Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-18 / 139. szám
ZALA MEGNYÍLT Ä KONYVNßP Hetyefő uion a ,,mintaközség** felé A MAORI termelési felajánlásai a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusára 54k évfolyam 139. szára. Nagykanizsa, 1949. juratus 18. szombat 60 fillér Harcoljunk keményen és bátran a békéért Rákosi Mátyás zászlaja alatt LosonczyGéza elvtárs beszéde az Országos Békeértehezlefen BÉKEÉRTEKEZLET (SZJ) Péntek reggel az országgyűlés üléstermében megnyílt. az Országos Békeért©k©z- ]pt. Az ország minden tájáról összesei eglpí t szakszervezeti, dolgozó paraszt, tömegszerve- zieti és értelmiségi küldöttek az egységes magyar nép harcos békeakanatánalk adnak hangot. Népünk a választásokon népi demokráciánk bekepol.itikóját csakúgy jóváhagyta, mint az eddigi eredményieket és az öt- éves terv célkitűzéseit. De amint a felszabadni ás óta kemény munkában és lilarcban eltelt évek során jutottunk el idáig, amint az ötéves terv Ss a dolgozó nép által tesz valóság, ugyanúgy a békepolitika jóváhagyása a béketábor erősítésének további feladatait követeli meg. Ezért ült össze az Országos Békeértekezlet, hogy isméié tton leszögezze népünk állásfoglalását és megszabja további teendőnket békeharcunkban. Ki gondolta volna 5 évvel ezelőtt, mikor romák között botorkáltunk és a kilátástalannak látszó körülményiek között az előietekintő kommunisták vezetésével1 hozzáfogtunk az. újjáépítés nagy feladatához, hogy 5 év múlva világkongresszust, meg országos értekezletet kell összehívni, mert a béke újra veszélybe került. A második világháború még nagyobb lecke volt, mint az első, a népeknek és a népek ellenségeinek egyaránt. A népek azt tanulták, hogy a háború nyomort és pusztulást hoz, a népek ellenségei pedig, hogy hatalmas üzletet. 1945 május 9-én a fasiszta Németország fővárosában sarló-kalapácsos vörös lobogó lengett, a diadalmas Vörös Hadsereg világtörténelmi győzelmének jele. De valahol Washingtonban, Londonban és másutt, ahol; imperialisták élnek, már szőtték az újabb merényletet a népek szabadsága ellen. Nekik kievés volt a vér és a könny, melyet nem ők hullajtottak és keveslik a dollármiliiárdokat is, melyet viszont ők vágtak zsebre. Uj háború felidézésétől remélik meghosszabbítani élősdi életüket, igy akarj ák megakaid,á- lyozni á népek szabadságának, a szocializmusnak végső győzelmét. Az Országos Békeértekezleten két előadás hangzik el. »Harcolunk a bakéért« és »A Szovjetunió a béketábor élón«. A két cim is jelképezi azt az elválaszthatatlan összetartozást, mely a békéért való harc és a Szovjetunió között fennáll. A Szovjetunió, mely a második világháborúban á főtérijét viselte s melynek hadserege pozdorjává zúzta a fasizmust, az imperialisták kb- hivásairíak elsőszámú célpontja. A szocializmus hazája, mely 'felszabadította a népi demokráciákat s> példaképe a világ minden. részén élő dolgozóknak, leleplezte a háborús provokátorok aljas terveit és élére állt annak a nemzetközi mozgalomnak, mely meg akarja óvni az emberiséget az újabb vér- özöntől. A Szovjetunió minden nép béliéjének és szabadságának legfőbb őrzője. Ezért sorakozik iiel a szabadságot vágyó emberiség harcos elszántsággal a Szovjetunió és a népi-demokráciák. táborába. S hogy ez a harc eredményes lesz, árra a Szovjetunió létén felül a legnagyobb biztosíték, hogy a demokrácia erői világszerte nőnek. Legutóbb a párizsi világ- békekongnesszuson 600 millió ember hallatta a szavát a béke n.ellett. A békéért küzdenek a kínai és görög -szabadságharcosok s a gyarmati felszabadító háború harcosai. Ez az az erő, mely visszakozásra készteti a háborús kalandorokat. Ezért kell ezt az erőt szüntelenül növelni. A béke erőinek növelése hazáinkban: országunk erőjének növelése. A dolgozók jól tudják, hogy az ötéves terv megvalósításának előfeltétele a béke. S azt is tudják, hogy országunk minden gazdasági síkéi© a béketábor erejének mill él szil árdabbá- lé telét eredményezi. A békéért való harc napról-napra, óráról-órára folyik, künn a földeken, a m-pn- kapad mellett, az iróaszfa-l fölé hajolva és a diplomáciai tárgyaló asztalnál. A béke megvédése egyetemes- érdek, mindenkin ek egy for mán kötelessége léhát,- hogy mindennapi termelő munkájával hozzájáruljon. Amint a világ békeerői legfőbb bástyájuknak a Szovjetuniót tekintik, úgy tömörülnek a népek minden országban a Jegkipróbáltabb harcosok, a kommunisták mögé. A szabad országokban csakúgy, mint Franc iao réz ágban, 0 laszorsz,ágban és mindenütt a világon. Hazánkban is a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja jár az élen, hogy ez az ország, mely idáig a kommunisták ve- vetésével. és példaadó munkájával épült, erős-, független, és szabad legyén. A kommunisták hívták fel, a magyar nép figyelmét arra a veszélyre, amelyet a szabadságunkra törő imperialista kalandorok jelentenek. A békekonferencia újabb bizonyítéka Ipsz, hogy7 á demokratikus nemzeti egységbe- tömörült magyar nép bókeharcá- ban. követi Pártunkat. így nyib vánul meg niemzietünk akarata, hogy továbbra is méltók leszünk fel szabadi tónkhoz. Szabad, Ságunkat megVédelmezzük, hazánkban teljesítj ük a párizsi békekon gress z us határozatait *és a haladó népek nagy családjával megvédj ük a béke nagy ügyét. _____(-Kiküldött tudósítónk telefon jelentése Budapestről.) A Kossuth LajoS-téren zászlóé rdöt lenget a szél. A Parlament épülete nagy eseményeknek kijáró külsőt öltött. Bent az ülésteremben ma kezdődött el az Országos Békeértekezlet. A magyar dolgozók küldöttei az egész országból id es ere glettek, hogy megbeszéljék a kéke megvédésének feladatait. A Hallgatóság soraiban ott látjuk Budi Gábornál Zalaujlakról, Molnár László elv-tárSatt megyénk szak. szervezeti Ititkárát és Pirbus Géza elvtársat, a nagykanizsai járási DÉFOSz titkárt'. Sztálin, Rákosi és a többi nagy békekor cos képei, feliratok ékesítik az üléstermet és emelik a küldöttek hangulatát. A napirend első pontja LoSonczy Géza elvtárs, miniszterelnökségi államtitkár beszéde: „Harcolunk a békéért”. Losonczy elv-társ hatalmas ünneplés közepette kezdte meg beszédét. Csak őrüHek és c?a?remberek akarnak háborút •— 1949 tavaszán, egyrészt a háborús veszély fokozódása, másrészt a népek békpmjozgal- m áriak hallatlan fellendülése jellemezte a nemzetközi helyzetet — kezdte beszédét. — A háborús veszély fokozódása elsősorban az angol, és amerikai imperialisták ó.ltal létrehozott Északja tianlti Szerződésben jutott kifejezésre. 1949 tavaszát azonban nemcsak a háborús veszély fokozódása, hanem a népek bókemozgalfmiának hallatlan fellendülése is jleflüieL nézte. A béke hívein,ek világkon- gmssdmát u népek leküzdhetetlen békaaJmtrMa hozta Létre. IA párizsi világbéke kongresz- szus a népiék felelete volt a‘z I Atlanti Szerződésre. A háborús veszély az imperialista politika eredménye — Vájjon mi hozta össze és mi tartotta össze a párizsi békekongresszoson rósztvett oly különböző embereket? Az, hogy néhány döntő kérdésben valamennyien egyet értették. Egyet értettek abban, hogy ia megnövekedett háborús veszély nem -miami véletlen müve. hanem az amerikai és angol imperializmus háborús politikájának eredm énye. Egyetértettek abban, hogy, ia Szovjetunió a béke megvédésére hivatott, küzdelem legjobb tényezője. A népek szerte a világon értékelik azt a tényt, hogy a Szovjetunió nemcsak világbatalom, hanem a béke hatalmas őre. Egyet értettek végül abban, hogy7 a béke megvédésére meg kell valósítani a legszélesebb egységet nemzeti és nemzetközi síkon.- A párizsi világbékekon- gresszus mérföldkő a népek békéért folytatott küzdelmében. Azt hiszem, a kulturális és tömeg-szervezetek helyesen cseleké:! (ek akkor, amikor küldöttségeiket elküldték Párizsba, hogy ott, a békeszerető népek e páratlan nemzetközi találkozóján képviseljék hazánk megingathatatlan bakeakaratát. A mi hazánk, Magyarország égy emberöltő alatt, kétizben szenvedte el egy vesztett háború, minden szörnyű következményét. A magyar nemzet vesztesége az iel minit világháborúban 600 ezer ember volt. Ez a szám nagyobb, mint akár Anglia, vagy az Egyesült Államok háborús vesztesége. Békepoiitikánk biztosítéka: népi demokráciánk hatalma—- Hát nem kpl.l-e őrültnek, ! vagy gazembernek tekinteni azt, akik nálunk Magyarországon háborút akarnak, azokat, akik uj1 * * * 5 * háború kitörésére spekulálnak s azokkal fújnak egy követ, akik odaát az Óceánon túl újra vér és könnytengerbe akarják bontani az egész földgolyót, az amerikai trösztök, amelyek mesés és soha nem látott jövedelmekre tettek sáext a háború alatt. Ezek rettegnek attól a gondolattól, hogy ezeknek az időknek vége szakadhat. Píivatalos amerikai kormányjelentés állapította meg, hogy7 a modern gazdasági szervezetnek (értsd monopolkapitalizmus) egyedül a háború folytatása-biztosit teljes »kihasználás! . íme ezek azok,-»-akik a háborút akarják, ezek azok, akik a gazdaság és hatatom urai az imperializmus vezető államában, az Amerikai Egyesült Államokban. Míoden termelési eredmény erősiti a békefrontot — A Szovjetunióban és nálunk, a béke táborában nincsenek fegyvergyárosok és hadi- anyagszall ttok, akik keresnének a vértengeren és szenvedésen. N álunk a béke védelme a. magyar állam hivatalos politikája. A mi békepolitikánk legnagyobb belső biztosítéka a m\ifnkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére épült népi demokratikus rendszerünk. Népi demokráciánk politikai és gazdasági hatalma béke politikánk sikerének legnagyobb belső biztosítéka. Azért harcolunk, hogy7 hazánknak ne kelljen^ bunkerré ési óvóhellyé lenni és ne szakadjon ránk az aggodalomnak és pusztulásnak ideje. Azért harcolunk', hogy dolgozó parasztságunk és a kisemberek szorgalmának gyümölcse, a hosszú és nehéz munkával, elért eredményei ne semmisüljenek meg a háború tűzeben. Azért harcolunk, hogy értelmiségünk a maga szakmájában elért sikereit békési munkában folytassa tovább. Azért harcolunk, hogy az egész magyar nép élhessen, dolgozhasson és haladhasson ielőre ia legszentebb és legnagyobb célért, az .emberiség szociális békéjéért és boldogulásáért. A mi konferenciáink feladata nemcsak az, hogy általánosságban állást foglaljon a béke ügye mellett, hanem főként az, hogy konkréten meghatározza, mi a teendőnk a béke harcos védél méltón. Első feladatunk nőid demokráciánk politikai, gazdasági és katonai erejének növelése. Minden győzelmünkkel 'a mnnkaverseny ékben, minden lépéssel a termelés emelésében. a szövetkezeti 'gazdálkodás előmozdításában — ® győzelem és siker egyrészt a békéén vívott harcunkban, másrészt kíméletlen harc az imperializmus és a reakció éllen, azok ellen, akik ismét el akarják venni a gyárat a munkástól, a földet az uj gazdától. Ezek azok, akik rendszeresen hallgatják az amerikai, angol rádiót és állandóan élesztik a háborús u szilók újabb és újabb rémhíreit. Példaképünk a Szovjetunió hazaiisága Egyik legnagyobb feladatunk az egészséges haz.af is ág szellemének kiépítésié és fejlesztése népünkben. Ennek azonban áemini köze nem lehet a nacionalizmushoz és a sovinizmushoz. A mi példaképünk a Szov-
