Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

.Vasárnap. T950. Jamiír 'ft. % Élmuiikások Äz ifjúság a szocializmusért Nevüket szere1 eltel ejtik munkástársaik. Ha beszélsz velük furasa, csodálattal vegyes büszkeséget érzel. Csodá­lod őt, mert egy lépéssel előbbre van mint te, a mi sor­sunk, jobb jövőnk építésében. Büszke vagy rá, mert a tied, mindannyiunké. Nem tesz válaszfalat közéd, s közé, hogy az egyik MAORT-os, a másik téglagyári munkás. Egy neve vati: élmunkás. A legszebb cim, amely a. mi or­szágunkban a legjobb munkáért jut, s amely célként le­beg előtted. A cél elérhető. Nézd őke ■. lásd sorsukat, életükét. Egyszerű emberek ők, akiknek élete, munkája azonos a tiéddel. Hegybíró Györgyöt iía is követői akarja Arca olajos fekete, szeme hunyorgatva néz, körülötte a mosoly mély barázdákat szánt. Fekete bajuszát tom­pára, festi a szálló korom. Neve Hegybíró György. Fog­lalkozása: villanyhegesztő. 47 év gondja, baja, öröme van már mögötte. Fia László, négy közül a harmadik, mellette áll, ta­nítja: — Most. már a kénye­sebb munkákat is rám meri bízni — mosolyog a hosszu- ranőtfc fiatalabb Hegybíró és elmondja, hogy most 5 is a második szakmát tanulja, akárcsak apja. — 25 éves ko­romban kezdtem el tanulni a kazánkovács szakmát — magyarázza Hegybíró elv­társ —, azelőtt smérel vol­tam a Viktóriában. Itt a MAORT-nál lettem hegesztő. — A László fiú már kita­nulta a gépkocsiszerelő szak­mát, most apja örökébe lé­pett. Hegesztő akar lenni és apját választotta mesterének. De minden tekintetben. — Büszke vagyok arra, hogy apám élmunkás lett — érces- hangú a fiú —, s most én akarok lenni a második Hegybíró élmunkás. Jó helyen tanul. Apjának október óta hónapról-hó- napra növekedett az átlag­teljesítménye. A 279 százalé­kos sztálini műszak után 170 százalék volt a decemberi át­laga. — Ez a szenvedélyem, a munka, ahogy a szovjet szta- hánovistáké is az. Es még- egy: szeretek énekelni. Basszus vagyok a MAORT/ dalárdában — igy Hegybíró György elvtárs, s mintegy függönyt huzva egy kép után, arca elé veszi az álar­cot. Hegeszteni kezd. Sztálin „nagypapa“ küldte Csinos fiatalasszony nyit ajtót a MAORT bérház föld­szinti. ötös számú lakásán. Ragyogó tisztaság, gyönyörű lakás. —- Apuka nincs itthon, is­kolán van, bácsi — tolakszik előre a kis két és féléves, hosszú szöszkehaju Zsuzsika, Soó.s József elvtárs kedvence. — Zsuzsikának is apuka a kedvence, jobban szereti mint az anyját — mosolyog a MAORT sz'ahánovista esz­tergályosának felesége. — Igaz? — A kicsi egy fejbó- lintással ad igazat mamájá­nak. — Tudja ám. hogy a férjem élmunkás kitüntetést kapott, azt mondta, hogy a Sztálin nagypapa küldte. De van ám Soós elvtársnak még néhány kedvence Zstr- jzsikán kívül is. Felesége már 4aózza is. — Mindig ezeket bújja. Olvasókönyv a szemi­náriumra, meg most vette ezt a világatlaszt is, azt is néze­geti. Sokat tanul. Már alig marad idő esténként a be­szélgetésre, pedig mindig az volt, az én szórakozásom — mosolyog kissé szomorúan a fiatalasszony, de aztán hamar; felvidul: — Fontos, hogy jól lássa el a dolgát, hiszen az­előtt a MÁVAUT-nál, meg a Ganz-ban is jól dolgozott. Jól is keres. 1160 foi'int- volt a fi­zetése a múlt hónapban. Most majd kicseréljük OKÁ-ra az egyik szoba bútort. Pusztay György szenvedélye: állandóan képezi magát Inkább tanárnak látszik, mint a traktorműhely legki­válóbb dolgozójának. Szem­üveges, alacsony, 38 éves. Hosszú volt az útja eddig az élmunkáskitüntetésig Pusztay A zalaegerszegi Magasépí­tési NV dolgozói az elmúlt héten is tovább fokozták a verseny lendületét és az előző bérhéten elért átlagos 220—250 százalékos terme lési átlagot újabban 4—5 szá­zalékkal emelték, annak elle­nére. hogy a beállt fagyok sokhelyütt erősen akadályoz­ták a munkát. Tekintetbe véve az építkezés szempontjá­ból is kedvezőtlen időjárást, mégis azt mondhatjuk, hogy a versenyek semmit sem vesz­tettek lendületükből, sőt in­kább újabb eredményeket hoztak. A minisztertanácsi ren­delet megjelenése óta különösen a segédmun­kásoknál mutatkozik ko­moly javulás. Jellemző erre. hogy nem eg.y segédmunkás brigád már ma­gasan felette iái* a 300 szá zaléknak de a többi brigád teljesítménye sem marad alattn az átlagos 220—230 százaléknak. A szakmunkás- képzésről hozott határozat ismertetése után — mint em­lítettük — hatalmasan megnőtt a termelékenység és ebben nem kis része van annak, hogy a vállalat k'-V- ’ében dolgozó segéd™«ok pzzel is kifejezésre akar iá V juthatni há’áiuknt a Pártnak és Rákosi elvtársnak. Most felhasználva Pozsonyi elvtárs tapasztalatait, a jobb munka sz árverésen kereszt ül •Csonka Gyula segédmunkás brigádja ezen a héten már György elvtársnak. Fémipari szakiskolát végzett annakide­jén, 30 körül Kanizsán és technikai tudásával 7 évig kapált a fasiszta Magyaror­szág egymásrahalmozódó gaz­dasági válságában. , - 45-ben jöttem a MAORT ­I hoz — magyarázza. — Ta­valy a Ganz-gyárban voltam tapasztalatcserén, tudja, ott csinálnak olyan gépeket, ami­lyenekkel mi foglalkozunk. — Ettől az időponttól kezdve emelkedett Pusztay elvtárs teljesítménye és vele növe­kedett műhelyének átlaga is. Mert a tapasztalat, amit szer­zett, mindenkié lett mű­helyében. Egyetlen szenvedélye: sze­ret olvasni. Ott van a MAORT újító és élmunkás körének ülésein, szakkönyveket vesz magához, olvas. Sokszor ad­dig, hogy már felesége és 3-ik általános kisfia sokallják meg. 143 százalékot ért el a sztá­lini műszakon, 125 százalék volt a decemberi átlagom. — Kevésnek látszik, pedig nagy eredmény. Ebben a műhely­ben ugyanis mindent kézi erővel kell elvégezni, mert csak javítómunka van. De most rákapcsolok: tovább, to­vább. . . (hári) 374 százalékot teljesített. Keresetük ehhez képest 609 forintra emelkedett. Hasonló kitűnő eredményt mutat fel Simon József bri­gádja: az utóbbi napokban 351 százalékra fokozták telje­sítményüket és ezzel 29 óra alatt 182.56 forintot kerestek. ÁrvoR Gyula brigádja 273 százalékos eredménye mellett 1649 forintot vihetett haza. Alig marad le mögötte Péter Béla brigádja, amely 257 szá- za1'1 ért el és amint a bér- zacskó is mutatja: 48 óvóra 215,10 forintra rúgott a ke­resete ezen a héten. Kiváló eredményt mutat fel Yágner Sándor kőműves-brigádja a szées’ligeti építkezéseknél, ahol 292 százalékra emelték norma teljesítmény ükét. Emellett nem ritkák a 160—200 százalékos átlagok sem. Egyed Antal brigádja 200. Kóeza Imréé 192. Gebri Sándoré 188, Major Gyuláé 168 és Komáromi János ács- brigádja már a 165 százalék­nál tartanak. — Totszerdahely községben minden háztartásra jut egy ser­tésvágás. A zsirbegyfijtés ered­ménye is 100 százalékos. Annyi a zsír a községi zsirbegyü jtőnél, hogy már alig tud helyet szoríta­ni a bödöriöknek. Hát nem az éWszinvona1 emelt-edésé1' tűkr^zi-e vissza ez az egyszerű kis kén? A iimosz’áv határon Tévő kis k">z„ Qécr dolgozó paraszt iái bizony snk_ szór etnpToo-ptik. hocy odaát Ti- toéknál tőlük csak néhány kilo­méterrel odébb száraz kukoricá­ké nyérre is alig jut a magukíajta kisembereknek. Hazánkban az ötéves terv beindításával erőteljes ütem­ben kezdjük meg a szocia­lista társadalom kiépítését. Ehhez az alapot a ma élő és a kapitalista társadalom­ban felnevelkedelt nemzedék teremti meg. Az új társada­lom felépítése, a szocialista, majd kommunista társada­lom megteremtésének igazi feladata, éppen as ifjúságra vár". Ifjúságunk ezzel tisz­tában is van. Látja a feladat nagyságát és ennek megfe­lelően igyekszik minden tele­tethet őt megtenni, hogy a rábízott hatalmas feladatot teljesítse. A zalai ifjúság életében is meghozta a nagy változást az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok megis­merése. Ifjúságunk a megye minden részében megmozdult. Mozgásban van a termelés frontján, a kultúra frontján. A változás bebizonyítására bőven hozhatunk fe] példá­kat. Még nem is olyan régen az üzemekben éppen az ifjú­ság körében volt a leglazább a munkafegyelem. A fiata­lok voltak azok, akik úgy képzelték magukról, hogy már eleget tudnak és éppen­séggel fejlődniük sem kell. Ennek bizonyítására elég lenne rámutatni arra. hogy üzemeinkben milyen lazák voltak a kapcsolatok a fel­nőtt dolgozókkal, amiből kö­vetkezett, hogy tapasztalatai­kat sem vették át a fiatalok. Ez a helyzet ma már gyökeresen