Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-28 / 251. szám

A DOLGOZÓ NÉP A MEGYEI SAJTÓÉRT 'fstöám-ap j<efenhettük: l>a la- fiurikban, hogy a »Zala/ no vera­lte; 1-től kezdve nagyobb tor- i^dieítembea, olcsóbb áron je- tanik: meg. Tudtuk, hogy a btejelentés visszhangra talál icjegyén k dolgozói között, tud­tuk. hogy Pártunk ezen elha­tározásában dolgozóink felis­merik saját érdeküket, a napi »ajtó rendszeres olvasásának hatalmas jelentőségét." Minden várakozást fölülmúlt azonban a dolgozó nép válasza, ' Yú’aszu'iik csak egy lehet — %zól a nagykanizsai MAOET Üzemi Pártszervezetének ver- ^enyfelhiváaa megyénk többi ipari üzemeihez —: Pártszer- iAüítilnk. üzemiünk minden hépneielóje kötelességének kat£p a lap előfizetőinek tábo­rát kiszélesíteni.« Napról-napra Üözlünk leveleket a bejelentés óta, néhányat a sok közül, amelyben a dolgozók minden ip'íég'e megnyilatkozik a liap utellptt. :VÍ i'Zala« segít a ter- nuleshén« írja az egyik te­vői. ->A »Zala.< leleplezi a dol­gozó nép ellenségeit« ii'ja a másik. A ^Zalában« a mi pt oblérna. nkkal találkozunk, agy, ahogy azt nu látjuk« —, Írja a harmadik. S felismerik aj dolgozók a helyi lap többi jelfjegaefességeit is: az országos eseményeket helyi viszonyaink- T‘,a alkalmazva, szervezi és irá­nyit ja a Párt és a tömeg szar - vezetek napi munkáját, a lia- vétezési rovatban mindenki sza- íwIot) elmondhatja véleményét, sifcb. kitin véietijen az. hogy me­gyénk dolgozó népe fejlődése .»órán eljutott odáig, hogy ma­gáénak tudja Pártunk zálame- gyej Lapját. Hogyne erezné npig'aéiia k, amikor élete minden percé lien érzi, hogy a Párt éa a dolgozó nép — az egy. A Párt a dolgozó népért van, a dolgozók pedig a Pártért. Nem különben van ez a Párt lápjá­ra). ig. A szeretet Pártunk lápja irárrt: szeretet a. Párt iránt. Sajátjának érezni a Párt l&p- pit: sajátjának érezni a Pártot. A Párt lapjából tanulni: a Pártitól tanulni. A Párt lapjá­hoz fordulni ügyes-bajos dol~ gaiiifíkal: a Párthoz fordulni. Ahhoz a Párthoz:, a komniuiiis- ták Pártjához, amelynek ereje mgg’ziaboiázza népünk ellensé­geit &s vezeti népi demokrá- viáhk fejlődését. Magyarországon a felszaba- dalát előtt az újságolvasás — csakúgy, mint a politizálás, ad huncutságnak számított. A Üikésfök .és földes urak újságjai mindenről írtak, csaik arról sióm, ami ,a dolgozókat érde- kélte. Az újság-trösztök tulaj- dohosainak nem is volt célja, hogy a dolgozó okosodják, rá­jöjjön szörnyű kizsákmányolt helyzetére és urai ellen felkel­jen. 1945-ben iaz országgal együtt azonban a sajtó is a dolgozó népé lett. A felszaba­dító Szovjet Hadsereg a többi között a sajtószabadságot is elhozta rekünk, hogy evvel az éves fogy vériéi is küzdj ülik az ellenség ellen és építő erejével népünk felemelkedéséért. Ezt a szerepet tölti be a kommunista sajtó, amely Ka­linin elvtárs szavaival éhe, a nép parlamentje. Es minthogy mmálrink a hatalom a dolgozó népé, a közügyek intézése a dolgozók tetszésére- és javára történik, a mindennapos újság- olvasás is utat tört a dolgozó nép felé. Valójában nem be­csüli sokra önmagát, családját, hazánk jövőjét, a békét, aki nem vesz részt ebben a népi parlamentben, azáltal, hogy írja, olvassa és terjeszti. Ezek a felismerések vezették hát azoknak a lóvéi ráknak a tollát, akik most lapunk — sa­ját lapjuk — erősödése alkal­mából soraikkal felkerestek. Ez a felismerés annak biztos zá­loga, hogy a tömegek még' fo­kozottabb ragaszkodással olvas­nák a Magyar Dolgozók Pártja z a lamegy e i lapját. Cük^rrépa-termeiok itassák