Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-07 / 257. szám
iSASL n»v«mber 7. ZABA. MIÉRT LETT ELUZEM A KANIZSAI TÉGLAGYÁR Élüzemnek Lenni nem lás büszkeség. Szépen fest a gyár kapuján az éliizem jelvény és önérzetesebben néz az emberek szeme közé az élüzemi munkás. Igv van ez most a kanizsai téglagyárban is. De élüzemnek Lenni — ezt ne felejtsük el — nem is lás munka. Erről beszél most Lehrer Sándor elvtárs, a téglagyár vállalatvezetője, alá láthatóan igen boldog. Amíg egy téglagyár eljut odáig... — Köhögő gépiek, kőkorszakbeü szerszámok, adósság — ez volt a Steril-téglagyár az államosítás előtt. És persze államosításkor sem változott meg egy csapásra a helyzet. A régi tulajdonosoknak nem volt szivük beruházni, korszerüsiLeni. Ameddig lehetett, sajtolták a gyár és a munkások zsirját. S amikor égy-egy gép kicserélése elkerülhetetlenné vált, akkor úgy tettek, hogy a Honvéd-utcai üzemből átvitték a Csengiery-utqába. De öékp a volt tulajok poraira. Az államosítás megnyitotta a Stern-téglagyár előtt a boldogulás útját. Három millió hráremszázhuszezer téglát és cserepei gyáriunk A gyár 1917-ben téglából egymillió h.étszázharniínoezer, cserépből pedig egymillió ölszázkilencvenezer darabot gyártott. Az államosítás óta üovemberig téglából kétmillió 380 ezerre, cserépből egymillió 930 ezerre szökkent a termelés. Hogyan? A szerszámokat, gépeket modernizálták, a munkaversennyel javították a munkaszellemet, növelték a munka termelékenységét. Kimásztunk a 18 százalék selejtből A mutatós mennyiségi eredmények mellett talán még fontosabb a termelés minőségi javítása. A téglagyár azelőtt igen rossz árut gyártott és a árunak 12—18 százaléka selejtes volt. Ma már mindössze 2.7 százalék a selejt, s a kanizsai téglagyár cserepe a Legkeresettebb Dunántúlon. j Jövőre 8 milliót akarunk termelni A téglagyár nem akar pihenni habárain, miután az élüzem-jelvényt megszerezte. Élüzem is Szeretnénk maradni —- mondja a vállalatvezető. Lehet, hogy sikerül is nekik, mert nem bízták el magukat, hanem önkritikát tartottak az üzem dolgozói és végül azt mondták: Nem dolgoztunk rosszul — ez igaz — de akad itt még javítani való elég. Ki kell fejleszteni jobban a munka- verseny .szellemét, fel kell állítani a munkásbrigádokat, és fejleszteni kell az üzemet is. 230 ezer forintot kértek a Tervhivataltól s ha ezt megkapják, akkor üzembe állítják a Honvéd-utcai téglagyárat, a Cscn- gery utcaiba pedig modernebb gépeket hozatnak. A jövő évben a termelést cserépben és téglában 8 millióra akarják emelni. Fényes inisipséigil eníéksznek aeg Haiykaiizsa vires dolgozii Mm Októbsrt Forrsdaiea 31. étlirduSojárál a Nagykanizsa dolgozó népe méltó keretek’között ünnepli ifceg a Nagy Októberi Forradalmat, asaely kitárta kapuit egy uj, .eddig nem ismart, nem* létezett világnak: a szocializmus vi lágának. A kagy Októberi Forradalom J •olyat müveit, amire még nera volt példa az emberiség történelmébe»: A világ egyliatodábfm összezúzta a kapitalizmust, megszüntette a termelő eszközök magántulajdoni rendszerét és ezzel megszüntette az emberitek ember által való kizsákmányolását. Hazát adott a dolgozó népnek, olyan társadalmat szervezett, amelyben ismeretlen a kizsákmányolás. A Nagy Októberi Forradalom győzelme tette lehetővé hazánk dobozó aépónek felszabadítását is az alól a járom alól. arai alatt egy évezrede dolgozva, verejtékezve, éhezve nyögött. A hatalmas szovjet nép és annak vezére, Sztálin generaüsszimus iránt érzett háláját rója le Zala megye és Nagykanizsa dolgozó népe a, holnap megtartandó ünnepségeken. A '‘Jiaguknnizsa ünnepségek műsora: Vasárnap délelőtt fél 10 érakor a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása. Kivonulnak a pártok, szakszervezetek, MNDSz, Szabadságharcosok, a rendőrség, katonaság és a szervezett ifjúság. Délelőtt 10 órakor ünnepély az iparoskor székeázának nagytermében. Az ünnepély programja: 1. A Máért zenekar. 