Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-04 / 129. szám
EGY ÚJÍTÁS TÖRTÉNETE Szovjet m. takarékossági versenye l2°\0-ról 3°\0-ra csökkent a selejt a nagykanizsai téglagyárban el meleggel a cserépszáriloA szári tószln van vagy 150 méter hosszú. Egyik vége szorosan a gépház falához tapad, a másik kinyúlik majdnem a bányához. A futószalag .a gépház falából ugrik ki, végigrohan a hossza épületen, a keretekre rakott agyagsin- delyeket lerakja néhány műnkásnő kezébe, aztán siet vissza, s kezdi elölről.! A munkásnők fent ülnek magasan a .lécállványokon és tetszetős rendben rakják egymás mellé a szárad nfralót. Az áj prés ontja a cserepet, a futószalag másodpercenként hozza a ke- reteket s az állványok telnek. Az állam ősi tolt nagykanizsai téglagyár száritószinjében eltér néhány százezer cseréi). lágy évvel ezelőtt is igy ment ez napról-napra. A futószalag akkor is szállította rendíthetetlenül a félkész cserepeket. A színen átfejt a szél, :.-a nap hetüzött, néha az eső is beveri. A szántás után jöttek az égetők: — Na ez is rossz, az is .görlxe meg az is meg van repedve, ez meg egészen meg- csavarodott — dobálták félre dühösen a munkások a cserépformára sajtolt, de égetésre alkalmatlan cserepet, biz selejt egyre csökkent. Ez volt a kísérlet. Most következett a teljes végrehajtás. Téglafallal építették be a szín oldalait. Salakot raktak két téglasor közé szigetelőnek s megcsinálták a tetőzetet is. — 50 ezer téglánk fekszik ebben mondja a vállalatvezető büszkén — de megcsináljuk végig az egész száritószi- nen. Megéri. A selejt három százalékra csökkent. S mosL üzem behelyezik a második kemencét is. Fent a tüzelőben most jolgoznak még Czvetkóék a gáz beszerelésén, de lenn a hosszú kémény lábánál máris halalnias gödör ásitozik. Ebbe kerül majd ez ölnvi vastag cső, amely egyesült erővel a másik kemence ilyen csövével árasztja majd környékre. Kisebb, nagyobb károkat eddig Garaboncről. Kis; kom ár ómból és Komárvá- rosról jelentettek. — A károkat még nem becsülték fel — jelentette ki kérdésünkre Kerekes Ferenc já-j szint. 20.000 Fi-ba kerül, de busásan behozza — mondja Lehrer vállalatvezető. Ez az első lépés ahhoz, hogy rövidesen megszüntessük a téglagyár idényhezkölöttségét. A beépített szárítóban télen is lehet dolgozni, télen is száradhat a cserép. A szín egyik termét most zárják le. Rábocsátják a meleget. Az 50 fokos meleg úgy húzza ki a vizet az agyagból, mint a szivattyú. A cseré]) pedig lassan, egyenletesen zsugorodik, nem éri szél, hideg, meleg felváltva. Az áru, arm kijön a sziliből, nem az udvar közepére kerül, hanem ahová való: A kemencébe, s onnan n házak tetejére. (Is) rási gazdasági felügyelő. — Számottevő kárt azonban nem okozhatott a jégverés. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy az esővel hulló* jégszemek nem okoznak olyan kárt, mintha csak m,agukban esnének. Szerdán pedig jegeseső volt. Nem ikezott jelentős kárt a szerdai jégeső Szerdán este hirtelen jégeső zudult Nagykanizsára és a A SZOVJET ORSZÁGBAN az állam érdékei elválaszthatatlanok a dolgozók érdekeitől. A iszovjetí 'álfám e^ész politikáját áthatja a gondoskodás a nép élet- szükségleteiről. Emellett, mikor u szovjet munkásak az állam javáról gondoskodnak, voltakép saját anyagi jólétüket segítik1 elő. A szovjet emberek országuk egész gazdaságának gazdái. Midőn ui anyagi értékeket termelnek, arra törekednek, hogy minél gazdaságosabban hasznáják fel az Anyagokat, minél jobban elsajátítsák a talkarékosság művészetét. A tervenfelüli megtakarításért indított küzdelemben elért ragyogó eredményék arról tanúskodnak, hogy a széles dolgozó tömegék szocialista öntudata szünet nélkül nő és bővül, hogy a! munkások, a technikusok és mérnökök szüntelenül szem előtt tartják a szovjet állam érdekeit A szovjet nép szocialista versenyében résztvevő munkásság és sztahanovisták napról-napra mind újabb módszeréket és formáikat teremtenék a tervenfelüli felhalmozás biztosítására. LENLNGRÁDBAN, az ország leghatalmasabb ipari városában, amelynek termelési újítói már sok dicsőséget szereztek, nemrégiben érdekes uj mozgalom indult': több vállalat munkásai úgynevezett takarékossági lapot készítettek, amelyen időről-időre feltüntetik mennviben járultak hozzá egyéni takarékossággal a tervenfelüli megtakarítás növeléséhez. A „Proletárgyőzelem“ gyárban, ahonnan ez a mozgalom kiindult. Lidia Pecskina. az egyik bőrfeldol gozómíihely brígádvezetője állított ki először takarékossági lapot. így lett a szövetkezet tagja Szokni János, Dara József, Marki Károly meg a többiek volt. a selejt, amely hatalmas halmokban gyűlt össze üz udvaron, törötten, haszontalanul. Pedig az agyagot ehhez is kibányásztak a bányászok, vizel keverlek hozzá a »pacalo- zóhaiv, a gép kipréselte, a futószalag szálitotfca, a munkásnők hosszú munkával elrak Iák, hosszú ideig foglalta az állványt és ide jutót l az udvar kö zepére. Elveszelt a munka. elveszett az idő. 12 százalék volt a selejt. Akkor államositoltájk a gyárat. Megjött Lehrer elvtárs, a vállalatvezető, tapasz:1 álatokkal, igyekezettel tele. A jelszó pedig az volt: Minden erővel a selejt ellen, ötlet született, s az ötlet jó volt. — Miért kell a kemence melegének kihasználatlanul a levegőbe mennie? — vetődött fel a gondolat. A hatalmas szin egy részének oldalait bedeszkázták. Mély árkot áslak a kemence kéményétől a száritóig, csöveket fektettek le, s a szárilóíáltvá- nyok között 45—50 fok melegjei. árasztva tört fel a kemence levegője. Egyenletesen, egyformán száradt a cserép és a Városi Nagymozgó Csütörtöktől —hétfőig junius 2— 6-ig Díszmagyar ______Uj magyar fiim El őadások: hétköznap 5 és 7 órakor, vasár- és ünnepnap 3 5-7-9. NÉP-FILMSZÍNHÁZ Pént.—vasárnapig Junius 3-5-ig A színésznő szerelme Uj francia film Előadások; hétköznap 1/26 és 1/28 órakor, Vasárnap 4, 8 és 8 6r«kcr VáltsQD mozibérletet: 3-at fizst, 4-etkap Foglalkozására nézve földmunkás. Egyébként a kanizsai Földm üvesszövetkezet igazgatóságának tagja. Mikor arról volt szó, hogy a szövetkezet tagságát kisáélesitsók, » maga is elindult. Rótta az utcákat, egyik házból bement a másikba. Itt csak egy félórát időzött, ott még egy órát is eltöltőit. Egyiknél barátságosan fogadták, a másiknál csaknem kinézték. Mégsem riadt vissza a feladattól. A tények beszéllek. 30 tagot szerzett a szövetkezeinek. Hogyan csinálta? Mesélje el az olvasóknak So- modi elvtárs. * — Ismereip jól Szokolékat. A Yarasdi-ulcában laknak. Az embernek van vagy j hold földje. Szívesen fogadták. Mindjárt megmondtafiv miről van szó. Igen, igen, hallottunk a szövetkezetről — mondotta Szokol János. — minket, szegényparasztokat segít, igaz? így van — mondtam. Nem sokat kellett magyaráznom. Helyeseit, amikor az! hallotta, hogy a szövetkezet minden tagjának biztosítja például a műtrágyát, hogy minél többel, jobbat tudjon termelni. »Még a gépállomás is olcsóbban szánt a tagoknak, úgy tudom«■ — fűzte hozzá. Belépett a szövetkezetbe. — »Csak azt kérem még — mondotta, amikor búcsúztam — hogy legközelebb hozzon valami Könyvet, ami a szövetkezetekkel foglalkozik. Szeretném jobban megismerni, amit a Magyar Dolgozók Pártja mond I a szövetkezetekről.« — Egy helyen barátságtalanul fogadtak. »Nem lépek be a szövetkezetbe, mert elveszik a földemet« — mondta Kiss gazda. Lassan sikerült meggyőznöm, hogy amit mond, talán még Ő1 maga sem hiszi el. Végén már azt mondta: »Miért pont én legyek az első.« Még egyszer meglátogatom s akkor — remélem — jó eiied- ménnvel járok. Dara József szegény ember. Földje nincs. Napszámba szokott járni. Ebből tartja el kis családját. Nála nem volt nehéz dolgom. Könnyen megértettük egymást, hiszen sorstársak voltunk. »A filléreimmel én is támogatom a szövetkezetét, miért az is támogat majd engem.« Most már Dara elvtárs is szövetkezeti tag. » — Meglátogattam ,egy . középparasztot is. Murki Károly a Cigány-utcán lakik. Soká beszélgettünk. Azt mondta, mái' régebben szeretett volna lelépni, de "félt, hogy kuIáknak nézik. »Márpedig én nem szeretem, ha a kulákkál egyszerre emlegetnek«. Most inár nem fél ettől. Ö is közénk állt. Junius 5-én kezdi a Pécsi Nemzeti Színház kanizsai vendégjátékát A Pécsi Nemzeti Szinház junius 5-én kezdi meg Nagykanizsán vendégszereplését a katolikus fculturház szabadtéri színpadán. Bemutatásra kerül Strauss: Tavaszi hangok cimü háromfel von ásos operettje. — Helyárak 2—6 forintig. Jegyek már kaphatók. »Azt szeretném, ha minden dolgozó paraszt benn lenne a földmüvesszövetkezetben. A következő lépésieket már együtt tehetnénk meg s mennyivel könnyebben...« Murki tagtárs is népszerűsíti már a szövetkezetét. * — Még1 egy érdekes eset jut az eszembe. Egy másik napszámoshoz mentem be. Nem volt éppen ba- rálságos az ember, de azért barátságtalannak sem mondhatom. Sok mindent mesélhettek neki a szövetkezetről, mert olyanokat mondott, hogy csak nevetnem kellett, Biztos a kuláikok beszélték tele a fejét. Vitatkoztunk addig, amíg be nem lépett az asszony. Ő aztán eldöntötte a vitáit. „Nézd apjuk, te most annyi mindent mondasz a szövetkezetről. Én csak azt mondom, hogy ott mindent olcsóbban kapok meg, mint másutt. Nem bánjuk meg, ha belépünk,‘‘ Szóval minek szaporítsam a szót, ők is tagtársak lettek. * v — Persze nem .ment mindig ilyen egyszerűen. Volt eset, amikor mind. járt népnevelőnek kellett lennem. Amire a Párt tanított, arra hivatkoztam. S a Párt tanítása biztonságosabbá tette a munkámat. Az eredményemet tulajdonképpen a Pártnak köszönhetem tehát... — NAGYKANIZSAI, KISOSZ KÖZLEMÉNY: Értesítjük karíár- sahikat, hogy Pünkösd mindkét napján üzleteinket zárva tartjuk, a cukorka és a virágüzleteik kivételével, akik az ünnepnapi zárórát alkalmazhat j ák. — VÁSÁR LESZ TÓTSZENT- MARTONBAN folyó hó 13-án (Antal napján), melyre vészmentes helyről szabályszerűen irányi tott järlattal sertés kivételével minden fajta állat felhajtható, A vásár hires muraközi lófelhajtásáról. Munkája során a| bürök íelszabá- ísában tökéletesített módszereiket alkalmazott, amelyek evenként je- lentős bőrmennyíség megtakarítását teszik lehetővé. De jelentős ősz szeget tesz ki Pecskina egynapi megtakarítása ás. Pecskina Hz hónap alatt 4579 rubellel járult hozzá a gyár takarékossági alap jához, A két legutóbbi hónapra to- vá'bbi 1200 rubel tervenfelüli megtakarításra kötelezte magáit s c vállalt kötelezettségét tufteljesi tette. Brigádvezetőjük példáját követve, a bőrfeldolgozómiihely többi munkásai is takarékossági lapot nyitottak. A sztahanovista Jeleim Tilina két hónap leforgása alatt 1200, Jevgeníja Puriseva 200 rubel megtakarítását fogadta meg, Az eredménybe jegy zésék tanúsága \sze- rint mindketten túlteljesítették kötelezettségüket. RÖVIDDEL EZUTÁN 98 bér- iszabónő munkahelye mellett jelent meg a kis tábla, a tervenfelüli egyéni felhalmozás nagyságára vonatkozó fogadalommal. Ezek a munkásnő’k' a legutóbbi hónapokban sokezer rubelt takarítottak meg, azonkívül a szabást is olyan gazdaságosan végezték, hogy a fennmaradt bőrből terven felül 6884 pár cipőt lehetett készíteni. Ilyen hatalmasi gazdasági erővé izmosodott Lidi ja Pecskina és barátnői hazafias kezdményezése. A legkülönbözőbb foglalkozási ágaikhoz tartozó munkások és munkásnők ezrei törekszenek újabb és újabb utakat és- módokat találni a további gazdaságos termelésre. A leningrádi „Vörös Október“ gyárban nagy csoport sztahanovista vállalt1 egyéni kötelezettséget arra, hogy csökkenti az esztergakés-, maró-, furó-íogyaisztáísit, gazdaságosabban dolgozik szerszámaival. A SZTAHANOVISTÁK takarékosságának niyíl várit aríása — a szov‘j et emberek kiapja dhafat lan iáik o í óik é s z s ég én ék lm e gnyilvánu 1 á- sa, újabb megnyilatkozása annak az igazi kommunista viszonynak, amely őket a munkához és az állami javakhoz fűzi. A legutóbbi hónapok folyamán Hőbb gyárban és ’üzemben brigád-takarékossági lapok vezetését kezdték meg. A Moszkva közelében, Ljublín. ban levő hatalmas „Kaganovics” gyárban nemrég nyitott anyagia- ikarékossági lapot Valentina Fo- mínája ifjúsági brigádja. A brigád, amely négy lányból áll, kisebb autóalkatrészeket szerel össze. Havi normájuk 61 alkatrész elkészítése. A lányok azonban elhatározták, hogy 65-re emelik fel termelésüket. Minden alkatrésznél pontosan meg van határozva a hozzá szükséges anyagaik mennyisége. A lányok úgy határoztak hogy csökkentik: az anyag veszteségeket, A brigádvezető a mérnök segítségével újabb anyagfogyasztási tér vezetet dolgozott ki, amelyék nem csupán a szükséges anyagok meny. nyiségét tünteti fel, hanem azok árát is. A brigád kollektiv takarékossági lapot nyitott, 6 attól fogva lényegesen kevesebb szeget, drótot, petróleumot stb, fogyasztott e! az alkatrészek összeállításához, mint amennyit a tervezet előirt, Fomi- nája brigádja már a verseny első hónapjában többszáz rubelt takarított meg az állam számáa, emellett többet es jobb minőségűt termelt, mint azelórí. Most a gyár valamennyi fprmázóbrigádja bevezeti a kollektiv anyagitok a r ék os- ságí lapokat A SZOVJET VÁLLALATOKBAN anyag-, nyersanyag- és villanyenergia elhasználás a termelési-technikai kultúra zsinórmértéke. E kultúra fejlesztésének feladatot a munkások (s munkásnők százezrei, egé6z gyárak és üzemek teszik magúkévá. Önfeláldozó munkával sokszorozzák a szocialista állam erejét és hatalmát. A szovjet ország dolgozói sohasem felejtik e’l, hogy a sóik is kevésből tevődik össze, ezért a legoseké- lyebb anyagi-technikai tartalékokat is összegyüjtíík és a szocialista gazdaság rendelkezésére bocsátják.