el! A cukorrépa megkívánja a leggo 11 dósa 1) b t a l;a jm unkát, mert csak igy ad megfelelő termést. libben az esetben azonban bőven kárpótol min­den fáradságért. Mélyre bocsátja gyöke­reit a cukorrépa — mondta érdeklődésünkre a Mezőgaz­dasági Igazgatóság szakelő­adója mélyről szívja a nedvességet, ezért ajánlatős az ősz folyamán 25 cm. mélyen fellazítani a talajt. A sekélyen szántott földben ugyanis el­ágazik a cukorrépa gyökere s ez a feldolgozásnál hátrány í s. A tavaszi szántás pedig a ned­vességéi is elpazarolja. — A cukorrépatermelő gaz­dák tehát lehetőleg gépi erő­vel végezzék ősszel a mély­szántást és ugyanakkor szánt­sák he az isuilíótrágyál is. Aki nem ezt teszi, nem csuk saját maga, de néjigazdasá- giuik ellen is vél, mert magá- tólérletődoeii kevesebb lesz a termése. — CUKORIPARUNK l BEFE­JEZTE a Hároméves torveti Az egyies gyárak teljesítményeit még csak most állítják össze, de máris kitűnt, Hogy valamennyiben tűitől - jcsitettéik a tervet. Emeljük Pártunk elméleti színvonalát AZ MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1949 OKTÓBER 20-1 HATÁROZATA I. A Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista üg>010kök munkáját nagymértékben megköny. nyítélte kádereink alacsony elmé­iéi {-politikai képzettsége, a politi­kai éberség hiánya, „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felké­szültsége,“ (Rákosi,) Az ötéves népgazdasági terv uj, hatalmas feladatokat állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párt­hoz hü, s ügyünk győzelmében biz­tos káderekkel lehet megoldani, akiknek eszmei-politikai és szak­mai felkészültsége a szocializmus építése minden akadályán győze­delmeskedik. II. 1. Propagandamunkánk eddigi eredményei nem fedhetik el art a mindinkább növekvő távok ágot, amely vezető kádereink cszmeí-po- jlMktai színvonala az előttünk álló feladatok nagysága között elő­állott. Vezefö 'kádereink egyrésze az elméleti munka jelentőségét le­becsüli és lesüllyed a szűk látó­körű „gyakorlat“ színvonalára. Eb­ből folyik marxista-leninista neve­lő munkánknak az a főhiány ossága, hogy a vezető káderek jórésze nem vesz részt sem az elméleti tovább­képzésben, sem az elmélet tovább­fejlesztésében, Pedig nagy taTd- 1 ón.k. Lenin megköveteli a kommu­nistáktól: „Kötelesek az elméletet mindén irányban továbbvinni, ha nem akarnak elszakadni az élet­től.“ 2. P ár t m unkánk bail túlteng a szervezési és a napi politikai mun­ka az eszmei-politikai munka ro­vására. Ezt a visszás helyzetet sú­lyosbította még az a körülmény, hogy propagandánk, pártokíatáL suník gyakran elmarad a haladó élettől ,s az elméleti kérdéseket nem tudja megfelelően összekap­csolni a gyakorlattal, különösen a szocializmus építésének kérdései­vel, így a tanulók jórésze az el­méletet dogmatikusan, elvontan sa­játítja el, ,g nem képes a gyakor­lattal alkotóan egyesítve alkalmaz­ni. Pártiskoláink munkájában sok a történelem és az elvont ismeret, amelyet nem: mindig úgy állítottak be, hogy megvilágítsa a jelen és jövő kérdéseit is. 3. A mindinkább kiélesedő nem­zetközi helyzet viszonyai között komoly veszélyt rejt magában az a körüLmény, hogy kádereink túl­ságosan egyoldalúan országunk belső kérdéseinek megoldására összpontosítják figyelmüket. Rá kelll fér11! arra. hogy propagan­dánk most erőteljesen a nemzetkö­zi kérdéseik felé forduljon. Ezzel kapcsolatban nevelőmunkánk mind nagyobb súlyt fektessen a prole- tárna cio Ralizni us p rop a gandá j ár a, Az eddiginél jobban el kell, mé­lyíteni a dolgozó tömegeikben .a Szovjetunió társadalmi és: gazda­sági rendjének tamilmáínyozását és népszerűsítését, tudatosítani a Szovjetunió felmérhetetlen jelentő­ségét, mint a béketábor vezető ere­jét, felszabadítónkat, legfőbb tá­V. SZTÁLIN MÜVEI ELSŐ KÖTET 1901—1907. napokban jelenik meg SZTÁLIN elvtárs ltí kötetben összegyűjtött *tűvei imagyar nyelvű v kiadásának első kötete. 4ö4 oldal. Ára díszes egész vászonkötésben 15 forint. SZIKRA kiadás. muszunkat és követendő példánkat I A vezető kádereit párt-iskolán a szocializmus építésében, kivüli elméleti képzését ossz» keli A népi demokrácia országai si­kereinek. eredményeinek ismerte­tését, népszerűsítését és tapaszta­latainak felhasználását az eddigi­nél sokkalta erőteliesebben kell folytatni, 4. Pártunk eszmei-politikai szín­vonalának (emeléséhez elengedhe­tetlenül szükséges a népi demokrá­cia elméleti problémáinak kidolgo­zása. A Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottsága rendszeresen fog­lalkozzon e 'kérdésekkel. Lé^re kell hozni a szerkesztőség­ben egy aktívát, amely e határo­zatnak megfelelően rendszeresen megvitatja, feldolgozza és nyilvá­nosságra hozza a népi demokrácia egyes elméleti problémáit. III. 1, Szervezeti tekintetben a pro­pagandamunka szét volt forgácsol­va. A propaganda gyakran nem a minőségre, hanem a számra a mennyiségre vette az irányt. Ebből adódott az a nagy szám, mely ala­csony színvonalú propagandát. a propagandista erők elaprózását, a propagandamunka színvonalának süllyedését eredményezte. Ezen vál'toztafni kell. Ne a mennyiség, a minőség legyen a mérvadó. Amint Lenin tanította: „Inkább keveseb­bet, de jobban,“ Ennek biztosiján sára a MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztálya mellett 1949. év végéig léjre kell hozni legalább 100 előadóval Központi Előadói Irodát, mely biztosítja magasszm- vonalu előadások tartását. Egyide­jűleg előadói irodát kell felállí­tani a Nagybudapesfi Pártbizott­ságnál és fokozatosan az összes megyei pártbizottságok mellett is. A Központi Előadói Irodával egyidejűleg az elméletileg legkép­zettebb elvtársakból meg kell szer­vezni a Központi Tanácsadó Iro dát. mely úgy a propagandistá­kat, mint- a tanulókat elméleti kér désékbeni útmutatásokkal, taná­csokkal látja el. A pár bs ajtóban rendszere« elméleti tanácsadó ro­vatot kell nyitni az olvasók részé­ről féltett fontosabb kérdések meg­válaszolására. 2, A marxizmus-leninizmus szó­beli és sajtópropagandájának gyen­geségét mutatja, hogy kevés az el mél éti jellegű előadás és cikk a párttagok és á pártonkivüLiek szé­les tömegei számára. A marxiz- mus-leninizmus írásos propaganda jának erőteljes kiszélesítésére ki kell bővíteni és rendszeressé kell tenni a Szabad Nép elméleti- és pártrovatát. Az egész pártsajtó rendszeresen közöljön úgy elméleti jellegű, mint a propagandamunka aktuális kérdéseit megvilágító cik­keket. A Társadalmi Szemle min den száma hozzon elméleti cikke­ket aktuális kérdésekről, 3, A közép és vezető káderek eszmei-politikai képzés« emelésére a következőket kell megva 1 ásítani• a) 1951 végéig 500 vezető párj- és tömegszervezeti, állami és gaz­dasági funkcionárius ,—• akik még nem rendelkeznek a szükséges el­méleti képzettséggel', s akiknek névsorát a Szervező Bizottság erő­síti meg — végezzék el az egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő ideológiai képzésen menjenek ke­resztül . kivüli elméleti képzését kapcsolni a marxizmus-lwainízmus propagandájában való részvételűik­kel, Minden felelős munkát végző elvtárs — tehát nemcsak a Köz­ponti Vezetőség tagjai, a Központ-. Pártapparátus vezető és politikai mimika társai, a megyei, .városi párj- vezetőségek taái-ah hanem függet­lenül munkaköre jellegétől, «»ba­den elméletileg képzett elvtárs kö­teles ebben a munkában xésztven ni. Ezeknek az «ÍvtársaIknaik névso­rát' a Központi Oktatási Osztály 1949 december 15-ig állítsa ttsz- eze. A vezető káderek elméleti kép. zését közvetlenül a Központi Ok­tatási Osztály irányit ja és ellen­őrzi. b) Az összes függetlenített párt­munkások, a járási vezetőségek függetlenített tagjait is beleértve két áv alatt lehetőleg az öt, d* kötelezően a háromhónapos párt- iskolát, vagy ennek megfelelő tan­folyamat végezzék el. Az állami és gazdasági vonalon hasonló fontos munkakörben dolgozó elvtánsaknak ugyancsak, el kell1 végezniök leg­alább a háromhónapos pártiskolát, vagy ennek .megfelelő kiképzést kell kapusok, i c) Az alapfokú szenunárúmokat és esti iskolákat ki kell terjeszte­ni úgy, hogy azokat taÜsagunk 3# százaléka 1950 junius 1-ig elvé­gezze, Falim elsősorban az állami mezőgazdasági üzemek, a termelő­szövetkezeti csoportok és a gépál­lomások párttagjait 'kell bevonni a szemináriumokba* Ez utóbbiak ok­tatását a járási pártbizottságok legjobb propagandistáinak kell v*_ zetniök. d) Vezető pártkádereinlk sajátít­sák el az orosz nyelvei. Különö­sen az ideológiai területen dolgo­zóknak szinte nélkülözhetetlen az orosz nyelv —1 Lenin, Sztálin*yel­vének ismereti®, * Vezető és közép kádereink rend­szerint mint elméleti képzésük fö, akadályára, nagy elfoglaltságukra hivatkoznak. Ez nem helytálló. Ép­pen elméleti színvonalunk emelé ­sével tudják munkájukat tervsze­rűbben,. jobban áttekinteni és meg­szervezni. Pártunk és országunk további fejlődéséneik most egyik f* akadálya, a marxista-leninista szél­iemben nevelt kádereik hiánya. Fejlődésünk e szűk keresztmet­szet ét fogjuk megszüntetni, ha ká­dereink marxista-leninista «eveié- séf egész pártmunkánk előterébe állítjuk s végefvetűek. annak * helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi fel­adat ok megoldása 'közben háttérbe szorította. Pártunk szívlelje meg «agy ta­nítónk, Sztálin szavait: „Bátran kimondhatjuk: ha ikád®. remiket a munka- minden területé* ideológiailag iki tudnék képez«} és oo Etikáikig annyira üveged ae-vi hogy szabadon tudnának tátik«" zódni a belső és memzetiközí hely reiben, ha teljesem, érett' marxista - ileninístákká todnániki őket jteatni. akik komoly hiba nélkül -tudjak megoldani az ország vezet éké» ék kérdéseit, — akkor minden ala­punk megvolna arra, hogy kérdé­seink kilenctized részét már •*»- oldottnafc íakin,isiik.“ MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGA Mii ru§ásbe 19SO-ben a maout— A Tervhivatal a íiagy-kaní- zőai MAORT-gépmühely ré­szére 1950-re 350 ezer lorin- íos beruházási keretet engedé­lyezett. Ezt az összeget arra használják fel, hogy a gép­műhely legszűkebb kereszt­metszetét eltüntessék, azaz hogy a gépműhely elégtelen gépi berende ését kiegészítsék. Ä -keretből elsősorban c-gy mo­dern, nehéz, nagydeljesitmér nvü esztergapadot és egy u gy a ii. csak nagy tel j es itm ényü nehéz univerzális ma régép 4 szereznek be. A fel újítási terv kerelébigt 1950-ben az üzem sasUezfer forint értékű gépjavítást vé­gez el. — AZ MNDSz NAGYKAihJI- ZSA1 első körzeti szervez«!éb«« folyó hó 28-án délután 5 úridkor asszonykor indul. A vezetőség fel­hívja az asszonytársakat, hojfy az asszonykörön minél nagyobb szám­ban vegyenek részt. 1949. okt. 28. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents