Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

Beszámoló a hévízi orvoshét első sápjáról Ebben az évben megnyílik a kanizsai bölcsőde és gyermekotthon Uj iskolát avatott Petend 60 személyes járási szeretetház épült Ujnéppusztán 54. évfolyam 120 szám. Nagykanizsa, 1949. május 25. szerda Ára 60 fii! 0f Minden munkás ügye a kölügyminiszteri tanács megállapedett a napirend kérdésében Párisi telefon jelentés: Hét­főn délután 3 órakor a párisi rózsaszínű már vány palotáiban megkezdődött a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak kü! ügy m i nisz téri értekezlete. A megnyitásra elsőnek Ache- son amerikai, majd Bavin an­gol és Schuman francia kül­ügyminiszterek érkezek meg. Visinszkij Csujkov tábornok­kal, Sztálingrád hős védel­mezőjével, a németországi szovjet övezet főparancsnoká­val, valamint Bogomolov pá­risi szovjet nagykövettel együtt vonult be dolgozószobájába. Az első ülésen Sclruman elnökölt, aki napirendi indít­ványt terjesztett elő,, amelyet rövid vita után elfogadtak. Eszerint a napirend 1. pontja a német egység kérdése. A gazdasági és politikai, vala­mint a négy nagyhatalmi el­lenőrzést érintő problémák. 2. A berlini kérdés, beleértve a berlini valuta ügyét, 3. A né­met békeszerződés előkészíté­se. -1. Ausztria. Be vin megkérdezte Vir sinszkifjtől: Időrendi megálla­podásnak tekinti-e a napiren­det, vagy pedig az a vélemé­nye, hogy az ausztriai kérdés csgk akkor vehető elő, ha a többi napirendi pontban már megegyezés jött létre? Visinsz­kij azt válaszolta: Szerinte ez időrendi kérdés, de ő általá­ban úgy vesz részt az értekez­leten, ha valamennyi napiren­di pontot érdemben tárgyal­nak meg. Be vili erre azt vá­laszolta: Ez Visinszkijen mú­lik. A szovjet külügyminiszter ekkor a következő megjegy­zéssel zárta le a vitát: »A négy nagyhatalmi értekezlet bárom tárgyaló felén ponto­san háromszor annyi múlik, mint egyen. A német kérdés, amelyről a külügyminiszterek tárgyalnak, az egyszerű emberek milliói számára lényegében azt jelen­ti, hogy egységes, demokrati­kus Németország jön-e létre amely nem fenyegeti a békéi vagy pedig sikerül az ame­rikai imperialistáknak meg valósítani azokat a terveket, melyeknek célja egy nyugat­németországi csal lósál kunnal, létrehozása volt. A nyugati sajtó hangsúlyoz za, hogy az imperialisták »kő zös frontot« fognak alkotni ; tárgyalásokon a Szovjetunió val szemben. Acheson külügy miniszter vasárnap reggel csaknem két órán át tárgyal Schumann al és Bevinnie 1, hogj meghatározzák közös politika jukat. A nyugati sajtó hangja mindamellett bizony tatansáí és félelem jellemzi. A France Soir megái lapít ja, hogy »semmi sem tehetnie távolabb a valóságtól, mint az hinni, hogy teljes az egjység.< A béketábor viszont talán még sohasem volt. olyan egységes és erős, mint most. fi német ksiRBiuiista párt képviselői Ren Írták alá a biRíii alkatmáayt megváló sitani Nénié to rs-zá-g ikjet- tészakitását. A német nép so­hasem fogjla elismerni ezt. a törvényt. Németország1 ket-té- sz akit ás a a bonni alaptörvény szabotázsa — mondotta —, amely arra irányul, hogy lehe­tetlenné tegye á négy külügy­miniszternek a német- kérdés­ben való megegyezést. Törvénytelenséggel és a fasiszták támogatásával készítik éli az angolszászok a trieszti választásokat A trieszti szabad terület .an­gol-amerikai övezetében junius 12-én és 19-én községi válasz­tások lesznek. A választási had járat folyamán a trieszti sza­bad terület kommunista párt­jának és demokratikus szer­veinek képviselői tömeg-gyűlé­seken felhívták a figyelmet az angol-amerikai megszálló ha­tóságok által teremtett lehe­tetlen helyzetre. Az angolszá­szok ugyanis támogatják a fa­siszta csoportosulásokat és megakadályozzák a kommunis­ta párt választási propagandá­ját, betiltották gyűléseiket. A demokratikus tömegszer­vezetek .szabad értesítést küld­tek az ENSZ titkárságához az angolszász hatóságok törvény­telen választási politikájáról. lljabb töímglelartíztalÉsok Jugoszláviában Május 26-a rendes munkanap Illetékes helyről közük: má­jus 26-ika (Áldozócsütörtök) rendes munkanapnak tekinten dő. E napon mind a közhiva­talokban, mind a vállalatok­nál és egyéb munkahelyeken a rendes munkanapokra előirt munkát kell teljesíteni. Ugyanez vonatkozik a nyift- árusitási üzletekre és borbély- műhelyekre is. Nagy kommunista előretörés á ciprusi választásokon A Ciprus szigetén vasárnap tar­tott Iközségi választásokon .a kom­munisták — az előző választás eredményéhez viszonyítva — erő­sen előrötörlek. Tizenkilencezer vá­lasztó közül kilencezer szavazott a baloldali jelöltekre. Famagusta vá­rosában a kommunista jelöltek 200 szótöbbséggel győztek, A vá taszításokkal kapcsolatban, hivata­los jelentés szerint 170 embert le­tartóztattak. A Rudé Právo belgrádi levelet közöl, amely beszámol a Tito-klikk újabb igaztetteiről. Zágrábban le­tartóztatták dr. Savó Zlatic'sot, aki ezelőtt a jugoszláv szövetségi Ikor- mányban könnyűipari miniszter, a horváti parlament alelnöke és a moszkvai jugoszláv nagyköveti ál­lás egyik jelöltje volt. Moszkvá­ba azért nem ment, mert kijelen­tette Titónalk, hogy nem ért egyet politikájával. Ezután megfosztották hivatalától és most letartóztatták, Letartóztatták Nino Rupricsot, a horvát parlament titkárát is. Áp­rilis elején Ravnikar, a haditenge­részeti miniszter helyettese öngyil­kosságot követett el, mert arról értesült, hogy állásából elmozdit­ják, minthogy a Tájékoztató Iro­da határozatával rokonszenvez. Április eleje óta Szerajevóban öt­vennél több embert tartóztattak le, köztük Ehmed Feloricsot, a Jugo­szláv Kommunista Párt alapitóját és Emili Píticset, Bosznia-Herce­govina helyettes pénzügyminiszte­rét. Az USA uj moszkvai nagykövete Washingtonból jelentik: Az amerikai "szenátus megerősi- tette Allan G. Kirk tenger­nagynak moszkvai nagykövetté történt kinevezését. összehívták az Orosz Tanácsköztársaság Legfelsőbb tanácsát A moszkvai rádió jelentése szerint összehívták az Orosz Szocial ista Tan ácsköz társaság Legfelsőbb Tanácsának har­madik ülésszakát. Az ülésszak megnyitása ma, kedden este 7 órakor történt meg a Kreml- palota nagytermében. Felvétel a népi kollégiumokba Julius 15-ig lehet beadni felvételi kérelmeket az ország va­lamennyi népi és állami Ikoilégiu maiba, A megnövekedett kollégiumi há lózat közül 500 kollégiumban < munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és értelmiség jól tanuló gyér. mekei várják, hogy gond népit folytathassák iskolai tanulmányai­kat, Az ország minden helyén gyö­nyörű épületeket, kastélyokat, vil. fáikat, volt burzsoá intemátusoka alakítottak át kollégiumokká. A taníttatás ma már nem okoz gon- döt, a munkásolk szegényparasztoL és haladó értelmiség gyermekemé! Illyés Gyula Zalába* A Puszták népe írója a kő zel jövőben Zalába érkezik é: itt kívánja tölteni a nyár. hónapokat, hogy uj élménye, két szerezzen. Egymásután keresi fel kis zalai majorokat, minde­nütt heteket tölt a volt cselé dek, uj gazdák, ki sp arasztok é. ipari munkások közt. Ipari- és parasztdal gozol szorgalmasan olvassák iá rasztó napi munka után éj szakábanyulóan, Illyés Gyűl müveit s most készülnek » szerzővel való .szem(byes to lálkozóra. y Bonnból, jelentük: A nyugat- I német állam .alkotmányát hét- | főn délután aláírták. 'Ä német kommunista párt képviselői, élükön Hcimamiai, nem írták aljá iaz alkotmány tör vényt. A gyűlés után Reimann a követ- kezőket jelentette ki: Ezzel a megszállási szabályzattal és a bonni aliantörvémiYel sikerült A vállalatvezetők mint a nép államának megbízottai ve­zetik az üzemet. E íevékenysé- g ük len azonban mindenütt az üzemi pártszervezetre és az üzemi bizottságra támaszkod­nak. A mostani értekezleteiken azonban a munkásság egészé­nek bevonásával kell tüzetesen megbeszélni a termelés kérdé­seit. A vállalatvezetők beszá­molója nem rideg üzleti mér­leg-, hanem valamennyi dol­gozót érintő számadás. A vál­lalatvezető felelős az üzemért, a dolgozóknak, elsősorban a szóbanforgó