Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

Jól végzi a munkát, most tanulni akar

a „Rákosi Mátyás“ termelőcsoport

TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL

—-*--—

A M

ÉRNÖK. SZERJEPJE

A TERMELÉSŰÉ

Induláskor minden Lemiolő- i»zövwtk)0ziet valahogy egyforma. Aztán később, amikor már folyik a munka, kozd eltűnni %i egyformaság. Az egyik jól dolgozik, a másik kevésbbé jól. S mire eltelik néhány hónap, már az is megmutatkozik, hogy melyik termelőszövetkezet emelkedett a lieg jobbak közé.

van ez a szurdapusztai »Rákosi Mátyás-csoport:<-tal is. !Ma már a megye egyik legjobb termelőszövetkezetekén t lemJje- gefcik.

Az eredmények bizonyítanak

— Nehéz volt az utunk idáig- magyarázza a csoport fiatal vezwtője, Jobbágy Pál elvtárs.

— Sokat támadtak a kuIákok. Azt mondták, níom lesz semmi gom itt, mert neül fogjuk megérteni egymást. De mi megértettük egymást.

Eredményeik bizonyítják ezt.

Az, hogy repcéből országos viszonylatban is kiválóan jő termésük volt. Egy holdon 14 mázsa termett, holott az átlagos termés 7—S mázsa. Ez már az összefogás1, a közös munka következménye volt. Es az is, hogy a rozsuk olyan Bzép, hogy az összes termelőiszövetkezetek a megyében tőlük kaptak rozsvetőmiagot. Lám caak, az összefogás azt is eredményezte, hogy más termelőszövetkezeteket is segíthetlek munkájukban,

A boldogulás egyedüli uij&

— Hiába támadtak bennünket munkánk közben is — folytatja Jobbágy elvtárs —, ez nem tudott minket megingatni szilárd elhatározásunkban. Ma már tudjuk, hogy előbbre haladni és többet termelni csak ezen az utón lehet.

Éne jött rá különben az öreg Mátyás Ferenc is. Öregnek mondjuk, mert ő a legidősebb a csoport valamennyi tagja között. Hogy, hogy nem, egy szép napon bejelentette, hogy ki akar lépni á csoportból. Ki is lépett.

— Mind olyan fiatalok a csoport tagjai — mondta. — Talán nem nézik jó szemmel n munkámat.

Mátyás bácsi esete

Mátyás bácsi elment. De nem érezte jól magát. Es rájött, hogy véle tulajdonképpen csúfot űztek. Kulákfélék kellették fel beirno a kétkedést. Később újra jelentkezett a csoportnál.

— Félrevezet tok engem — jölentotto ki. — Vegyetek visz- Bza. Hiába, itt látom csak a boldogulásomat. Jó munkát üzeretnék végezni ezentúl is, mint mielőtt kiléptem.

Visszavették.

Ez az eset valamennyi üköt »I,gondol,koztatfca. Ami Mátyás bácsival megtörtént, bármelyikükkel is. megeshetett volna. Dió most már erről szó sióm leirat. Es különben is most már jól látják, hogy a tormelő- szü\etkezet olyan életet biztosit számukra, amilyent sohasem ómének el, ha egyedül gazdálkodnának. Mikor volt már akár csak egynek is közülük 650—700 forint jövedelme havonta. Mert a cso- fiort tagjai ennyit kenősnek.

:— A mi csoportunk eddig jó munkát végzett, de ezután még jobbat fogunk végezni — magyarás: tovább Jobbágy elvtárs, ;— Azt a rezgőt, amit a vetés1940. október 0. L oldal

tervben lelőirányoztunk, már egy hete elvetettük. A búza vetésének is már nekiálltunk. Azt hiszem, ebben is elsők leszünk.

Munka után tanulás

Ezek az eredményeik igy puszta ránézésre csak a jó munka következmén.yéneik tűnnek. A jó munka mellett ott volt az öntudat is. Az, hogy tudják valamennyien, miért dolgoznak jól. A népért, a Tervért. Azért, amit liefiejiaA terménybegyüjtési versen}' lényegében már befejeződő!, t és az utolsó hét eredményeinek összesítése most van folyamatban. Az idén dolgozó parasztságunk hatalmas lelkesedéssel vette ki a részét ebből a népszavazással is felérő hatalmas méretű tömegmozgalomból .

1918 szeptember 29-ig Zala

zünk, meg azért, amit most kezdünk majd.

Es hogy a munkájuk minőségét, a termelés mennyiségét fokozni tudják tovább, tanulni akarnak mindannyian^ politikailag fejlődni szeretnének.

Ma már jelszó számba megy náluk ez a mondás, amit olyan gyakran ismételnek:

— Nem lehet jó termelő az, aki politikailag nem eléggé képzett.

Ezért akarnak tanulni.

megyében összesen 323.183 mázsa gabonát adott be a dolgozó parasztság. Ezzel szemben idén, szeptember 21-ig már 378.625 mázsái gyűjtöttek be a megyében. Ez 55.442 mázsával több a tavalyi eredménynél.

Ehhez a számhoz —- azt hisszük — nem kelt külön kommentár.

(Mar a hároméves terv befejező szakaszában nemcsak szak- munkáshíány, hanem műszaki értelmiségi hiány is mutatkozik üzemeinkben. Minap avattuk fel Miskolcon, országunk második műegyetemét, hogy az ötéves terv követelményeinek maradéktalanul eleget tudjunk tenni. A terv teljesítése azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. Az alábbi cikket az IzveszUja közöltéi a mérnök szerepéről a termelésből s mi szószerinti, jnljes fordításban adjuk.)

A műszaki értelmiség a termelési harc -első vonalaiban küzd. Az üzemek, a gyárak, a bányák, az iparvállalatok ezreit bízták reájuk is. Feladatuk, hogy ezek-e 1 előbbrc- v igy ék, munkájukban a Pált- nak rendszerünk alapját képező politikáját vezérfonálként szem elölt tartsák.

A műszaki értelmiség hatalmas hadseregében a főmérnöké a vezető szerep. A szovjet főmérnök az állam technikai politikájának végrehajtója, a termelési 'közösség harcának szervezője. Munkájában a mérnökökre, műszaki. alkalmazottakra, mesterekre. a brigádvezetőkre és az élmuükásükra támaszkodik.

? lAzsajev »Távol Moszkvától« cimii regényének hőse, Beridze főmérnök, bolsevik meggyőződésű, erősakarata ember, bátor ujitó, aki "nem fél a. kockázattól és ismeri jógád, felelőssége mértékét. Kiváló elméleti felkészültségű mérnök, akr'a technika legnagyobb tekintélyének sem hisz vakon. Ért ahhoz, hogy az emberek számára vonzóvá tegye a munkát, lelkesíteni tudja a munkást.

A szerző Beridze ellentéteként mulatja be Grubszkijt, akinek tudása könyvszagii, halott, nem tudja felölelni a lehetőségeket, amelyek a szocialista üzemben és a szovjet ni un k Ősközösségben rej lenek.

Sztálingrád. 1942 telén a népek millióinak szeme aggódva irányult a hős városra. A náci hadvezetés jele összpontosította minden erejét. Göbbels propagandagépezete minden nap újból »-elfoglalta a volgápaVli várost, a náci hadsereg azonban megtorpant. Sztálingrád nem J.apitulatt.

A világ minden táján milliók hallgatták a híreket, melyek Sztálingrákból érkeztek. És Sztálingrád megtörte U német támadási- Hitler legféltettebb hadosztályai pusztulták el. Sztálingrádnál beigazolódott a sztálini hadit u- domúni) fölénye, amely biztosan irányította a hadműveleteket.

Erről a világtörténelmi jelentőségű csatáról készült ,a »Döntő fordulat« című szovjet film, amely mintegy belülről világítja meg a Nagy Honvédő Háború döntő fordula tát. Fridrich Ermler, a film rendezője arra törekedett, hogv a »Döntő fordulat «-ban a hangsúly ne a harcok és a csaták bemutatására tolódjék, hanem a győzelemhez vezető ut'ofcad tegyék világossá, trn*

Grubszkij lagymatag ember, számára közömbös a munka üteme, hajbökól a külföldi szakemberek tekintélye előtt és a gyakorlatban a technikai haladás ellenségének bizonyul.

Az ilyen vezetőket az élet taszítja le iparunk fejlődése útjáról. Viszont a Beridzehez hasonló mérnökök üzemükéi egyik győzelemről a másikra viszik

Ma, amikor az ipái' és a közlekedés munkásai előtt az a feladat áll, hogy emeljék « termelékenységét, meggyorsítsák és minőségileg javítsák a termelést, a főmérnök * szerepét tovább kell erősíteni. Az ő kötelessége, hogy a felszíniül meglévő termelési tartalékokon kívül, a népgazdaság szolgálatában az egyéb termelési forrásokat és lehetősségeket is feltárja. Ez csak úgy érhető el, ha fáradhatatlanul tökéletesítjük a termelési technikát, gyakorlatilag kihasználjuk a mérnökök, műszaki alkalmazottak és öl munkások, újítók javaslatait, ötleteit.

E cél szolgálatában a Mi- mérnöknek jó kapcsolatot k*IÍ tartania a tudományos-kutató intézetekkel is. A »Kalibr< gyár könnyebben teljesíthette idő előtt ötéves tervét, mert igénybevették az Ordason i- kidzíc Intézet segítségét «technikai, termelési és pénzügyi tervek kidolgozásánál.

A mérnöknek igaz baráti

kapcsolatot kell kiépítenie az élmunkásokkal és újítókká1’, hogy irányítójuk lehessen. FeG keli kelteni tehát valamennyi mérnökben az »uj iránti" érzéket. Nem szabad megelégedni az elért eredményekkel, fáradhatatlanul és állandóan keresni kök! a jobbat, amely lehetővé teszi a termelékenység további növelését, a termékek minőségének javulását.

ért lett Sztálingrád a fasizmus sírja.

A bölcs sztálini stratégia \ égrehajtóinak megszeméive- . itójie MnrUujrv hadserégpa- rancsnok, a has város védője, a&ki magatartásában, céltu- éatos. józanul megfontolt dön- tésieiben mindig az egész ué- jiet látja. A hatalmas filmről 'ezeket írja Firmier rendező : »A filmet nem egy, iPffy több tábornokról, nőm egyes katonákról készítettük, illanem árból a népről, mnny MiiTtL'yjevhez hasonló tábornoké kai nevelt ki.«

A »Döntő fordulaté ciimi filméi — Budapesttel égv- időben — pénteken mutatják be Nagykanizsán a Városi Moziban. A film végig magyarul beszél.

— DEBRECENBEN az Or- vosegészségügvi Szakszervezet az eg vetem kórbonctani intézeté Len kétszáz orvos bevonásával háromnapos kong'tosszuei tart. A kongresszuson kiváló orvoskutatók, tudósok és professzorok vesznek részt és előadásokat tartanak.

Uj lendület költözött a dolgozókba

'Újlaki elvtárs, az AÉH za: iaegerszegi gépjavítóm ühelyi pártszervezetének .titkára a hatalmas teherautó motorja alól bújik ki.

Felragyog az arca, amikor a Tervkö lesön-jegy/é,s felől érdeklődünk.

— A Tervkölcsön? örömmel mondhatom, elvtárs, műhelyünk minden dolgozója eleget tett ennek a szép kötelességének. Minden felszólítás nélkül jöttek a kovácsok, az esztergályosok, la szerelők cs

egymással versenyezve

ajánlották fel kölcsö nőiket, így 109.000 forintot jegyzett a miihelv.

