Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-07 / 257. szám

1948. november .7. ZALA. 5 MMszNty árnyéka demokratikus iskolánkkal Irta: GERENCSÉR GYÖRGY A limit hét folyamin Zalaegerszeg demokratikus érzelmű dolgozóit meg­döbbentette az az esemény, ami a volt »Notre Dame«, ma Állami Ta- nitónőképző Intézetben játszóidé tt le. Az idősebb diáklányok egy kisebb szervezett csoportja letépte a miár-* ciue 15-i plakátot, bepiszkofta' a diák önkormányzat faliújságját, maja amikor az igazgatóság vizsgálatot indított. a tettesek felkutatására, ezerve-zett, alattomos feibujtás ered-, ménveként mintegy 100 főnyi meg- gondoíaiílarp féirerezetett - diáklány eltávozott a tanóráról!, Sziintf© ©rmiftgáSó! f*íff*ví?dik « kérdés miképpen történhetett meg ez és vájjon kük-állnak a háttérben?. Mert hogy nem valami diákcsiny jellegű spontán akcióról' van itt. szó, affelől a vizsgálat eredményei még a legostobább embert is meggyőz­hetik. A‘vizsgálat során a következőkre derült fény: az intézet növendékei­nek egy része állandóan összejárt az államosítással szembehelyezkedő volt apáca-tanárnőkkel. S ami eléggé furcsia tradíció: Sarlós nevű, önálló hitoktató ur bentLakott a leányinternátus igazga­tói 'lakásában a vizsgádat -napjáig. Az igazgatóság többször megismé­telt figyelmeztetése dacára — híven a minit, szokásaihoz — a diáklányok közül többen bejártak a pap laká­sába, hói csoportosan, hol. egyen­ként. Ha ehhez a képhez kiegészítésűi ■egy kis környezettanulmányt vég­zünk a diákbotpány főhőseinek háza- táján, a következő derűi ki: Kovács Ferenc, a jobboldali magatartásáról közismert kulákvédő Barankovicó- képviseiő leánya — természetesen — a fősiziereplők egyike. ■ A Durai-nővérek, internált pana­mista gyermekei a plakát íetépők, a malomtuiajidonos leánya, 'Sípos Klára és Így tovább. Ha végignézünk ezen a vonalon, itt is ugyanaz a kép, mint más te­rületeken, ahol. demokráciánk ilyen vagy olyan ellenségei a klerikális reakc ióvah közös frontot alkotva in­tézik támadásaikat a. dolgozó nép ellen. A szántás-vetés területén jelent­kező kuíákszabotázsok; a háborús és egyéb rémhirterjesztés, a klerikális reakció Mindszenty által irányított demokrácia-ellenes támadásai mina egy-egy szorosan összetartozó Lánc­szeme a hazai és nemzetközi reakció tevékenységének. ÍDaUgozé népünk három és féT év alatt csodálatos eredményeket ért el újjáépítésben és termelésben egyaránt. Ám, ahogyan nő az elért ered­mények nyomán dolgozó népünk jövőbe vetett hite és bizalma népi demokráciánk iránt, ugyanúgy nö­vekedik népünk ellenségeinek .dühe és gyűlölete is. S azok, akik annak idején nem­csak szépen összefértek á Hitíer- fas izmussal, de annak csatlósai ia lettek, ma uton-utfóíen megkísérlik felforgatni az ország Fékéjőt Őá s zembeíor d itan i demokr ác í ánkkal az egyszerű embereket. Akik a fasiszta hordák első kato­nai sikerei idején hozsannát zeng­tek, akik némán szemlélték vagy hangosan helyeselték a fasizmus borzalmait, azok most vészharangot kongatnak és arról üvöltöznek itt, hogy veszélyben a hit és áz erkölcs. hiáveszik közvetítőkön keresztül a gyanútlan diáklányt, hogy írja feí a táblára: »Ma nem Jeliek Krisz­tussá! magyarnak lenni,.« Amikor fiiggeiteniségünket és magyarságunkat porbatiporták: Hitler banditái, amikor a magyar levente: íjakat utóvédként vetették oda Berlinért, ‘ amikor iskoláinkat a faji és nemzetiségi gyűlölet szel­leme hatotta át, a meghamisított és ellopott történelmi igazságok meg- gya'Lázták magyar' köznevelésünket s_ a fasiszta demagógiával megbu- titott és félrevezetett tömegeik mel­lén a kereszt meghorgasodőtt végei­vel a halált és pusztítást jelképezte, a haladással és az emberi szabadság­gal való nyüt szembefordulást, ak­ikor ugyebár Tehetett Krisztussal, ma­gyarnak Tenni? A Mindszenty reakció erkölcste­lenséggel vádoljia és rágalmazza do­rn okrác iánkat. % Templomi szószékeken és vallásos jellegű ünnepélyeken egyre sűrűbben hiáilatszik a 'szemforgatással nem leplezhető gyűlölet hangja. Akiknek a lelkek megbéké-ésén keltene hiva­tásuk szerint fáradózniok, azok egy­re inkább^ a telkek háborifásán és mérgezésén inunk álkod nak. AHamositott isko iáihkbian a köte­lező vallásoktatás órái politikai agi­táció óráivá tesznek és a 'demokrácia ellenes gy ülőiét jelképes beszédek mögül, vagy mint Gfőcze hitoktató példája mutatja, nyíltan törekszik teremhetni a tanulóifjúság lelkében Rzt, amit' a demokr a tíz áfádé nevébe lassan felépít. A feliete reakció nem válogatós sem eszközeiben, sem módszereiben. Fiaiaä, használ föl céljaira, ő maga sptéten lapul a háttérben, s mint valami bábjáték figuráit mozgatja őket. Itt a diáklányokat anemzetgyátá­zás színvonalára süllyeszti: lietépeti velük azt a márciusi plakátot, mely legdicsőbb nemzeti hagyományaink hirdetője, másutt szovjet emlékmű­vek robbantására és gyilkosságok­ra baj fajt, s a gyilkosjplöltnek már előre biztosítja a teljés papi bűn- bocsánatot. Amint az éger szegi példa mutat­ja, akadnak lelkiismeretlen szülők is, akik cinkosságot vállalnak tulaj­don gyermekeik tönkretételére, ócs- | ka prédaként dobva őket a reakció | moloch szájába. I Persze a botrány főszereplők tet­tei, valamint szüleik politikai beál­lítottsága és szociális viszonyai leg- | többjénél szorosan összefüggnek. | Az intézetből az leséttel kapcso­lj lalban több diáklányt eltávolítanak, \ ezeket az ország egyetlen iskolája • ] többé nem veszi föl. í>1«gim®ndh3)t^k ©Sör® l hogy a cinkosok nyugatos csodavá- I rása és politikai fordulatról szolt | álmodozása egy bizonyos ideig tart- | hatja a lelket megrögzött reakció^ sokban, de nem fogja kárpótolni so­ha ezeket a diáklányokat elrontott jéLetüképí, s a múló évek majd nem a demokrácia, hanem tönkretevőik megvetésére tanítják őket. J Ugyancsak eltávolítottak a peda­gógus 1 pályáról két olyan tanerőt is, akik a rájuk bizott ifjúság demo­kratikus nevelése helyett annak megrontásához nyújtottak segédke­zet. , De ezzel még nem mondtunk meg mindent! Kell, hogy az igazságot arcábavágjuk azoknak, akik azt su­galmazták itt ifjunak-örégnek, h'ogy ebben az országban ma veszélyben van az erkölcs, mert itt az istente- lenség az ur. Emlékezzen, aki tud és akar az 1938-as esztendőre, amikor ugyan­ebben az intézetben a szégyenedül menekülő diákleány öngyilkosságot követett dl, s a nagy titkolódzás da­cára az egyszerű emberek összefüg­gés után kutattak az igazgatói szo­ba és a tragédia között... A papigazgató gyors áthelyezése megerősítette a közvéleményt. Sokat beszéltek erről akkor Zala­egerszegen! Avagy talán mégegy pél­dát? 1941-ben több diáklányt ki­kellett csapni, az intézetből — per­sze nem azért, mert tatán a Hitler­rel p aktázó Horthy-f as izmus ellen szerkesztettek föliratokat, szó sinci róla! Éjszakákat katonatisztek la­kásain mulatoztak át a szende zár­dái növendékek. Akkor lett volna helyénvaló egyet- mást a táblára Íratni az erkölccsel kapcsolatban, nem pedig' ma. Hogy mi ezeket a szégyenteljes dolgokat — bár nem szívesen — nyilvánosság elé tártuk, szolgáljon figyelmeztetésül a szemforgatás nagymestereinek a jövőre nézve! De a mull héten lejátszódott szomorú és botrányos esemény szolgáljon egyszer és min- mindenkorra tanulságul szülőnek és diáknak egyaránt; és ugyancsak szolgáljon intelmül azoknak a peda­gógusoknak, akik esetleg még ezek- után is azt hiszik, hogy lehet ge­rinctelenül tessék-lássék módon ki­szolgálni a demokráciát, de ugyan­akkor szivvel-lélekkei odaadni ma­gukat a reakciónak, a rájuk bizott ifjuság tönkretételére. Népi demokráciánk előtt drága kincs az ifjúság, hogy ez igy van, bizonyítja az is, hogy még halálos ellenségeinek gyermekei előtt is megnyitja iskoláit és az érvényesü­lés útjába nem téve külömbséget gyermek és gyermek között. De mindennek van határa l Amire soha még nem volt példa ebben az országban: munkások és parasztok gyermekei népesítik be nemcsak közép-, de főiskoláinkat is, egészen a legmagasabb rendőr- és katonai akadémiákig. A dolgozó nép kezébe vette saját országának vezetését és az iskolák államosításával kezébe vette végre saját gyermekeinek nevelését is. Az iskola a népé, a mienk, nem ismerünk tréfát ifjúságunk- neve­lése körül! Nem tűrj ük, hogy Mindszenty sö­tét szelleme kisérthessen még de- m'okratikus iskoláinkban! Nem érjük be többé tiltakozások­kal, tovább megyünk, demokráciánk ellenségeit .kiverjük iskoláinkból is. M IS. EK- Zalaegerszeg p®h ár mestere ■ felhívja a város lakosságát, hogy '7-én, vasárnap, a Szovjetunió győ­zedelmes forradalmának 31. évfor­dulóján,-házaikat lobogózzák feli Szakszervezeti hir A Magyar Mérnökök és Techniku­sok Szabad Szakszervezetének helyi csoportja egységesen vesz részt a folyó 'hó 7-én, vasárnap az orosz forradalom emlékére rendezett ün­nepségen. Gyülekezés délelőtt fél 10 órakor Csengery-ut 6. sz. alatt. Fel­kérjük minden tagunkat a pontos megjelenésre. Vezetőség. — Vasárnap KíO$Z ée O.KJSZ ankét Za/acgerazeren Vasárnap, november 7-én délelőtt 9 órakor az Ipartestüiiet termében a zalaegerszegi KIOSZ és OKISZ közös ankétet rendez. Ezzel1 kapcso­latban felhívja a vezetőség a város iparos és kiskereskedő társadalmát', hogy minél nagyobb számban jelen­jen meg az ankéten. —- Fai hívás Felhívjuk a Magyar Szabadság­harcos Szövetség tagjait, hogy folyó hó 7-én délelőtt féi ,10 órakor aisz ok- szer vezet; székház előtt, Csengery-ut 6. szám gyülekezzenek. Vezetőség.- Játék ea mesedélután A Magánaíkaímazottak Szabad Szakszervezetének nagykanizsai cso­portja folyó hó 9-én, kedden délután 4 órai kezdettel játék- és mesedéi- utíánt rendez a kartársak gyermekei részére. A vezetőség. Helyreigazítás Az Uj Zala 1947. .évi 29. számá­ban »A Megyei Földhivatal újabb ballépése« címen közölt cikke tevés értesülésen alapúit, Puskás Levente, az akkori ügyvezető, 4676/1947. ßz. juttatási ügyben hozott határozatá­ban Végh József csak a magtár éa istálló lebontására, nem pedig a te­rületek birtoklására kapott felhatal­mazást. Nagykanizsai K!S®SZ-hirek Egyesületünk kivonulással vesz részt az októberi forradalom vasár­napi ünnepén. Felkérjük tagjainkat;, hogy teljes létszámmal jelenjenek Trueg fél 9 órai gyülekezésen helyi­ségünkben, ahonnan a felvonulás helyére megyünk és megkoszorúzzuk’ a hősök emlékét. * Választmányi ülésünket, tekintet­tel az adóközösségi sürgős munkák elvégzésére, egy héttel elliaiasztj-uk. Szabad lépat minden párttag kezébe/ Érjíefceislef faagy- és. KísluanissáM a !§ígffiiisi wersiif meiiiifására Vasárnap délelőtt ti órakor széleskörű értekezlet lesz a nagy- kanizsai városháza tanácstermében, Nagy József elvtárs polgár- mester elnöklésével. Az értekezlete® — amelyen megjelennek a pártok képviselői, a Népi bizottság, az UFGSZ és a FÉKOSZ meg­bízottak valamint a termelési és versenybizottságok — a termelési verseny mielőbbi megindításáról tárgyalnak. Hasonlé értekezlet lesz délután fél 4-kor a kiskanizsai Olvasókörben is. A kanizsai uj- gazdákat, de a régi gazdákat is kérik., teljes számban jeienjonek meg az értekezleten.

Next

/
Thumbnails
Contents