Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-26 / 249. szám

A novai járás méíyszántási versenyre hívta ki a megye összes járásait Uiafob nagy megtakarítás Nyirádon Az év végéig még 15 termelöcsoport alakúi Zalában évfolyam 249, szám október 26. szerda Ára 60 fülét Tegnapi számunkban röviden mogiain fékeztünk az ENSz köz­gyűlésének vitái járói, abban a: tárgyban, begy .Magyarország, Komáira és Bulgária állítólag megsértik az emberi jogokat és állítólag nem. (ártják be a békeszierződést. ("oben ameri­kai, Drogojevszki lengyel és (Teniientls esehs'zlovák küldött után szólalt fel Visinszkij elv- láis, a Szovjetunió k öl ügy mi­ll iszteie. Mii lelem u imperiaüstáknái az „együttműködés megtagadásáról“ szófó fecsegés? Beszéde elején rámutatott arra: az Egyesült Államok képviselője az együttműködés megtagadásáról beszél a három népi demokratikus állammal kapcsolatban. Ez. az »együtt­működés me (tagadása« azt je­lenti, hogy az illető államok nem fogadnak el olyan diktá­tumot, amelyet egy államé sö­pört élén az Egyesült Álla­mokkal — követel. Cohien ur felteszi a kérdést: miért nem jelenték meg az illető államok az ENSz meghívására? Azt kell megkérdezni: miért nem. veszi fel az ENSz tagjai so­rába Magyarországot, Romá­niát és Bulgáriát? Persze, hogy az említett három állam rém jön el az ENSz közgyűléséie, hogy ott rágalmakat vágjanak a fejéhez és otrombán lehord­ják. Ezt nevezi Cohen ur az »együttm üködés megséi tűsé­nek«. Angolszász várlak — bizonyíték nélkül Visinszkij elvtárs hiv atkozott arpa, hogy a különleges politi­kai bizottság ülésén már rész­letesen kifejtettje álláspontját, most azonban ismét szükséges Dgy s más kérdési helyes m.eg- világitása, tekintettel, hogy Co­hen. Shaweress, Makin ép a többi urak változatlanul szaj­kózzák hazug rágalmaikat. A szovjet küldöttségnek Ősze ágá­ban sincs védekezni iá durva h am i sa' 1 ásó k.k.a! szemben, el len- kie/.ő.'eg, mint a vádlók vádlója .ép fel. Az angol-amerikai vá­dakban ugyanis nincsen egy szemernyi igazság-sem, semmi bizdnyiték, semmi tény. A »vá­dak:: ferdítéseik és hazugsá­gok'. Az angol küldött módosítani kényszerült korábbi állítását, nagy a népi demokráciákban csak olyan vádlottat állítanak bíróság elé, aki előzőleg beis­merő vallomást tett. Most hoz­zátette: a perek »hatalmas többségében«. Most újra »pszi­chológiai laboratóriumokról« és egyéb, már régen megcáfolt mesékről fecseg Shavcross ur, angol küldött. Csak hegy ezt az állítást egyetlen ténnyel sem támasztottja alá ! Komoly­talan beszéd ez, Shawcrossi ur! Nézzük meg viszont, hogyan van Angliában az »érett jog­rendszer«. Visiiiszkij elvtárs leckét tart az angol Jogrendszerrel“ .Visinszkij elv társ ai got i er- jogi tekintélyek müveiből idé­zett és biebizonyilolla, hogy Angliában játszik döntő sze­repét a perben a vádlottak beismerése. Ott ált az igazság­szolgáltatás még most is an­nak a középkori elvnek alap­ján, hogy ha a vádlott be­ismeri bűnösségét, akkor ló­vá bibi bizonyi!á ra nincs sz .k- ség«, hanem az Ítélethozatal következik a vádlott saját be­ismerése alapján Sliaw- cross tehát az angol korona- ügyész ügyetlenül rágalma­zod, amikér azt állította, hogy o népi demokráciákban az igazságszolgáltatás döntő mó­don a vádlottak beismerésére alapit és beismerő vallomások ki kényszerű ése a célja. Ez a hazug állítás hasonlít Van síi­táid meséire, amelyet 15 évvel ezelőtt a moszkvai perekről terjesztett... A népi demokráciák csak bizonyítékok alapján ítélkeznek Bulgáriában, Magyarorszá­gon és Romániában az igaz­ságszolgáltatás nem a közép­ben jogokat és szabadságot. Hivatkozik egy törvényre, amelynek alapján állítólag egyik politikai párt szervező lei választják a nép ülnököket. Ilyen törvény azonban egysze­rűen nincs. A 341-es törvény, ame'iíynl. Makin ur bizonyba ni óhajtott, egy szóval som utal erre. Ilyen lény k alapján bí­rálják Makin és a többiek a népi demokráciák igazságszol bállal ás ál és törvényhozása I. Kik sértik meg az emberi szabadságul Az úgynevezett: „bizonyifékok- ról” szól j; ezután Visinszlkij elv- társ és kijelenté tje, hogy az egész hazug frázisok gyűjteménye, elíer- diteitt magyarázata a bírósági kö­lt élességeinek, tameilyeiki közé tar- foziikí az állam éts az alkotmány vé­delme Shawcross annakidején el­ismerje, hogy a nácizmusból a de­mokratikus rendszerre való áttérés átmeneti Időszakában szükségesek íchejmelk bizonyos! rendkívüli, in­tézkedések, s most! felrója Bulgá­riának. a Petikov csoport feloszla­tását, csak: azért, mert Bulgáriá­ban] történt. Ennél is megdöbbentőbb1, hogy a népi demokráciáik ellen felhozojt vádak olyan országoktól származ­nak, amelyek valóban megszegik az emberi jogokat, 'szabadságokat. Például Auszjárlía, ahol számos északi területen az ember ok rab- szolgasorsban dolgoznak, s a ben- szülöftek teljesen; jogtalanok. Az ausztráliaiakat nem nyugtalanít ja ez a helyzet, de nyugtalaníjja a népi demoíkráciákl munkája. Csak­úgy mint Hollandiát, amelynek kormánykörei háborút viselnék az indonéz nép ellen, s kérész ( es ha d­járatot hirdet a kommunizmus el­len. A holland küldött meg lehet győződve, hogy ilyen, kisérlelek 30 év előtt is összeomlottak, s most még inkább összeomlanak. Szé­gyenletes volj; hallgatni a: vádakat Aujszítrálliátólll, Ho,l 1 a;ndiátló!, ami­kor éppen maguk sértik meg: az emberi jogokat, de ugyanezj; mond­hatjuk el az Egyesült államokról, Angliáról, ahol lövöldöznek a bé­kés tüntetőkre. II Réfii demokráciák hetartják a békeszerződést kori angol törvényeken, ha­nem demokratikus alapokon nyugszik. Ezekben az orszá­gokban a bíróságok perbeli íőzouyUékoknak alapján dön­tenek — jelentette ki Visinsz­kij elvtárs, majd megcáfolta azt az állítását is Shawcross- nak és Cohen nek, hogy a népi demokráciában a bizonyítás egyik eszköze a vádlott poli­tikai álláspontja. Felsorolta a Mindszerity- per kézzel fogható bizonyíté­ka ü. Emlékeztetett a férni ok­ra, benne a Mindszenty ál­lal irt okmányokra, amelyek világosan bizonyították még a vádiolt beismerése nélkül is az összeesküvés bűnét. Vau azonban ország, ahol nincs szükség ténybeli bizonyitékok- ra. ahol a vádlottat minden bizonyíték nélkül el ’lehet ítélni, ha államtitkok megsér­tésével vádolják — 'és ez Ang­lia. Makin „érvei“ Makin, az ausztráliai kikül­dött Romániát is megrágal­mazta a bizottságban, hogy törvénykezése megsérti az em­Ezufáni ismételten, rámutatott Visinszlkij elvtárs, hogy az embe­ri jogok megsértéséről koholt vá­dakból hiányoznaikt a tények, A há rom népi démokraíiíktus ország­gal kötött békeszerződés harmadik cikkelyére próbálnak, . hivatkozni, amelyek! az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szól­nak, de elfeledkeznek a 4. cikkely­ről, amely kiköti, hogy a-kormá­nyok ne tűrjék fasiszta szerveze­tek működését, amely megfoszta­nák az embereket demokratikus jo­gaiktól, És a. népi demokráciáikban a 4. cikkely és. a törvény szerint elítélték ía (gonosztevőket, terro­ristákat, kémeket:, hazaárulóka (., akik összeesküdtek az uj társadal­mi rend ellen. Tehát, szerződéssze­gés nem. létezik. Ezek vádja .csak arra jó, hogy igazoljak az impe- rialísitlák jbeavafíkolzásíá't Romáéin, Bulgária, Magyarország belügyei- bc és hadjáratát a három népi demokrácia ellen. Rámutatott arra Visinszlkij elv­társ, hogy mindennek az a magva, rázata, hogy az angolszász kor­mányköröknek érdekük megakadá­lyozni a kapitalista rend bukását az igazi demokratikus reformok utján haladó keleteurópai államok­ban, amelyek a, Szovjetunió tör­ténelmi. győzelme következtében a népi tömegeiknek a munkásosztály ^vezetésével a nemzeti szabadságért vivotf küzdelme eredményeként alakultak ki. Ezárt, szakadt ki egész sor ország az imperializmus rendszeréből. A népi demokratikus államok szerepe •— A népi demokratikus államok — mondta« Visinszlkij ójv (árs — az átmeneti, időszak államai, ame­lyeknek hivatása, hogy biztosítsák sz országok fejlődését a szocializ­mus felé. Az imperialisták ebbe nem akar­nak beletörődni, s egyre arról áb­rándoznak. hogy visszafordíthat­ták a történelem kerekét, vagy legalábbis megálliithaltjálk. Ezt bi­zonyítja. hogy az emberi jogok éHitólagos megsértésének ügyét a közgyűlés elé hozták Az álcázás érdekében elferdítették az ENSz alapokmányát. Ismételten megma­gyarázta Visinszkij elvtárs az 5a. cikkelyt, amely valójában védel­mezi az államoknak azt a jogá(, hogy saját életüket éljék és men­tek legyenek az alaktalan beavat­kozásitól. A Szovjetunió nem iát szabaiytaiansápt Ezt követően azzal az úgyneve­zett vitával foglalkozott Visinszkij elvtárs, amelyet olyan Ihevesen hangoztat az HSA és1 Nagybritan- nia küldötte. A békeszerződést il­letően azonban a nagyhatalmak egymásközli megállapodás alapján köteleseik eljárni. Olyan helyzet nem lehetséges, midőn Romániával. Magyarországgal és Bulgáriával szemben nemi mind a három hata­lom (ámaszt igényt. Csak olyan nézeteltérésekről lehet szó, melyek egyrészt az említett országok, más­részt pedig a három nagyhatalom között keletkeztek. A hatalmak egyike, vagy kelteje tehát nem léphet fel külön. Jelen esetben sincs ilyen megegyezés, mert a Szovjetunió az említett országok részéről nem lát 'szabálytalanságot a békeszerződés teljesítésében. Ezetk azi államok nagyon is lelki­ismeretesen teljesítik a békeszerző­déseket. Minthogy pedig a Szov­jetunió tiltakozik az ellen, hogy a szóbanforgó államokkal szemben a békeszerződés állítólagos megsér­tésével kapcsolatban igényeket támasszanak, alaptalan az ügynek a; nemzetközi bíróság: elé vitele is, mert ez nem is lenne ennek el­döntésére jogosult, mivel csak az egyik: fél és á döntőbíró lenne je­len, A szovjet küldöttség tiltakozik Visinszkij elvtárs ezután utalt árrá, hogy különleges politikai bi­zottságban a francia küldött el­állt a 3, és 4. kérdés támogatásá­tól. Ha azonban, következetes akar lenni, akkor ne támogassa az első és második kérdési sem, mert hisz egyik a másikból következik, A nemzetközi bírósághoz intézet) kérelem tehát alaptalan és leala­csonyító, minfahogy lealacsonyitö ennek az egész ügynek a megvi­tatása is. Világos azonban, hogy a; három népi demokrácia ellen in­tézett rágalomhadjáratnak sö(é) céljai vannak, éppúgy, mint an­nak a javaslatnak, amelyet a kü­lönleges politikai bizottság többsé­ge a közgyűlés elé terjesztett. A szovjet küldöttség, tiltakozik e ja­vaslat ellen, követeli annak elutasí­tását, mert ez a határozat függet­len országok belügyeibe való be- l avatkozásra lenne ösztönzés, ami) nem, szabad megengedni. Bidault máris elhalasztotta parlamenti bemutatkozását Amerika nyílt beavatkozásra készül a kormányválság ügyében Nem ^ beszélve a Queuiljle, Moch ^ és Mayer szégyenletes bukásáról, az uj »esélyes«, Bidault hasonló kilátások elé néz. Hétfőn még nagy hűhó közepette .jelentették be, hogy Bidault kedden fog bemutat­kozni a nemzetgyűlés előtt, most pedig Páriából újabb je­lentések közük, hogy kormány­alakítási nehézségei miatt Bi­dault kénytelen volt szerdára elhalasztani a nemzetgyűlésen való beiktatását. A francia kor­mányválsággal.' kapcsolatban a le Mond washingtoni tudósi­tója jeleníti, hogy Washington­ban már sürgős, hogy mielőbb megalakuljon a francia kor­mány, mert »bizonyos határo­zatokat várnak tőle«. Ezt iga­zolja a párisi jelentés, mely szerint Hoffmann, a Marshal h terv igazgatója Washingtonból Parisba érkezik, hogy a hely­zetet »személyesen«' vizsgálja meg. Az Egyesült Államok „keleteurópai“ politikájának csődje miatt hívták össze a londoni értekezletet Az Egyesült Államok kielet- európai diplomáciai képvise­lőinek Londonban hétfőn meg­kezdődött értekezletéről a Szovjet Tájékoztató Iroda a többek közölt a következőket jelenti: Roston, reakciós új­ságíró a Newyork Timésbcn hivatalos személyek véüemé,-| nyerő hivatkozva, a rend ki­viül tanácskozás összehív ás áj azzal magyarázza, hogy az Egyesült Államok kelel,euró­pai képviseletének . uj válsá­gos korszaka kezdődött . Az amerikai lap beismerése mö­gött nyilvánvaló igazság rej­lőzik: csődbe jutott az FSA­■ szétzúzta az iinperlaiisfa" rágalmakat iaifar®r$zá|? Románia és Bulgária ellesi

Next

/
Thumbnails
Contents