Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

Megalakult Kacorlakon a „SZABAD FÖLD“Termelőszövetkezet — Hát látjátok, ftmb»r latt a dolgozó paraszt, szabad am­im- itt Kacorlakon is! — így beszél gaadatársaihoz a szövet- kiaziet udvarán idős Mar ez in György elvtárs. A gépállomás traktorámak dübörgését idjclia.il- juk a Ina tár bői. 20 szabad ka­corlak i dolgozó paraszt termo- lőcsoportjakan hasit ekéjével mély barázdákat a gép. Mi voltunk a gépek,., Müller István gazda egy pil­lanatra maga elé réved itt. mel­lettem. — Gép, gép — mor­molja félhangosan. — Mi mia- gunk cselédek voltunk itt a gé­pek ... él tük gépéLatütik ... Hajtóerőnk is voít. Az uraságok botes Ispánjainak ostorcsapásta. •— Hagyd cs$k István — szakítja meg Müller gazda sza­va it Marczin bácsi — azért jöttünk össze, hogy szövetkez­zünk, nehogy újra visszatérjen tíz a régi bitang úri világ. A teremben if j. Marczin elv­társ beszél a nagyüzemi ter­melés, gépesítés előnyeiről, a kisparaszti elavult, költséges gazdálkodással szemben. — Tudjuk mi ezt a magunk tapasztalataiból — vág közbe Müller István gazda% — És előttünk állnak a jó példák is: Zalaszántó, Nagyfakos, a be- csehelyi térmelőcsQport. Hal­latlan eredményeloet jelent a közös összefogás, a gépi mun­ka. Irányt mutatott a Párt! Segit az állam mi is segitünk — Népi demokráciánk min­den anyagi és erkölcsi segítsé­get megad temreiőcso portjaink­nak, állatokkal, gépekkel segíti indulásuknál őket — folytatja ifjú Marczin elvtárs. — Nézzétek — emelkedik fel helyéről az öneg Marczin bácsi — 9 holdamon elvetet­tem, a mélyszántást is elvé­geztem, négy marhám, egy disznóm, teljes gazdasági fél­szer elésem van és beveszem _ a termelőcso portba. Ennyi segít­séget adok. Müller István gazda meg a köt étkezőképpen beszél: — Mind bolond embor az, aki a maga kárára régi módin akar még ma is gazdálkodni. Teljes gazdasági felszerelésemet és négy marhámat én is be viszem. 100 hold föld Szavakkal nem lehet Leírni azt a lelkesedést, amit itt ta­pasztalunk most, ebben a te­remben. Egyne emelkedik a csoport létszáma-. Természete­sen a Párt tagjai járnak elől jó példával. Harminc hold már a bevitt birtok nagysága. Az öreg Marczin elvtárs az előtte Lévő papíron számolgatta: — Varga Jóskának, a szent Lászlói gúláknak a 8 hold parlag föld­jén, meg a szövetkezet 36 hold­ján, hozzá még a község tarta­lék földjét véve 93 holdunk van. Újabb jelentkező lép az asz­tal elé. — Hát csak szégyenszemre engem sem hagynak ki — mondja Bánhegyi Pálné. — Szorgalmas, köztisztelet­ben álló asszony, köztünk a helye ■— hallatszik a terem­ben. — MNDSz vezetőségi tag is. Hat hold földjével őt is fel­vei lék. Tagjai valamikor gépéletet éltek, ma nekik dolgoznak a gépek A századik holdra Ben kő Jánosi)é egészíti ki a csoport birtokát. Nem vagyunk gépek Egymásután peregnek az események, megválasztják egyhangú lelkesedé: sei az in­tézőbizottságot. Asszony is ke­rült a vezetőségbe. Közben a traktor is végzett a mélyszántással a Varga-féle földön. Fürge mozgással dü­börög át itt az úttesten a cső port másik parcellájára. — No, jövőre majd összébb hozzuk a tagosítással azokat a parcellákat — jegyzi meg Be­dőlte. Büszkén tekintenek a gép­állomás traktora után a cso­port tagjai. — Nem vagyunk gépek töb­bé, minket szolgáinak már czjok a masinák — jegyzi meg Marczin bácsi. — ITej, de kár, hogy ilyen deresedő fejjel 'kö­szöntött rám ez a jobb világ! Igen, a kaoorlaki »Szabad Föld« termelőcsoport száz holdja felelt dübörgő traktor most már Tiusz dolgozó pa­rasztnak a szabadság dalát, az ui élet ritmusát zengi. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődése Irta: HORVÁTH LAJOS Zalagalsán meggyűltök a lámpák KICSI, POROS, rendezetlen falu Zalagalaa. 456 lakója van. Mindössze 106 házból áll. Két utca a falu csupán. Az elmúlt rendszer mit sem törődött ezzel a köz­séggel. Mit számított a múlt­ban ez a 456 ember?! Ezen a pompás őszi vasárnap délutánon, a verőfényes nap­sütésben szikrázva csillámnak meg az utcák felett a sárgaréz huzalok, ügy feszülnek a falu ’testén a fényt és kultúrát hozó villany drótok, mint az egészsé­ges testen az izmok. Annyi év sötétsége után megváltozik Zalagal&a élete. Az utcákon közvilágítás lesz, meg­szólalhatnak a rádiók és elek­tromos áram hajtja a .szecska­vágót. Könnyebb Lesz a munka. Hogy is mondta ezt a maga egyszerű szavaival az öreg, Zsolnai bácsi?- SZÁZ ESZTENDŐ alatt az elmúlt rendszer nem adott annyit a falu dol­gozóinak, mint amennyit ít népi demokrácia a három­éves tervében eddig megvaló- silott. Saját ügyünknek érez­tük a villany bevezetését. Vál­laltuk a kézinapszámot, ki­termeltük a fát is. Persze voltak és vannak, akiknek nem tetszett. Rémhír is akadt bőven. Azt mondták: csak fizessetek, úgysem kaptok vil­lanyt. Régen is megígérték, aztán semmi sem lett be lufté. És ime: állnak az oszlopok, itt a fény a faluban! A demo­krácia nem jgér, hanem cse­lekszik. 106 ház közűi 39-be vezették már be az áramot. Köztük olyanok is, akik az első időkben még hittek a rémhíreknek. — Hiába no, nem jó helyre pazaroltuk a bizalmat, amikor felültünk a rémhír terjesztők­nek — jegyzi meg Polgár Gá­bor 17 holdas középparaszt. — Még maguk a rémhirtor- jiesztők is rájötbek, hogy bi­zony kudarcot vallottak. Ma­gam láttáin, amikor az utcán megszólitgatták a villanysze­relőket, hogy hozzájuk is húzzák be azt a drótot. FERENCZh JÓZSEFNEK uj háza van, még be sincs vakolva. — Amint összejön az a kis pénz — mondja —, egy percet sem késlekedők! Hadd, érezzük jól magunkat otthon' a télen. Már megvettem a rádiót is. Igen ráfér az em­berre egy kis művelődés! A gyerek is sokat tanul majdj belőle. Meg aztán az asszony sem rontja a p'ipicsnél a sze­mét. Zsolnai néni is hasonlóan vélekedik. De hallgassuk csak j meg ennek a kis legénynek is a véleményét. Az általános is­kola V. osztályának a tanuló­ja. Az apjának hét holdja van. önként jelentkezett .a munkára, hogy a villany áta­dási ünnepség színhelyét rend­behozza.- SOKAI VAKOSKÖDTAM \ eddig annál a büdös fám- pafénynél — mondja —, oz­mán villanyfénynél Írhatom meg a leckémet. Tanultuk az iskolában, hogy a kommunis­ták által kidolgozott 3 éves terv sok faluba meghozza a villanyfényt. Most végre hoz* zánk is elérkezett. Köszönjük Rákosi pajtásnak és a Párt­nak ! Lassan sötétedik. Zalagal­sán — ma először — lágyul­nak a lámpák, az uj, szabad élet hirdetői. A keszthelyi gépállomás va­lamennyi gépe éj jel-nappal dol­gozik, hogy el tudja látni azt a feladatot, amelyet az őszi szántási verseny reá hárít. A traktorok mostanában Vár völ­gyön, Karmacson, Keszthely közvetlen környékén: Balaton­odéi-icsen, Nemes vitán, Zala- váron és Zalaapátiban dolgoz­nak. Eddig már közel 1000 hol­don végzett őszi mélyszántást a gépállomás s ennek a terü­letnek háromnegyed részén az T enin elvtárs zseniális szövet- j kezeíi tervében megjelölte a falu szocialista átalakításának módját és útjait, Sztálin elvtárs a nép ellenségeivel vívott karcban nemcsak megvédte a lenini szö­vetkezeti tervet, hanem tovább is fejlesztette azzal, hogy a mezőgaz­daság szocialista fejlődésének tel- jes befejezett elméletét dolgozta ki és ezt meg is valósította. Er­ről a korszakos jeletőségü elmé­letről és a Szovjetunió egész uj mezőgazdaságáról ad képet Sztálin elvtárs gyűjteményes munkája. Hol a) kivezető ut a mezőgazda­ság számára? Talán egész iparunk és nevezetesen államosított iparunk fejlődési ütemének 'lassításában? Semmi esetre sem. Ez reakciós, pröletánallemes utópia volna, Az államosított iparnak gyorsított ütemben kell fejlődnie és fog is fejlődni, Ez a biztosítéka előreha­ladásunknak a 'Szocializmus felé. Ez-,a biztosítéka, annak, hogy ipa­rosítva lesz végűit maga a mező- gazdaság is. Hol van hát a kive­zető ut? A kivezető ut abban van, hogy a kis- és széfforgácso!t pa, raSz'ti gazdaságod a föld társas megművelése alapján nagy — és egyesített gazdaságokba mennek át és az uj, magasabb technika alapján rátérnek a föld társas meg. művelésére. A mezőgazdasági gé­pek és traktorok alkalmazásával, a földművelés intenzivebbé tételé­nek tudományos módszereivel fo­kozatosan és állandóan, ide nem kényszerrel, hanem példaadással és meggyőződéssel nagy gazdaságok­ban egyesítik, ’'W ala megyében 1948 ókfóber 5-én .alakult meg az .első szö­vetkezeti csoportunk Pusztamagya- ródon „Ady" néven. Ebben az idő­ben a termelőszövetkezeti tfiozga- lom még nem volt annyira tuda­tosítva a dolgozó parasztság kö­rében. A MDP a kommunisták kezdték meg a felvilágosító mun­kát. Ennek nyomán termelőcso- por[jaínk száma napról-napra nőtt, 1948 őszén már 12 működött1 1170 kh, földdel és mintegy 165 tag­gal. Ezek a szövetkezetek azon­ban még nem ismerték az -igazi ter­melőszövetkezét' formáját,, mert még példát saját szeműikkel Zala megyében ez idáig nem láttak, A reakció mindent elkövetett, hogy termelőcsoportjaink alakulását és fejlődését meggátolja, Éppeni ezért a MDP a mezőgazdasági igazga­tóság ‘szövetkezeti osztályára mun­kás- és paraszt kádereiket helyezett, be, hogy dolgozó parasztjainkat jó felvilágosító munkával a helyes út­ra vezesse, ugyanakkor pedig 'le­leplezze a falu oszfályellenségeít. y% z uj káderek legelső muriké. ja az volt, hogy; a tenrielő- szövetkezeteket .a ikulákoktót' meg­szabadítsák és befolyásuk alól mentesüljenek. A fejlődés megin­dult nemcsak gazdasági, de poli­tikai téren is. Ma már Zala megyében 40 ter- malőcsoportuník működik és az el­múlt évivel szemben ,a földterület 1170 kh.-ról 5400 kh.-ra, míg a taglétszám 165-ről 680 főre emel­kedett. A politikai és gazdasági adottságok megvannak. Ha csoportjaink minőségi és mennyiségi átlagtermését megvizs­gáljuk, megállapíthatjuk, hogy ter­méshozamuk 12 q átlagtermés volt búzából míg a község átlaga 7.5— 8 q között mozgott. Mindezeket az eredményeket) ,a gépiéről és mütráU gya. helyes alkalmazásával sikerült elérni. De nemcsak a búza és roz's termésben értek el ilyen hatalmas eredményeket« hanem más termé­nyekben is. A nagy fiakosi } tar- melőcsoport burgonyahozama kát. holdanként 130 q volt. Ha megnézzük termelőcsoportjaink munkaegység pontjainak elszámo­lását, azt látjuk, hogy országos vi­szonylatban; átlag 24,50 forintot kapnak minden teljesített munka­egység után. Ezt a keresetet már semmiféle levonás nem terheli, hi­szen a beruházásokhoz és a jövő évi gazdálkodáshoz1 szükséges ösz- szegeket a csoport közösen tarta­lékolja, Ez a kereset a napnál is világosabban bizonyítja be dolgo­zó parasztságunk előtt, hogy érde­mes 'szövetkezni, érdemes társulni a föld közös megművelésére. Hogy tennelőcsoportjaink gaz­dálkodása a jövőben még eredmé­nyesebb (legyen, országos viszony­latban 300 községben, Zala me­gyében pedig 8 községben ‘szeptem­berben tagosítást hajtottunk vég­re a szétszórt termelőszövetkezeti földek egy tagba való összevonásá­ra. ,;,A tagosítás nehéz művelet“ — mondotta Rákosi Mátyás elv- társ, A falu dolgozó népe ennék ■ellenére mégis megértéssel, helyes­léssel fogadta és támogatta ennek végrehajtását, rJjf ala vár meg y é b en megalakult termelőcsoportok állandó .se­gítéséről is gondoskodik kormány­zatunk. Az élmult hónapban iga­vonó állatokat, ezen kívül 120,850 forintot kaptak tervhítel címén, amelyet csoportjaink gondosan és körültekintően, használnak lel, így pld, Nagyfakos pusztán a csoport 60 drb. szarvasmarha és. 16 ló be­fogadására istállóf épített. Az is­tálló értéke 30.000 forint. Mivel a csoport tagjai maguk építették, tak. Számtalan ilyen példát lehet­ne felhozni termelőcsoportjainlk jő munkájáról. Ez mind annak tud­ható be, hogy {ermeiőcsoport j aink politikailag ‘képezik magúikat. Min­den csoportnál van pártszervezet, amely irányítja és vezeti a csoport életét. Állandóan terveznek és kez­deményeznek, napíleöziotthonokat, í r o d ah ely í s ég:e& e t„ p ár thelyi s ég eke t rendeznek be. Ebben az évben megyénkben még 15 termelőcseport alakítását vettük tervbe, amelyeknek területe a meg­lévőkkel együtt dléri mjd a 7509 holdat, taglétszáma pedig a 800-at. ifyf índezek: után megállapíthat­rsüá jhogy Zala megye a szö­vetkezeti mozgalom terén is a fej­lődés utján halad, mert a ter­ményt) egy ü j t ésben,, t api óh ánt ásban, majd a rozs és búza vetés ‘fd’jesi- tésébsn és a mélyszántásban cso­portjaink az élen járnak és az ál­lami gazdaságokkal együtt mindig elsők voltak. Nézzük meg mi a terve a me­zőgazdasági igazgatóságnak a ter- melőesoportok (politikai és; szak­mai kiképzésében. Ä csoport tag­jai közül mintegy 50 főt küldünk különböző tanfolyamokra, így pl. könyvelői, előadói, munkaésapat- vezc-töi és .szőve(kezeivezetőképző iskolákra. Ezek között igsni sok a nő, A termelőcsoportoknáll tömeg­szemináriumok indulnak „Szabad Föld Téli Estéken" film bemuta­tókat tartunk, amelyen megismer­kedne;^ a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának hatalmas ered­ményeivel. A .szövetkezeteiknél té­len kuli Hírcsoportok .alákulnak, amelyekbe nemcsak a csoport tag­jait. hanem ,ai dolgozó parasztokat is belevonjuk, hogy ezen (keresztül minél jobban megkedveljék a szö­vetkezés gondolatát­kezdet nehézségeit úgy tud­tűk kiküszöbölni és az ered­ményeket elérni, hogy mindenkor Pártunk irányítása és útmutatása melllett dolgoztunk .és népünk szá­mára megmutattuk azt az utat, amelyen haladva biztosan elérjük a szocializmust. Megalakult az ötvenedik zalai termelőszövetkezet Nekeresd-majorban pénte­ken 16 taggal megalakult a megye 50 termelőszövetkezete. A csoport tagjai 61 holdon gazdálkodnak. A .szövetkezet a harmadik iip ns, azaz a leg­fejlettebb termelőszövetkezeti forma szerint dolgozik. 1948. október 28/^P o!dai fj$ (esőn jelentkeztek a gazdák — ezért van munkatorlódás! a Ue&zt&elyi gépúilGmúson ugartárcsázást is elvégezték. I A gépállomáson arra panasz- f kodnak, hegy nagy mmika- g torlódást jelentett a sok késői í gépigénylés. Sok gazdának csak] akkor jutott eszébe a gépállo- g más, mikor fejére nőtt az idő. I Látták a gazdák, lrogy a szá- I ráz földiét nem bírja el a kézi t |e.ke, a tmjktor meg mint a vajat] - hasítja. Ekkor aztán tömegesen j kötöttek szerződést a gépállo- j mással. Persze egy kicsit meg- j késve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents