Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-12 / 237. szám
TELJESIT/K KÖTELESSÉGÜKET o s&entbaláxsi népnevelők- - Terylíölcsőnj-egyzési v er- üj&íiyre hívjuk az egész járási — hangzott 10 nappal ezelőtt * zalasz entb al ázsia k . büszke kihívása. Az első nap hajnalán jelentették ki ezt a népi bizottság tagjai, s önkéntelenül is felvetődik a kérdés honnan merítették az erőt a büszke szavakhoz. Halász Antal elvtárs, a zalaszentbalázsi pártszervezet titkára így magyarázza meg. — Az eddigi .munkánkadott jeröt ehhez -- mondja. Mert úgy éreztük, hogy a párt- fczen-ezet eddigi munkája_nem múlt el nyomtalanul a község felett, hanem igenis k«mo!y eredményeket értünk el, s tudtuk, hogy ezt a munkánkat is jól fogjuk elvégezni. Tervkölcsön. Amikor a szó beharangozta Zalaszentba- lázst, már nem volt ismeretlen a dolgozó parasztok nagy része előtt. Hiszen Kiss Antal cTvtái'S a Szovjetunióból hozott magával errevonatkozó adatokat [s', s ezeket nem rejtette véka. elá. Most ismét elmondta a Párt 25 népnevelőjének. — Ott két uap al.alt befejeződött a kölcsön j egy zés, pedig milyen óriási ország. Nekünk az ő példájukon kell haladnunk — mondta. A népnevelők a 8rovja2 példái tartották szem előtt, amikor elindultak a községben. -- Nem is volt szükségünk városi elvtársakra — mondja Papp Mária Elvtársnő —, mi magunk teljesítettük kötelességünket. — A jegyzésben maguk a népnevelők jártak telő jó példával. Kiss Antal elv- társ például 700 forintot jegyzett, Sipos István • elvtárs. a tmnelőszövetkezeti tag, Tóth Pál elvtárs, a kisbirc meg a többiek is szépen jegyezlek. De nem marad ki az ő munkájuk nyomán .senki sem a faluban. 50-100-300 forintot írtak az ivekre, mindenki kér pessége szerint. — Nagy munka volt — mosolyog Papp Mária, akinek a jegyzési lapján a legnagyobb szám kerekedett a végén —, de tudtuk, hegy miért csináljuk..»- S i£y lettünk másodikak a versenyben — szól közi« Halász eívtárs. — De nem pihenünk! — teszi hozzá és elmondja, hogy már elindult a Pártszervezet munkája a termelés frontján, Kisgy üléseket tartottunk, megbeszéltünk már a jegyzés alatt mindent a dülőfelelősökkei : í ámentünk az őszi munkákra. — Eredményről tájékoztat bennünket F'ülöp elvtárs, járási-főjegyző. — Z alaszentbaLázs most a legjobb a járásban. A rozso! már teljesen elvetették, a 455 hold előirányzatból már 250 holdon a földben vau a búza.--- Csütörtökre földben lesz az egész — Ígérik Zalaszent- balázson, s az eredményeik sokszorosan húzzák alá Ígéretüké1,. fíz „BDBT és flNYflGSZOLGALTATÄS“ LEGÚJABB SZÁMÁRÓL Az „Anyag és adatszolgáltatás“ szeptemberi (9-esJ száma fontos és igen értékes cikkeket tartalmaz. „Az áruló Rajk ellenforradalmi ügynöksége a magyar népbiróság élőit' című cikke rámutat arra, hogy Rajk-bandáj ának leleplezése és elitélése még; szilárdabbá [eszi a. magyar népköztársaságot, sietteti ufját a szocializmus felé. A lap közli Molotov elvtársnak „A japán német trockisja ügynökök kártevésének, diverziójának és kémkedésének tanulságai" című, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pár {ja Központi Bizottságának 1937. febr 28, teljes ülésén mondott beszámolója befejező részét, A beszéd részében a munkáskáderek kiválogatásáról és a kom- munísta vezetés módszeréről beszél Molofov elvtárs. A. J. Zverjev elvtárs a Szovjet. unió pénzügyminisztere „A háború utáni ötéves terv negyedik állam- kölcsöne’1 cimü cikkében arról ír, hogy: „azok a szovjet emberek, akik lejegyezték a háború előtti sztálini ötéves tervek kölcSönei{ közreműködtek abban, hogy országunk élenjáró, hatalmas, független ipari országgá változott, közreműködtek a szocialista társadalom épi. tésében... A szovjet államkölcsönök a belső források és az akkumuláció {érvéré történő gazdasági fejlődés uj, szocialista utjának előnyeit juttatják kifejezésre, nem pe„ dig az alárendelj helyzetet teremtő külső kölcsönök útját, _ minj am ilyenek például a „Marshalll terv" keretében nyujtojt kölcsönök „Emeljük magasabbra a szociális, ta verseny zászlajátH című cikk arról ír, bogy a báboru utáni sztálini ötéves terv idejében a szocialista verseny példátlan lendületet nyelt. Továbbá egy sor példát mu. fa[ be' arról, bogy a moszkvai kerület munkásai, dolgozói hogyan, milyen módon fejlesztik a szocialista munka alapját — a munkaversenyt, egyben megmutatja a cikk azt is, milyen feladata van az üzemi pártszervezeteknek és szakszervezeteknek a munka verseny fejlesztésében. B. I. Czensznokov „Lenin-Sztá. Un a wolejárdiktatura állam-tor- májáról" ír cikket, P. Judfn elvtárs , Sztálin müvei„ nek Xl-ik kötete'1 cimü cikkét is közli a lap. Ez a mii Sztálin elv- iádnak 1928 januárjától, 1929 márciusáig írt munkáit tartalmazza. Szjáltn elvlárs az aránylag nem hosszú időszakban a pártépités, a szocialista iparosítás, a parasztkérdés Q mezőgazdaság szocialista áf építése és a nemzeti kérdés proa 194®. okt. 12. oldal blémátnak rendkívül Sokoldalú és gazdag elméletét adja, „Sztálin elvtárs müveinek Xl-ik kötete a kommunizmus elméleti fegyvertárának újabb hatalmas gazdagodása. A kötetben megjeleni müvek fegyverzik fel pártunkat és valameny, nyi testvéri kommuntsta páriot a szocialista építés törvényének megértésével, a forradalmi harc azon képességével, hogy a marxista-le- ninisía elmélet dialektikus módszerét alkalmazni tudjuk a munkás~ osztály és az összes dolgozók étáit álló feladatok megoldására" — írja a ciklk. L, Szlyepov „Lankadatlanul emeljük ja párt ok {a (ás Színvonalát'' címmel ir cikket. A fentieken kívül az „Adat és Anyagszolgáltatás“ legújabb száma még 6ök komoly útmutató cikket tartalmaz. Szovjet tanítómestereink példáján kényszeríteni keiIa természetet, hogy kincseit rendelkezésünkre bocsássa Farkas Gyula elvtárs az olajtermelés problémáiról Érdekes nyilatkozatot tett a MAORT-nak az ólajtermelés terén fennálló feladatairól Farkas Gyula elvtárs, a telepiek verseiiyszervezés i tanácsadója. — Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy várjuk és nézzük: mit adu föld. Szovjet tanilóméstereink példáján kéuyszerítenünk keli a természetei, hogy kincseit rendelkezésünkre bocsássa. Farkas elvtárs az olajtermelés fokozásának féladatait a következőkben jelöli meg: csökkenteni keli a kutak fúrási idejét; a lyukbofejezést, a kutató és geológiai munkának időtartamát csökkenteni kell, hogy a már megfúrt Ibit minél előbb termelhessen;.. <a nem termelő kutakat megvizsgálni és ha egyetlen mód nyílik rá, működésbe hozni; a 9 VÁROSI Október 11-12* én. Kedden szerdán Pamlri sakálok Előadások kezdete Hétköznap d. u. 5 é* 7 Arakor. * 1 vasár- ét Ünaepaapokon d u \ 3, 5, 7 ét 0 érakor •értett*! olcsóbban jár móriba! magas gáznyomásu kutakhoz gázadagolót alkalmazni s igy a termelést normális gőznyomás mellett biztosítani; */méiy- szivattyus kutakhoz — ha lehetséges — gázt juttatni; a vizesedés ellen felvenni a harcot; a termelő kutaknál javítani a termelési. Az uj nemzetgazdasági tervünk megindulása előtt,' a Versenyek szervezésénél, különösen" a MAORT műszaki dolgozóinak szívügyként kell fizieket a kérdéseket kezelni, i Hagyatéki tárgyalás a Boskowitz-örökség ügyében Nagy feltűnési keltett két esztendővel ezelöjt Nagykanizsán a Boskowitz-örökség 'ügye. Egy 14 éves gyermek gyanúé körülmények között való eltűnéséről volt szó, továbbá a gyermek örökségéről, amelyet a volt gyám, Gáspár József sajátjaként kezelt. Erről végrendeletei is mutatott fel, ami kb. olyan gyanús volt, tnin't Neu- mayer Károly eltűnése. Akkoriban rendőri esef is lett az ügyből, nyomozást is folytattak annak felderítésére, hogyan tűnt el a gyermek, A nyomozás azonban holtpontra jutott és az eset lekerült a napirendről. Az örökség ügyében most érdekes fejlemény van. A Boskowitz- örökséggel kapcsolatban oíktóber 15-én hagyatéki tárgyalás lesz az egyik kanizsai közjegyzőnél. A tárgyaláson megállapítják, bogy a 14 éves gyermek végrendelete hiteles-e és az örökség kit illet. A döntés voltaképpen elvi jellegű lesz, hiszen az örökség jelentős ré szét képező Batthyány-utcai ház« kisajátították bölcsőde céljára, Ft m^r javában folynak az átalakítási munkálatok és rövid idő múlva meg is nyílik az uj szociális intézmény. TANULJUNK A SZ0VJETUNIÓT ÉL.-----------------------------------------------*— ----------_-----------------------------Ko runk legyizhetotlen Hozgalaa (A munika versenyek kérdéséről árit cikket a Trud, a szovjet szak- szervezetek közponfi lapja. Korunk legyőzhetetlen-mozgalma: a munkaverseny, amely az embernek) a munkához való uj viszonyán alapszik. Ezt az uj viszonyt a szocializmus építésének feltétele, a kizsákmányolás alól történt felszabadulás adja meg. Az alábbiakban (közöljük a Trud cikkének fordítását, melynek minden megállapítása érvényes a magyar munkásosztályra is.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom1, amely megdöntötte a kapitalista rabság rendszerét, gyökeresen megváltoztatta a dolgozók társadalmi helyzetét, munkájukhoz való viszonyát és magái a munka j el Cégéi is. A szocializmus építő tevékenységbe vonta a széles nép tömegeket, soha nem látott magasságra emelte az egyszerű embereket. Az Októberi Forradalom révén a munkások és parasztok a történelem folyamán először jutottak abba a helyzetbe, hogy mym a kizsákinányo- lótknak, hanem maguknak, a maguk társadalmának dolgoznak és első Ízben nyílt kor íuüan lehetőségük arra, hogy valódi alkotómunkái fejtsenek ki. A szovjet társadalomba a kapitalista r, konkurrencia« helyére egy uj, leküzdhetetlen mozgatóerő — a. .szocialista verseny lépett. Sztálin rámutatott arra, hogy »a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere, a dolgozók milliós tömegeinek maximális aktivitása alapján«. A szocialista verseny — a nemzetgazdaság hatalmas motorja. A szocialista verseny nagy és dicső utat tett inog, egyre újabb formái születtek, amelyek a tömegek munkaaktivi taxának emelkedését jglzlk. Különösen hatalmas a dós a verseny háború «lám időszakában. A háború utáni időszak m> cialista versenyére a szUshé nö vi-la munka módszere élenjárók tapasztalatai mali széles körben való elterj-esz,- tése jellemző. Az ejjye&s dolgozók ' verseny eredményűi, egész brigádok, műhelyek és részlegek nagy' termeíékany- ségü sztahanovista munkája: — erre irányul a termelés ólmunk ásainak mindén l|jydk£ zeie, ezen az utón halad a széles tömegek mozgalma ts A versenyformák vállazuló ss ága és az uj szlahánovifía módszerek gyors elterjedése, o dolgozók emelkedett ‘komi raunista ön 1 u dalosa ágéinak. magasabb szakmai színvonalának és a kölcsönös elvtár- sías támogatás fejlődésének, egyenes következménye. A szocialista verseny mai formájának egyik fontos sajátossága a tudomámíyal való egyre szorosabb kapcsolat. Az élmunkások és a tudósok, rátám int a műszaki szakemberek közös alkotómunkája nagyszerű eredményeket hoz. A szocialista verseny a tömegek forradalmi önkritikijő. nak kifejezője, amely aok- millió dolgozó alkotó kezde ményezésére támaszkodik. A sztahanovista mozgalom szétzúzza a régi, fékező módsze reitet, az elavult normákat, nem tűri a lustaságot, a tes- pedést. Korunk hatalmas mozgalmának, a szocialista versenynek, a sztahanovista mozgalom további emelkedésének alapja a tömegek lelkes a! kotásának fejlesztése, amiéi v ujabl> és újabb sikereket biz- sit a kommunizmus építésében.-ÍSÍ£ Négykeresztes mérgek „M. Kir.“ „1939. IV. te.“, „Vitézi szék“, stb. az 0 TI orvosok működési szabályzatá Ha egy OTI orvos, fisz [viselő, vagy ápoló valahol nyitva hagy egy fiókot, bizonyára megintik, tatán még fegyelmi eljárás js indul ellene, S ez igy van rendjén, hiszen az illefö véfett a kötelező éberség ellen. a*. A napokban a kezünkbe került egy kis zöld könyvecske, címe: „Az Országos Társadalombiztosító Intézet szerződött és ideiglenesen megbízott orvosainak működési szabályzata.'1 Gondoltuk, elolvassuk. hadd ismerjük meg: mit 1S követel az orvosaitól az OTI, amely a dolgozóké. Nem kellett sokat oL vasni a könyvből,, hogy az emberi a fasiszta idők bűze csapja meg. Az olvasó szeme káprázik talán? Nem. A 10. oldalon a pályázati fel [ételek között azt irÍai bogy a pályázati hirdetményt egyebek között az „Országos Orvoskamarai Közlönyben‘ is közzé kell tenni, Ezp ugyebár minden orvos olvassa, Vagy nem? Persze nem, hol is van már a rettegett Orvoskamara! A 11. oldalon azután közli a könyv, kit lehej orvosnak szerződtetni. A c) pont értelmében csak azt, aki „megfelelően igazolja, hogy az 1939: IV. (T. alapján zsidónak nem tekinthető.1' A jegyziet még megnyugtat;, hogy az ilyen még ’’deiglenes megbízást sem kaphat. Viszont előnyösen esik elbírálás alá, aki tűzharcos (16, old.), nem !s beszélve arról, aki a vitézi szék tagja. A továbbiakban megtudjuk még ebből az OTI-bibliából, hogy az orvosoknak „(ilos bármiféle «lyan jelvényt viselni, amely valamilyen párfhoz, egyesülethez vagy szerve_ zethez való tartozásukat tünteti fel. ide nem értve a vitézi rend jelvényeit." Alul még kiegészíti e fejezetet az, hogy kivételezik a Magyar Tűzharcos Szövetség egyesületi jelvényeit is. Igazán megnyug. tató. A tévedések elkerülése végett a 83. oldalon felhívják a figyelmei, hogy „a Felvidéken és a Kárpátalján a mezőgazdasági alkalmazottak is átmenetileg ellátásban részesülnek.' De mennyire átmeneti leg részesültek „ellátásban!“ Vám ebben minden, amitől a fasisztának csámcsogva csurog a nyála. Száz pengős pénzbüntetéstől m. kir. tisztifőorvosig, főszolgabíróig és csendörségig minden, ami reakciós, fasiszta. Végül megtudjuk, hogy a fertőző betegeket a ,„M. kir. Közegészségügyi Intézetnél'’ bekell jelenteni. Sürgősen, tizenkét óra alatt* Hát ezért1 abbahagyjuk az ocsmányságók felsorolását és bejelent- iük a már 9 év óta fertőző beteget, Igaz, hogy nem a „M. kir.“_ nél, hanem az OTI vezetőinek. Tudniillik a könyvet 1940-ben nyomták, „őkegyetmessége dr. Keresz[es-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter'* irta alá. De éppen azért1 'kérdem: mit herez m középkori förmedoény az OTI-bon? Erre nem lehet semmiféle v* lasz, vagy indok. Sürgősen vonják ki a forgalomból. Dobják a tttzbe. aztán nyiesák ki az ablakot, hogy a füsfje is messze szafljon!