vállalat dolgozói­nak. De felelős minden egyes munkás is, hiszen a munkás­osztály az államhatalom és az üzemek birtokosa. ■ Rövidesen az államosítás, óta elsőizten kiosztásra kerül az üzemek nyereségéből visszaté­rített nyereségrészesedés. Ha volt munkás, aki még nem állt az öntudatnak azon a fokán, hogy az üzem tulajdonosának érezhette magát, most azok eljött is világos: jól végzett munkájával hozzájárul a társa­dalom gazdagodásához és egyéni sorsa javulásához is. Az üzemek dolgozói, a munkapa­dok emberei jobban ismerik az. üzemeket, mint a felső ve­zetés. Éppen az államosítás óta száz meg száz találmány, újí­tás révén áttörtük a kapitalista termelési módot és tekintélyes termelési ágakban máris sike­rült többet termelni, ming a háború előtt. A dolgozóknak tehát ezen az értekezleten nem­csak az alulról jövő bíráló nél-g külözhetetlienül hasznos s ziere-1 pét kell betölteni, hanem saját üzemrészlegére és az egész özemre vonatkozó észrevételei­vel: kell azon résztvennie. Ha. a dolgozó érzi az -egyéni fele­lősséget saját munkahelyén, éreznie keli .az együttes fele­lősséget is az üzem és az egész ország .vezetésében. Tudnia kell, hogy ő elsősorban felelős mindenért, ami az üzemen be­lül és kívül ebben az országban történik, mert reá hárul az or­szág-vezetés nehéz és felelősség­teljes feladata. Az ötéves terv megvalósitása nem utolsó sorban attól függ, hogyan mozgósítjuk belső tar­talékainkat, ezeknek sorában a munkások uj munkaviszo­nyát. A fényes választási győ­zelem után a munkásosztály magia mögött érzi az egész dol­gozó népet - ■$ nem kétséges, hogy a vállalatvezetői beszá­molók gazdag tapasztalata a szocializmus építésének fontos tényezője lesz. (SZJ) T i zé n négy hónappal ezelőtt a magyar népi demo­krácia államosította a száz dol­gozónál többet foglalkoztató ipari üzemeket s ezeknek élére vállalatvezetőket rendelt ki. A dolgozók maguk lettek az üze­mek tulajdonosai, a vállalatve­zetők nagy többsége is a mun­kásosztály soraiból került ki. Az üzemiek államosítása olyan feltétedé volt a hároméves terv sikeres teljesítésének, mely a terv végrehajtása során terem­tődött meg. Akik a hároméves tervet ellenezték, azok ellensé­gesen szemlélték az üzemek államosítását is, tekintettel arra, hogy ez. hatalmas győ­zelme volt a. népi demokráciá­nak és kiheverhietetlenül halá­los sebe a tőkés rendszernek. A »jóindulatú bírálók« szere­pében fellépő ellenség- szíve­sen hozakodott elő az üzemek deficitjével, mely — úgymond — ezután az állami költségve­tést fogja terhelni. A miagyar munkásosztály, mely akkoriban ünnepelte egységes, marxista- leninista pártjának születését, val.am.int a kommunisták, akik az ál lanrositást javasolták, csak hamar rácáfoltak ezekre az »aggályokra«: Az akkori tekin­télyes deficitek a munkásosz­tályban szunnyadó hatalmas belső erő, a murrkaversenyék, észszerüsitásek, brigádmozga­lom révén hamarosan eltűntek és a költségvetés »nyereség« oldalán tekintélyes bevételié változtak át. Bebizonyosodott,' hogy munkásosztályunk ren­delkezik a szocialista munka- erkölcs hegyeket megmozgató belső erejével és valóban cső- - dákra képes, ha önmagának dolgozik. Ezekben a ma.]; ok ban ország­szerte a vállalatvezetők beszá­molót tartanák üzemeik dol­gozói előtt eddig végzett mun­kájukról. Ezeken az értekez­leteken azonban többről lesz szó, mint egyszerűen a válla­latvezetők működésiéről. A mun­kás és a munka tárgya elyá- laszthatatlain egymástól — a vállalatvezetők beszámol ój uk- ban tehát, az üzemek összes problémái felszínre kerülnek. Ha 14 hónap irtán államosított üzemeink költségvetésünk szi­lárd alapját jelentik, a jövőben még komolyabban számol e tétellel népi demokráciánk. To­vábbfejleszteni az eddigi eré­nyeket, felfedni a hibákat, rá­mutatni ezek megoldásának módozataira, felhasználni a terv-beruházásokat, kiszéllesi- teni a szocialista munkaviszo­nyon alapuló mozgalmakat: ez az üzemi értekezletek feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents