Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-12 / 287. szám

1948. december 12. „JÓ PÁRTTAG VAGYOK-E“? rés pártmunkát, akkor a pártnak egy égés akarata soha sem lehetne, soha nem tudná tagjai egységes, ön­tudatos, harcos fellépését megvaló­sítani. PÁRTUNK ÉLCSAPAT jellegé­nek biztosítására ez év szeptember 2-án a Politikai Bizottság határp- zatot hozott. Mint ismeretes ez a határozat a tagfelvételi és tagjelölt- felvételi'zárlatról és a párttagok fe­lülvizsgálatáról szól. A határozat közzététele óta nem egy elvtársban vetődött fel a kérdés: vájjon én jó kommunistának számitok-e, miegfe- lelek-e azoknak a követelményekf nek, melyeket pártom, a Magyar Dolgozók Pártja tagjai elé állít. jEzek az elvtársak meg is fogalmaz­ták magukban a választ; »múltam tiszta, munkám után élek, családi életem ellen senkinek kifogása nem lehet, pártomat soha meg nem ta­gadtam, a tagsági dijat fizetem ren­desen, nálam minden rendben van.« Pedig nem egészen igy áll a dolog. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRT­JA Szervezeti Szabályzatának II pontja leszögezi: »A Párt tagja az, aki magáévá teszi a Párt célkitűzé­seit, elfogadja programmnyilatkoza- tát és politikai irányvonalát, részt­vesz valamely alap szer vezet ének munkájában, aláveti magát a párt- fegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot.« így első olvasásra azt hihetnénk, hogy ez a szöveg nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint amit a politikai pártok szervezeti sza­bályzatai általában mondanak. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, azt tapasztaljuk, hogy ilyen szövegrész: »A Párt tagja az, aki... részt vesz valamely alap- szervezetének munkájában...« nem szerepel semmilyen más párt szer­vezeti szabályzatában, csak a kom­munista pártokéban. VILÁGOS KÉRDÉS. Olyan párt­nak, amelyik nem kisebb feladato­kat tűz maga elé, mint a kapitaliz- lizmus megdöntését, a, kizsákmá­nyolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, amelyik párt igényt tart arra, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldásában Ve' Zesse a dolgozók harcát, olyan párt­tagokra van szükség, akik a felada­tok megoldásában tevőlegesen ki is veszik a részüket. Mi a biztosíték arra, hogy valaki tényleg elfogadja a Párt irányvona­lát, célkitűzéseit ha nem lehet rend­szeres munkáján, tettein keresztül lemérni állítása valódiságát? Mi hasznot hajt osztályának, az egész dolgozó népnek a szocializmusért vívott harcában az a párttag, ki szavakban elfogadja ugyan a Párt célkitűzéseit, program mj át, csak éppen semmit nem tesz e program­pontok megvalósítása érdekében? A PÁRTHOZ VALÓ TARTO­ZÁS hirdetése egymagában még senkit sem tesz kommunistává. Mint ahogy az egyes ember értékét nem az )dönti el, hogy 6 mit tart 'magá­ról, hanem az, hogy milyen mun­a pártét, .amely a munkásosztályt forradalmi harcokra akarja előké­szíteni és iá hatalomért folytatott harcban győzelemre is tudja vinni Ki lehet tagja egy valóban for­radalmi munkáspártnak, milyennek kell lenni ennek a pártnak szerve­zetileg — szervezett egésznek-e, vagy pedig formátlan alakulatnak: igy vetődött fel annakidején a kér­dés. LENIN egyöntetű, harcos, gondo­san szervezett pártért harcolt. Célul tűzte ki, hogy a pártnak ne az legyen tagja, aki egyszerűen a párthoz tartozónak tekinti magát és hajlandó anyagilag támogatni a pártot, hanem az, áld a párt vala­melyik szervezetében tevékeny munkát is végez és aláveti magát a pártfegyelemnek. A PÁRT CSAK ABBAN AZ ESETBEN tudja a munkásosztály harcát vezetni — szögezi le Lenin — ha valamennyi tagja egy egysé-. ges, közös csapatban van megszer­vezve, ha tagjait az akarat egysége. a cselekvés egysége, a fegyelem egy sége forrasztja össze. Ha a Párt nem volna az osztály szervezett csa­pata, hanem egyszerűen emberek összessége, akik magukat a Párt tagjainak mondják, de nem végez­nek valamely szervezetben rendsze* A fentiekből világosan kitűnik, hogy jó kommunistáknak azokat te­kinthetjük, akik túlmenően azon, hogy elfogadják a'*Párt célkitűzé­seit, fizetik tagsági járulékukat, rendszeresen kiveszik részüket a pártéletből, rendszeres párt munkát végeznek. A különböző pártmunkák közül külön nyomatékkai ki kell emelni a párttagok tanulásának, elméleti to­vábbképzésének munkájátVEz szin* tón pártmunka, méghozzá a legfon- tossabbak közül való. A SZOVJETUNIÓ hatalmas kom­munista pártja, a Lenin-Sztálin szervezte Bolsevik Pártot, mint minden egyéb kérdésben, a Párt szervezeti felépítésének kérdésében is mintaképünknek tekintjük. Ma még nem mondhatjuk el, hogy pár­tunk minden egyes tagja rendsze­res pártmunkát végezne valame­lyik alapszarvezetben, rendszeresen képezné magát, de azt elmondhat­juk, hogy rohamosan nő azoknak a száma — és ezek az ipari munkás* [ság, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség legjobb fiai és lányai — akik a maguk területén áldozatos mindennapi munkáival viszik előre pártunk, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügyét. BARTÓK EMLÉKHANGVERSENY NAGYKANIZSÁN kát végez, éppen ügy nem 'az a fá kommunista, aki ezt csak hirdeti magáról, hanem az, akit munkája érdemesít errre a megtisztelő címre. »Minél kevesebb felfújt forradal­mi frázist, minél több hétköznapi tettette — ezt a lenini mondást kell mindig szemelőtt tartanunk- Azokat az egyre növekvő feladatokat, ame­lyeket a szocializmus építésével együttjáró kiéleződött osztályharc állít elénk, csuk akkor tudjuk meg­oldani, ha a pártunk tagjai, ki-ki a maga munkaterületén legjobb tehet­ségéhez, képességéhez mérten tévé-, kény munkát végez a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdekében. A munkásmozgalom története tu­catjával ismer olyan pártokat, — ilyenek manapság a nyugateurópai országok szociáldemokrata pártjai — melyek nem gondolnak komo­lyan forradalmi harcokra a kapita­lizmus megdöntéséért. Áruló veze­tőik olyan politikát folytatnak, hogy mindenkit befogadna!c soraikba, aki hajlandó magát párttagnak tekinte­ni és igy szélesre tárj ák a kapuit a -kispolgári és tőkés befolyás előtt. EZZEL AZ OSZTÁLYÁRULÓ ma gatartással szemben Lenin már a század elején kifejtette az ujtipusu munkáspárt szervezeti elveit, azét Meddig te&z mécf ICaHvzsátt Papp Simon-iilca A negyvenes évek elején Nagy­kanizsán, a MAORT-telepen utcát neveztek el egy emberről. Persze, hogy elnevezték], hisz a vállalat mindenható vezérigazgatój a, a Stan­dard Oil Co és Hitler hü kiszol­gálója, a népnyuzó Horthy-rendszei »megbízható« embere volt ő. Ezek az »érdemek«: mindmeg­annyi vádpont. S ezekhez járult a ‘felszabadulás utáni működés, amely továbbra is az amerikai urak és [nem a magyar nép érdekeit tartot­ta szem előtt. Papp Simonról van szó, akit most a népbiróság »foly­tatólagosan elkövetett, a demokra­tikus államrend megdöntésére irá­nyuló cselekmények büntette« mi­att halálra Ítélt. De az utca még ma is Papp Si- mon-utca. Egy régebbi cikkünk ha­tására a házszámtáblákat eltávolí­tották ugyan az utca lakói, de a vá­ros még nem intézkedett, hogy a hazaáruló vezérigazgatóról elneve­zett utca hivatalosan más nevet kapjon. Reméljük, most már hapna- rosan elfogadják az MDP régebbi javaslatát és az utcát egy kommu­nista mártírról nevezik el. Ne várjuk a NOT döntését, ha­nem akasszuk le az utcáról a név­táblát, mielőtt még a névadó haza­árulót felakasztják. Az elmúlt ősszel Magyarország felé irányulj a világ művészeinek figyelme: Budapesten Bartók zenei versenyt tartottak. Szokatlan nagy érdekkfclés mellett, igen sok külföldi részvételével ünnepelte fővárosunk Bartók géniuszát. Hogy Bartók művészete mit je­lent nekünk nemcsak a zeneművé­szet terén, hanem általában kultu­rális és szociális téren is, azt csak most, halála után kezdjük átérezni. Nemzetünk élen járó szelleme Bar­tók s mint nagy költőink,ó* is irányt mutat nekünk. Ady és József Attila költészete visszhangzik muzsikájá­ban. A nemzetközi; testvériség, a nép szeretető, a népi zene, általában a népi kultúra értékeinek fe! !'edezése s nagy művészetbe foglalása: ezek Bartók törekvései;. . A nemzetek testvériségét hirdette munkásságával. Ö akkor gyűjtött és adott ki román é3 szerb népdalanyagot, amidőn az elmúlj rendszer e népeket s a ma­gyarságot gyüiöjettel akarta egymás­sal szembe állítani, ö volt az, aki kijelentette: »Mig Budapesten Hit­ler- és Mussoljni-tér van, addig ne nevezzenek el ról,am utcát!« S nern- ze.ünk ma már nyugodt lejki.isme- nettel, Bartók akarata szerint nevez­hette. el rója Budapest egyik leg­szebb utcáját. [ Ebire az országos ünneplő mozga­lomba mi kanizsaiak is bekapcsoló­dunk. Sok mulasztást kell pótolnunk. Be kell vallanunk, hogy sokáig a haladó külföld jobban értékelte Bar­tókot, mint mi magunk. A Szabad­művelődési Zenei Munkaközösség a nagykanizsai Körzeti Szabadműve­lődési Hivatal támogatásával decem­ber 16-án, csütörtökön este 8 órakor az Iparoskor nagytermében rendezi Bartók emlékhangversenyét. A mű­soron énekkari, számok, Klatt Aurél zeneiskolai tanár zongora-szólója stb szerepeinek és dr. Ujfafussy József, az Orsz. Szabadművelődési Tanács titkára tart előadást Bartókról. Dr. Arató — Karácsonyi vásár az egerszegi kereskedőim/ iskolában December 15, 16 és 17-én a zala­egerszegi kereskedelmi iskola nö­vendékei nagyszabású karácsonyi vásárt rendeznek. A kiállított tár­gyakat- a diákok, szövetkezeti ala­pon készítették el. A különösen szépnek ígérkező kiállítás iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg.- A posta felhívása a karácsonyi s forgalommal kapcso n1 ban A posta a várható karácsonyi erős forgalommal kapcsolatban fel­kéri a közönséget, hogy nem rom­landó tartalmú csomagokat lehető­leg december 15-ig adják postára. A feladók a csomagok cimiratát a csomagban is helyezzék el, továbbá a szállítólevélen és a csomagon a tartalmat részletesen tüntessék fel. A Szeged !i Kenderfonógyár RT­■ «rtwűli a b9iuliifiMiMÍS knüns&qet. hoav Figyelem il . tsamKmzmBmmaaasammammmmammt ü . . ... i] P écsett, a teherpályaudvaron Suk István szállító raktárában állandó csereraktárt élesített, áltól tilolt kenderért és kócért kenderfonalat, kis- és nagyzsákot, kötélárut, szfilökötözö fona- ai, peckes kévekötőiét, kenderlepedövásznat, törülközőt, törlőruhát, vízmentes ponyvavásznat cserél. A. csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem kell! j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents