Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

Szombat, 1950. január 91. Maxim Gorkij: yy Egyszerű, mini az igazság (íléuslet a „Lettin“ c. műitől) u ... Itt. vagyok az Oroszorszá­gi Szociáldemokrata' Párt kon­gresszusán. Persze, hogy ünnep volt ez. De ünnepélyes hangulatom csak az első ülésig tartott — amíg ki nem tört a vita a „na­pirend’1 kérdéséről. A vita vad­sága hideg zuhanyként zúdult rám, nemesük azért, mert érez­tem, hogy milyen élesen szakadt a párt reformistákra és forra­dalmárokra, — ezt már 1903 óta tudtam —, hanem azért is, mert láttam, hogy mennyire gyűlölik a reformisták Lenint. Ez a gyű­lölet átjárja beszédeiket és ugy- buggyant ki szavaikból, mint - nagy nyomás alatt álló viz a régi tüzoltócsőböl. És ime, Vladimir Iljics gyors, léptekkel a pódiumra sietett és ezt mondta: „Elvtársak!0 Úgy éreztem, hogy rosszul beszél, üt már egy pillanat múlva engem is, mint többieket „lenyűgö­zött’1 a beszéde. Először életem­ben hallottam, hogy a politika legbonyolultabb kérdéseiről ilyen egyszerűen lehet beszélni. Er. a szónok nem próbáit, szép frázisokat szerkeszteni, de min­den szónak csodálatos könnyea- eéegel a legpontosabb értelmét adta. Nagyon nehéz megrajzolni art a mély benyomást, amit szó­noklata tett. Eiőrenyujtott keze és kissé felemelt tenyere, mely mintha minden szót mérlegre tett vol­na, viasza utasítva a?- ellenfél frázisait,- nyomós érvekkel • he- Svettésitve azokat. ’ bizonyítékok­kal, 'hogy a munkásosztálynak joga és kötelessége saját útját iámi és nem a liberális bur­zsoázia mögött, sőt nem iS' vele egy sorban haladni — mindez rendkívüli voll és mindezt Le­nin valahogy nem a saját nevé­ben, de tényleg a történelem «karatéból mondotta. Beszédé­nek tömörsége, befejezettsége, közvetlensége és ereje, ő maga cít a pódiumon — mindez olyan volt, mint valami klasszikus mű: minden a helyén benne és semmi se fölösleges, semmi ci­coma és ha van is, nem látszik, mert annyira természetes és szükséges, mint az arcon a két szem, a kézen az öt ujj. Ami az időt illeti, Lenin keve­sebbet, beszélt, mint az előző Szónokok, de ami a benyomást illeti, sokkal többet; nemcsak én éreztem ezt, a hátam mögött lelkesen suttogták: — Tömören beszél!. .. így is volt. Minden érve ön­magától bontakozott ki a benne rejlő erő folyamán. A mensevi- kek nem resteilék megmutatni, hegy Lenin beszéde kellemetlen nékik, Lenin maga pedig — több, mint kellemetlen. Minél megyözőbbsn bizonyította "Le­nin, hogy a pártnak a forradal­mi elmélet magaslatára kell emelkednie, hogy annál jobban ellenőrizhesse a gyakorlatot — annál gyülölkööőbbek voltak a közbeszólásek. — A kongresszusi nem azért hívtuk egybe, hogy filozofál­junk! — Ne tanilson bennünket, nem vagyunk gimnazisták! Különös igyekezetei fejtett ki egy magas, szakállas rőíöskeres- kedő-képü ember. .. . Az ingerültség, r. gúny, a gyűlölet gonosz, forró szele fújt a teremben, százak szeme kü­lönbözőképpen tükrözte vissza Vladimir Iljics alakját. Nem látszott rajta, hogy az ellensé­ges kirohanások izgatják, hév­vel" beszélt, de nyomatúkkal, nyugodtan. Néhány nap múlva megtudtam, hogy mibe került neki ez a külső nyugalom Az volt a benyomásom, hogy Iljics ereje, harciassága, önbi- r.alrAa a kongresszus minden is máéval nő, hogy napról-napra !'Ktar!íé4i.y;ebb:en csengenek szavai és a kongresszus bolsevik rémé­nek hangulata napról-napra ha- Iér-cecíltabiJá, .szigorúbbá válik. — Mit csinál? — Azt nézem, nem nyirkos-e a lepedő? Én nem értettem meg 'azon­nal, hogy miért kell Leninnel-: tudnia, milyenek Londonban a lepedők? Lenin észrevette cso­dálkozásomat és megmagya­rázta: — Vigyáznia kell az egész­ségére!. .. 1918 őszén megkérdeztem Dimitri] Pavlov szormovoi munkást, hogy véleménye sze­mint, melyik Lenin legkiemelke­dőbb jellemvonása? — Az egyszerűség. Egyszerű, mint az igazság! Ezt úgy mondta, mint amit jól átgondolt és régen megállapított. Tudvalevő, hogy az embert a legszigorúbban saját beosztott­jai Ítélik meg. De Lenin sofőrje, Gill, aki sokat tapasztalt ember, ezt mondta: — Lenin rendkívüli ember. Ilyen nincs több. Viszem egy­szer a Mjasznickája-uícán, nagy a forgalom, alig tudcni vezetni a gépet, félek, hogy összezúzzák, tülkölök, nagyon izgaíoit va­gyok. Ö meg kinyitja a kocsi ajtaját, a kocsi-hágcsóján keresz­tül hozzám kapaszkodik — minden percben elütheti valami jármű — és azt mondja: „Ké­rem, Gill, ne idegeskedjék, csak vezesse a gépet, mint a többiek.“. — fen régi sofőr va­gyok, én tudom, hogy ilyet más nem lesz. Nehéz visszaadni, megrajzolni azt ?. természetességet és hajlé­konyságot, amellyel minden be­nyomása egy mederbe ömlött. Gondolatai, mint az iránytű mutatója, mindig a dolgozó nép osztály érdekei felé fordultak. iNtrlicUAy munKÜh, aiCl ITlOSl látta először Lenint, a Hyde- parkban Leninnek a kongresszu­son tanúsított viselkedéséről be­szélgetett. Valamelyik a követ­kező jellemző szavakat mon­dotta: , -1- Nem ludam, lehet, hogy itt Európában a munkásoknak van még más ilyen okos embe­rük is, Bebel vagy más valaki. De, hogy volna még egy olyan, akii én azonnal így megszeret­nék, 9zt nem hiszem! Egy másik munkás mosolyog­va hozzáfűzte: — Ez a .mi emberünk! — Plechánov is a mi embe­rünk — hangzott az ellenveié.'*. A felelet fején találta a szö­get: — Plechánov tanítónk és amellett ur, de Lenin: vezérünk és elvtársunk. Egiy fiatal munkás tréfásan jegyezte meg: — Plechánovot szorítja a ka­bátja. ... Mindig ugyanabban a kis olcsó vendéglőben ebédeltünk egy Ids 1 társasággal együtt. Észrevettem, hegy Iljics nagyon keveset eszik. Két-három tojás­ból rántottat,. egy szelet sonkái, egy pohár sürü barna sörrel. Látszott, hogy nem sokat törő­dik önmagával és . engem meg­lepett, hogy mennyire törődik <• munkásokkal. Az élelmezés kérdését Andréjeva asszony , in­tézte és Lenin megkérdezte:' — Mit gondol: nem éheznek- a.z elvtársak!? Nem? hm.'., hm... De talán mégis nagyobb porciókat kellene adni? Eljött a szállodába, ahol lak­tam és látom: tapogatja az ágyat. Lenin és Sztálin a távíróké szüléknél. 1918. A romániai Tut-ova megye erdőit a burzsoá földesúri rablógazdálkodás kiirtotta. Az elmúlt két esztendő alatt Tutova megye erdészeti állo­másai több mint 1500 hold erdőterületet ültettek be. Az ukrán cukorgyárak sikerei rök- szekerei is ' tömegesen ér­keznek.- Igyekeznek „Nyugat” felé a -felszabadító csapatot elől. Egyik sem tudja: hová, merre, meddig visz ütjük. Kis- tarcsáról internált elvtársakat hoznak erős fedezettel. A HÉV állomás előtt- áiianak még. Hár­man kilépnek a sorból. Nem is szökni akarna, csak „félre1’ kel­lett ménniök. Fegyverropogás és három halott fekszik az árok­ban! a nyári vendéglő örök­zölddel Lefuttatott boxai mögiu néztük fogcsigcrgatva az esemé­nyeket. Morgás és zűrzavar támad. Többen felhasználják az alkalmat a sötétben. ; — Erre gyertek elv társak — súgjuk és ők megértették. Sirvá borultak nyakunkba. Megmene­kültek. A többieket vitték to­vább Göhyüre, behajózták őket a Dunán és aki a hajón kibirta, azt német megsemmisítő táboi- ban g'ázositotfák el, vagy éget­ték el máglyán! Jóhirek érkeztek: közelednek Sztálin elvtárs katonái. .. Fiókos állomásról vittek a józsefvárosi pályaudvarra. Tábori csendör- ség, mindenütt. Már megkapták a felkoncolási parancsot. Nyilas kölykök, cirkálnak. Géppisztoly vállukon, kézigránátok övükben. Akinek „papírjai” nincsenek rendben „egyből kinyírták"... Ez volt a legdivatosabb szólam akkor... Éjjel sikerült bejutnunk Pestre, a Tattersall hátsó olda­lán bejutottunk a lovardába. A szomszédban levő lovasrendőr­ség is iszkódik. Karácsony éj­jel van. A ropogás, ágyúzás mindjobban erősödik. A felsza­badító csapatok már nem lehet­nek messze, hiszen már a né­met tankok is vonulnak vissza­felé .. A Kazinczy- és Dob-utca sarkán levő pincébe kerültünk. Itt nem keresnek, ilt bevárhat­juk a Vörös Hadsereget, hiszen márcsak napol: kérdése. Minden éhezés, minden szenvedés, tet­vességünk, a dohos, sötét pince, ar egerek és patkányok sem számítottak. A bombázás hide­gen hagyott bennünket. Csak a reménység táplált bennünket: isi eszabadulni! Megölelni az -első 3zovjel katonát... Január 18-a van: Egyetlen rémet sincsen az utcán. Tegnap vég lövöldöztek a szomszéd lázból. Reggel nyolc óra lene« ott: a pinceablak résén szovjet rsrccsökat pillantottam meg.., Elrohantam az utcára. Könnye- rn potyogtak, A Kazinezy-iiíoa- árkán megöleltemtaz c-lsö'"sziw*‘ i«?t- katonát. Félszabad oltani. ■*. Az ukrán cukoripar az el­múlt évben nagyszerű ered­ményeket ért el. Az eredmé­nyek kiértékelése után meg­állapították, hogy Ukrajna cukorgyárai január 1-ig több millió púd cukorral túlhalad ták a gyártási előirányzatot Legjobb eredményt a Ívovi kamenyec-podolszki, kiro-v- gráai, vinyicai és harkovi | gyárak érték el. Az elmúlt évben számos uj cukorgyár j épült, igy többek között Lu- csánckiban, Pivnyeniben és Számiban. Az újjáépített zsi- tomiri porcukor gyár is meg­kezdte működését.- 1944 őszét irtuk akkor. Rákos állomáson 700 vágón hadianya­got semmisítettek meg a repülő- I bombák. A' hatalmas, harminc- | egy sinpárt számláló . állomás ! roncs volt, mint Szála si és Hit- | Isr uralma együttvéve. Emelőt- jsiyi magasságban is sindarabok, i mozdony részek, ahogyan a lég­nyomás feldobta- A felszabadító csapatok már Kecskemét körül járnak és a Ráták jönnek, mint a fecskék... Német vasútépítő századnak egyhavi munkával sikerült egyetlen sinpárt helyre­hoznia, a többit a mi száza­dunktól várja. Ha 20 méter sinl helyrehoztunk, a szomszédva­gányról roncsok kerülnek ra jobbról is, balról is... Sínsze- | günk nincsen, tiz gépen alui | már légiriadót sem jeleznek a j szirénák, de a rádió még mindig | a „végső győzelemről“ bömböl... I Sashalmon, a-,,Cinkotai nagyit- | céhen“ van szálláskörletünk. A J mellettünk futó utón ezrével jörf- nek a német visszavonuló autók. Mindegyik megrakva roskadá- sig rablóit magyar holmival. Sokra krétával pingálták rá: „A magyar nemzet ajándéka a német népnek“... A busrnágya­zék meg a kclhoztermeiés cienjárpfe&k ^adás­sorozatát. Az élenjárók gazdag tanusziálatokkal rendelkeznek a termelés terén és .jízekJa