Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-09 / 235. szám
így hosszabbította meg Jelena Sztyepanovna a tehenek életkorát Ernst Tilalmaimról neveztek ©1 a kolhozt, ahol az önkép- zÖg valóságos egyetemi mórotokét öltött. Úgy is hívják a kolhoz élőnd ás sorozatát: falusi egyetem. Ernst Tilalmaimról pedig azért keresztelték el, mert a szovjet emberek igén nagyra becsülik és tisztelik a német kommunista vezért, aki életét áldozta a munkásosztályért. A kolhoz klubjában munkaidő után a nagyteremben gyülekeznek ősszé a kolhoz parasztok, asszonyok, férfiak, leányok, legények, de még a Szomszéd kolhozok lakói is. Nem szinielőadás, vagy táncmulatság hívja őket összo ilyen gyakran, hiszen mindannyian Ceruzát, jegyzetfüzetet hoznak magukkal. Nikoláj Szemjánov előadásai vonzzák ide a hallgatókat, mert az öreg tadús, aki az össZszövetségi állattani intézet tagja, igen sok bölcs dologra tanítja őket. Ezeknek az előadásoknak nyomán születnek az újítások, gyarapszik a termés, sokasodnak az álljatok a kolhozban. A szorgalmas hallgatók oo-yre- másra tanulnak az előadásokból és alkalmazzák a tanultakat. a gyakorlatban. így például Jekaterina Natnovä, a Vörös Hajnal kolhoz fojőnőj© rájött arra, ahogy az embernek étvágyat csinál a savanyuká- posz-ta, talán az állatokra is cat. A kísérlet bevált. A telnének jobb étvággyal ettek és a tej hozamuk messze felülmúlta az azelőttit. 6537 literes fe- jéai eredményt ért el Jekate- riim egy-egy tehénnél. Ugyancsak ő vezette be 'azt az uji- túst. hogy a régi háromszori fejes helyett négyszer fejte meg a telteitek s a tehén mind a négvs:zer sok tejet adott. De igy cselekedett Jelena. öztvepanorna is, aki megcáfolta azt a tévhitet, hogy a hetedi k elles után .csökken a' tehenek tej hozama. Megfelelő négy fejőnő a szocialista munka hőse lett, mert az évi tej- hozam teheneiknél meghaladta a hatezret. A kolhoz népe állandóan tanul. Gyakorlati és elméleti előadások, tanfolyamok fejlesztik a dolgozók ismeretét, az állatok anatómiáját, élettanát és vegytant is tanulnak. A micsurini tanokat rendszeresen ismertetik. így nőtte ki magát a Thälmann-kolhoz valóságos falufú egyetemmé. Mindez a szocialista rendszer eredménye, mert a szocializmusban összeforrnak a tudomány és a gyakorlat emberei. „Ez a bolt a maguké is“ —- Pulió vert szeretnék venni — lép be egy idősebb bácsi a nagykanizsai Textil Népbolt helyiségébe. — Van itt nüu den féle — válaszolja Szerdahelyi Erzsébet plárusilónő. S pár pillanat múlva az idősebb bácsi máris válogathat a különböző színű pulióverek között. A Népbolt különösen most a délelőtti órákban igen mozgalmas képet mutat. Percenként jönnek-mennek a vevők. — Szeptember 19-én nvilt meg az üzletünk — újságolja Kiss elvtárs vállalatvezető. — Máris szép forgalmat értünk el. Ennyien nem is győz Máris az egyik legnagyobb tümegszervezei Kanizsán A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG, mely vasárnap tartja alakuló gyűlését A Magyar-Szovjet Társaság helyi csoportja vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között alakul meg; Nagykanizsán. A Társaság már működött Nagykanizsán, de most ujjászervezve, hatalma au megerősödve lát munkához, hogy célját, a magyar-szovjet barátság ápolását, a szoéjel kultúra megismertetését elvégezze. A Társasáig terveiről, munkájával kapcsolatban beszélgetési folytattunk Reményi Jenő elvtárssal, a kanizsai szervedet ideiglenes titkárával. aki elmondta, hogy a Társaságnak már eddig is 100 tagja van. Ez a nagy taglétszám máris az egyik légii a gyobb töriiegszervezotté avatja a Magyar-Szovjet Társaságot. Klubhelyiségünk a volt városi főjegyzői hivatal helyén nyílott meg. Itt állandó olvasótermet szervezi ünk, amely egész nap a legfrissebb újságokkal, folyóiratokkal áll a tagok rendelkezésére. szovjet kuliura megismer Lété- sére a legközelebbi időben rendszeresen vetiliettképes előadásokat fogunk rendezni, orosz nyelvtanfolyamot inditünk. Természetesen kultur- gárdát fogunk szervezni, amely többször rendez műsoros estekei, előadásokat. Mind politikai, mind kulturális téren hosszabb időre szóló munkatervet dolgoztunk ki, amely jónak látszik arra, hogy feladatunkat, a szovjet és magyar nép közötti barátság elmélyítését, a szocialista kultúra 'megismertetését jói végezzük — mondotta Reményi elvtárs. A műsoros alakuló taggyűlés a szakszervezeti székház nagytermében lesz délelőtt 11 órakor. Sertéstenyésztő-telepek Tervkölcsin-jegyzési versenye A bekeházni Sertéstenyésztő NA’ malaénie^előteliepének dolgozói tervkö: csón jegyzési versenyre hívták ki Zala megye összes malacnevelő és te- ny észtelepének dolgozóit. A verseny fel hi v ás na k — úgy hirlik — nagy sikere volt az NV-k összes telepein é$ nagyban liozzájárult a tele pék dolgoz óinak jó térvkölcsönjegyzési eredményéhez. zük, rövidesen újabb alkalmazottakat veszünk fel. Megszakad a beszélgetés. Kiss elvtársat, egy hócsizma próbálásához hivják. Most a tél előtt különösen nagy a keletje. Czinki Jánosné fűz völgyi parasztasszony ül a széken és próbálja a hócsizmát. Válogat az alacsony és a magas sarknak között. — “Ne válogasson annyit —- Szól rá a leánya —, nem vagyunk odahaza". — Csak egészen nyugodtan válogasson — nyugtatja meg Kiss elvtárs —, ez a bolt a maguké is. Újabb vevők lépnek a boltim. — Agyhuzatot szeretnék venni — mondja Némethné, egy Magyar-utcai munkásosz- szonv. Bölcsföldi Gizella el- áms í tónő máris szedi le a polcokról a rózsaszínű, világoskék és fehér mintás ágy huzatokat. Némethné boldogan merül bele a választásba, majd megállapodik egy szép színes, mintás anyagnál. — Ezentúl mindig ide jövök vásárolni — mondja elégedettben távozáskor. Kovácsné leánya a Magasépítő NY-nél kőmüvestanuló. Nadrágnak való erős férfiszövet kell számára. — Tessék talán ezt az erős lipusanyagoL választani — ajánlja liege Károly elárusító - olcsó, mindössze 57.50 ’orint métere és amellett tartós is. — No, ez pont jó lesz neki — mondja és lem éret egy nadrágra valót. Egy pillanatra ismét .‘ratend Kiss elvtárs. Munkatársairól beszélgetünk. — Mun- kaverseny van nálunk is. Az elárusítók, egyéni versenyben vannak egymással. Ki ad el több árut, melyikük udvariasabb a vevőkkel. A Végeredményben mindegyik győz. Az egész dolgozó nép! —■ Egy pillanatra, kérem — szólnak az egyik elárusító asztal mellől. — Bocsánat —- mondja Kiss elvtárs és máris siet a vtevők közé. {K. A ) DCkpek a cjijái'kéi P utyiií, az egyik Lenin- grádi építési vállalat vezetője, gyakran ellátogat hivatalos ügy Íren a »Vörös Vi- borgi«-gyárba, de ezúttal nem egyedül jött. — Borisz Kruglov repülőezreden — mutatkozik bo Putyin látogat ótársa, a pártbizottságnak. A párttitkúr mosolyogva, felel: — Uj ember vagyok itt, de ismerem már, sokat hallottam Ónról. Ugye régi kedves munkahelyét szeretné megnézni ? Tessék, ezredes olvtárs. Kísérőre — úgy gondolom — nincs is szüksége. — Bn is úgy vélem — veti közbe Putyin — több helyen magunk is ismerősiek vagyunk, másutt meg segítségünkre lesznek a gyárban. Kruglov siet előre. Persze a csőüzembe akar menni, de Putyin előbb a kllubba tessékeli'. — Előbb menjünk az üzembe, úgy szeretném már látni mondja Kruglov .—, de Putyin nem hallgat rá, előre siet. 1949. október 9. 1 II Hr oldal ||l Amikor Kruglov belép a klubba, felkiált: — Miennyi napfény ! Milyen gyönyörű az előcsarnok! Te miért hallgatsz? Neked neon tetszik? — Tudod, nem nagyon szelletem dicsérni a magunk munkáját. .. de nézz csak oda fel! F önt, az üvegszekrény fölött, amelyben a Sztáhánovisták képei vannak, függ egy kép. »Az első szocialista szerződés«. Kruglov nézi és a kép látása mindkettőjüket föllelkesíti. Magukat látják rajta, ifjúkorukban, olajos, kék munkaruhában, a sapka Szemük sarkára huzva, brigádtársaik állnak köröttük. —• Nem gondolod Mihail, hogy kissé' megváltoztunk? — kérdi kis szünet után Kruglov. — De... azt hiszem, egy nagyon kicsit. Ki ez itt balra? vSzasa Mokinra emlékez bot. — 0 az. Elesett a háborúban. — Egyszerre hallgatagok lesznek, szivükre száll az emlékezés. Kruglov nem sajnálja, hogy bejött a klubba, de mégis csak siet a csövesekhez. Ott már tudják, hogy Putyin jár a gyárban, valami ezredessel. Az üzemi szerelők Dubinyin irodájában gyűlnek össze referálni és persze ott van köztük az öreg Komarszkij, meg Fókin is, a bét elvárhatatlan jóbarát. Két brigádvezető, akik Dubi- nyinnel együtt 20 éve csatlakoztak Putyin szerződéséhez. Fokin most művezető, Komarszkij technikus. Jóid#]© nyugdíjban vannak, de az űzőmet nem tudják elhagyni. M ikor belép Putyin, Dubinyin üdvözli, de amikor meglátja a mögötte belépő ezredest, arcára nagy nevetéssel ül ki az öröm. Karját szélesre tárja, de mintha elszé- gyelné magát e hirtelen áradó öröm miatt, csak ennyit mond: — Remekül nézel ki pajtás... — Barátaim — igy Kruglov -- hát lehetséges, hogy mind a négy \olt brigádvezető itt van? Négy brigád vezető jut rám, egy munkásra? Hát jó, készséggel teljesítek bármilyen feladatot tiszteli főnökeim. Valamennyien nevét mek, ölelgetik régi barátjukat. — Egyébként kénytelen vagyok bosszantani vendégünket — mondja Dubinyin — az ő munkájára már nincs szűk ség. Azóta már más a mim kamenet. ja-«sióm, boy menjünk a műhelybe, hadd lássa, hogy az elmúlt évek alatt mit fejlődtünk. Kreglov gondolta, hogy nem álltak egy helyben, de erre nem számított. Csak a falak maradtak a régiek s néhány esztergapad, amely ma már csak segédmunkál atokat végez. A csőhengerlést már teljesen présmüvei végzik, amely e munkaszakaszt hatszorosan megrövidíti. Dutyinak persze, ez nem volt újság, de neki is úgy tűnt, hogy azalatt a néhány hónap alatt, amíg nem járt a gyárban, sok minden megváltozott. Hiszen emlékszik, a Yillanykíalapácsnál hár- man dolgoztak, most meg csak egy ember. Ennél az ollónál meg uj automata vágógép v!an ez sem volt akkor. P lityid n Na liga! ja amint Dubinyin tel világosii á- sokat ad Krug?