Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

így hosszabbította meg Jelena Sztyepanovna a tehenek életkorát Ernst Tilalmaimról neveztek ©1 a kolhozt, ahol az önkép- zÖg valóságos egyetemi móroto­két öltött. Úgy is hívják a kolhoz élőnd ás sorozatát: falusi egyetem. Ernst Tilalmaimról pedig azért keresztelték el, mert a szovjet emberek igén nagyra becsülik és tisztelik a német kommunista vezért, aki életét áldozta a munkásosztályért. A kolhoz klubjában munkaidő után a nagyteremben gyüle­keznek ősszé a kolhoz parasz­tok, asszonyok, férfiak, leá­nyok, legények, de még a Szomszéd kolhozok lakói is. Nem szinielőadás, vagy tánc­mulatság hívja őket összo ilyen gyakran, hiszen mindannyian Ceruzát, jegyzetfüzetet hoznak magukkal. Nikoláj Szemjánov előadásai vonzzák ide a hallga­tókat, mert az öreg tadús, aki az össZszövetségi állattani in­tézet tagja, igen sok bölcs do­logra tanítja őket. Ezeknek az előadásoknak nyomán születnek az újítások, gyarapszik a termés, sokasod­nak az álljatok a kolhozban. A szorgalmas hallgatók oo-yre- másra tanulnak az előadások­ból és alkalmazzák a tanulta­kat. a gyakorlatban. így pél­dául Jekaterina Natnovä, a Vö­rös Hajnal kolhoz fojőnőj© rá­jött arra, ahogy az embernek étvágyat csinál a savanyuká- posz-ta, talán az állatokra is cat. A kísérlet bevált. A telné­nek jobb étvággyal ettek és a tej hozamuk messze felülmúlta az azelőttit. 6537 literes fe- jéai eredményt ért el Jekate- riim egy-egy tehénnél. Ugyan­csak ő vezette be 'azt az uji- túst. hogy a régi háromszori fejes helyett négyszer fejte meg a telteitek s a tehén mind a négvs:zer sok tejet adott. De igy cselekedett Je­lena. öztvepanorna is, aki meg­cáfolta azt a tévhitet, hogy a hetedi k elles után .csökken a' tehenek tej hozama. Megfelelő négy fejőnő a szocialista mun­ka hőse lett, mert az évi tej- hozam teheneiknél meghalad­ta a hatezret. A kolhoz népe állandóan tanul. Gyakorlati és elméleti előadások, tanfolya­mok fejlesztik a dolgozók is­meretét, az állatok anatómiáját, élettanát és vegytant is tanul­nak. A micsurini tanokat rend­szeresen ismertetik. így nőtte ki magát a Thälmann-kolhoz valóságos falufú egyetemmé. Mindez a szocialista rendszer eredménye, mert a szocializ­musban összeforrnak a tudo­mány és a gyakorlat emberei. „Ez a bolt a maguké is“ —- Pulió vert szeretnék ven­ni — lép be egy idősebb bá­csi a nagykanizsai Textil Nép­bolt helyiségébe. — Van itt nüu den féle — válaszolja Szerdahelyi Erzsé­bet plárusilónő. S pár pilla­nat múlva az idősebb bácsi máris válogathat a különböző színű pulióverek között. A Népbolt különösen most a délelőtti órákban igen moz­galmas képet mutat. Percen­ként jönnek-mennek a vevők. — Szeptember 19-én nvilt meg az üzletünk — újságolja Kiss elvtárs vállalatvezető. — Máris szép forgalmat ér­tünk el. Ennyien nem is győz ­Máris az egyik legnagyobb tümegszervezei Kanizsán A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG, mely vasárnap tartja alakuló gyűlését A Magyar-Szovjet Társaság helyi csoportja vasárnap dél­előtt ünnepélyes keretek kö­zött alakul meg; Nagykani­zsán. A Társaság már műkö­dött Nagykanizsán, de most ujjászervezve, hatalma au megerősödve lát munkához, hogy célját, a magyar-szovjet barátság ápolását, a szoéjel kultúra megismertetését elvé­gezze. A Társasáig terveiről, mun­kájával kapcsolatban beszél­getési folytattunk Reményi Jenő elvtárssal, a kanizsai szervedet ideiglenes titkárá­val. aki elmondta, hogy a Társaságnak már eddig is 100 tagja van. Ez a nagy tag­létszám máris az egyik lég­ii a gyobb töriiegszervezotté avatja a Magyar-Szovjet Tár­saságot. Klubhelyiségünk a volt városi főjegyzői hivatal he­lyén nyílott meg. Itt állandó olvasótermet szervezi ünk, amely egész nap a legfrissebb újságokkal, folyóiratokkal áll a tagok rendelkezésére. szovjet kuliura megismer Lété- sére a legközelebbi időben rendszeresen vetiliettképes elő­adásokat fogunk rendezni, orosz nyelvtanfolyamot indi­tünk. Természetesen kultur- gárdát fogunk szervezni, amely többször rendez mű­soros estekei, előadásokat. Mind politikai, mind kulturá­lis téren hosszabb időre szóló munkatervet dolgoztunk ki, amely jónak látszik arra, hogy feladatunkat, a szovjet és magyar nép közötti barát­ság elmélyítését, a szocialista kultúra 'megismertetését jói végezzük — mondotta Remé­nyi elvtárs. A műsoros alakuló taggyű­lés a szakszervezeti székház nagytermében lesz délelőtt 11 órakor. Sertéstenyésztő-telepek Tervkölcsin-jegyzési versenye A bekeházni Sertéstenyész­tő NA’ malaénie^előteliepének dolgozói tervkö: csón jegyzési versenyre hívták ki Zala me­gye összes malacnevelő és te- ny észtelepének dolgozóit. A verseny fel hi v ás na k — úgy hirlik — nagy sikere volt az NV-k összes telepein é$ nagy­ban liozzájárult a tele pék dol­goz óinak jó térvkölcsönjegy­zési eredményéhez. zük, rövidesen újabb alkal­mazottakat veszünk fel. Megszakad a beszélgetés. Kiss elvtársat, egy hócsizma próbálásához hivják. Most a tél előtt különösen nagy a keletje. Czinki Jánosné fűz völgyi parasztasszony ül a széken és próbálja a hócsizmát. Válo­gat az alacsony és a magas sarknak között. — “Ne válo­gasson annyit —- Szól rá a leánya —, nem vagyunk oda­haza". — Csak egészen nyu­godtan válogasson — nyug­tatja meg Kiss elvtárs —, ez a bolt a maguké is. Újabb vevők lépnek a bolt­im. — Agyhuzatot szeretnék venni — mondja Némethné, egy Magyar-utcai munkásosz- szonv. Bölcsföldi Gizella el- áms í tónő máris szedi le a pol­cokról a rózsaszínű, világos­kék és fehér mintás ágy huza­tokat. Némethné boldogan merül bele a választásba, majd megállapodik egy szép színes, mintás anyagnál. — Ezentúl mindig ide jö­vök vásárolni — mondja elé­gedettben távozáskor. Kovácsné leánya a Magas­építő NY-nél kőmüvestanuló. Nadrágnak való erős férfiszö­vet kell számára. — Tessék talán ezt az erős lipusanyagoL választani — ajánlja liege Károly eláru­sító - olcsó, mindössze 57.50 ’orint métere és amellett tar­tós is. — No, ez pont jó lesz neki — mondja és lem éret egy nadrágra valót. Egy pillanatra ismét .