Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

Vasárnap, T9S0. január 29. Példakép ünk A hogy olvasom az „Öt hét a Szovjetunióban15 című könyvet és ahogy el- gondolkodok olvasás közben, a gondolataim messze jár­nak. Magam előtt, látom a végtelen orosz sztyeppékét, a kolhozok ringó búzatábláit, ahol néhány éve jómagam is jártam és dolgoztam. Most örülök valójában, hogy lát­hattam a világ legfejlettebb mező gazdaságát és rövid ideig a saját munkámmal is résztvehettem a kolhozok életében. Mindazt, amit Fehér Lajos elvtárs leír ebben a, könyv­ben, én is tapasztaltam. Lát­tam, hogy a, Szovjetunióban minden másképp van, mint nálunk volt. Ott értettem csak meg, hogy mit jelent a mi életünk, az, ha egy dol­gozó parasztnak egész életén át azon a kis nadrágszij- parcellán kell forgolásznia és ezért nem emelkedhet fel abból a sorból, amelyben már az apja, nagyapja is volt. Láttam a szovjet mezőgazda- sági gépeket és megértettem, mennyivel többet erőlködik egy kolhozparasztnál a ma­gyar paraszt, jóllehet mun­kájának sokkal kisebb az eredménye. Sokan még félnek nálunk a gépi munkától és nagyon sokszor arra hivatkoznak, hogy mi lesz a. lovakkal, a tehenekkel, ha minden mun­kát a, gépek végeznek. A szovjet kolhozokban nincs ilyen probléma. Ott a 'tehe­nek nem dolgoznak, ellenben több, zsírosabb tejet adnak és életrevalóbb borjakat hoznak világra, mint a mi teheneink, T áthattam, hogy a Szov­jetunióban mindenki tanul és azon gondolkodik, hogyan tehetné még köny- nyebbé, de ugyanakkor ered­ményesebbé. a munkát. Ez tette lehetővé azt a hatalmas fejlődést, ami a Szovjetunió­ban végbement Lenin útmu­tatása mellett, Sztálin elvtárs vezetésével. Ennek köszön­hető, hogy a dolgozó nép szolgálatába állíthatták a ter­mészet erőit, hogy a termé­szetei egyszerűen átalakíthat­ták. Hányszor' hallottam, itthon, amikor hazajöttem, a csajka- meséről. Ha szövetkezetről volt szó, soha nem mulasz­tották el ezt is felhozni. Nos, erre én Így felelnék: A Szovjetunióban nem egykét holdas földecs- kén dolgoznak a kolhoz-pa­rasztok. Többszáz hold kiter­jedésű az a, földterület, ami egy-egy kolhoz birtokában van. És minden kolhozpa­raszt pontosan tudjau hol kell neki dolgoznia. Főzhet az asszony, ha akar. De képzel­jük el most, mi lenne akkor, ha annak a rengeteg ember­nek egy-egy családtagja azzal töltené az idejét, hogy az ebédet vinné ki a földre. Ter­mészetesen a legnagyobb zűr­zavar lenne. Ezért van szük­ség a korszerű étkezdékre, ahol minden kolhozparaszt rendes ételt kap — munkaidő alatt. Mert az magától érte­tődő, hogy az ilyen étkezdéi — éppen úgy, mint a mi üzemi étkezdéink — csak a munkaidő alatt működnek. Otthon pedig azt csíné.], azt főz a koThozparaszi, meg a felesége, ami neki éppen jól esik. Mert minde-n kolhozpc 'faszinak van személyi tulaj­dona: kis konyhai ért, családi ház, tehén, sertés, szárnyasok — ebből (Ül a kolhozparaszt személyi tulajdona. jV agyon jól tudom, mit ^ jeleni egy magyar pa­rasztnak a szántás, vetés, az aratás, a behordás. Mind olyan munka, ami alaposan igénybeveszi az ember erejét és időnap előtt aggastyánt csinál a fiatalemberből. Mindez csak azért, mert dol­gozó parasztságunk nagy része még ma is az elavult, korszerűtlen mód szerekkel dolgozik. Nem úgy, mint a kolhozparaszt, aki pl. egy fű­kaszálógéppel egymaga tiz óra alatt 102 holdat kaszál le és végzi el ennyi idő alatt 100 ember veritékes munká­júi, úgyszólván minden kü­lönösebb megerőltetés nélkül. Számtalan ilyen összeha­sonlítást tudnék tenni, ame­lyek mind a szovjet mező- gazdaság felsőbbrendűségét bizonyítaná:k és még jobban serkentene, hogy zárkózzunk fel az élenjáró szovjet 'mező- gazdasághoz, annak példáját követve. Ehhez