Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

Fokuzóilik a harc* a del koreai üítbkornntuv ellen Kétféle para VI. évfolyam 35 szám. Mr® 50 fülér 1950, január 29. vasárnap SARKIGAZSÁG (T. B.) Ha üzemeinket járva feltesszük a kérdést a mun­kásoknak: „Mivel magyaráz­nák a termelés vonalán utób­bi időkben történt nagy vál­tozást?”, majdnem minden esetben a következő választ kapjuk: „Olvastam a Párt határozatát?’, vagy: „Tanul­mányoztam Lenin és Sztálin műveit”. — Ilyen választ a munkások között nemcsak a legö-ntudatosabbak adnak, ha­nem ezt felelik a kommunista és pártonkivüli munkások tömegei, szinte kivétel nélkül. Ezt mondják a munkások. Márpedig ha a termelésben közvetlenül résztvevők ezzel magyarázzák az egyéni ver­seny kifejlődését, a Sztahá- nov-mozgalom egyre nagy­szerűbb eredményeit, az öt­éves terv rájuk eső szakaszá­nak pontos teljesítését, vagy lényeges túlteljesítését, akkor ez nyilvánvalóan megfelel a valóságnak. Vizsgáljuk meg tehát, mi ez a valóság. A valóság az, hogy az el­mélet behatolt a, tömegekbe s a tömegekben anyagi erővé vált. Ez az elmélet, mely hosszú évtizedek óta birto­kában van a Szovjetunió munkásosztályának, egyre in­kább sajátja lesz a szocializ­must építő magyar munkás- osztálynak is. Ennek az el­méletnek az irányításával a szovjet munkásság az egész kapitalista világ elleni élet­halál harc közepette felépí­tette országában a szocializ­must. Mennyire inkább van lehetőségünk nekünk az el­méletnek a gyakorlattal való olyan összekapcsolására, melynek eredménye a fejlet­tebb társadalmi rend, a szo­cializmus létrehozása lesz. Ez a győzelem elmélete, a maxizmus-leninizmus, Lenin és Sztálin pártjának, a kom­munisták pártjának elmélete. Ennek az elméletnek elsajá­tításával és alkalmazásával vezetik és nevelik az egész dolgozó népet '— ennek az elméletnek elsajátítására és alkalmazására. „Sarkigazságnak kell elis­mernünk. hogy mennél maga­sabb az állami és pártmunka bármely területén működő funkcionáriusaink politikai szinvo-nala és marxista-leni­nista tudata, annál magasabb- rendü és termékenyebb maga ez a munka, annál hatéko­nyabbak a munka eredmé­nyei... ’ Sztálin elvtársnak ez a, ^aegál 1 ap i tás a ,,sarkigaz­ság ’ nálunk, Magyarorszá­gon, > a mi viszonyaink kö­zölt is. A pártmunka és az állam területén működő funkcioná­riusok — az élcsapat legjobb­jai. Ott dolgoznak, a minden­napi élet kérdései között érintkeznek a tömegekkel. Mi kell, hogy következzék ebből a tényből? Az hogy a mun­kások, dolgozó ^ parasztok, egyéb dolgozó rétegek nap mint nap tapasztalhatják, tanulhatják —■ mint ahogy tanulják is — az elméletet a, gyakorlatban. Megtanul­ják, önmagukon tanulják meg, hogy „az élet vidá­mabb lett. Márpedig ha az ember vidáman cl, akkor szaporán megy a munkád. Látják, hogy „nálunk nincsen kizsákmányolás, ... nálunk az emberek sajátmaguk, saját osztályuk javára” dolgoznak. Saját üzemeik példáján ta­pasztalják, hogy „országunk iparosítása, üzemeink és gyá­raink újjáépítése, az uj tech­nika és az uj felszerelés” te­szi lehetővé a termelés, általa a kereset, az életszínvonal fokozatos, állandó emelkedé­sét. Csoda-e, ha a szabadság néhány éve alatt sikerült „az uj technika elsajátítása és az uj káderek születése?” Újítóink, sztahánovistáink, élmnnkásaink „annak rendje és módja szerint tudományos alapon, uj, sztahanovista munkára szervezték át a munkájukatEz amellett bi­zonyít, hogy egyre több mun­kásunk van, aki kiszakad a munkának a tőkés viszonyok között létrehozott szűk, egy­helyben