megváltozott és a változásban oroszlán- része volt a sztálini munka- versenynek. Rájöttek a fia la­tok, hogy az ő munkájuk ép­pen olyan fontos, mint az idősebb munkásoké, ezért megszilárdították a munkafe­gyelmet és munkaidejüket pontosan ledolgozzák. Szoro­sabbra vonták kapcsolatai­kat a felnőtt dolgozókkal és ma már szívesen veszik át a fiatalok az idősebbek jobb munka módszereit, A változás kézzelfogható bizonyítéka, hogy ma már a zalai ifjúmunkások is — a Horváth Edék és Kék Zoltá­nok példájára — részt kérnek a szocializmus építéséből és kimagasló teljesítményekkel bizonyítják be rátermettsé­güket, Itt van például Szom- mer Pál lovászi ifjúmunkás, aki sztálini munkaverseny­ben 20.000 forintos megtakarí­tást ért el és most az ő mel­lére is felkerült az éimunkás- jelvénv. Vagy Leniczki Sán­dor bázakerettyei autószere­lőtanuló, aki a sztálini mű­szakban 517 százalékos telje­sítményt ért el. Ök azonban nincsenek egyedül. Akárhány ifjúmunkást állít­hatnánk most példaképül, akik a szocialista társadalom harcos építőivé lettek. A zalai munkásfiatalság tehát öntudatos építője lett a szocializmusnak.. De ugyan­ezt elmondhatjuk a paraszt- ifjúságról is, amely lalán legjobban átérezte, mit jelent a nagyüzemi termelés, a szo­cialista mezőgazdaság a dol­gozó parasztság életében. És éppen ezért csatlakoznak a fiatalok mindenütt a termelő- szövetkezetekhez, s vesznek részt a földművesszövetkeze­tek munkájában. Á paraszt-fia halóik kiveszik részüket az ötéves terv első nagy feladatának megoldásá­ból is. Nem találni a megyé­ben például egyetlen EPOSz- ,szervezetet sem, amelynek tagjai valamilyen módon ne kapcsolódtak volna be a ter­melési szerződések megköté­sére indított kampányba. Fiatalos lelkesedéssel ma­gyarázzák meg a dolgozó pa­raszt súgnak a termelési szer­ződés előnyeit, s hogy ez terv­szerű mezőgazdasági terme­lés biztosítéka. Mindez azt bizonyítja, hogy megyénk paraszti f j usága kezd rájönni arra, hogy a falu szocialista építésében milyen hatalmas feladatok megoldása hárul rá, A szocialista társadalom felépítése hatalmas feladat, amelyet egymaga nem tud megvalósítani sem a. mun­kásosztály, sem a dolgozó pa­rasztság. A két nagy osztály egymásra van utalva, mint ahogy ezen a téren egymásra van utalva a munkás- és pa- ra-sztifjuság, Lenin elvtárs a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség feladatairól szólva ezt igy határozta meg: „A mun­kás- és parasztit juság egész tömegének a kommunizmus építésébe való bevonása nél­kül komm artista társadalmat felépíteni lehetetlen”. Ennek természetesen a gya­korlatban is meg kell nyilvá­nulnia és meg is nyilvánul. Nagyon szép példáját adja ennek megyénkben a zala- szentgróti SzIT-szer vezet, amelynek tagjai rendszere­sen felkeresik a közeli és tá­volabbi községeket, szoros kapcsolatot építenek ki a paraszt fi atal sággal. Szerve­zeti életük tapasztalatait az EPOSz-szervezetek ven del ke­zesére bocsátják, vagy éppen segítik is ezeknek a szerveze­teknek a munkáját. Hasznos politikai támogatást nyújtanak nekik olymódon, hogy felfedik előforduló hi­báikat és megmutatják a he­lyes utat. így vállvetve köny- nyebben megy a munka, si­keresebben oldhatják meg a rájuk váró feladatokat A zalai ifjúság tisztában van feladataival, amelyeket az ötéves terv során kell megoldania. Részt vesz ez a fiatalság a. szocialista társa­dalom megvalósításában, mert tudja, hogy „egész életfel­adata ennek a társadalomnak az építése”. Zalaegerszegen szerepé nek a menve teqiobb EPOS?-' ullurgárdái A MINSz zalamegyci tit- 1 kársága hosszú idő óta fi' nyelemmel kíséri az EPOSz- szervezetek kultúrmunkáját. Rövidesen nagyszabású kul­túrestet rendeznek Zala­egerszegen amelyen kizáró­lag a legjobb kultűrgárdák és népi t-áaecs&pnrtok szere­Pelnek. Ezzel a megyei tit­kárság versenyre serkentette az EPOSz-szervezetek kultúr, gárdáit, az előadáson pedig a városi dolgozók megismer­hetik azt a.kultúrát, amit a falusi ifjúság olyan szere­tettel fejleszt A rossz idő ellenére újabb 5%-kal ei el lelett e termelési átlag az egerszegi Magasépítésinél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents