Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-21 / 117. szám

// EGYSZERŰ EMBEREK, MIX GYŐZELEMRE Hilft B PÄRT ÉS I NÉPFRONT ŐSIÉT Hétköznapi munkáról és hétköznapi, emberekről van itt szó. A munkáról, amely élati­cel és örömet ad. Az emberek­ről, akiknek a munka becsü­let. s hogy becsület marad­hasson, dolgoztak érte. TIosz- -szu, nagy, eredményes mun­ka volt, S most, amikor ismét eljöttek a hétköznapi munka örömteli órái, az igaz ember szívesen tekint vissza arra, amit elvégzett. A piros zászló haj ütött fo­gantyúja sebesen forog Dolmányos István szurtos kezében. Szájában éle­sen süvít egy luKSzu-egy rövi­det a sip. A mozdony megáll, lekapcsolnak egy kocsit, fütty­jel. indulhat visszafelé az egész. Tolatás van és Dolmá­nyos István tolatásvezető. Olyan munka, amelyet sokan végezne k M a gyár országom * Dolmányos István már 25 éve csinálja. - Megszoktam és szeretettel esinállpm — mond­ja néha, ha érdeklődnek mun­kája felől s most még hozzá­teszi — úgy, mint két hétig a Teleki-utcai házak négyszeri végigjárását, szívből. Dol­mányos István népnevelő munkát végzett a választási harcban. Szürkén, egyez Tüen, magától értetődően csinálta, mert ... az én életemből tanultam és a tanitás az én érdekem is, meg a fiamé, aki asztalos-tanú ló és az. ip ar után tovább akar tanulni, a Kos­suth Akadémián. — Ezért dol­gozott a vasnton 12 óra hosz szat és a 24 szabadban tanult, hogy taníthasson. Iroda. Szociális titkárság, amelyet mindenki ismer. Is­merik, aki itt ül az asztalnál naphosszat ir, könnyeket szá­rit fel, kéréseket intéz el. Iák szerelni, becsülni a városi asszonyt, aki odament közé­jük, ötször, hatszor, beszélt nekik a csecsem Övé de lemről, a gyermek jövőjéről. Hajnal Margit elvtársnő most azt mondja: — Nekem élvezet és felüdüllüsl volt ez a munka és gyönyör, m ikor éreztem, hogy jó munkát végeztem. S az eredmény, amit elértem... ha erre gondolok, akkor büszke vagyok, hogy nálam nem le­het boldogabb, büszkébb sen­ki. — Füzvölgy és Hosszú- völgy szavazóurnái beszéltek ékesen és világo-an az ered­ményről. * A félmeztelen, izmos, fiatal testeken feszül a bőr. Ülnek az ikszlábu asztal körül s szá­jukban tüneményes gyorsa­sággal tűnik el a mákoscsu­sza. Éhesek,hiszen gyakorlat­ról jöttek haza. De az evés nem gátolja a beszédet. Mi ről is folyhat szó ? Szabadság­ról, ahonnan most jöttek meg Kertész Károly a maglódé Szűcs Ferenc, a velcsési egyhonapös honvédek itt a kanizsai laktanáyban. - Vájjon mi lehet az eredmény Vecsésen ? — kérdi Szűcs baj- társ. Kertész bajtársnak meg Maglódon jár a gondolata. 9 najr nem hosszú idő — eddig voltak mindketten szabadsá­gon. hogy elvigyék községük­be a világosságot s ők, a fia­talok tanítsák meg az öregeket az igazságra. Átvették az irá­nyítást, a munka nagy részét, amint katonához illik. S meg­jelenésük, ruhájuk, teelt ar­cuk, öntudalos bátor mosolyuk maga volt a meggyőzés. Most visszajöttek Kanizsára, a ha­tárra, hogy kezükben puská­val álltjának őrt azon, amit Maglódon és Vecsésen, Büd- szentmihályon és mindenütt elértek ők s a többi névtele­nek. Ott ül az anyag- és leltár- kezelői irodában a nagykani­zsai vasúton Kőrös Károly elvtárs. Ezüstcsilljag " díszíti vállát. — Köpenyt hoztam jön valaki. — Kérem ezt ki­adni — jön a másik, Így gyors másutánban. Reggel nyolcsói négyig. — És négy után Ré- csérie mentem, vagv elvegyül­tem az utasok1 között s arról beszéltem, ami mindenkinek "kedves: a jobb életről. S ez a munka élvezet volt, ugve Gerencsér elvtárs — mondja egy belépőnek- — S talán igv lehet kifejeezni, mert nem tudok rá szavakat találni: ne­héz munka, de szén munka volt s lesz ezután is ... (Tintátok a jövő kapujában Pillanatképek... Fiatal eleteket mutatnak be, sors­döntő pillanatokban. Gimnazisták. Most zárul be mögöttük a középiskola kapuja, most tárul ki előttük végtelen lehető­ségeivel a jövő szélesrefári ajtószárnya A jövő kapujában állnak Magyarországon, a lehetősé­gek boldog országában. í Fegyelem és tudás zik az arcáról. sugar­Gépészmérnöknek készül, szereti a gépeket. Ne- Boha László. Apja eltűnt ve : a fronton, anyja 1200 négy­szögöl földön gazdálkodik. Tandíjat természetesen nem kell fizetnie, nemrég kapott jelentős pénzjutalmat. Kitűnő tanuló... — Minden erőmmel az öt­éves terv megvalósításaiért akarok dolgozni — mondja és a szemében megcsillan valami örömteli bizakodás. Persze, most még előttem vannak a tanulás évei. Sokat akarok ta­nulni, hogy uj, nagyszerű gé­piekkel tegyem könnyebbé a dolgozó ember munkáját és életét. i állja n helgét ezen a téren is. — Valamelyik Nemzeti Vál­lalatnál szerelnék majd elhe­lyezkedni, mint jogi tanács­adó. De az is lehet, hogy a diplomáciai pályát választom majd,hiszen ma ez is nyitva áll a nők előtt. Olvastam az újságban, bogy nemsokára megjelennek az első magyar diplomata-nők, — vagy nő“ diplomaták — akik most ké­szütnek fel erre a komoly, fe­lelősségteljes pályára. És biz­tos nagyok abban, hogy a ma­gyar nő-diplomaták nemsokár iá világszerte híresek és eb ismertek lesznek. Reméljük, hogy néhány év műim Országh Katalin is köz“ tűk lesz. Igen, nehéz munka, de szép és nagy munka volt s az lesz ezuután is. Köszönet érte. akik a munka közkatonái vol­taié és éjt nappallá téve dol­goztak. A szép jövő alapjait rakták le s maguk, is alap voltak, amelyre építeni 'ehet továbbra is. És hogy ez sikerülni fog neki, arrja a nép állama a biz­tosilék ... Ujtipusu leány. Nemcsak tudatosodott, hanem életté és gyakorlattá vált benne a nők telfes egyenjogúsága. Jogi pályára készül. Szilárd elhatározása, hogy bebizonyítsa: a nő meg­Hajnal Margit elvtársnő így dolgozott falfán is. Hosszú völgyön, Füzvöl­gyön az asszonyok megtanul­Városi Nagyrnozgó Csütörtöktöl-vasárnapig" május i 9-22-ig. Vidám kísérlet Előadások: hétköznap 5 és 7 ára­kor, vasá— és ünnepnap 3-5-7-9. 3IÉP-FILMSZÍNHÁZ Pént—vasárnapig Május 20-21-22. Uj utakon Pavlov, a nagy tudés filmje Előadások: hétköznap 1/26 és 1/28 érakor. Vasárnap 4. 6 é# 8 érakor ! Vsltson mozibérletet: 3-af tizet, 4-stkap! Találmányoka é rtékesitő nemzeti váiSalat alakult Megalakult a Találmányo­kat Értékesítő Nemzeti Válta­lak amely lehetővé teszi, hogy az újítók és feltalálók munká­juk után jól megérdemelt jut­tatásban részesüljenek. Akik a jövőben értékesíteni akar­ják találmányaikat, fordulja­nak az uj NV-hez, amely biz­tosítja a külföldi értékesítést. A munkával jár az öröm és a dal Uj lendületet vett a munka verseny a kanizsai vasúti kócsimühely ben — Dalárda, Figyelőm I- vezényel Horváth Lajos s a vasüti teherkocsik tetején húsz; torok rázendít: »Madrid határán állunk a vártán . ..« Franci bácsi az induló frissen pergő ütemére köp ácsol. Mun­kához való vis-zonvia jó — álla­pítom. meg tárgyilagosan, mert énekében jókedv rejtőzik és sapkája is ferdén, fiatalosan tanyázik fejebubján. Franci bácsi, aziaz hivatalosan Gazdag Ferenc lakatos, 31 éve ül a vo­nat tetején, anélkül, hogy a kanizsai állomásról eltávozott volna. Itt- deríti a kocsimühely- ben a vagonok orvosait. Hus» taka és aszta­los javítja, vizsgálja a szóban- forgó teherkocsikat. Az egész műhely kiköltözött a szabad ég' blá, a távoli mozdonyok füstjét legyőzi a nyakunkba ömlő vi­rágillat. — Szabadién műhely akáccal •— állapítja meg tár­gyilagosan Soproni és csapágy­bontás közben nagyokat szív. A csapágv lelke a tank­csésze, amelyfcjgn; forog a ten- gely — tanít szives szóval mos térségére. — Aztán hova megy a kocsi, Soproni bátyám, ha kész? — Passauba. Magyar árut exponál ~ és a kerék mellett messze néz. Sok kocsit indított bizony Soproni bácsi útnak a négy égtáj felé, de a tankcsészére úgy' vigyázott, mintha valóban érzékeny lélek volna. Hogy ne hozzak szé­gyent a hangsai kocsijavító becsületére — igy magyarázza. A kocsiműhely olyan, mintha egyetlen család lenne. A lakatosok és az asztalosok brigádja meg éppen, mintha ikertestvérek volnának. Egyik a másik nélkül dolgozni sem tud, die összefogva, összehan­golva annál inkább. A kocsi­javítók a legjobb eredményeket érték el, országosan is elsők. Mi az oka? Nagy János főmű­vezető azt- mondja: összetar­tanak a munkában. Vincze Fe­renc, a lakatosok brigádvezető­je meg ezt: mindenki szereti a munkáját. Pálfalvi János az asztalosok brigádja élén áll és igy magyarázza: mindenki, sze­reti és megbecsüli a másikat. Horváth Lajos pedig, az őiszülő hajú lakatos megjegyzi: — Vi­dámak vagyunk,' énekelve jó­kedvvel végezzük a dolgunkat, ha napfény Sut, ha eső hull nyakunkba. De miéri énekel mun­ka közben a kócsimühely? Igaz, itt 11 dalárdista van, de a magyarázat nem elég. Nem a daltól van az öröm, ha­nem az örömmel jár a dal. A 25 éves Horváth János ezt mondja: —- Úgy lehet az, biz­tosan: x munkásnak ma öröm a munka. —• Régen nem az volt? — Nem. Régen robot. ('somos, Erdélyi, Benézik, meg a többiek osztják a véle­ményt. Nem csak most oszt­ják. Nem csak szóban. Tizen­ötödikén is ezen. a véleményen volt az egész kócsimühely. ’ — A Népfront mellé álltunk, mert helyeseltük a vasút újjá­építését és helyeseljük, hogy építsünk tovább. Szóval benne vagyunk szívvel-lélekkel a há­roméves, meg az ötéves terv­ben. Hogyne lennének benne. Hi­szen az ő munkájukkal épült eddig is újra az üzem és az ország. ^ájfalvi előhozza Ko- márvárost. — Tudja, oda jár­tunk 'ki népnevelésre. — A többiek széles mosollyal körül- állják és mindenkinek van a faluról egy-két kedves szava. — Hogy7- az egyik indulót négyszer is megi ij r áztatták. Meg hogy emlékeztek-© Mol­nár nénire, aki kalácsot, meg bort hozott, úgy megszeretett minket? — Úgy fellelkesitet- Rik az énekkel. meg a baráfsá- gös szavainkkal Komárvárosl, hogy egy szálig a Népfrontra Iszavazott. — Látja ..elvtárs, most hogy tudjuk: a falu népe is támo­gat bennünket, nagyobb kedv­vel vágunk neki a munkának. Megmutatjuk a műhelyben, hogy megvalósul az ötéves terv, a vasúti dolgozókban nem lesz hiba. •^onfos és Süép munka­hely a vasút -— tudják ezt a kócsimühely lakatosai, aszta­losai. Mi kötjük össze az embereket ország-világgal mondja Vincze Ferenc. Hoz­záteszi általános igenlés köz­ben, hogy uj lendülettel lát­tak neki a mimikaversienynek, ami eredményesebb lesz min­den eddiginél és teljes szak­tudásukkal vágnak az ötéves terv építő munkájának. —- Mi vasutasok ezt az utat választottuk —. s ezt a vágányt nem hagyjuk el, nálunk nem lesz kisiklás — szól le a ko­csiról Franci bácsi vasutas nyelven s az eddiginél is heve­sebben forgatja a kalapácsot. Berki Sándor a Népfront hatalmas győzelméről beszól, amelyben neki is része van, hiszen komoly népnevelő munkát végzett a falvakban. Ő maga is falusi fiú. Most itt lakik a kollégiumban, amely második, otthonává vált. — A Népfront győzelme számomra biztosítja a tovább­tanulás lehetőségét, az ötéves terv pedig olyan káprázatos! távlatokat nyit meg előttem, amilyenekről aziel ott, mint teendő orvos, álmodni sem mérteim. Most már biztos, hogy az egyetemi évek alatt is kollégiumban él­hetek s aztán pedig bármelyik kis faluba kerülök, villany­fénynél dolgozhatok és a jó utakon autóval siethetek a be­tegeimhez. 1949. május 21. gg r&jl oldal ta v [1 Apja cselédemben volt, el­vitték katonának, et is tűnt <a fronton valamikor /Ri-beti. Farkas István itthonmaradt Pét testvérkéjével meg az édes­anyjával. Nehéz volt az éle­tük. De jött a felszabadulás es a népi demokrácia igazság­os ztó keze nekik is jattal olt 7 holdfit az úri birtokból. Azóta érdemes élni... —Alig várom, hogy tnlle- gyek az érettségin, mert épít­kezni akarunk és szükség van otthon a munkámra. Persze csak nyáron, mert ősszel a. Műegyetemre megyek. Természetesen kollé­giumba., hisz az osztály vizs­gán 1 jeles és remélem, az érettségi 'is sikerűi. Nagyon jól akarok tanulni, hogy szép­pé és naggyá építhessem ezt az országot, amely most már valóban a mi országunk. Négy pillanatkép a kanizsai gimnázium négy érettségiző diákjáról, akik továbbtanul­nak, mert lehet és mert érde­mes ... Cz. V■ ri 1 n :S , A

Next

/
Thumbnails
Contents