerve­zett munka jó elvégzésének m ag ától c r te tő d ő alapja a munkaverseny, az egyéni verseny, aminek a gépállo­másokon is ki kell szélesed­nie. Mi azt akarjuk, hogy a palini gépállomáson lehető­ség szerint minden dolgozó, vagy legalább is nagy több­ségük egyéni versenyben áll­jon. Ezt a célt szolgálja, hogy gépállomásunk munka- versenyre hívta ki a zala­egerszegi gépállomási alköz­ponthoz tartozó valamennyi gépállomást és ezen belül kd­ön versenyre hívtuk a pö­löskei gépállomást, ami az elmúlt őszi idényben ko­moly vetólytársunk volt. Mindehhez pedig szükséges az, hogy a gépállomás doh gozói politikailag is fejlődjenek. Eddig az volt a helyzet, hogy ezen a téren elég gyengén áll tunk, aminek talán az is az oka volt, hogy a munkaidőben a dolgozók szét voltak szórva a szélrózsa mindéit irányában és össze­fogó politikai oktatásban nem részesülhettek. A téli — úgy nevezett — „holtszezon” kiválóan alkalmas arra, hogy a dolgozók politikai elmaradottságukat felszá­molják és ideológiai téren képezzék magukat. Ezért van az, hogy a szakmai képzés mellett minden nap politikai iktatásban is részesülnek gépállomásunk dolgozói, akik ilyenformán elméletileg fel-* fegyverkezve kezdenek né­hány hét múlva munkájuk­hoz. Nagyon fontos az, hogy a,z elméleti felkészültség meg­legyen, hiszen nem egyszer szembe kell szállniok a ku- lákság ellenséges magatar­tásával, tehát segiteniök kell a dolgozó parasztságot az egyre élesedő osztály harc­ban. De emellett népnevelőmül].« kájukban is hasznosíthat­ták gépállomásunk dolgozói politikai tudásukat. Ter­vünkhöz tartozik ugyanis az is, hogy dolgozóink rendszeres népnevelömunVát végeznek és ennek során politikai vonalon támogatást nyújtanak a termelőszövet­kezetek dolgozóinak is. így indulunk Pártunk ve­zetésével, tervszerű munká­val és jólszervezett munka­versennyel ötéves tervünk első évi részlettervének meg- valósitására. Nagy István gépállomásvezető helyettes, MDP üzemi titkár? Palin. Két hir a kanizsai közmüvekből: 1, Ebben az évben megjavul a nyárs vízellátás 2, Csataíná! kap a Sé-uka körnvéke Nagykanizsa vízellátásában a nyári hónapokban gyakran aka­dályok voltak. Az eddig meg­lévő kutak nagy szárazság ide­ién nam biztosítottéit vizet és ezért gyakran csökkenteni kel­lett p vízfogyasztást. .A? ötéves terv segít ezen a bajon te eb­ben évben két práteri kutat kötnek be a váróé vízhálóza­tába, a vízellátás biztosítására. Ezek a kutak 120 méter mélyek ! és bőségesen adnak vizet. A ku­tak beszerelését még a második Í negyedévben megkezdik. Nagyobb esőzéseknél :• Tó-utcai ' Is a környéki házak pincéi és I udvart*;, mindig megteltek vit- ! sei. A" ötéves teiv ... sá­git. A nyár közepén megkted'k a tehermentesítő csatorna énitét sét a Tárház-urnától az Ady Endre-uli főgyűjtő csatornáig.

Next

/
Thumbnails
Contents