‘ra­tend Kiss elvtárs. Munkatár­sairól beszélgetünk. — Mun- kaverseny van nálunk is. Az elárusítók, egyéni versenyben vannak egymással. Ki ad el több árut, melyikük udvaria­sabb a vevőkkel. A Végered­ményben mindegyik győz. Az egész dolgozó nép! —■ Egy pillanatra, kérem — szólnak az egyik elárusító asztal mellől. — Bocsánat —- mondja Kiss elvtárs és máris siet a vtevők közé. {K. A ) DCkpek a cjijái'kéi P utyiií, az egyik Lenin- grádi építési vállalat vezetője, gyakran ellátogat hi­vatalos ügy Íren a »Vörös Vi- borgi«-gyárba, de ezúttal nem egyedül jött. — Borisz Kruglov repülő­ezreden — mutatkozik bo Pu­tyin látogat ótársa, a pártbizott­ságnak. A párttitkúr mosolyog­va, felel: — Uj ember vagyok itt, de ismerem már, sokat hallottam Ónról. Ugye régi kedves mun­kahelyét szeretné megnézni ? Tessék, ezredes olvtárs. Kísé­rőre — úgy gondolom — nincs is szüksége. — Bn is úgy vélem — veti közbe Putyin — több helyen magunk is ismerősiek vagyunk, másutt meg segítségünkre lesz­nek a gyárban. Kruglov siet előre. Persze a csőüzembe akar menni, de Putyin előbb a kllubba tessé­keli'. — Előbb menjünk az üzem­be, úgy szeretném már látni mondja Kruglov .—, de Pu­tyin nem hallgat rá, előre siet. 1949. október 9. 1 II Hr oldal ||l Amikor Kruglov belép a klub­ba, felkiált: — Miennyi nap­fény ! Milyen gyönyörű az elő­csarnok! Te miért hallgatsz? Neked neon tetszik? — Tudod, nem nagyon sze­lletem dicsérni a magunk mun­káját. .. de nézz csak oda fel! F önt, az üvegszekrény fölött, amelyben a Sztáhánovisták képei vannak, függ egy kép. »Az első szo­cialista szerződés«. Kruglov nézi és a kép látása mindkettő­jüket föllelkesíti. Magukat lát­ják rajta, ifjúkorukban, olajos, kék munkaruhában, a sapka Szemük sarkára huzva, brigád­társaik állnak köröttük. —• Nem gondolod Mihail, hogy kissé' megváltoztunk? — kérdi kis szünet után Kruglov. — De... azt hiszem, egy nagyon kicsit. Ki ez itt balra? vSzasa Mokinra emlékez bot. — 0 az. Elesett a háború­ban. — Egyszerre hallgatagok lesznek, szivükre száll az em­lékezés. Kruglov nem sajnálja, hogy bejött a klubba, de mégis csak siet a csövesekhez. Ott már tudják, hogy Putyin jár a gyárban, valami ezredessel. Az üzemi szerelők Dubinyin iro­dájában gyűlnek össze referálni és persze ott van köztük az öreg Komarszkij, meg Fókin is, a bét elvárhatatlan jóbarát. Két brigádvezető, akik Dubi- nyinnel együtt 20 éve csatla­koztak Putyin szerződéséhez. Fokin most művezető, Ko­marszkij technikus. Jóid#]© nyugdíjban vannak, de az űző­met nem tudják elhagyni. M ikor belép Putyin, Du­binyin üdvözli, de ami­kor meglátja a mögötte belépő ezredest, arcára nagy nevetés­sel ül ki az öröm. Karját szé­lesre tárja, de mintha elszé- gyelné magát e hirtelen áradó öröm miatt, csak ennyit mond: — Remekül nézel ki paj­tás... — Barátaim — igy Krug­lov -- hát lehetséges, hogy mind a négy \olt brigádvezető itt van? Négy brigád vezető jut rám, egy munkásra? Hát jó, készséggel teljesítek bármi­lyen feladatot tiszteli főnö­keim. Valamennyien nevét mek, ölelgetik régi barátjukat. — Egyébként kénytelen va­gyok bosszantani vendégünket — mondja Dubinyin — az ő munkájára már nincs szűk ség. Azóta már más a mim kamenet. ja-«sióm, boy menjünk a műhelybe, hadd lássa, hogy az elmúlt évek alatt mit fejlődtünk. Kreglov gondolta, hogy nem álltak egy helyben, de erre nem számított. Csak a falak maradtak a régiek s néhány esztergapad, amely ma már csak segédmunkál atokat vé­gez. A csőhengerlést már tel­jesen présmüvei végzik, amely e munkaszakaszt hatszorosan megrövidíti. Dutyinak persze, ez nem volt újság, de neki is úgy tűnt, hogy azalatt a né­hány hónap alatt, amíg nem járt a gyárban, sok minden megváltozott. Hiszen emlék­szik, a Yillanykíalapácsnál hár- man dolgoztak, most meg csak egy ember. Ennél az ollónál meg uj automata vágógép v!an ez sem volt akkor. P lityid n Na liga! ja amint Dubinyin tel világosii á- sokat ad Krug?óvnak és min­iig visszatér egy bizonyos bri­gádra. amelv hol itt. hol ott csinált valamit s »vegyesbri­gádnak « hívják. Mint kiderül, ebben külön­böző foglalkozású emberek egyesülnek közös munkára: Dubinyin szerelő és bátyja Grigörij, aki az intézetben elő­adásokat tart. Dobroszkok konstruktőr, Landib.ov és S? vetlicsnij, Kolnajov eszter­gályos, akinek a foylalko zását bizony nehéz egy szóval meg­határozni, mert egyforma szakértelemmel dolgozik sok területen. Buzsinszkij lakatos, Bankovszkij szerszámkészítő és Zsolobov, a műszaki tu­dományok doktorjelöltje. . — Ez melyik Zsolobov - kérdi Kruglov —, nem Vik­tor, a munkateljcsitnfSny el­számoló? Vele együtt jártam tanulni. így került össze egy bri­gádban 9 ember, sztáhánovis- ták, mérnökök, tudósok és egyesült erővel, minden ta­pasztalatukat • éjs ere j ü két lat - bavotve együtt keresik és ta­lálják meg a technika uj út­jait. Mennyi kezdeményező gondolat született meg ezek­ben a fáradhatatlan keresők ben. Sokat már alkalmaznak is, másokat c5ak most való­sítják meg s van amelyik most alakul ki a hatalmas rajzpapirokon... K ruglov fellelkesül a lá­tottakon. Baráti kéz- szoritással búcsúzik a látoga­tás után. — Minden órával erősödik a tudomány és a munka em­bereinek együttműködése. Ki nem. érzi ebben diadalmas hol­napunknak, a kommunizmus­nak lehelteiét ? — állapítják meg szinte egyszerre Kruglo. és Putyin, & »Vörös Viborgi« területén. táplálkozással sikerült kitolnia a tehenek öregedésének határát is. Varjú nevű tehene a nyol­cadik borjú után 5800, a i)-ik után 6200 és a 10-ik után 8116 liter tejet adott évente. Nikoláj Szemjánov 1935 óta folytatja tudományos előadásait és kísérleteit a Thälmann kol­hozban. Abban az időben még a kolhoz állattenyésztése kez­detleges állapotban volt, ma pedig a szövetkezet valóságos nagy laboratóriummá fejlődött. Tapasztalatairól igy nyilat­kozott az ősz tudós : — Ami­kor a kolhoz megalakult, mind- 3SSZO 1500 liter Arolt egy te­hén után az évi tej hozam. Ek­kor határozta el a kolhoz népe,' tudományos alapra aehezi munkáját. Az össz-ezö- veteégi állattani intézet segít­ségükre sietett. Azzal kez-d- ük, hogy egy-egy fej ónőne nindig azt a nyolc tehenet űztük. Kiszámitottük ponto­san, milyen minőségű és meny- ryisé.gü táplálókra A’un szük­sége a tehénnek és bevezettük i napi négyszeri fejést. Az uedmények bennünket igazol­ok. Akkor munklanióclszert yál- mztattunk. A fejőnők két vál­ásban dolgoztak és egyne-tegyne L6 tehenet bíztunk. A füves vetésforgó gazdálkodás bmieze- :ése megháromszorozta a ta­karmányt. Bevezettük a zöld ütóSzal lag-rendszert. Tavasz­éi télig zöld takarmányt kap­ák az állatok. Ásványi sót, isontlisztet rendszeresen Anettek nagu lehoz a tehenek. De ez a colhoz nem kivételles jelenség - folytatja Szqrnjanov. Sok lelyütt pártám a környékien és i többi kolhozok csőm marad­iak cl a ThäinannTcOlhoz elő­deitől. A múlt évben csupán ál kit­enyésztésből 1 millió rubel bevétele volt a szövetkezetnek. A kbl- íoznak nagyszerű gépei \ran- rak. A dolgozók közül tizen­gyen kaptak kitüntetést és

Next

/
Thumbnails
Contents