Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-16 / 137. szám

— Igv lett élüzem Lovászi Háromhómpos termelési tanfolyam indul a MAORT-ná1 Megyeszerte készülnek a dolgozók a könyvnapra 54. évfolyam 137. szám. Jövő évi kenyerünk (SZÍ) A jó gazda már leni liogy a termény begy ii j Lés a Kaszát, a gépszínben olajoz- gyors és pontos elvégzése ér- zák mar a cséplőgépe Két, oekea dolgozó p ar,asz Inágnak rendbehozzák a magtárakat: De a dolgozó parasztság és néhány hét, s itt az aratás, annak szervezete, a DéFOSz »cséplés, egy év kemény man- a lenn cny be a d á ssa 1 még bo­kájának eredménye, a beta- rántsem telt eleget te lau a lu- .karitás. Minden gazda látja a nak, még nem szolgálta inara- sajátján: volt értelme a mun- déktatanul a falu dolgozóinak kának ; a termés jelentések érdekét. Ha a termény begy üj- igen örvendetesek. Amióta de- tési rendelet messzemenően mokrácia van, amióta a föld gondoskodik a kis- és közép- a dolgozókéi, amióta a dolgozó paraszt családok egész évi ci- paraszt magának arat, ilyen Látásáról, sőt felesleget is biz- hőségesen még nem koronázta losii számúiéra, ez csak úgy eredmény őszi-tavaszi mun- volt elérhető, hogy fokozott káját. Jő termés lesz hát az '.terhet rótt a falu kizsákmú- güen, gazdagszik a paraszt, .nyolójra, a kulákokra. Ha a gazdagszik az ország. dolgozó parasztság megbecsüli De a gabona még nem ke- ds szeme elölt tartja a népi .nyer. Hány állomás van még, demokratikus állam által szá­mig a gabona a földből a űor- mára biztosítóit kedveznié- gozök asztalára kerül! De kell nyelhet, akkor tokozott gonddal {aratni, ki kell csépelni, meg ügyelnie minden szem ga- ■kell őrölni, aztán megsütik, bonára, mely a kulak iöfet- gV több gabonából csak agy FI* áll, vagy maglai'áiban íek- •lesz több kenyér, ha minden szik A DeFOSz veszi kezébe «zeni oda kerül, ahová kell. a cséplés megszervezését és Mi történnék a dusantermő ellenőrzéséi, a legmegbizha- zaloi föld gazdájával, ha ma- tólai) tagjait állítja ezekre a i-gának kellene piacot keres- felelősségteljes posztokra, jnie? A környéken mindenki- Sokhelyütt a választásokon nek van földje, feleslege. Va- a aulák letoilöLie a cemoKiaü- (lahol északon, vagy Budapes- kus álarcot és nénoi bedől­vén talán éhes volna a man- lek neki. Most azi kérdik : kás, nem tudná befejezni a p Minek a kulákot ellenőrizni, traktort, ami Zalába kerül, vagy éppen rászorítani? Hasz -De a zalai gazda minderről .az demokrata: a Népfrontra semmit sem tudna, csak áll- szavazott!« Ez az érvelés telje- ina tanácstalanul jó termésé- sen helytelen és azt "bizony íl- vel, mint ősszel a kiskani- |a, hogy a dolgozó nép ellen- zsaiak a hagymával s nem sege most taktikát változta- íudná mitévő legyen. Jövőre ion. A megyénkben előíor- >neg nem jönne a várvavárt dull példáknál tudjuk: a lat- gép és a város dolgozóinak iák szabotál, gyújtogat és em- egyéb segítsége. A föld jól rert is öl. na most demokra- lermett s mégsem lakniLná- iának álcázza magát, az azért nak jól az emberek a varos- van, mert a dolgozó paraszt­ban, de a gazdának sem volna ság egésze a népi demokrácia pénze cipőre, ruhára, iskola- hive, a kizsákmányolok pedig szerre. laiaj nélkül maradtak. El Amit fent irtunk, a terv- akarja altatni a kulák a doi- szerütlenség, a bizonytalan- gozó parasztok éberségét, hogy ság, a tőkés országok jeliem- reiopakodhassék a ttemokrá- •zője. Ki törődik ott a dolgozó cia táborába és ott bomlasztó paraszttal! Mikor már nagyon tevékenységet fejtsen ki. Szó szorul a kapca, egyetlen fülé- sincsen pírról, hogy a kulák — re sincs a gazdának, megje- mert netán a Népfrontra sza- lenik a terménykereskedő és vázolt — most beléphet a űé- :»n agykegy lesen« megveszi a FOSz-ba és pláne abban vala- termést — féláron, hogy az- miféle irányitó szerepet kap­tán a városi dolgozóknaK két- jón. Jól nézné ki az aratás, szeres haszonnal adja el., Ki- cséplés és Lerményhegyüjtés, uzsorázza a parasztot, kiuzso- ha azt a kulákok »szer­rázza a munkást és meggaz- véznák«. A kulák—- az kulák, dagszik azok verejtékén. A akár a Népfrontra szavazott, .paraszt meg lassan nyomorba al\ár nem: a falu kizsákmá- dől. Ez a »szabad« kereskede- tnyoló tőkése, a dolgozó nép és lem, ahol a gazdagoknak va- a demokrácia ádáz ellensége. Jóban mindem szabad, amivel Zala mcg 191s.ball eleget a dolgozókat kisemmizheUk. a tmiíDybegyüjtési köK- A demokrácia, mely a föl- lezettségének, országos vi­het a dolgozó parasztok ke- szonylatban az elsők között zébe adta, megszabadította, volt. Ez már előre siejttette a őket a földiesurak rabbilincsé- május 15.-i választási ered­től, a múlt emlékei közé dobi i menyi, ahol dolgozó népünk a dolgozó parasztok bizony- egésze lanti jelét adta, Hogy talanságát és értékesítési magáé,naa vadja a népi demo- gondjait is. A népi demokrá- kráciál. A legnagyobb meg- pia gazdasági életét a terv- becsülés Rákosi eivtárs szavai, szerűség jellemzi, termelési és hogy Zalát nem lehet többé a elosztási térén egyaránt, demokrácia szempontjából él- Ahogy nem kell sopánkodnia maradott megyének minősi- a gazdának vetőmag és mii- lem. Nem kétséges, hogy a trágya után, ugyanúgy az ál- még hátralévő .mezőgazdasági Jani vette kefébe a termény munka helyes megszervezése- begyüjtését és igazságos el- viel és végzésével a zalai doh osztását is. gozó parasztság újra bebizo­Mindezekből világos tehát, nyitja: valóban így van. Nagykanizsa, 1949. junius 16. csütörtök Ára 60 fillér Népünk az MDP és Rákosi Mátyás elvtárs irányításával akar dolgozni, építeni és elirehaladni Dobi István miniszterelnök ismertette a kormány programját-Az országgyűlés keddi ülését pontosan iü órákor nyitotta meg Oft Károly elvtárs, a Ház elnöke. A teljes létszámban megjelent képviselők és a zsú­folj karzatok perceki g éljenez - lók Dobi Istvánnaf és Rákosi Mátyással az élen bevonuló uj kormány tagjait. Lelkes hangúHatban kezdte meg beszé­dét Dobi István miniszterelnök. Beszéde elején a választások eredményével, foglalkozott és megállapította, hogy az a magyar demokrácia leg­fényesebb győzelmei közé tarfőzik. Visszatükrözte a munkás-pa­raszt szövetség megerősödését, valamint a munkásosztály ve- zieté szerepének megszilárduj­l.ását. A választási győzelem meg- m\U\hßtta, hogy népünk a Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezetőjének, Diákosi Mátyásnak %i ió|nyitásával i akar dolgozni, építeni és előrehaladni. (A képviseljük piercé'kig éltetik a Magyar Dolgozók Pártját és Rákosi elvtársat.) Termelésünk túlhaladta az 1338-as színvonalat Dobi István ezután a kor­mány átszervezéséről; beszélt, élé itatta a Gazdasági Főtanács egész viliágon elismert mun­káját és köszönetét mondott Rákosi, (leró és Vass Zoltán elv társaknak. A Népgazdasági Tanács jól fogja !ellátni, dolgát, erre a legfőbb biztosíték Gerő Ernő államminiszter személye. A miniszterelnök ezután adatokat sorolt fel a hároméves terv eredményeiből!. Ipari ter­melésünk 2()o/o-kal túlhaladja az 1938-iaist, egyes iparágaink 60—66 o/o-ikjal; múlják felül. Dolgozó parasztságunk 100 százalékig teljesít élte a ve­téstervét és soha akkora ve­tés tern lét nem állt megmű­velés alatt, mind az idén. Dobi István hangsúlyozta, hogy fejlődő gazdasági életünk alap­ba a nehézipar. Ezen nyugszik ip a r uok, mez őgaz d as águnk, közlekedésünk és. függetlensé­günk védelme is. Csak a szövetkezés emelheti fel dolgozd parasztságunkat A mezőgazdaság helyzetéről szólva, örvendetesnek mondta a miniszterelnök a belterjes gazdálkodásra való fokozatos áttérést. Az ér végére 220 gépállo­másunk lesz 3500 traktor­ral. Megtízszereződött a műtrágya használata. 50 ezer holdra emeltük az öntözéses, területet. Mindez azonban nem szünteti meg az elaprózott mezőgazda­ságunk jellegét. Cm-k a szövetkezés, a társas gazdálkodás hozhatja meg dolgozó parasztságunk szá­rnál a életszínvonalának to­vábbi emelkedését, a kultúra vívmányaival való ellátását. Ez a felismerés egyre na­gyobb tért hódi\i dolgozó pa­ras ziság, u\nk ba n. — Mintegy 800 ternielőcso- port kéri mőst megalakulását s mi továbbra is minden se­gítséget megadunk nekik. To­vábbra is ragaszkodnunk az ön­kéntesség el véli ez. II Szovjeluniá példája — Nemzetgazdasági fejlő­désünk megmutatkozott külke­reskedelmi téren is. Forgal­munk mindjobban növekszik a Szovjetunióval és a tervgaz­dálkodást folytató többi álla­mokkal. Hároméves tervünk eddigi sikeres megvalósítását az tette lehetővé, hogy hazánk­ban az államhatalmat a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Ál­lamhatalmunk jellegét a vá­lasztások mógiükább megszi- lárditották. De hároméves tervünk sikeré­nek legdöntőbb tényezője a Szó vjetiőnió t e rvgazdasá gá - •nak nagy példája, a sztálini ötéves tervekben felhalmo­zott 'tapasztalati anyag és az a lelkesítő és bámulatos eredmény, amelyet a nagy Szovjetunió a gazdasági épí­tés terén elért. A Szovjetunió ezenfelül szám­talan konkrét segítséget is nyújtott, csökkentette jóváté­tel! kötelezettségünket, lehe­tővé tette az egyre fokozódó gazdasági együttműködést, ami­hez hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági ’ Segítség Tanácsá­ban való részvételünk. 11 terménybegyüjtés: az öléves terv alapja Az előttünk álló feladatokról szólva, első helyen említette Dobi István az ötéves terv előkészítését. Egyik legfőbb kötelességünk a terménybe­gyüjtés sikeres végrehajtása. Az idei terménybegyüjitési ion­dóiét még jobban szem, előtt tartja a dolgozó parasztság ér­dekeit és ezért fokozottabban terheli a kizsákmányol ókat. Ha parasztságunk jól telje­síti kötelezettségét, akkor őszre eltörölhetjük a kenyér- jegyet. A további feladatok között említette a miniszterelnök a népk öztár sas ági afkoti n ány megvalósítását, valamint a ka­tolikus egyházzal való meg­egyezés előmozdítását a kölcsö­nös engedékenység és megértés jegyében. Megbonthatatlan szövetség a Szovjetunióval A miniszterelnök ezután nemzetközi helyzetünkről és a béke megvédésének biztosítá­sáról; beszélt. Hangoztatta, hogy békénk legfontosabb belső zá­loga honvédségünk fejlesztése, a külső pedig m egbonthdtajlan szövetség az emberiség békéjének leg­főbb őrével, a ,felszabadiló Szovjetunióval. (A Ház tagjai szűnni nem akaró tapssal éljenzik a Szov­jetuniót.)- A magyar nép a Szovjet­unióban egyformái! tiszteli fel­szabadítónkat, békénk őrét, függetlenségünk és szabadsá­gunk legnagyobb biztosítékát. A választás után országunk mind biztosabban áll a hatal­mas békefrontban, melynek élén a Szovjetunió és a ma­gyarság nagy barátja, Sztálin generalisszimusz áll. (Sztálin nevének említéseikor porcokén át ünneplik a világ dolgozóinak nagy vezérét.) Rákosi Mátyással népünk felemeléséért A magyar-csehszlovák szer­ződésről szólva megáll api tóttá a miniszterelnök, hogy az nemcsak a két országnak, ha­nem a nemzetközi békefront- mak is nagy győzelme. Mennél szorosabb a népi demokráciák egymáshoz és a Szovjetunió­hoz való viszonya, annál job­ban eltávolodnak Jugoszlávia mai vezetői a béke frontjától. A magyar népet mindez nem zavarja a jugoszláv nép iránti barátságban. Nincs messze az idő, amikor Jugoszláviát ismét a béke fronthoz Mi munkások és parasztok fogják irányítani. — Gyürkőzzünk neki az uj feladatoknak, haladjunk előre Rákosi Mátyás vezetésével, né­pünk további felemelkedésé­nek, hazánk boldogulásának és felvirágoztatásának felfelé ívelő utján — fejezte be zugó él­jenzés és tap« közben program- beszédét Dobi István minisz­terelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents