Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-04 / 230. szám
Terukölcscíis-/egy5é^sel és o termelésf&Mo&diseíval erösitfUKn béfron tjét . QJ Kelsz ü/an vannak, a magas- építésiek a szaksz-ervicaeti sz ékház, nagy lenn ében, Bán. Jucii rendörlnulnagy elvtársi! hallgatják. A békéről beszel mái s elmondja, hogy most végképp szertefoszlott HZ imperialisták atomlegendája. Foglalkozik:a Rajk-handa árulásával és kijelenti, hogy minden provokációra a termelés fokozásé\,ai válaszolunk.- Minden nap, amivel hamarabb befejezzük a hároméves tervet, csapás az imperialistákra —- mondja. A Terv-kölcsönről beszél végül és megállapítja, hogy dolgozó népünk ezzel is bebizonyította: akarja a szocializmust és ezért kész áldozatot is vállalni. A béke kérdésében is mi, •dolgozók egységesen felsorakozunk Pártunk mögött jelentette ki Ka:,zás József elvlárs a bérelszámolóból. Tudjuk, mit jelent számunkra a béke — mondja Kozó József kőműves. —Ezért állást kell foglalnunk mellette és munkánkkal harcoljunk azokért, akik elnyomásban élnek . A béke hatalmas táborát harcában eredményeinek megvédése irányítja — állapítja meg Kelemen Sándor könyvelő. Mi a Tervkölcsön jegyzésével is azt bizonyítjuk, hogy a béliét msg védjük. A kölcsön túljegyzésével pedig előbb megvalósítjuk a szocializmust. Vége a gyűlésnek. Távozóban Fodor Béla eivtárssal, az aszlalosüzem egyik dolgozójával beszélgetünk arról, hogy a béke és a kölcsön jegyzés mennyire közel van egymáshoz. Üzemrészünk több, mint <S()Ü0 forintot jegyzett —mondja mert tisztában vagyunk vele. hogy ez a békés épitő- m'nnka biztosítéka.- Es minél nagyobb a kölcsön annál könnyebben indul a terv. s annál biztosabb a béke ' - szól közbe magyarázóén n Muhr László élinunkás, aki 2000 forint Tervkölcsöui jegyzett. A garázs piros zászlókkal íliszitelt falai közölt gyűltek össze szombaton, munka után a MAO RT nagykanizsai dolgozói. Most a" Tervkölcsön- jegyzés napjaiban, amikor a MAORT dolgozói országos viszonylatban is kiváló eredményt mutattak az áldozat- készségben, különös értelmet nyert harcos kiállásuk a béke mellett. Kispéter Pál elvtárs, az MDF üzemi titkára beszélt. — A Rajk-per részletei felhívták a figyelmet az imperialisták aljas szándékaira — mo n do Ka. pro vokátör ók kai, kémekkel akarják elhintetni a háború magvát szert gon és különböző paktumokkal akarják liátbalámadni a béke országait. Szatináry József elvtárs, munk a sigazgató, felszólalásában hangsúlyozta, ahhoz, hogy a békét megvédj ük, harcra, munkára van szükség. — Először is gazdaságilag kell megszilárdítanunk a béke arcvonalát mondotta. — A hároméves terv tell tv ólyján hogy a vilá- jesjtésévtel, a z öteves alapjainak Lerakásával hatalmassá fejlődünk minden imperialista százszor is meggondolja, hogy megtámadjon bennünket, fejjel rohanjon a kemény falnak. Balogh György elv társ 'és Lendvay László elvtárs felszólalása után a dolgozók ütemes tapssal, nagy lelkesedéssel éltették a Pártot, a békefront nagy vezetőjét, a Szovjetuniót és hosszasan tüntettek a harcos béke jelszavával. Tanuíjunk a szovjet festészettől Megnyílt a szovjet festőművészet budapesti kiállítása Kulturális életünk nagyjeleniősé. ■gü eseményét, a 'szovjet festőművészek kiállítását ünnepélyesen nyitották megj a Nemzeti Szalonban. A megnyitón megjelent Szakasifs Árpád elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának) Elnöke, valamint Doki István miniszterelnökkel az élen a kormány tagjai, A szovjet nagykövetség képviseletiében Szmirnov elvtárs, nagykövetségi ügyvivő és Kosev elvtárs kul- turattasé volt jelen, A kiállítás^: rendező Kulfurkap- csalatok Intézete nevében Mihaly- fi Ernő elnök üdvözölte a megjelenteket, majd Révai József elvtárs, népművelési miniszter megnyitotta ia kiállítást. Sajátítsuk el a Szovjetunió élenjáró kultúráját Beszédének elején, rámutatott arra, hogy ennek a kiállításnak két •szempontból van nagy jelentősége. Az első általános, kulturális szempont. ■— Mi szakadatlanul és állhatatosan 'hirdetjük, hogy alaposan meg ‘kell ismernünk a Szovjetunió kultúráját — mondotta. — El kell mélyednünik benne és tanulnunk kell tőle minél! többet, minél alaposabban, —• A festészetre is az áll, ami az irodalomra és minden művészetre: nem lehet öncélú, nem lehet1 csak önmagáért, nem szólhat csak a kiváltságosoknak, a kultúra. Ínyenceinek! és nem szakadhat el a néptől a társadalomtól — mondotta emelt hangon. •— A szovjet festészetnek ez a kiállítása’ az előbbi igazságokra figyelmeztet bennünket. — Az ragad meg bennünket az itt kiállított képekben, hogy közel vannak a néphez, tehát) mondanivalójuk világos, azt mondják el, amit mondani akarnak és ezf a mondanivalót! mindenki megérti ■— mondotta. Fellendülés előtt a magyar festőművészet — A magyar festészetben sok nagy tehetség van ma is. De maiak többségié föbbé-kevésbbé elszakadt a néptől, ezért süllyedt formalizmusba, Tanulják meg óik is, mini a Szovjetunió festői az utat a néphez, ihlesse megí őket a szocialista munka páthosza, akkor a magyar festészetnek, uj nagy fellendülése bizonyos — fej ezf e be beszédét Révai elvtárs. Ezután Szmirnov elvtárs mondott ünnepi beszédet- Utalt a XIX. század orosz realistáinak küzdelmeire, azért, 'hogy a művészetet a dolgozó nép szolgálatába állítsák. —- A szovjet művészek az Ő hagyományaikat folytatták és a Bolsevik Párt vezetésével szétzúzták a formalista irányzatot és valóban magas eszmeiségü művészet útjára léptek. Festészetünk, szobrásza- tunk, grafikánk tnegkapóan kifejezik népi erőink általános növekedését, s országunk gazdasági és kulfurális jólétének emelkedését — mondotta, többek közt. Majd így folytatta: Népi művészet a szocialista realizmus alapján —- Remélem, hogy a most megnyíló szovjet festészeti kiállítás hozzásegíti a magyar népet, ® a magyar művészet mestereit annak felismeréséhez, hogy a . szocialista realizmuson alapuló, valóban népi művészet teljes kifejlődése csakis a szocializmus országaiban lehetséges, Ezf igazolják a Szovjetunió tapasztalatai is. Az, ünnepség résztvevői ezután megtekintették a nagyszerű tárlatot. E ajk-fél© imperialista kjémbanda _ fel göngyöl i tésánek nemzetközi jelentősége — mint az előre látható volt — nein, merül ki csupán abban, hogy a kémhálózatot megsemmisítettük, hanem komoly lépések megtételére kény,szeritette a kéketábort. Eddig is sejtettük, hogy Tito és amerikai imperializmus között szoros kapcsolat van, a szovjet jegyzékek rávilágítottak erre. A Rajk-par anyaga alapján most már nem sejtjük, hanem holtbizony osan és m ege áfolha lat la mii tudjuk. Rajk, Brankov, Pálffy, Németh Djeiziső, s njem utolsó sorban a tárgyaláson sokat idézett hóhér Raukovics nyílt cinizmussal beszéltek erről. A kérnék leleplezése a sötétben bujkálás; alkonya volt Titcéknák. Amilyen határozottan eltiporjuk az ellenség ro- hamoBztajgát, hasonló következetességgel jelentette ki a szovjet kormány, hogy felmentve érzi magát a Tito-band áva] kötött szerződések mindennemű kötelezettsége alól. Ezt követte a magyar kormány ugyanilyen értelmű lépése és legutóbb a lengyelé, bolgáré és a románé. Az áruló Rajk vallomásának egyik érdekes részlete felfedte, hogy Tito budapesti látogatása, —- amikor a szerződéseiket aláírta — afél© terepszemle volt a belgrádi handavezérnok és cinkosainak. Budapest legszebb villáját követelte magának szállásuk- mintegy előlegként a magyar dolgozók tervezett ki- zsákmány olás ára, guzsbakötésé ne. »A túlméretezett biztonsági intézkedések azt célozták, hogy 55* J magyar dolgoz« nép biztosan számíthat“ a néphez hű pedagógusokra“ Pedagógus-nagygyíílós Keszthelyen A keszthelyi Pedagógus Szakszervezet az MDP szék- házának nagytermében lelkes- hangú lain nagygyűlést1 tartott, amelyen a teljes számban megjelent pedagógusokon kívül az MDP, az MNDSz és a MíNSz küldöttei is • részt ve t- MINSz küldöttei vettek részt. Róth Erzsébet tanárnő „Mit adott a népi demokrácia a köznevelésnek“ című előadásában rámutatott azokra az áldozatokra, amelyeket a Párt vezette munkás- osztály hozott a magyar dolgozó nép kulturális színvonalának emelése érdekében, a hároméves terv során. Perlak i Géza tanár az ötéves terv nagyszerű távlatait ismertette és szinte kifogyhatatlanul sorolta fel: mit ad az ötéves terv a köznevelésnek. Szepesi Tibor elvtárs, szak- szervezeti titkár és Biivári László járási uttörőtitkár hozzászólásaikban a Rajk-ügy- gyel foglalkoztak és rámutattak arra, hogy az árulók a magyar nép kulturális fieX- eineíkedését akarták többek között meggátolni. — Megnyugvással fogadtuk az ítéletet — mondotta Búvárt László — és a Párt és a Szovjetunió iránti hűségünk még inkább megszilárdult és azzal felelünk Rajkóknak és imperialista felbu j tóiknak, hogy növeljük marxista-leninista tudásunkat, s ezzel éberségünket és fokozott áldozatvállalással visszük sikerre a 3, majd az 5 éves tervet. A magyar dolgozó nép biztosan számíthat a néphez hű pedagógusokra. Szigeti István elv társ, az MDP Megyei Bizottságának tagja a Tervköicsönrői szólott és kifejtette, hogy dolgozó népünk a T er vukölcs ön- jegy zéssel az ötéves terv alapjait rakjuk te és megszilárdítjuk a Szovjetunió vezette békefront ma gyár szakaszát. Solt Jenőné leányiskolái la nárnő és Darvas József né, ‘az MNDSz titkárnőjének felszólalása után Vanda Miklós, a főigazgatóság küldötte rámutatott arra a bizalomra, mely- lyiel a Párt viseltetett mindig a pedagógusok iránt. — A bizalomra iazzal válaszolunk — mondotta —, hogy a Tervköl- cs ön-jegyzésből p éld am u tafó- da vesszük ki részünket, csakúgy, mint a munka elvégzésében. A nagygyűlés Rákosi elvtárs lelkes éltetésével’és a Inerntacionálé el éneklésé vei ért véget. 194». «kt6b«r 4. oMai igy is kihuny súlyozást nyerjen Tito vezéregyénisége.« Tito »vezér« tehát: igen, banditavezér. Csakhogy a Magyar N épkö z - társaság kormánya nem tarthat fenn barátságot népgyilkos kém főnökökkel, provokátorokkal. A. Tito-féle felfújt Lupék aláírása nagyon jól odaillik az Atlanti Szövetségre, a hozzá hasonló dögvész-politi- kusok nevei mellé ,de nem állhat egy papíron a szabad népek vezetői nek ara ny fedezetű nevével. A magyar—jugoszláv barátság : a népek barátsága, tekintet nélkül arra, hogy köti-e ezt írásos szerződés, vagy sem. De éppen azért, mert a két szomszédnép barátsága mély és őszinte, ebből következik, hogy a ínaigyiar nép gyűlölettel van a jugoszláv nép elnyomóival, árulóival szemben, akik Egyszersmind a magyar nép és a világ dolgozóinak is gyilkóf ellenségei. Tito »barátsága« azt jelentette, hogy a magyar ipart a jugoszláv botcsinálta »ötéves terv« kiszolgálójává szándékod zott z ül teszten i. Azt jelentette, hogy magyar honvédekre tüzel- teteit a határon át. Azt jelentette, hogy kémeket szabaditolt ránk. Azt jelent sitté, hogy klekül dte a politikai gyilkosságokban járatos Jojkiesőt és Jóváíró vic sót, hogy segítsenek Pál- ífynak és Korondynak Rákosi, Gero és Farkas elvtársiak meggyilkolásában. Tito és bandája úgy »barátja« a magyar népnek, ahogy az amerikai kormány a négernek, az angol a hindunak, a holland az indonéznek, Csangkiaisek a kinainak. és igy tovább. Mi ebből a '»barátságból« nem kérünk, A mi barátságunk, amit a a szenvedő jugoszláv nép iránt érzünk, az őszinte, becsületes, szocialista hazafiuság és nemzetköziség érzéséből fakad. Ez a barátság azt jelenti : változatlanul sz ö vets égésűnkniek, fogy ver társ an lamk tekintjük őket a szocializmusért vívott harcban, melyet a jugoszláv nép legjobbjai, a kommunisták vezetésével Tito klikkje ellen folytatnak. Mi tudjuk, hogy a hős jugoszláv nép, melyet nem tudott megtörni sem a király, , sem Hitler, azt nem tudja huzamosan leigáz ni a fiók-Hitljer Tito sem. A mi barátságunk azt jelenti : kívánjuk és várjuk, hogy a sokat szenvedett jugoszláv nép lerázza magáról a zsarnokság jármát és visszatér a szocializmus táborába, amelynek élén közös felszabadítónk, nagy barátunk és ezö- vefcségesünk, a dicső» Szovjetunió halad. városi Október 8-4-§-ón. Hétfő kedd-szerda Legújabb csehszlovák vígjáték EtfuidAiok kazdete: K£*rö*üdf> i- ■. i és Ml 8 4r*Mr, vwto éc ftuoapnapokos d. h. S, 6, 7 is 9 íraítor. rgsamagsa jegyezz Otevés tervkOlcsBnii A kéíszinűség vége