azonban szükséges, hogy a dolgozó parasztság széles tömegei a termelőszö­vetkezetekben dolgozzanak. Mert be kell látni, meg kell érteni, hogy amíg nailrágszij- parcellákon dolgozunk, addig nem érhetjük cl, de meg sem közelíthetjük a fejlettségnek azt a fokát, amit a szovjet kolhozparasztok már elértek. O a dolgozó parasztságunk még jobban megérti a társas gazdálkodás jelentő­ségét és még jobban megsze­reti a gépi munkát, akkor rájön arra, hogy mindez csak az ő sorsát könnyíti meg, az ő munkáját teszi könnyebbé, így elérhetjük példaképün­ket, a. szovjet kolhozparasz­tot, úgy élhetünk, mint a kol­hozparaszt és dolgozhatunk a szocialista mezőgazdaság­ban. KOVÁCS KÁROLY Gelse. TANULJUNK A Ä lenini hármas Jelszó szellemében vezeti a dolgozó parasztságot a DéFOSz-munkástagozat lenini hármas jelszó szellemében irányítsuk a parasztságunkat a szocializmus utján. — Én bár már régóta tagja voltam a Dé.FOSz-nak, de még sohasem értesítettek bennünket arról, hogy mikor lesznek gyű­lések, vagy összejövetelek — ezeket Varga Lajos bácsi mond­ja. — Nem is tudtuk, hogy mit csinál a DéFOSz, pedig annak az irányítása mel­lett kellett volna dolgoznunk Most a munkástagozattal együtt szeretnénk mi, szegényparasz­tok is bekapcsolódni a DéFOSz munkájába, hogy együttesen si­kerrel valósítsuk meg a mun­kás-paraszt szövetséget. ____ T ermelősz övetkezeti mozgal­munk erőteljes léptekkel halad azon az utón, amelyre Pár­tunk vezette Rákosi elv társ út­mutatásával. Szinte napról-nap- ra találkozunk azokkal az ered­ményekkel, amelyek a termelő­szövetkezetek fejlődésének dön­tő bizonyítékai. Egy esztendő elegendő volt arra, hogy dolgozó parasztsá­gunk legöntudatosabbjai megis­merjék és megszeressék a nagy­üzemi gazdálkodást, maguk is erre az útra lépjenek és ezzel jó példával járjanak a dolgozó parasztság széles tömegei előtt. E&y esztendeje alig volt ter­melőszövetkezet Zala megyében és a meglévők is csel lettek-bot­lottak. Ma már 75 termelőszö­vetkezet bizonyltja megyénkben is, hogy Pártunk valóban jó utat mutatott. Ahogy fejlődött a termelőszö­vetkezeti mozgalom Zala me­gyében, ugyanúgy fejlődött, erő­södött ez 3 mozgalom az egész országban. Az első év eredmé­nyei szolgáltatták az alapot ehhez a fejlődéshez. A dolgozó parasztság egy ré­sze — a kulákság befolyása alatt — egy esztendeje még kö­zömbösen, kétkedéssel szemlélte az induló termelőszövetkezetek munkáját. A közöny azonban égő kíváncsiságot takart leg­többször és a dolgozó parasztság széles tömegei lázas izgalom­ban vártáié hosszú hónapokig: milyenek lesznek az első ered­mények. Egyik oldalról ott vol­tak a példák, a szovjet kolho­zok, amelyek bámulatos ered­ményeket értek el a nagyüzemi termeléssel. Ezleket az eredmé­nyeket nagyjából ismerte dol­gozó parasztságunk Is. A másik oldalon azonban ott volt a ku- lák, aki legaljasabb rémhírei­vel, a legképtelen'ebb koholmá­nyokkal igyekezett, bemccskolni a termelőszövetkezetieket. A z első év eredményei bebi­zonyították a termelőszö­vetkezet életrevalóságát és azt, hogy egyedül ez az ut helyes ©e egyedül ezen az utón haladhat dolgozó parasztságunk a szocia­lizmus felé. Kétségtelen, hogy szaporodott a lóállományunk, a 'tehén pedig 582-ről 11'70-re, 421 sertés helyett a 3 éves terv végére 1150 darabot számoltak a községben.“ A 3 ÉVES TERV keretében újonnan felépített hidat láthat­juk és a fasiszták által lerom­boltat, a szépen festett két képen Az utolsó sorozatok megeleve­nítik előttünk a mezőgazdaság fejlődését és korszerűsítését. A terv kezdetén az igavonós a vé­gén traktorral való szántással. A Terv-tábla hirdeti, hogy Zalalövő mintaközség, mindezt a 3 éves tervtől kanta. A falu dolgozó parasztsága áldozatkész munkával segíti elő az 5 éves terv sikeres végrehajtását, mert tudatában van annak, hogy ezzel saját sorsának, a béke megvé­désének és a falu kulturális felemelkedésének ügyét szol­gálja. — Nem jelentette be 16 hekto­liter borát a községi elöljáróság­nál, Szenecsár János sranvodi la. kos. A megyei bíróság jövedéki buntetőbirája 12.000 forint pénz­büntetésre ítélte. Az Ítélet nem jogerős. — T"*’v- !«v*'Tott sertés »tán nprri "Hn b? ^ zsirmenyiséget Werter Istv-'n nagykanizsai állatkereskedő. A vételi jegyeken nagyobb súlyt tüntetett fel, igy becsapta a MARERT-et. A. nagykanizsai me. gyei biróság 7 havi bori önre ítél­te. ezek az eredmények döntően be­folyásolták a termelőszövetke­zeti mozgalom további megerő­södését. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk egy másik körül­ményről sem, ami ugyancsak biztosította a további fejlődést. Az elmúlt nyáron 80 tagú pa­rasztküldöttség járt a Szovjet­unióban. A küldöttség 'tagjai jártak kolhozokban, szovhozok- ban, traktor- és gépállomásokon, A szovjet dolgozók magyaráza­taiból pontos képet alkothattak maguknak a szocialista mező- gazdaságról és végre megtud­ták, miért nevezik a szovjet mezőgazdaságot a világ legfej­lettebb mezőgazdaságának, ösz- szehasonlithatták parasztküldöt­teink a szovjSt mezőgazdasági eredményeket azokkal az ered­ményekkel, amelyeket a magyar dolgozó parasztság nehézkes egyéni gazdálkodásával elért óa látták azt a hatalmas különb­séget, ami a két termelési rend között áll. P arasztküldötteink itthon elmondták tapasztalatai­kat és beszámolóik nyomán még közelebb került dolgozó pa­rasztságunkhoz a szocialista mezőgazdaság. A szemtanú él­ményei halomra döntöttek min­den rémhírt és dolgozó paraszt­ságunk nem nézett többé ellen­séges szemmel a termelőszövet­kezetek felé. Nem véletlen, hogy éppen a parasztküldöttek hazatérése és beszámolói után veit újabb len­dületet ‘termelőszövetkezeti moz­galmunk megerősödése. Egyre újabb és újabb termelőszövetke­zetek alakultak. Hogy mást ne mondjunk, Zalaszentbalázson a parasztküldöttség egyik tagja, Kiss Antal szorgalmazta leg­jobban a termelőszövetkezet megalakítását, mert látta, hogy a dolgozó parasztság jólétét a termelőszövetkezet biztosítja. Zalaszentbalázson meg is alakult a ,,Kossuth‘’-tennelcszövetke- zet. Vagy nézzük csak Kiskomá- rom esetét, ahol az egyik pa- rasztküldctt beszámolója vitte a legöntu.datosabb dolgozó parasz­tokat arra, hogy termelőszövet­kezetet alakítsanak. De sorol­hatnánk még példákat, amelyek egytcl-egyik azt bizonyítanák, hogy valóban a parasztküldött­ség tapasztalatai egészen nagy­szerű hatással voltak dolgozd parasztjainkra és a termelőszö­vetkezeti mozgalmunk további fejlődésére. Bebizonyosodott tehát, hog.y a jobbtól tanulni nem szégyen, de kell is tanulni a jobbtól, mert ez az érdekünk. A ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások küldötteinek kélnapo? tanácskozásán is ez bizonyost*- dóit be. Az elhangzott beszámo­lók mind azt tükrözték vissza, hogy az elért eredményeket an­nak köszönheti dolgozó paraszt­ságunk, hogy azon az utón ha­lad, amelyre előtte a Szovjet­unió parasztsága lépett rá. Ss ugyanezek a beszámolók mint­egy azt is kifejezték, hegy (a további fejlődést biztosítana, ha dolgozó parasztságunk még jobban megismerhetné a világ legeltebb mezőgazdaságát. FT rre adott választ- Rákosi "" elvíárs hatalmas beszé­dében, amikor kijelentette: „az idén újra megkérjük a szovjet kormányt, engedjen tanulmány­útra egy uj paraszt-delegáción, amely legalább 200 dolgozó pa­rasztból átjön, hogy a szovjet szocialista földművelés legújabb vívmányaival közvetlenül' is megismerkedhessünk.“ Ez az újabb tanulmányul 'nnte bizonyossá teszi, hogy '•TTnftVő-rövTl.-ez'''' morfra1műnk '■-"hh hat" más ’ m-u rr\oa a szochWsía feiT-jós uUán. ’vTaey r°—.Ammt-w» Ah át ez a tanulmányüt, ha figyelembe vesszük, milyen fejlődést ered­ményezett az első. Nem -aock tehát, ha dolgozó parasztságunk hatalmas érd kel tréssel várja az uj tanulmányutat. Szinte általános jelenség volt DéFOSz vonalon Zala megyében s igy Nags'kanizsán is, hogy a szervezetek elhanyagolták a munkástagozatokat és a DéFOSz irányiiását teljesen a kisparasz- tokra építették. A nagykanizsai DéFOSz szervezetében emiatt nem is ment úgy a munka, mint ahogy kellett volna. Ezen 'a. té­ren néhány nap óta gyökeres változás történt. A DéFOSz szervezet és a munkástagozat uj vezetőséget kapott és a szer­vezetben az irányitó szerepet a munkástagozat, illetve annak uj vezetősége vette a kezébe. — Gyengén működött eddig a DéFOSz-szervezet — ismeri be Pirbus Géza elvtárs, DéFOS2 járási titkár. — Szükségessé vált, hogy végre a parasztság agrárproletár rétege; — akik a iegőníudatosabib parasztok — valóban a szervezet élcsapa­ta legyen. Most alakult meg a munkástagozat, ami ugyan ed­dig is volt, de csak papíron. Működést nem fejtett ki. — Az uj vezetőségnek célki­tűzése, hogy a DéFOSz szerve­zete a munkástagozat irányítása mellett a középparasztságot megnyerve, kíméletlen harcot folytasson a kulákság ellen. Emellett a parasztság munkájá­nak az irányítása, a gyűlések tartása, a versenymunka tuda­tosítása, a dülőfelelősök munká­jának megjavítása, a tagság ak­tivizálása az elkövetkezendő feladatok. A rmmkástagozat vezetőségé­nek az átalakítása örömet kel­tett a tagság körében is. — A munkástagozatra nagy feladatok hárulnak a nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítése terén — mondja »Somodi János, a Vörös Csillag termelőszövetkezet egyik tagja — Tudatosítanunk kell a pa­rasztság körében a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, emellett magunknak is példát kell mu­tatnunk a termelésben. Újvári Boldizsárné a DéFOSz munkástagozatának uj vezető­ségében is helyet kapott 0 igy beszél: — Tettesen lebecsülték e1- hanyagoltdk a DéFOSz-on belő- a munkástagozat jelentőségét Szinte másodrangu kérdés volt. Az előbbi vezetőség sern igen állt feladata magaslatán és emiatt a DéFOSz munkájában is sok volt a zökkenő. Nekünk most feladatunk lesz, hogy a Mindem elmond I h a zalalövői KEVÉS ZALAMEGYEI köz­séget találunk, ahol a Terv-tá’o- lát ne állították volna fel. A községek versenyben állnak egymással és igyekeznek a leg­szebb, a legtökéletesebb kivitel­ben elkészíteni. Találni is a me­gye területén szebbnél-szebbe- kat. Feltűnően szép táblát állított fel Zalalövő, -a község főterén. Már messziről felhívja minden­ki figyelmét, szép és ízléses de­korálása és nagy terjedelme. A kiváncsi' szemlélő, ha közelebb­ről végignézi az élethűen, szí­nes festékkel készített képsoro­zatot, megelevenedik előtte, mind az, amit a 3 éves terv adott Zalalövő dolgozóinak. MINDJÁRT AZ ELSŐ képe­ken az Egészségház, a Párt he­lyisége és a földmüvesszövetke- zet művésziesen kidolgozott ki­csinyített mása, továbbá egy ol­vasó parasztcsalád, mely jelké­pezi. hogy a 3 éves terv könyv­tárat is adott ,a községnek. Meg­találjuk ott a 15 ezer forint költséggel épített sportpályát és a képen keresztül, szinte meg­elevenedik előttünk a falu fia­tal sportolóinak eredményes munkája. „Állattenyésztésünk fejlődése’’ — olvashatod a táv1án. Alatta bérükben kitűnőm éméke-'etve van a 3 éves terv eredménye oly módon, hogy a terv elején ■ egy görhes, sovány, a tér,'- vé­gén pedig egy jól táplált ló, szarvasmarha, sertés látható. A képek alatt a következő adató-, kát olvashatjuk: „A terv kez- ’ delén 79. a végén 422 darabra

Next

/
Thumbnails
Contents