Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-25 / 21. szám
hogy u szőve!kezeteken kívülálló dolgozó panasztok felé is nö ekedik a szövetkezeti mozgalom vonzása. ' A brigádok és munka csap átok megszervezése A nagyobb" termelőszövetkezeti .csoportokban, meg kell szervezni a brigádokat és a brigádokon belül munkacsapatokat. A kisebb termelőszövetkezeti, csoportokban pedig ‘ csak munkacsapatokat. , A brigádokban és csoportokban hosszabb, - állandó időre kei! beosztani a tagokat. Növénytermelő- brigádoknál és munkacsapatnál, minden brigád és munkacsapái számára állandó területei kelj kijelölni,. Helytelen munkaszervezés melléti nem válnak jó szakemberekké a tagok. Magas .terméshozamot csak olyan ■emberek tudnak elérni, akik értik a maguk mesterségét. A brigádok és munkacsapatok megszervezése, a munkaegységben való számolás, a jövedelemelosztás igazságos rendszerének bevezetése elősegíti, hogy csoportjaink tagja; megszeressék a munkát, örömmel dolgozzanak, kialakuljon a munkához való. szocialista viszonyuk. Ez a változás meg kell, hogy mutatkozzék a szocialista munkaversenyben is. A termelőcsoportok tagjainak nagyrésze , még nem érti a munkaverseny jelentőségét. A szocialista munkavérseny megvalósulásához és meg is kell, hogy valósuljon — minden szocialista mezőgazdasági üzemben, minden termelőszövetkezetben, ha helyesen szervezik meg a munkát, ha igazságosan, a munkaegység alapján történik az elosztás. Követnünk kdU az ipar példáját a termelőszövetkezeti csoportokban, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon is. Ä szebb éíet uba — Re keh venni a csoportba tagként a nőket, elő kell segíteni azt is, hogy minél nagyobb számban helyet kapjanak a termelő- csoportok vezetésében is. Az ifjúság- erőteljes bekapcsolása a termelőszövetkezet éjeiébe- és -termelő munkájába egyet jelent a termelőcsoport felfrissítésével. Minden olyan tag, aki a háztáji gazdálkodásban hagyható meny- nyiségén kívül hagy kinn föld ej,, kétéltű. Az ilyen tag a közös gazdálkodósból eredő jövedelmének reá eső részét a kinnhagyot' föld hasznosításába fekteti be. A szövetkezeti gazdoálkodás- nái a megélhetés alapját nem a tag háromnegyed hold földje biztosítja, hanem a jövedelem, amit munkája után a termelőszövetkezet! ' csoportbői * kap. ■ Azt akarjuk, hogy már 1950- oen a termelőszövetkezeti csoportokban minden család j j nak legyen saját tehene, legyenek malacai és a jövő télien minden család vághasson ! magának hízót, A termelőszövetkezeti csoportok tagságának ■ nagy türelemmel és szívóssággal kell foglalkoz- nia az egyéni dolgozó parasztok felvilágosi'ásával. Szövetkezeti építő munkánk egyre inkább a1 birtokkal rendelkező uj és régi birtokosok, dolgozó parasztok felé irányul. Különösen a régi birtokos dolgozó parasztnak évszázados hagyományai, szokásait kell levetni, : hogy termelőszövetkezetbe belépjenek. Jó munkánk eredményeként elntkező becsületes dolgozó parasztot örömmel vegyük be a termelőszövetkezetbe. De ugyanakkor féltő gonddal kell őrködnünk azon, hogy kulákok, ku- pecek, dologkerülők be ne kerüljenek a csoportba. Termelőszövetkezeti mozgalmunk tovább szélesedik. Szélesebb a dolgozó parasztság felemelkedésének, szebb életének útja. A munkásosztály támogatása- Termelőszövetkezeti mozgalmunk a most meglévő kezdeti hibák, hiányoságok leküzdésével bátran támaszkodik a Párt és a kormány segítsége mellett a saját tagságára. Számítsanak a termelőszövetkezeti csoportba belépett dolgozó paraszt erejére, tudására, lendületére, áldozatkészségére és számítsanak a csoportok saját erejükre és a sikerek nem, maradnak el. A feladat szép és nagy. Minden termelő szövetkezeti csoport, a. csoportok ragjai és vezeTői legyenek büszkék arra, hogy egy nagy, a dolgozó parasztság számára uj és szép életet építő mozga- lomnak résztvevői. Azzal a tudattal dolgozzanak, hogy nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, népi demokráciánk kormánya. a munkásosztály támogatása továbbra is mögöttük van és az ut, amelyen haladnak, a győzelem útja. — Előre a termelőszövet- kt yeteink utján a szocialista mezőgazdaságért, jómódú, müveit parasztságért. Ä világ* legfejlettebh fftMművelásének országa Most-..tanácskoznak Budapesten országunk legjobb- termelőszövetkezeti csoportjainak és gép állomásainknak küldöttei, Ezen a tanácskozáson a nagyüzemi, gépi erővel, történő közös gazdálkodás' utján eddig elért eredményeket tárgyalják meg. Azokat az ^eredményeket, melyeket fiatal TSz.Cs-ink a világ legfejlettebb. mezőgazdasága, a szovjet szocialista mezőgazdaság nyomdokain haladva értek el. TermésrefeordlolL A Szovjetunió mezőgazdasága olyan termésrekordokat ért el, amilyeneket a világ eddig soha nem ismert Hol léteztek ilyen termésrekördok búzából 48 mázsa holdanként, árpából 67 mázsa gyapotból 85 mázsa, cukorrépából 752 mázsa, szőlő 228, sárgarépából 587, hagymából 285 és lenbői 13 mázsa. A terméshozamok ilyen óriási megnövekedése azért vált lehetségessé, mér! a Szovjetunió lett a világ legfejlettebb mezőgazdaságú országa. A mezőgazdaság kollektivizálásának megvalósítása örökre végetvetett a paraszti gazdaságok szétaprózottságának. amely megfosztotta a falut a gének használatának lehetőségétől. Ennek köszönhető minden eredmény és az agrotechnikai eszközök, agrobiológiai tudomány alkalmazásának. 1 mii talk a 1 mázsa gabona A szovjet-, mezőgazdaság iooburr el-,, vap-, látva a -modern technika ' eszközeivel, mint a világ bármely más országa. A kolhozok és szovhozok földjein már a háború előttt 100 különböző tipusu mezőgazdasági gép dolgozott. E gépek alkalmazása mérhetetlenül megkönnyítette a munkát és lehetővé tette a magas termelékenységet. Kiszámították, hogy egy napi paraszti munka, (amelyet gabonafélék termelésére fordítottak). 30 kg gabonát adott. A kollektivizál-t gazdaságban egy napi munka egy mázsa gabonatermést is ad. A munkatermelékenység emelkedésében fontos szerepe van az élenjáró mezőgazdasági tudománynak A Bolsevik Párt, a szoviet kormány megadta a lehetőséget a parasztoknak arra hogy megtanulják és gyakorlatilag alkalmazzák Dokucsáiev. Micsurin és Viliamsz nagy tanításait. A földművelést tudo- bánvo? alánokra helyezték. \ term^sKet átalaliitásis Micsurin a nagy tudós és természetátalakitó irta: „A kol- hoznaraszt személyében minden idők és népek földművel őstörténete a földművelő lökéMesen uj alakjával találja magái’ szemben, ak! csodá1 atos technt- ni kai fegyverzettel indult harc ra a természet vad erő’ ellen és aki a lermészetre az átalakító '.szándékával gyakorol be- fnívóst ” És ez valóban igy van. a szoviet parasztság. amm-> -hido mánvos alapon gazdálkodik hats1 mar f errná seredre árivaket ért el. különösen .idéft.—4o.v»pj. /\ mezőgazdaság ulj+óinftk a magas kultúrájú földművelés tehetséges mestereinek ezreit tüntette ki a kormány különböző rendjelekkel. UJ noriBák A szocialista munka egyik hőse Rubcov kolhozparaszt, aki holdanként' 18 mázsa tavaszi búzát termelt. Romacsenko 20 mázsa termést ért el holdanként őszi búzából, Ozernej 106 mázsa kukoricát takarított be holdanként, Vaszti Vigarova 60 mázsa gyapotot termelt, A mezőgazdaság élenjáró dolgozói olyan változásokat hoztak a terméshozam eddigi normálba, amellyel számolnia kell a*, egész mezőgazdasági tudománynak. E kimagasló átlageredmé nyék is tanúskodnak erről. A kapitalista országokban a ió termés pánikot kelt. mert veszélyezteti a kapitalisták oénz+árcáiának érdekeit. A Szovjetunióban a magas térin éseredméúyekért mégtisztelés cj*einjnjy*-k inakban A modenai Orsi vasöntödék munkásai hétfőn sztrájkba léptek a szakszervezet és a vállalat vezetősége között felkerül* újabb viták miatt. Az olasz nők szövetsége tiltakozó hadiáraiét indítóit a endőrség fegyverhasználata ellen. A gibraV ári dokkmunkások 'Áremelési követeléseik miatt hétfőn sztrájkba léptek. .A sztrájk több nagy angol hajót veszteg lésre kényszerít. Népnevelő inunkéval a szerződéses termelés sikeréért (J. I.) A szerződéses termelés sikere nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Tegyük hozzá: mégpedig harci feladat. Falusi pártszervezeteink népnevelőire különösen fontos feladat vár még a hátralévő egy hét alatt, mert felvilágosító munkájuk során rá kell mutassanak dolgozó kis- és középparasztságunk széles tömegei között, hogy a szerződéses termelés maradéktalan megkötésével segíthetik most leginkább elő ötéves tervünk sikerét. Pártszervezeteink munkájánál lemérhetjük, hol ismerték fel ennek nagy jelentőségét, hol segítették teljes erővel sikerre a szerződések megkötését. Zalabéren, Zala- szentjakabon, Sáridon a jó políiikaí munka meghozta a 100 százalékos eredményt. Csődé község dolgozó parasztjai között Takács János elvtárs népnevelő a saját példájára hivatkőzott és papíron számolta ki, hogy mennyivel jobban járt, amikor fél hold földjébe tavaly- búza helyett napraforgót vetett. A Párt zalaegerszegi városi. bizottságának népnevelői, a DÉFOSz munkástagozattal, MNDSz asszonyokkal és földmi vessző vetkeasti aktívákkal karöltve végezték házi agitá- ciót a megyeszékhely kis- és középparasztjai között. Eger- szegen a mai nappal az elő-, irányzatot 96 százalékban teljesítették. De menjünk csak tovább. A lenti járás még az elmúlt hétfőn az ütemterv 50 százalékánál sem tartott. Kedden a Párt Járási Bizottsága komolyan kezébe vet-te a szerződések megkötésének agitá- ciós munkáját. Valamennyi pártszervezet népnevelői a TSzCs-k és gépállomás népnevelőivel, tömegszervezetek aktíváival megindították a dolgozó parasztok között a széleskörű felvilágosító munkát. És mi lett az eredmény? Az. hogy a járások közötti versenyben hátul kullogó lentiek- ma már az élre szöktek 100 százalékos teljesítményükkel. Hogyan érték ezt el? Ügyesen kapcsolták össze a népnevelők az 5 éves terv és a termelési szerződés kérdését. Rámutattak, hogy a szerződéses termelés a legjobb mód arra, hogy a gazdaságok terméshozamát emeljük, közvetlen összekötő kapocs az ipar és mezőgazdaság között, tehát- a munkás-paraszt szövetség további megerősödését szolgálja. Magukkal vitték a nép államával kötött saját szerződésüket, és elmondták, azért kötötték meg, mert ezzel magasabb terméshozamot várnak, tehát több jövedelmet is. Persze találkoztak panaszokkal. Rámutattak, hogy a múltban az NV-hez beférkőzött még a nép ellensége, a demokrácia vasökle azonban szigorúan tesujtott rájuk. Ma már a jogos panaszokat orvosolják, a kárt megtérítették. Csődé községben például Ahol nem tették központi feladattá a szerződéses termelés megkötését pártszervezeteink, mint a zalaegerszegi vagy a letenyei járásban, ott rossz is az eredmény. Buda- fán, Hagyárosböröndön 10— 15 százalék között mozog csupán az előirányzat. Nem szervezték jól a népnevelő munkát e két járásban járási pártbizottságaink sem. Ne hogy azt gondoljuk, hogy ezeken a helyeken nem folyik agitáció! Dehogy nem. Cspk éppen a kuiák a hangadó és úgy beszél az ellenség, hogy mindenképpen gyengítse a dolgozók államát, lebeszélve a kis- és középparasz- tokat a szerződés megkötéséről. Pákán még a földmives- szövetkezet is kivonta magát a felvilágosító munkából. Ha a megyéi átlagot nézzük, akkor megállapíthatjuk, hegy egy héttel a határidő előtt pártszervezeteinknek bizony mozgósitaniok kell minden erőt, a tömegszervezetek és földmivesszövetkez«íek aktivált is, mert eddig kéi- három megye is megelőzte Zalát az ütemterv 100 százalékos teljesítésében. Az őszi vetés és mélyszántás munkálataiban legelsők között végzett megyénk szorgalmas dolgozó parasztsága országos viszonylatban, tehát most , a szerződéses termelés megkötésével sem szakadhatunk le a legjobb megyéktől. Az ütemtervet meg tudjuk valósítani, mert az reális. Megyei viszonylatban a lemaradás nem nagy. Mi hát a teendő? A lemaradt községekben alaposan körül kell nézni pártszervezeteinknek, hogy tulajdonképpen mi is az oka a lemaradásnak. Tömegszervezeteinknek is feladatuk magaslatára kell jutniok ebben a kérdésben. A népnevelő munka megjavításával a ku- lák agitáeiókat szét kell rombolni! Az itt-ott tapasztalható közönnyösséggel szemben az egyéni meggyőzés fegyverével még be lehet hozni a késedelmet, a lema.- radást. Tehát valóban politikai harc kérdésévé kell tenni a szerződések megkötését, mert a kulák és a reakció már felismerte, hogy milyen jelentőséggel bír a dolgozó kis- és középparasztság számára. Ez az egyedüli módja annak, hogy a kitűzött határidőre, sőt még hamarabb Zala megye dolgozó parasztsága is jelenthesse: újabb vereséget mértünk a falu kizsákmányoló kulákjaira, a reakcióra, mert a munkásparaszt szövetség további megerősödésével, a termelési szerződés 100 %-os megkötésével nagyobb anyagi alapot teremtettünk ötéves tervünkhöz. Díszes „hároméves tervtábla“ ékesíti a keszthelyi városháza fel. járatát. A táblán szemléltetően fel van tüntetve, mit kapott a háw roméves tervtől a város. Rövidesen me1 léje kerül mindaz, amit az ötéves terv juttat Keszthelynek. A járás többi községei is hozzákezdtek a tervtáblák készítésébe- és. versenyre hívják ki egymást.azok minél ízlésesebb, szebb
