Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-03 / 2. szám

Kedd, 1950.’ január 3. sz'ovjeí nép milliós t-ö. megesnek hatalmas munka­lelkesedése bizonyítja a dol­gozók szocialista öntudatának „növekedését. A szovjet mun­kások az ötéves terv határidő előtti teljesítésében látják hazájuk hatalmának további erősödését és a nép jóléte ál­landó emelkedésének forrá­sát. < A szocialista öntudat párat­lan növekedése a pártszerve­zetek politikai agit-ációs mun­kájának lendületét mutatja. Maga a siker nagyrészt az agitátorok jó munkáján épül fel. A Bolsevik Párt éppen ezért magasrendii követelése­ket (támaszt az agitátorokkal szemben és csak azokat bízza meg e rendkívül fontos és megtisztelő feladattal, akik­nek megvan a kellő politikai faikészüitrégük. aktiv mun­kát végezitek a termelésben és a közösségi életben. .4 bolsevik agitátor munkájának eredményét el­sősorban a termelékenység emelkedéséből lehet meg­ítélni. Az igazi bolsevik agi­táció hatásosságával válik ki. Az agitátor szavai behatol­nak a munkás öntudatába, se­gítségére vannak a feladatok megértésénél, felébresztik ben­ne a kívánságo\ hogy még jobban dolgozzék hazája .ja­vára. Bármilyen jó is a politikai agitáció munkája, mindig tö­kéletesebbé lehet tenni. Példa vne Moszkva Kiiöv-kerülete vállalatai pártszervezeteinek tapasztalata. Itt az agiátorok összetétele a következő: 4700 kommunista, 780 komszomo- lista, 14.10 pártonkivüli. Min­den agitátornak meghatáro­zott munkaterülete van: egy brigád, műszak, vagy osztály, de egyre 15—20 munkásnál több nem jut. Az agitátorok rend­szeresen tartanak napi újság­felolvasásokat és havonta két­szer politikai beszámolót a napirenden levő kérdésekről, a nemzetközi helyzetről és az ország jelenlegi legfontosabb .feladatairól. Jól megszerve­zett. munkájuk eredményét mutatja, hogy a* Ki rov-k er il­leti dolgozók piádig elöl jár­nak a termelésben, sőt a terv túlteljesítésében. ,, A ,,Dinamo"-gvár egyik fc ühc^y részlege él maradi"' a tervteijcsifcésben, sok volt r. sole.itje. Zajkin agitátor össze­hívta a műhelyrészleg mun­kásait- és rámutatott; a hiba a - munkafegyelem hiánjmscn- ■gából ered. Elmondotta, mi­lyen óriási jelentőséget-tulaj- clpnit a Párt a munkafegye­lemnek. Megvilágította, hogy a sztahanovisták, élmunká­sok szigorú munkafegyelme a .munkához való viszonyuk következménye és ezt kel? követnie minden öntudatos dolgozónak. A hatás nem ma­radt el: a műhely részleg vala­mennyi dolgozója teljesítette a vállalt kötelczefségét és megszűnt a selejt. Figyelemreméltó a Kirov-kerül éti páríbizgt tság értékes kezdeményezése. Min - den üzemben „agitátorsar- kopt rendeztek be; ahol az agitátorok készülhetnek be­széáeikre, elolvashatják a be­szédeikhez szükséges .irodal­mát, -.megismerkedhetnek a Jegjobbr agitátorok tapaszta­lataival, megkaphatják a részletes utasításokat. E ,»sar­kok“ nagy segítséget jelente­nek az agitációs munkában. Moszkva ipari vállalatainak pártszervezetei mindent elkö­vetnek, hogy a politikai agi- táciőt széles körben kherjesz- szék az üzemekben, műszakok­ban. így válik lehetővé, hogy a pártszervezetek minden dolgozót, mozgósíthassanak a sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítésére. Szíakáité-euiMüik JOT SIMON JÓZSEF ifjúmunkás esztergályos. Diósgyőri Gépgyár. — Vasúti kerékpár-üzem. A'vasúti kerékpár-műhely abroncs észter, gályán dolgozik. Sztálin elvtárs 70-ik szüíeiésncpjára felajánlotta, hegy azt a munkát, amit eddig ketten végezték el, egyedül fogja legyártani és termelését új munkamódszer alkalmazásával -fogja fokozni. Ígéretét beváltotta és termelését .két- fő helyett, egyedül 110 százalékról 1.100 százaiéra fokoz!a. Nap?, keresete ßOi.36 FI veit. — A sztálini műszakban átlaga -5-850 -százalék. Ilitka enyhe eddig az idei! tél s gazdáinknak attól kell tartaniok, hogy a gondosan elkészített burgonyapriz­mák megfüllednek és rottha- dás lép fel bennük. Ajánla­tos ezért a burgonyaprízmá­kat alaposan megvizsgálni és saját szemünkkel meggyő­ződni, vájjon nem melege­dett-e fel túlságosan a bel­sejük? A prizmát ne a ge- •incén", hanem a végén, vagy a prizma oldalán kell ki­bontani, nehogy a visszata­kar ás után az eső a prizmá­ba becsuroghásson. Ha úgy tapasztaljuk, hogy a rotha­dás megindult, akkor a priz­mát teljes egészében át kell forgatni, át kell válogatni. Ezt a munkát olyan helyen végezzük, ahol a válogatás alatt a burgonya nem fagy meg az esetleg közbejött hi­deg miatt, sem pedig meg­nőni fázhat. Alkalmas hely erre az istálló és a pajta. Abból a prizmából, amely­ben rotthadás indult meg, még az ép burgonyákból sem ajánlatos vetőgumót hagyni* mert a csirázóképessége bi­zonytalan. Burgonyaprizmá­ink időben való átvizsgálásá­val nagy mértékben csök­kentjük' a tárolási veszte­séget s nem csak magunk­nak, hanem nemzetgazdasá­gunknak is hasznos rrnmkát végzünk. Becsüljük meg és kezeljük hevesen az istállótrágyát A talaj tápérő fenntartásá- ’«afk , legközvetlenebb eszköze az ist ál ió trágya. A műtrá­gya is sokkal hatásosabb olyan földön, amelyet' rend­szeresen istállótrágyáznak. Az istállótrágya termésfoko­zó hatása azonban annak ke­zelésétől függ. A cél az, hogy sok és jó istállótrá- gyánlt legyen. Hegy lehet ezt elérni? Először is téli időben, amikor a jószág jászlon van, almozzunk bő­ségesen. Másodszor: a kihor­dott trágyát úgy kezeljük, hogy annak tápértéke ve­szendőbe ne menjen. A he­lyes kezelés titka: a trágyát, ami naponta kikerül az is-' tállóból, gondosan kazalba kell rakni, kiég hozzá olyan helyen, ahol a sertés, meg a baromfi nem férhet hozzá, nem túrhatja szét. A kazal­ba rakott trágyát nem . teszi tönkre az eső. Hány helyen látni, hogy a trágya mellett, esőben vagy eső után barna esik húzódik. Ez azt jelenti, hogy az eső a trágyából ép- : pen az értékes tápanyagokat | kilúgozta. Persze ilyen trá- ' gyávái nem érhetünk célt 8 akármennyit rakunk bele a földbe, mégse lesz jó termés. A kazalbarakás azért is előnyös, mert kazalban a trágya jól beérik. A beérett trágya hatása pedig sokkal jobb. Különösen a kötött földekbe csak beérett istálló­trágya való. Az is fontos, hogy a naponta kihordott trágyát ne az' egész trágya- telepen szórjuk szét, hanem két nagy állat után egy négyzetméter alakú kazlakat rakjunk, a kazlakat pedig cementlapokkal, vagy desz­kákkal jól letakarjuk. Ami­kor a kazal elérte a 180—500 centimétert., akkor borítsuk be 10—15 centiméter' vastag földréteggel. • • i ■ Télá isioEska a tnagrtäral&lmm Fordítsunk gondot a raktá­rozott gabona kezelésére, mert a mostani enyhe és esős időben "könnyen megnyirko- sodik és megdohosodik, a dobos gabona pedig ember és állat számára egyformán élvezhetetlen. Ha száraz nap jön közbe, forgassuk át ala­posan és, szellőztessük meg a gabonát Enyhe tél lévén gyakran kell a gabonát át- rostálni is, mert a zsizsik jó időben jobban szaporodik, mint hidegben s a rost állás­sal a zsizsiktől is megtisztít­juk a gabonát. A ' zsizsikes gabonából készített darát az áltatok immel-ámmal eszik s a kenyér sem ízletes belőle. A zsizsikes gabona pedig ve- értéktelen, nem csírázik. A rostálást megfe­lelő lyuknagyságu rostaszö­veten át végezzük s amint a rostával megállunk a zsizsi­keket azonnal takarítsuk össze és égessük el, mert széjjelmászik. Forgassuk meg gyakran a padláson tartott csöves ku­koricát is, hogy lm ne pe- nészedjék, de ajánlatos a gó. réban lévőt is átforgatni egyszer-kétszer. A górét a varjak ellen lécezéssel, drót­hálóval vagy pedig rákö­tözött gallyakkal védjük. A morzsolt kukoricát is véko­nyan teregessük szét, mert az idén könnyen megdobo- sodhat. A magtári munka­jó elvégzése jövő évi terve­ink biztosítéka. REGOCZI DEZSŐ a Diósgyőri Gépdvár (kiseszJerga-csop/ott) munkása, aki a r~'" mi műszakban 3.582' százalékot teljesítetté A k '«5 Elet vändora-i**. A magyar mozik először , ászának hindu filmet. Ez az esemény annál érdekesebb, mert késődtől a hindu szabad-' s ágmozgalom harcosai. A/ film megrázó képet- fest a hindu parasztok, nehéz sor­áról, melyből csak a mun­kásosztállyal együtt vívott forradalmi harc .válthatja meg őket. Téli időben etessünk álla­tainkkal szemes takarmány helyett több burgonyát. A szemes termények ugyanis jobban kibírják tavaszig, i kevesebb a veszteség. A bur- | ,anyát főve minden állatnak ! d hatjuk, főleg azonban ser- , lessel és baromfival. A bur- j :onya jó serí éshizlaló talcar- | many. Egy kg kukoricát légy kg burgonyával lehet pótolni, ilyenkor az állat fe­hér jeszüksógleté t korpával, vagy árpadarával biztosít­juk. Ha a hízóknak napi háromnegyed kg korpát, vagy egy kg árpadarát adunk s -emellett annyi főt ’ n'-gonyát, amennyit az álhit jómien elfogyaszt, a sertést másfél mázsára könnyen fel­hizlalhatjuk. Ha a szalonnát lágyítani akarjuk, akkor az utolsó 3---'í hétben csökkent­I :ük a burgonyát és helyette * kukoricát adunk, j A burgonyaetetésnél arra “ kell ügyelni, bogy az eleség mindig egyforma hőmérsék­letű legyen. Legjobb a lan­gyos hőmérséklet. Ha az éh­ség egyszer hideg, máskor -meleg, akkor az állat étvá­gya romlik. A vizet, amely­ben a burgonya^ főt, ki ke!! önteni. A főtt és összetört burgonyához csak darát le­het keverni, szemes takar­mányt nem. , A baromfi téli tartásánál szintén jó a főtt burgonya, kiegészítve korpával, arpa* darával, vagy lefölözött tej­mi. A s»emes ele séget a ba­romfinak is külön kell adni, mégpedig úgy, hogy egyszer főtt burgonyás keveréket, a másik etetésre pedig csak szemes eleséget adnak. Minden QAZÉÍ 4T érdehel Vizsgáljuk áí burgonyaprizmáinkat Agitátorok ,a fér? teljesítéséért NEMES ÁGOSTON esztergályos,, Diósgyőr, Gépgyár. Vasúti kerékpár-üzem. Á Nagy Sztálin 70-ik születésnapjára felajánlotta, hogy a vágónk nékpár abroncs es zier gá’y ozás áj, amir eddig ketten végezlek el, egyedül készíti él. Termelését új munkamód­szer alkalmazásával 110 százalékról 377 százalékra fokozta. — Ennek eredményeképpen 102 80 forintot keresett 8 óra alatt. A sztálini műszakban - a műszak átlaga 3115 százalék volt. Efessünk államinkkal több burgonyát

Next

/
Thumbnails
Contents