topogó, kilátástalan keretei közül. Vájjon magá­tól történt-e a korlátok szét­feszítése? Az ellenséget ül­dözve, vérben és tűzben, ten­gernyi áldozattal a felszaba­dító Szovjet Hadsereg, Lenin és Sztálin hadserege dön­tötte le az urivilág börtön­rácsaik törte szét a dolgozók rabbilincseit. És ki tanította járni a-börtönéből szabadult magyar munkást? A Párt, Lenin, Sztálin, Rákosi had­serege, a munkásosztály él­csapata. Nem természetes-e, hogy a gyermek szereti szülőjét, ki életet ad neki, neveli és védi? Nem természetes-e, hogy a dolgozó tömegek szeretik és követik uj életük hordozóját, nevelőjét, védelmezőjét: a Pártot? A Párt szólt: ,,Csakis a mil­liós tömegek munkalendülete és munkalelkesedése biztosít­hatja a munka termelékeny­ségének azt a folytonos növe­kedését, mely nélkül a szo­cializmus végleges győzelme a kapitalizmus fölött elkép­zelhetetlen.” Sztálin elvtárs, a Párt szavára milliók len­dültek munkaversenybe. A Párt szólt: ,-A szocialista munkaversenyben elért ered­mények megszilárdításának és további kifejlesztésének együtt kell . járnia üzemi pártszervezeteink politikai, ideológiai és szervezeti meg­erősödésével, Pártunk és a tömegek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével1’ A Párt szavára uj.abb ezrek és tízezrek fegyverezik fel ma­gukat a győzelem elméleté­vel, tanulják az elméleti párt- napokon Lenin és Sztálin ta­nításait a szocialista munká­ról és a munkaversenyről. ­Az elmélet még mélyebben behatol a tömegekbe s nem kétséges, hogy ennek nyomán továbbterjed a munkaver- seny-mozgalom, a szocializ­mus építésének kommunista módszere. Franciaországnak vissza kel! térnie a béke, a haladás és a szabadság politikájához — mondotta Thorez elvtárs. a Francia Kommunista Párt főtitkára be­szédet mondott a Párizs mel­letti Plessis-Robinsonban. Rámutatott, hogy a kormány De 'Gaulle tábornok tanácsait követve fenyegetéseiéhez folya­modik a békéért, kenyerükért és szabadságukért harcoló dol­gozókkal szemben. Mindez néni tévesztheti meg a becsületes embereket és nem félemlitheti meg a dolgozókat, sem a köz­társaság bármelyik hivét a ha- boruellenes hareoan. A francia nép megvédi fenyegetett sza­badságjogait a kormány önké­nyével és a fasiszta bandákkal szemben. A francia nép béliét akar és követeli, kössenek azonnal békét Vietnammal és vessenek vé­get a Szovjetunió elleti irányuló háborús készülő­déseknek. Itt az ideje, hogy visszatér­jünk az olyan igazi francia po­litikához, amely biztosítja füg­getlenségünket. Vissza kell tér­nünk a béke, a haladás és a szabadság politikájához, hogy ezzel biztosíthassuk a demokra­tikus egységfrontot, támaszkod­va a munkásosztály és az egész francia nép bizalmára — fejez­te be beszédét Thorez elvtárs. A Francia Kommunista Pári Politikai Bizottságának péntek délutáni üléséről kiadott közle­mény éles hangon bélyegzi meg a kormánynak azt a törekvését, hogy megnyirbálja a munkás­ságnak az alkotmányban bizto­sított sztrájkjogát. A Politika! Bizottság testvéri üdvözletét küldi azoknak a dokkmunkások­nak, tengerészeknek, vasasok­nak és vasutasoknak, akik megtagadták, hogy hadi­anyagot szállítsanak Viet­namba és ellenszegülnek, hogy szovjetellenes és hábo­rús célokat szolgáló ameri­kai hadianyag érkezzék Franciaországba. A francia dolgozók békeküz­delmét támogatja minden olyan francia, aki nem akarja, hogy Franciaországot berántsák egy újabb vérengzésbe. A Szowietimló m részé« nagy lelkesedéssel készülnek a halasztásokra A szovjet lapok beszámol­nak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak tisz­teletére indított szocialista munkaverseny újabb eredmé­nyeiről. A kamerovi bányászok nap- ról-napra fokozzák szénter­melésüket a választások tisz­teletére. A leningrádi Kirov nevét viselő gyárban az üzem dolgozói határidő előtt hatal­mas vizierőmű-generátort ké­szítenek el. Az Északi Sarkon az agitátorok felvilágosításo­kat adnak a választóknak. Ott is megkezdődött a jelöl­tek beválasztása a választási bizottságokba. Baku sztálini kerületében valamennyi vá­lasztási körzetben létesítettek agitációs irodát. Az agitáto­rok különös gonddal foglal­koznak az ifjú választókkal. Előadásokat tartanak szá­munkra és elbeszélgetnek ve­lük a választásokkal kapcso­latos tudnivalókról. Az osztrák Igazságügyi hatóságok a fasiszta terror fegyvereivé válnak Csu-En-Lai a Kínai Népköz- társaság 'Moszkvában tartózko­dó külügyminisztere január 27-én koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumban. Csu-En­Lai kíséretében volt Fu-Csun, az északkeleti kormány elnökhe­lyettese, továbbá Van-Csia-Szr- an, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. Ä2K ©rárai kiköt© munkásai sraegfíag-adtak a hadianyag* berakását eg*y Vietnamba indított kajára Csütörtökön laz oráni kikötő dolgozói megtagadták a hadi­Hatalmas tüntetés Nápolyban Gasp éri reakció# kormánya ellen Az AFP jelentése szerint pénteken este a helyi szakszer­vezeti központ rendezésében Nápoly dolgozói hatalmas tün­tető ülést tartottak De Gasperi uj kormánya ellen. iAz olaszorszácn Ansaldó-ayár dolgozói nem gyártanak többé semmiféle hadianyagot Az An saldo munkásai a g&- genovai telepének munkásai az üzemi békevédelmi bizott­ság határozata értelmében a jövőben nem hajlandók sem­miféle hadianyagot gyártani. Az Ans'aldá munkásai §, ge­novai és ang^ndi dokkmp.B kásnk példáját Mi vetik. aMk kijelentették, hogy hadi­anyag kirakását és berakását nem végzik el. anyag berakását egy Vietmanba indított hajóra. Az oráni me­gyefőnök megtorlásul kizárta munkájukból a kikötőmunkáso­kat és megtiltotta a gyülekezést a kikötőben. Az oráni dolgozók '— jelenti a Humanité külön- tudósitója — tiltakozásul több gyűlést tartottak. Az ország legjobb kubikusa címért versenyeznek a csongrád- megyei, felsötiszai, kiskunsági és jászkunsági kubikusok legjobb-' iái. Többszáz iíüi rbaí'iíLt, esztergáJ ■ysst, ds^uvesetőt, műszerészt Lé- 'Xefeék ki a .szakosító tanfolyam SelejtraeMas öntést ás formá­zást tanul 30Ó íparosfanulö a váci állami öntöipariskolában. Koplenig és több más kom- I munista képviselő január 27-én interpellációt nyújtott be a parlamentbe, amely számos tény felsorolásával i bizonyltja, hogy az osztrák igazságügyi hatóságok a fa­siszta terror fegyverévé vál­nak. Az osztrák hatóságok hosszú időn keresztül letar­tóztatásban tartották többek között Grefot több társával együtt, mert a háború idején két hitlerista szabotőrt agyon­lőttek és csak a haladó köz- J vélemény aktiv beavatkozása j mentette meg Grefot és tár- | sait a birói önkénytől. I Ausztriában nem csupán a j fasizmus elleni harc részt- I vevőit üldözik, hanem min­I denkit, aki a biróság előtt gyanússá válik, hogy hit­lerista bűnözőknek valami­képpen „ártott1*. Ez annál is érthetőbb, mivel az osztrák igazságügyminiszter, a szo­I ciáldemokrata Ottó Tschadek a náci-rendszer alatt a hit­leri haditengerészeti biróság | tagja volt Csu-En-Lai a Kínai Mepkoztarsasag külügyminisztere koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumban

Next

/
Thumbnails
Contents