legta­nulságosabb példák tanítás szempcujjáízó^ „ az élenjáró tapasztalat propagandisin' is leg- ** fontosabb ügyévé vált a kolhox3rirtsz5r- vezetének. A helyi, szemléltető példákba Telepí­teti propaganda erős fegyyer volt a kommuna- iák kezében a föld termelőképességének emelé­sére és a micsurini tudomány alapos megismer- tetősére. A foglalkozásokat maga r. pártszervezet tit­kára vezette. Mivel kolhozgazdászként is dolgo­zott és igyekezett ismereteit, saját tapasztalatai: is a lehető legjobban felhasználni a tanítás so­rán. Az elmúlt év terméseredményeiben jelent­kezett a siker, amely nagymértékben a kommu­nisták elméleti színvonala emelésétől is függött. Mert ?. kolhoz pártszervezete rendkívül nagy gondot fordit a kommunisták, marxista-leninista képzésére if. A példát ebben is a titkár szolgál­tatja, saját * elméleti színvonalának emelésével Bármennyi munkája van napközben, este szakit magának másfél—két órát arra, hogy a könyvek mellé üljön. y3 A pártszervezet élete egy/.? tevékenyebbé, tér- ' mékenyebbé válik és egyre n£ a "tömégekr* h gyakorolt befolyása. A pártszervezet titkárának K kitűnő vezetési azon alapszik, hogy jói ismerj i-r minden egyes kommunista egyéni sajátosságai- ?; és a Párt minden tagját és a pártonkivülúket is' ic bevonja aktiv politikai munkába. Varsó és Mmszk építőinek barátsága A falusi párttitkár . N ikoláj Sztyepánovics Gluh feljegyzései visz- szatükrözik a boriszovszki körzetben lévő kolhoz mindennapi éleiét. A jegyzetekből kitű­nik, hogy a kolhozparasztok lele vannak buzgó, alkotó kezdeményezéssel, A legnagyobb kezdeményező Gluh, a párt- szervezet titkára. Már munkájának első hetei­ben felhívta a kommunisták figyelmét a gazdál­kodás színvonala emelésének nagyfontosságu problémáira. így indította el a füves vetésforgó bevezetését is. — Gondoljuk csak el — mondotta akkor lel­kesen — mit segíthet mindegyikünk abban, hogy minél előbb áttérhessen kolhozunk az. uj vetés­forgóra! A tervet egy pértgy ülésen vei ette fel. Apárt- ^ titkár javaslata azonnal meleg támoga­tásra talált és a hozzászólások során sok hasznos ta­nács hangzott cl. Nem sokkal később a kolhoz felülvizsgálta régi vetésforgóit és c. füves vetés­forgó rendszer követelményei,nek megfelelően rendezte ói. A tervet tökéletesen megvalósították, pedig a keihez földié homokos és igy sokkal nehezebb -azt megművelni. A sikert az eredményezte, hogy a kolhczpa- rasztok tömegmozgalommá -tették az élenjáró módszer meghonosítását. Az agrotechnikai tudás további fejlesztésére a pártütkár- magszervezte az. általános oktatást. Á kommunisták ezt is együttesen vitattál: meg. Muhin párttag azt ja­vasolta, hogy a földművelő brigádokban szervez­Uj ei*«Mk iliUHÍ\a.iUVUŰLLi + — • Kösasönom ®z túlié.s elvtársi Varsó épitcmunkásai leve­let küldtek nemrégiben Minszk ujjáépifőinek, mely­ben a következőket írják ,,Az Önök önfeláldozó mun­kájának híre igen nagy ha fással van a varsói épitőmun kásokra. Ismerjük legkivá lóbb építési szakembereik é: sztahanovistáik nevét é: munkamódszerei t. akiknél I példáját, követni akarjuk. Mindenütt alkalmazzuk ia már azokat az uj épitési mód­szereket, amelyeket Önöktől | tanultunk“. A minszki épitő- I munkások válaszukban újabb I ismertetőt küldtek arról, hogy Imiként adják tovább egymás I között sztahanovista tapa.sz- i tálát alkat.

Next

/
Thumbnails
Contents