óvnak és miniig visszatér egy bizonyos brigádra. amelv hol itt. hol ott csinált valamit s »vegyesbrigádnak « hívják. Mint kiderül, ebben különböző foglalkozású emberek egyesülnek közös munkára: Dubinyin szerelő és bátyja Grigörij, aki az intézetben előadásokat tart. Dobroszkok konstruktőr, Landib.ov és S? vetlicsnij, Kolnajov esztergályos, akinek a foylalko zását bizony nehéz egy szóval meghatározni, mert egyforma szakértelemmel dolgozik sok területen. Buzsinszkij lakatos, Bankovszkij szerszámkészítő és Zsolobov, a műszaki tudományok doktorjelöltje. . — Ez melyik Zsolobov - kérdi Kruglov —, nem Viktor, a munkateljcsitnfSny elszámoló? Vele együtt jártam tanulni. így került össze egy brigádban 9 ember, sztáhánovis- ták, mérnökök, tudósok és egyesült erővel, minden tapasztalatukat • éjs ere j ü két lat - bavotve együtt keresik és találják meg a technika uj útjait. Mennyi kezdeményező gondolat született meg ezekben a fáradhatatlan keresők ben. Sokat már alkalmaznak is, másokat c5ak most valósítják meg s van amelyik most alakul ki a hatalmas rajzpapirokon... K ruglov fellelkesül a látottakon. Baráti kéz- szoritással búcsúzik a látogatás után. — Minden órával erősödik a tudomány és a munka embereinek együttműködése. Ki nem. érzi ebben diadalmas holnapunknak, a kommunizmusnak lehelteiét ? — állapítják meg szinte egyszerre Kruglo. és Putyin, & »Vörös Viborgi« területén. táplálkozással sikerült kitolnia a tehenek öregedésének határát is. Varjú nevű tehene a nyolcadik borjú után 5800, a i)-ik után 6200 és a 10-ik után 8116 liter tejet adott évente. Nikoláj Szemjánov 1935 óta folytatja tudományos előadásait és kísérleteit a Thälmann kolhozban. Abban az időben még a kolhoz állattenyésztése kezdetleges állapotban volt, ma pedig a szövetkezet valóságos nagy laboratóriummá fejlődött. Tapasztalatairól igy nyilatkozott az ősz tudós : — Amikor a kolhoz megalakult, mind- 3SSZO 1500 liter Arolt egy tehén után az évi tej hozam. Ekkor határozta el a kolhoz népe,' tudományos alapra aehezi munkáját. Az össz-ezö- veteégi állattani intézet segítségükre sietett. Azzal kez-d- ük, hogy egy-egy fej ónőne nindig azt a nyolc tehenet űztük. Kiszámitottük pontosan, milyen minőségű és meny- ryisé.gü táplálókra A’un szüksége a tehénnek és bevezettük i napi négyszeri fejést. Az uedmények bennünket igazolok. Akkor munklanióclszert yál- mztattunk. A fejőnők két válásban dolgoztak és egyne-tegyne L6 tehenet bíztunk. A füves vetésforgó gazdálkodás bmieze- :ése megháromszorozta a takarmányt. Bevezettük a zöld ütóSzal lag-rendszert. Tavaszéi télig zöld takarmányt kapák az állatok. Ásványi sót, isontlisztet rendszeresen Anettek nagu lehoz a tehenek. De ez a colhoz nem kivételles jelenség - folytatja Szqrnjanov. Sok lelyütt pártám a környékien és i többi kolhozok csőm maradiak cl a ThäinannTcOlhoz elődeitől. A múlt évben csupán ál kitenyésztésből 1 millió rubel bevétele volt a szövetkezetnek. A kbl- íoznak nagyszerű gépei \ran- rak. A dolgozók közül tizengyen kaptak kitüntetést és
