Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-31 / 125. szám

Még jobban, még többet termelni

A Szabó-család íulláí a Qaiáron

Sok elfoglaltsága van a sorolási Szabó Istvánnak. Forsz© azért nem. annyi, hogy miatta el kellene hanyagolnia a gazdaságát. Most is tudott szakítani magának néhány órát. Ezt az időt okosan akarja ('elhasználni. Mondja is a feleségének :

—- Kimegyek ' a határba, megnézem a földjeimet. — így mondja: »földjeimet«, mert az a nyolc hold vagy húsz felé van a sormás i határban.

Sietősen megy, kiváncsi min den négyzetméterre. Mindegyik földdarabot alaposan megnézi, nincs-e valami baj,, fejlődik-e a ve les,

kell e már kapálni?

Már vagy a hetedik táblát is megnézte, amikor végire megszólal :

— Azért borzasztó ez, hogy ennyiben van ez a föld. — Rosszaiban csóválja a: fejét. — Nem szeretem én ezt. Annyi felesleges munka van igy, még a nagy időpoc sókolás. 'Mennyivel egyszerűbb lenne, ha ez a föld egyben lemre. Jobban meg lehetne dolgozni, több telemül©, több jutna az országnak ...

Kihúzza magát, nagy lélek- zetet vesz, aztán tovább siet. Végez is a szemlével, ahogy tervezte.

■— Most pedig indulunk haza —.mondja mintegy saját magának. Ahogy mégy végig a sorolási utcákon, egyszene csak elégedetlenség ül la az arcára.

— Mennyire nem törődnek az embeiek a maguk javával! — Az utcákra kifolyó trágyalé láttán mondja ezt. — Pia megcsinálnák a Urágyatelepet, mint én — morfondíroz —, mindjárt jobb tápanyagot tudnának adni a földnek. És ez mit jelent? Azt, lrogy

termékenyebb lenne a föld.

Ez pedig nekik is, meg minden dolgozónak csak jobb lemre.

Meg is mondja ezt , a véleményét. Meg-megáll néhány h áznál, magyaráz, a ház beliek bóiintgatnak: — Igaza van, meg kellene próbálni...

Szabó István tovább megy, lelép az udvarára. Idősebbik fia éppen iaz istállóból jön ki. éjikor meglátja az apját, rögtön hozzá siet.

— Milyenek a földek, apám?

— Hát — kétfelé simítja a bajuszát —nem panaszkod- hatom. Attól a műtrágyától szinte

szemlátomást fejlődik a vetés,- Hamiskásan elmosolyodik.

— Már magam előtt látom a szomszédok hossz many ült áb- rázatját, amikor betakarítjuk a termést és elcsépelünk. Annak idején, azt mondták, nekem, emlékezhetsz még te is jól. rá, hogy bolond vagyok, amiért műtrágyát használok. »Apád is anélkül művelte a földet ■— mondták. — Neked is megfelelhetne«. De írekem nenr felelt meg. Most majd meglátjuk, kinek tesz igaza. — Arra gondol most, hogy tavaly is becsülettel beszolgáltatta a rá kivetett 14 mázsa gabonát. Az elsők között volt a községben. Most, ha jobb termés lesz -— már pedig jobb lesz, éppen az előbb győződött meg róla — akkor

még többet tud adni

az ország népének. Félhangosan folytatja a megszakadt beszélgetést. — Nekem sem jár több, mint más műnk ősembernek ebben az országban.

A fiú sejti, mine mondta ezt az apja, © is igy gondolja: az egész" országért dolgoznak ok is, a Szabó-csalfád. Mivel most már mind a 'ketten egy malomban őrölnek, előhozakodik a fiú kettejük közös problémájával : hogyan lehetne még jobban, még többet termelni?

— Hogyan? — tűnődik el Szabó István.. — Csak úgy, ha többen is összeáüunk,

közösen gazdálkodni

és a földet gépekkel műveljük meg. Mert tudod, a gazdaságban is haladni kell a korral.

Nenr nézhetjük csak saját magunkat. Azokkal is keli törődnünk, akiktől a cipőt, a ruhát, a traktort, meg a vetőgépet kapjuk. Ha mi jobban dolgozunk, jobb lesz az országnak, ha jobb lesz az országnak, nekünk is jobb lesz. Ez csak magától értetődő, nem?

A fiatal Szabó helyesli, amit az apja mond. Így mondta volna ó maga ra..

Némán állnak egymás melleit, tekintetük messze nézz Túl az udvarul^ kerítés én, túl a sormás i határon

Követendő példa:

a zalalövöi és a zalabaksai

földművesszövetkezet

. Néhányoldalas fűzel fekszik előliünk. A Szövetkezetek Országos Szövetsége adta ki, cinre: »Útmutató a fölműves- szövetkezetek versenytér vének elkészítéséhez.« A rövid tájékoztatóban öt szövetkezetei állítanak példaképül az ország sokszáz szövetkezete elé: igy kell elkészíteni a jó verseny- tervet. S az 5 kiemeli szövetkezet közölt keltő zalai, bár az egyiket kétszer is említik, tehát végeredményben 3:2a zia- zialai szövetkezetek javára.

Nézzük meg például a zala- 1 övői földm ü vesszővé tkeze te t. Vele együtt dolgozik egy ter- melőcsoport is. A »földszöv.« minden lehető támogatást megad ennek a csoportnak, hogy könnyítse munkáját s előbbre lendítse a fejlődés utján. Biztosította a csoportnak

az összes gazdasági gépek használatát

és gondoskodott arról is, hogy n földek istállótrágyában se szenvedjenek hiányt. A szövetkezet feljavította a csoport állatállományát is. Többek között 1000 csirkét, 40 anyakocát és 15 szarvasmarhát állított he tenyésztésre a csoportnál. | |

A zal alövöi szövetkezet ezenkívül külön bizottságot alakított, amelynek tagjai állandóan járták a község határában a dűlőket, hogy figyelemmel kísérjék: hogyan halad

a vetési ütemterv végrehajtása»

s ahol szükség van rá,, esetleg buzdítsák is a gazdákat, fejez- zé|k be a munkákat. A minta- községben tehát mintaszerűen dolgozik a szövetkezet. Méltán illeti dicséret.

Zalabaksán több kul hírcsoport működik. Nem egyszer támogatásra van szükségük, amit a földmüve,sszövetkezetnél minden alkalommal megkapnak. A zalabaks,ai Földmű vessző ve Lkezel. ugyanis rájött arra, hogy

a falu kulturális életében is irányitó szerepe van.

Ezért rendezitek- gyakran előadásokat is, amelyeken a szövetkezeti problémákat tárgyalják. Most újabb érdekes tervük van, ami rövidesen kivitelezésre is kerül. A falu dolgozó parasztjait csoportos kirándulásokon elviszik egy termelőszövetkezethez, ahol azután személyesen is meggyőződhetnek a nagyüzemi gaz- d álkodás előnyeiről.

A két zalai szövetkezet utal mutat valamennyi magyarországi szövetkezetnek

Ezután nem kell annyit ROBOTOLNUNK

A LENTI »hercegi« major öreg épületei régen latiak már ilyen sürgést-forgásl, mint ami Ilyennek már napok óta szemtanúi. Dolgozó parasztok, parasztass'zonyok jönnek egymásután, gyakran nem is közeliről, hanem a harmadik, negyedik községből. Ha a lalak beszélni tudnának, nagy 'kíváncsiságukban máir. megkérdezték volna:

— Ugyan, mit keres1 itt ez a sok ember? — Furcsa kérdés. Hát mit is kereshetnének ? Csak körül: kell egy keveset nézni és mindjárt kész a feledt:

— A TRAKTORÁLLO- MÁST„ a gépeket akarják megnézni.

Özvegy Horváth Istvánné nem sajnálja a fáradságot. B ár szent mi hál y í ár ól jött be. Egyedül, van a gazdaságban, és — mint mondja — utána kell

nézni az embernek, hogyan lehetne könnyebben boldogulni.

— Elég nehéz volt, amióta az uram meghalt — beszéli. — Die hát most majd könnyebben megmunkálhatom azt a néhány hold földemet a traktorok segítségével.

SZEKSZÁRDI BÁCSI a maga 72 esztendejével a Gosz- tola-hegynől gyalogolt két óra hosszat, iámig ideért. Szabó István és Mmisecz Vendel szíj ártóházi gazdákkal; járja körül a traktorokat, a cséplőgépeket. Bánatos hangon jegyzi meg:

— Azt sajnálom csak, hogy így megvénüiitem már. En már alig látom ezeknek az áldását.

— Adj’ Isten — lép most oda hozzájuk Kulcsár József 18 holdas középparaszt. — Be’ kellett jönnöm Zalabahsáról, dolgom, volt itt Lentiben. AzÁLLAM! MINTAGAZDASÁGOK A SZOVJETUNIÓBAN

A SZOVJETUNIÓBAN az állami mintagazdaságolk fejlett módszereikkel, kitűnő felszerelésükkel é6 a 'tudomány legkorszerűbb vívmányainak alkalmazásával példamutatóan járnak az élen. a mezőgazdasági termelésben. Az alábbiakban közöljük Perchonenkonaik, a cse- denkovszhi állami min'í'agazdaság csoportvezetőjének a'termelési eredményekről irt Heveiét:

„Hat fpből áll. a munkacsoportom. Elhatároztuk, hogy 1949-ben tovább fokozzuk eredményeinkét,. Célul tüztülk! ki a hektáronkénti 30 q búzatermés -elérését, A feladat nehéz, mivel tavaly csak 15 q buzá-t arattunk egy hektárról. A célt a következőképen igyekeztünk elérni: a búza alá felszántott területre 100 tonna műtrágyát és nagymennyiA jó munka eredménye: dúsan hullámzó kalásztengnr.

ségü természetes trágyát szórtunk. Azt a területet, amelyen a nagy termést el akarjuk érni, már szeptemberben 22 cm mélyen felszántottuk.

TÉLEN KÖVETKEZETT a munka oroszlánrésze. A mezőgazdasági szakemberek és tudósok megállapították, hogy a mi vidékünkön mutatkozó szárazságot' télen kell kiküszöbölni, a nedvesség felhalmozásával. Ezért 17,000 drb- hófogó keritéstáblá't kész bei! tünk, hogy az emliteltit földterületeken a hótakaró vastagságát 100—130 cm-re növeljük. November 15-re telj-es-it,ettük a vállalt feladatott: az egész terű- leit körül felé Iliit ott uk a hófogó aka dályokat. Az eredmény még a reméltnél is jobbnak bizonyult: a mi földjeinkről a szél nem fújta le a havat. Jövő télen — az eddigi tapasztalatok alapján — hósáncokat is készítünk, ■; ; i ' ‘ ' ! :

A TUDOMÁNY IS bebizonyította, de munkánk közben mi magunk is. tapasztaltuk, milyen nagy fontossága van a műtrágyázásnak, Múlt évben hektáronként 5 tonna trá'gyát használtunk, idén télen már 12 tonnát.

Attól soha nem kell félnünk, hogy a vetőmag, rossz minősége IkeDust érett fürtöket érlel a napsugár az állami mintagazdaság szőlőjében

resztülhuzza számításunkat. Hetekkel a vetés előtt a különféle vetőmagokat gondosan osztályoztuk és ellenőriztük csírázóképességüket. Gazdaságunkban két szakképzett mezőgazdasági szakértő dolgozik, akik a moszkvai egyetemen tanultak. Munkánk eredményéhez számtalan jó tanáccsal és tudományos megállapításon alapuló útmutatással járultak hozzá. Esténként tanulunk, ők tartanak számunkra érdekes, tudományos előadásokat. Az eddigi eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a jólvégzett munka tudatában bizzunk munkánk sikerében: A hektáronkénti 30 q búzatermés elérésében.”

EDDIG TART Perchenko szovjet paraszt levele. Tanulhatunk belőle. Megtanulhatjuk azt, hogy a munka tervszerű megszervezésével, a korszerű gépek segítségével és a tudomány vívmányainak felhasználásával növelni lehet a mezőgazda ág termelését és fokozni a dolgozó parasztság jólétét.

tán mondom, meg kell már ezt is nézni, hadd mondjam e\ odahaza, mit láttam. — Nézelődik, aztán igy folytatja: — Megígérték a kommunisták, megcsinálták.

AMOTT KULCSÁR LAJOS lenti középparaszt és a felesége vizsgálódik.

— Áz efféle gép eddig az

urakat szolgálta — mondja az ember. — A magunkfajta sohasem jutott voljáa hozzá, ez meg itt a miénk is. Ha ezek dolgoznak, nem teli annyit robotolnunk, lesz majd. időnk az okosodásra is.

Az asszony helyesel:

— Ez már igaz. Koimvebbfh