Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-25 / 145. szám
Csak igy érdemes gazdálkodni Szepetneki dolgozó parasztok látogatása a nagyfakosi termelőcsoportnál Hét szepetneki kisp.ar.a6zl elszegődött, néhány héttel ezelőtt az Országos Közegészség- ügyi Intézethez. Irtják a szúnyogokat. permetezéssel. Minap eljutottak Kisfiakosra is. Munkájukkal már délre elkészültek. Tanakodtak, mit is csinálhatnának, amig az autó értük jön. *- Mondok valamit — szólt Újlaki György. — Alig egy ugrásra vagyunk Nagylakodtól, olt van egy termelőszövetkezet Látogassuk meg azt. A többiek kapva-kaptak az alkalmon. Pár perc múlva a •kis csoport már vidáman lépegetett Nagyfakos felé. (jcrócs György, a szövetkezet vezetője üdvözölte a hét kisparasztot, akik mindjárt elmond Iák, hogy közöltük a »leggazdagabbnak« sincs 2 hokinál több földje. Nem is tudnak belőle megélni, ezért kell bérmunkát is végezniük. — Nagyon szeretnénk megismerni végre egy termelőszövetkezetet - mondták. — Tanulni akarunk, hogy őszre mi is tudjunk már valamit csinálni ... Beszélgetés közben több szövetkezeti tag gyűlt köréjük. örömmel fogadták a szepelnie- kieket. Gyorsan megismerkedtek egymással, aztán elindullak körülnézni a gazdaságban. Először is az állatokat nézték meg. Tetszett nekik a 28 gőböly, a bikák, meg a borjuk. Akkor csodálkoztak el igazán, amikor Gerócs bácsi elmondta nekik, hogy amikor eladják a marhákat, annyi lesz a kereset, hogy egy egy szövetkezeti tagra íilOU lOGO forint esik — Ebből a pénzből őszre újabb 32 gőbölyt akarunk beállítani. És építkezünk is, meg a meglévő épületeket rendbehozzuk. Végre már rendet terem Illetünk a portánkon. Mikor a majorban már mindent megnéztek, kimentek a főietekre is. Mindennel meg voltak elégedve és szinte sajnállak, amikor öt óra felé jötl az autó és bucsuzniok kellett. — Mi is szövetkezünk őszre '•— Ígérték a fakosiaknak. Pillanatok múlva már csak egy porfelhő jelezte, hogy néhány szepetneki kisparaszti meglátogatta a nagyfakosi terme löszévé L-kezietet.. * Nehezen indult útközben a beszélgetés közöltük. Már szépeinek közelében járlak, mire felöldódöll a feszültség. — Szóval igy előnyösei)!) a gazdálkodás törte" meg az egyik a csendet. Nem kell nekik az egyik dűlőből a másikba Jutni, ha idejében el akarják végtezn munkájukat fűzte hozzá a másik. — Mennyivel könnyebben megy a dolog amikor tizen is kapálnak... Másnap már hire terjedt Szepetneken a látogatásnak. A hét kisp arasz tnak aznap nem volt nyugta. Szakadatlanul mesélni kellett. Dp a hallgatóság egy része csak hitetlenül csóválta a léjét. — Ez már néni lehet igaz — mondogatták. — Méghogy egy földhözragadt parasztem- ber igy boldoguljon! — Már pedig ez igy van — bizonygatta Újlaki György. — Aki nem hisz nekünk az liézze meg személyesen. — A tanácsot megfogadták és. egy újabb csoport gazda el is határozta már: Sanulmányu'at tesznek Nagyfakoson Akik pedig már voltak ott, azon törik a fejüket, hogyan hozhatnak össze ok is egy termelőszövetkezetet. A föld már megvolna. Igaz, hogy a szélrózsa minden irányában. Csiak •tagositani kellene és akkor már szövetkezhetnének is. —Mert csak igy érdemes nekünk dolgozni — magyarázza Újlaki György. KOMSZOMOLISTA NEM PIHEN BABÉRAIN Szövőműhely Tiszta, világos. A gépek'zugvai zakatolnák. Az üvegtetőn árad be a napfény.. Sugarai- beragyogják a selyemfonalak tömegeit, a pumát ot, urgátnak a gépek sima lemezein, melengetik a fiatal szövőmunkások fürge ujjait. Egy fiatal leány) a gép fölé hajolva figyelmesen rakosgatja a vékony; színes fonalakat. Pontosan, finomcin dolgozik a gép. Egy óra alatt két és fél méter szövet a termelés. Megfelelő iram. fiatal lány azonban, tisztában, van azzal, hogy a gép illőbbet is tud. Csak ritkábban kell megállítani és jobban kell vigyázni, hogy ne szakadjon a fonal.. A. Scserbakovról elnevezett pamutipari kombinát ifjúmunkásai,. komSzomolistái mindig jól dolgozták. Teljesít ettek] — sőt túlteljesítették — a normát; Sok anyagot {megtakaritottak és abból még főbb vásznat; selymet termeltek a szovjet dolgozóknak. A komSzomol-bi- zottság ellenőrizte a vállalt feladatok teljesítését, bírálta' a Hibákat, dicsérte azokat, akik‘komoly eredményeket tudlak felmutatni. — Szép eredményeket grtünk’ ei — mondja Galina Vo- robjóva,. a Icomszonrol-szervezet Hitildára'- — id»' a ifcomszomoliista nem ’ pitién* babérain; Mindig 'előre ;— ez a jelszavunk és kutatjuk, keressük?, Hol lehetne még javítani, a munkán. A légutóbbi értekezletünkön került szóba az légyéin takarékosság kérdése. Elhatároztuk, hogy a megtakarított nyers- és mellékanyagokról minden hónapban számadást készítünk. A. megtakarított anyagot átszámítjuk irubelfe;; igy ,a hónap elején, ami- (kör - a számadást kifüggesztjük a faliújságra, minden munkás láthatja, mennyivel járult hozzá takarékosságán keresztül ’ a szovjet nép igazdágitásálloz. Á takarékosságban a dolgozók nemcsak magúik/ igyekeznek eredményeket felmutatni. Egymást is segítik. Észrevettók például, hogy az egyik brigádban, ahol hét szövőnő dolgozik, nem mindenki bánik gazdaságoson a nyersanyaggal. Kiszámították, hogy eddigi másfél IkJílógrammos megtakar it ás ávaí szemben-, a brigád tcísb, mint két kilogrammot- t'akarithatna meg. A' komszomol-bi- zottság megkérte az egyiiki legkitűnőbben dolgozó szövőnőt — Szi- ma Líszicináti —, aki 3 kg. fonalat takarít meg havonta, hogy közölje tapasztalatait a brigád tagjai- ral. Azóta Szima a déli szünetekben a gépeik,mellett mutatja meg munkatársnőinek saját módszerét. Gyakran ellenőrzi a gépet, hogy megakadályozza a fonalszakadási, a nem-teljésen feldolgozott orsókat, más gépre rakja át, rövid véget hagy. így iákarit ja meg a drága anyagot — darabkákból, fonalakból. A tapasztalatcsere, a sorozatos megbeszélés eredményesnek bizonyult. A brigád egyik szövőnője-,« Niná Kbpkova például! aki eddig ros-szul dolgozott, most’ terven felül teljesrí és még anyagot is megtakarít. Kicsiből lesz a- sok, — ezt bizonyítja az is, hogy az üzem ifjúmunkás brigádjai egy hónap alátt 200Ü' rubel -értékűt nyersanyagot és- 1500 rubel értékű mellékanyagot takarítottak-1 meg. 2z pedig löbbszázméter sző-, vetet jelent --■■ többszáz méterrel! több szövetet a szovjot dolgozódnak. Este, amikor- vége van a munkának, Szima megtudjá.. hogy ma is óránként 15 cm-nél termelt többet a: normánál. Elégedetten, boldogan indul haza, Hogy> Napról napra javulnak a terméskilátások A legutóbbi esőzés kitűnő hatással volt mind a kalászosokra, mind a kap ásnövényékre. Kecskemét környékén a homokos talajú részeken már megkezdték a rozs aratását, Fejér megyében az átlagosnál jóval nagyobb termés 'várható kukoricából, rizsből! lencséből és kenderből. Orosházán és környékén gyümölcsből kimagaslóan ló eredmény-, re számitanok- Baranyában és Borsodban különösen a kapásnövények fejlődnek szépen. i€P-FILMSZÍNHÁZ Uj gép- és hangberendezés 1 iun. 23-26-íg. CSüt.-vasárnapig. jStan és Pan legújabb vigjátéka Bocsánatot kérünk Előadások: hétköznap 6 és 8 érékor, Vasárnap 4. 6 és 8 érakor Váltson mozibérletet: 3-at fizet, 4-at kap ni 1949. junius 25. oldal — Babits Mihály .eleinte elefántcsont-toronyba« záirkó- ott, de művészedét ő is a béke szolgálatába állitöíta . .. Hajdú Zsuzsanna, a nagy- kanizsai kereskedelmi iékola tanulója elmondja véleményét Babits költészetéről. Helyesebben: ielbeszélget erről az érettségi' vizsgáztatóbizőjtiág tagjaival, fesztelenül, szinte családias hangulatban. Ilyen körülmények közölt nem nehéz vizsgázni. Hajdú Zsuzsának különösen könnyű, hisz ő jeles tanuló és dr. Pillér tanár v-r naggon meg szór attéfte vele a magyar irodalmat. Senki sem gondolná róla, hogy árva-lény és nyáron kőművesek, mellett végzett, nehéz testi munkát. Azt meg éppenséggel kevesen Ihádják. hogy az erről vezetett naplóját a kereskedelmi miniszter 200 forinttal jutalmazta. Most pedig 140 forintos ösztöndijat kap, hogy tovább lanűlhasson ... — A most érettségizők 80 százaléka tovább akar tanulni — mondja Kanizsai Nagy Antal elhkírs, -vizsgabiztos. — Aki, pedig nem tanul tovább, azonnal elhelyezkedhet vagy a Nemzeti Vállalatoknál, vagy Zalaegerszegen, a közigazgatásban. Ezek a tények termé- 1 szelesein nagy hatással voltak A nagykanizsai vasul állomás napról-napra csinosabb. A nemrég még1 szürke-, kormos oszlopok a. pentánon most .fehéren világítanak a friss festés uíán. A tetőről Ízlései léckosav rak függnek s belőlük a nius- ' átli piros virága kígyózik felfelé. A várótermek ragyogóan tiszták. 1 A nagykanizsai vonalfőnökség, amelyhez & budapesti, vonal egészen k is c sér ípuisz iáig tartozik, párosversenyben áll a. tapolcai vonalfőnökség-gél s lindcgj/ikükre. Most már• litták , hogy avultján mértekben r'ósödi& a népi demokrácia, ágán. mértékhere segít i& nekik. Dr.. Bors\a Béla igazgató elvond ju: az iskola, fennállása )ta most forduld elő először, tőgy 20—30 helyett egyszerre 15-ten érettségiznek. Ez a szám ízért ilyen magas, mert ma rémesük <b fiatalok közül taniinak többen, hanem az idősebb dolgozók is pótolhatják i tudást, a a? ifi a múlt rendszer 71 eg (aga d ott 15 lük. . i m r i • jaiif i ■■nn n»i«r m .i— m--1----- - ---it Ma gyar-dán sertéskeresztezés Fö 1 d ín ü ve lés ügy i kor in á ny zálunk állandóan keresi a legmegfelelőbb vér vonalú. sertés fajtákat, amelyek természeti adottságainak és éghajlatunk nak megfelelő magyar hús sertés kitenyésztésére alkol- masak. Ezért Dániából behoztunk kísérleti célokra 17 ke cál és 4 kant, amelyek egyelőre külön törzsben maradnak mindaddig, amig hoposulásU: folyamata be nem fejeződik. Szakértőink véleménye szerint a dántipusu hússertés ivade kaival történő cseppvérkf iiesz- lezés hazai liussertésállomá- nyirnk kiegyenl itésére és fokozódó termelékenységére kedvező hatással lesz, másnap ujult erővel folytassa munkáját a szovjet dolgozókért. PÁROSVERSENYRE KELT a kanizsai és tapolcai vonalfőnökség a- verseny pontyai k-öaett. m. állomás tisztasága, csinossága is szerepeli. A verseny junius elsején indult és augusztus 31-ig .tart, a. verseny pons ok a vonat- rendességet, az állomási és vonatszemélyzet udvarias fellépését, -az állomások- díszítését és plakáthoz ását kötik lei. Kéthetenként tartanak & felelősök értekezleteket, összej önnek; megtekintik1 előzőleg a tapolcai vonalfőnökség állomásait s a tapasztalaitok alapján u j itták, fokozzák a versenyt. Állandó kulturgárda alakul a kanizsai vasútnál Sok bába között elvesz a gyerek — mondjia a közknon- dás. Sok kulturfelelős között elvész a kulturgárda — mondotta Tóth Bálint elvtárs, a fütőházi pártszervezet, titkára és íielibetalált. Volt az ÜB-aetk, & forgalomnak, n SzIT-nek, a szaksz,erezetnek, az osztá! Ymérnökség- luieík, a fütőháznaik, összesen hat kultin-felelőse. Épkézláb kulturgárda- azonban egy sem volt. A SzIT-nek van egy, aniiely úgy ahogy működik. Égy. szerepei- betanulnak, elő is adják, aztán hagyják érni a dolgot hat' hónapig. Akkor ismét ösz- szejönnek, összehoznak egy darabol . Egyszóval tengődniük. A A nagykanizsai) v-asut 900 dolgozójának egyetlen állandóan működő, aktiv ■ kulturgárdája nincs. IIlletve nem volt. Mert most lesz. A pártszervezet. vette kezébe a dolgot. — Most mi összefogjuk a hat kulturfelelősit — - mondja Nagy Báljait elvtárs — és az egész kanizsai vasút területéről együttesen a pártszervezet k u ltur felelősének' vezetésével egy harminc tagú állandó kul- turgárdát alakítunk. Komoly, hosszú lej áratú tervet dolgozunk ki a gárda fejlesztésére. Ennelc* eredményétől, váljuk, liogy egy ofvan Iculturgáixlánk 'lesz, amelv vetsűíedilc bármelyik nagy obi) üzem ku lt u rgárd áj ával. Éityeház-ára, a fütőházi népnevelők községébe legközelebb már a kultürgárdával és az énekkarral látogatunk el. Most tehát a nagykanizsai vasúton nem lesz sok passzív kulturfelelős, die lesz aktiv kulturgárda. S ez igy van rendjén. 800 ezer dolgezó paraszt a féldmüvesszövetkezetekben A szövetkezeti fúziós közgyűlések után a harmadik tervév első negyedében az országban 3090 egységes föld- müvesszövetkezet alakult meg. A szövetkezeti tagok száma 25 százalékkal emelkedett, s. jelenleg 800.000 dolgozó paraszt tagja a földm üviesszövet kezeteknek. A nők is egyre tevékenyebben vesznek részt a szövetkezetek munkájában. Az u’j igazgatóságokban és felügyelőbazottságókban több, mint 25 százalékos arányban foglalnak helyet. A földinii- vesszövetkezetek gazdasági "helyzete is egyre inkább megszilárdul és termelési tevékenységük is nagy mértékben fokozódik. Termelési felügyelői továbbképző tanfolyami Az ország magtermelésének mennyiségi és minőségi emelése érdekében egyre több : meghízható szakemberre van szükség. A Gazdasági Magler- ■ meltelő NV ezért kéthetes ter- . mclési felügyelői továbbképző tantólyamot indított. A tanfolyamnak az a célja, hogy a hallgatók a helyes magterme- léssel, a magok vizsgálatával, osztályozásával és minősítésével ismerkedjenek meg. A pa- rasztszármazátsu hallgatók a 1 a n f o ly am sikeres elvégzése után a nemzeti vállalatok alkalmazottjaként 'vidéken nyernek elhelyezést. Érdemes voltanuMlizé; Várják az állások a végzett kereskedefmistákat *