— De az egészben az a legkülönösebb — folytatja —, hogy a kölcsön jegyzés óla a munka is sokkal jobban megy. Mintha uj lendület költözött volna az emberekbe. Uj gépek elkészitését forgatják a fejükben és olyan munkák után is érdeklődnek, ami azelőtt nem ■keltette fel a figyelmüket.

Mi a magyarázata ennek? Kérdezzük meg maguktól a munkásoktól. A kovácsmü- helyben Kovács József elv- társsal beszélgetünk.

— 650 forintot jegyeztem. A fizetésem 530 forint. De tudom, hogy jobb helyre kerül az a pénz, mintha takarékba raktam volna. Jó befektetés, biztosan megtérül. Ezért vagyok ma sokkal vidámabb,

ezért megy könnyebben a munka

A kovácsmühelyben a ‘köl- csönjegyzés óta kevesebb a selejt, emelkedett a munka termelékenysége.

Az eszterga műhelyben Farkas Imrével találkozunk. Ő 5 darab százast rakó t az egyik zsebéből ki, a. másikba be«. Vidáman, jókedvűen meséli:

— Jobban fog a vésőm, mi óla Tervkölcsönl jegyeztem Az ötéves terv rajtam is sokat segít majd és ez a kölcsö újra tudatára ébresztett an nak, hogy a miénk, munkásoké ez az ország és magunknak dolgozunkNémeth Pista lép oda hozzánk. Fiatal, 16 év körüli fiú. SzlT-es.

— En még csak tanuló vagyok — mondja —, de 200 forintot jegyeztem a Terv- kölcsönből. És olyan boldoggá tesz az a tudat, hogy hozzájárulhattam az ötéves tervhez, hogy azóta

kétszeres erővel dolgozom

Magámért, a tervért, a békéért.1" meg azért, hogy a nagy Szovjetunió példájára mi is megvalósíthassuk a szocializmust.

Egészséges ivóvizet és legelő kutakat kap Kiskanizsa

A Kiskanizsa környékén lévő legelőkön eddig nem volt rendes kuf. Gémeskutak szolgáltak csak az állatok itatására. Ezek a kutak azonban rendszerint egészségtelen, piszkos vize( adjak és emellett veszélyesek is voltak, hiszen könnyen beleeshetett az ember. A város most a hároméves terv keretében ezeken a legelőkön öt ,,óceán' -rendszerű kút aj állíttatott fel. Ezek a kutak fedettek, a vizei nem érheti szennyeződés és kezelésük is könnyű.

Kislkanizsán, a Templom-téren különben rövidesen megkezdik az első artézi kút fúrását. A Mélyfúró NV-nak adta ki a város a munkát. A kút előreláthatóan még ebben az esztendőben elkészül és végre Kiskanizsa is egészséges ivóvízhez juj. Az első mélyfúrású kutat az ötéves terv során újabb öt artézi kuf követi majd.

Zalatgerszeg nyerte a gépkocsiüzenek szállítási versenyét

Júliusban gépkocsiüzemeink és erdei vasutjaink azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy szeptember 1-ig elszállítják az erdő faanyagának legnagyobb részét. A zalaegerszegi gépkocsiüzemek dolgozói versenyre Vívták ki az ország többi üzemét és a versenyt meg is nyerték. Az eried- ínényt, amelyet elértek a taxa!} i á ltagtól jesitményilek kétszerese és az önköltséget 40 százalékkal csökkentették.

Egyéni versenyben első Gödör József zalaegerszegi gépkocsivezető, a brigádversgny- bein a Zalaegerszeg Gépkocsiüzem NY.

A szovjet hazaszeretet és művészet remekműve a .Junto fordulat“ Nagykanizsái

1948-ban | 1949-ben

323.183 métermázsa | 378.625 métermázsa

gabona gyűli bs Zala megyében