2. Musszorgszkij egy költeményét szavalja Székely Sán dorné. 3. i nuk Anni Mussz'orgazkij dalt énekel. 4. Ü • :■ apí fejszéd: tartja Ferenc! Sz*b6 Béla az MDP helyi shm- vezaHaev tusára. 5. Népi táncok: előadja a gimnázium tánccsoportja. 6. Vasutas dalárda énekel Az ünnepséget a Magyar Szovjet Művelődési Társaság a Nemzeti Bizottságira! karöltve rendezi. Van-e háborús veszély? Tisztiéit szerkesztőség! Elolvastam lapjuk tegnapi számában »Határjárás« című cikküket, amelyben Katona Imre, általam is jól ismert ujgazda beszédét írták meg. Mivel nrálunk is állandóan háborúról beszélnek a falában, arra kérjük mi a szer kész tőséget, hogy írná meg a lapban, hogy valóban | fenyeget-e bennünket egy újabb Háború, vagy pedig ez csak az urak kitalálása, .hogy bennünket ijesztgessenek. itt Miliáídon igen hiszékeny nép lakik és bizony az őszi munkánkat kedvielen ül végezzük, mert attól "félünk, hogy amit vetettünk, azt más aratja le. A napokban is erre járt egy idegen 'személy, aki tok házban megfordult és mindenütt a háborúról fecsegett, Mi mindennap elolvassuk az újságjukat, ezért szeretnénk, ha megvilágítanák ezt a do got. Tisztelettel Kálmán József és sok más gazda Közismert a reakciónak, a volt földesúriaknak, gazdag kulákoknak, főszoígabíróknak, Csendőröknek és »egyéb úri semmit tevőknek az ■ az újabb trükkje, hogy a hiszékeny falusi népet égy újabb hábojru rémével ijesztgetik —- hogy ezzel vissza- | lessen a termelés s kárt szenvedjen gj a kisparaszt és ezzel az egész ország. I Vajon tesz-e újra háború? Ez-az l égető kérdés töobszür felvetődött I dogozó parasztságunkban — éppen jj ezért köszönjük Kálmán József gaz- dának, hogy módot adott' levelével, "] hogy válaszolhassunk: Igaz, hogy ma a háborús uszítás az '.mperiaíisíá ál lamoikban soha nem látott méretekét ölt. Igaz az is, hogy az amerikai nagytőke és az őt kiszolgáló politikusok hosszabb idő óta megkezdték ;a háborús e Lökés züííete- | két. De mégsem lehet, a inai 'feszült nemzetközi helyzetben sem, háborús veszélyről, beszórni* A fasiszták által 1914 november 4-én elhurcolt 1Ö zalaegerszegi mun- kás-vértanu deportálásának négyéves évfordulóján . a zalaegerszegi Központi Takarékpénztár előtt álló emlékműnél a város dolgozói ke- gyeletes ünnepséget rendeztek. Az ünnepélyen közületiek, pártok, szakszervezetek, más. társadalmi egyesületek tagjai vettek részt. Az ünnepélyt a himnusz elének- lése nyitotta meg. Utána Mikula Egészsége érdekében tartson ' 3 NIKOTEXpribaiapit Az első nap után tapasztalni fogja az eredményt Kezdje a NIKOTEX KGSSUTH-lsl! Ára 14 fillér Minden dohányboltban kapható Szigfrid, Zalaegerszeg polgármestere beszélt. Kegyelettel emlékezett meg a tiz vértanúról. Utána Gerencsér György országgyűlési képviselő mondóit beszédet és kijelentette, hogy nem kell szégyenkeznünk a vértanuk emlékműve előtt, hiszen a magyar népi demokrácia hatalmas munkájában válóraváitotta azt, amit ők akartak. Az.MDP pártiskola énekkarának énekszámai után Seress János MDP városi titkár, a Függetlenségi Front pártjainak képviseletében mondott beszédet, majd a jelenlévő társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékmű talpazatán. Az ünnepély az Inbernacio- nálé leléneklésével ért véget. VASÁRNAP DÉLUTÁN; A polgáriue^te* felhívása! A polgármester felhívja a város minden háztulajdonosát, intézmények és hivatalok vezetőit, hogy épületeiket a nagy orosz-forradalom emlékünnepén, vasárnap, e hó 7-én lobogózzák és díszítsék fel. Fel fi« síktól te a táritbs feiró$ᣠa fapy verre|f8^tuis4> vádolt Pető Györgyöt Pető György rátahegyi hegyőr pincéjében titkos pálinkafőzők után kutatva egy FÉG-gyártmányu puskát talállak a pénzügyőrök. . Az ügyben tegnap délelőtt ült össze a nagykanizsai törvényszék slatáriá i v tanácsának öíöstanácsa. Pető György kihallgatása során tagadta, hogy tudott a fegyverről. Mivel a statáriális bíróság nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a fegyvert valóban Pető rejtette volna el, ezért a vád és annak következményei alól felmentette. Az Ítélet jogerős. MPP Járási bál Nem véletlen, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának nagykanizsai járási szervezete éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom 31. évfordulóján rendfez járási bált. Ezt az alkalmat használják fel arra, hogy a város és a falu dolgozóit még közelebb hozzák 'egymáshoz és még szorosabbá tegyék közöltük a kapcsolatokat. A járási-bál délután 4 órakor kezdődik színes és változatos műsorral, amit Kirschner Béla elvtárs, járási titkár nyit meg rövid beszéd* del. A műsor keretében a Vasutas Dalárda énekel Ivankovits Ferenc vezénylésével, a Balassa-tánccsoport és Hass György népi táncokat mutat be. Matyiis Fászló, a Bánk-bán bordal ál énekli, Seregélyes Irma pedig magyar nótákkal szerepel. Perger József humoros táncot mutat be, Kovács István pedig József Attila verseket mond. A műsoros estre minden dolgozót szívesen lát a MDP járási szervezete. A bál — mint már említettük — pontosan 4 órakor kezdődik az Iparoskor nagytermében. Ezt nyiívánvátóyá teszik az ©rö- yiszquyok. Az erőviszonyok pedig nem valószínűsítik a haibqru lehetőségét. Vannak a világon erők, ameiyek a békét védik: ezoka Szovjetunió, - a né i demokráciák, köztük, g hatalmas, 200 milliónyi Szabad-Kina, a színes néjssk hatalmas felszabadító mozgalmai as végül, kapitalista országok dolgozó népe, élükön francia munkásosztállyal. Vannak természetesen a. beikét támadó erőik is. Ezek az amerikai és angolszász politika mögött fe vonuló nagytőke, a nemzetközi reakció erői, A háborús veszélyt azonban az teszi valós~inSíienné, hogy a békét védelmező erők sokkal, de sokkal hatalmasabbak, minta békét támadó erők. Sok érvet lehetne felhozni ennek az igazolására. Hivatkozhatnánk a bó- ketábojr számbeli fölényére vagy arra, bogy a bók© védelmezői ott vannak az imperialista táboron beiül: az. amerikai nép, az angoti dolgozók, a francia munkások és parasztok és mind a többiek... De mi most csak a legfőbb érvet akarjuk megvilágítani. Ez pedig a következő: a béke erői azért hatalmasabbak a háború erőinél, mert élükén a világ legerősebb nagyhatalma, a Föld egy hatadan épBIt erős bástya : a szocialista Szavjetunió áll. Az a Szovjetunió, amelyik legyőzte, megsemmisítette a világtörténelem legerősebb, legszervezettebb rabíéhadseregét: a hitleri Németországot és nyilvánvalóin hasonlóképpen szétzúzna bármilyen más támadó hadsereget. Ma, amikor a dolgozók a békében bíznak — akármelyik ppntján is a világnak —, elsősorban a békét védő S zovj e t un ió Légy ő z he tétlenségében bíznak! Kegy eleien --pséget remdruuit Zalaegerszeg II g|grszi|i vértasi elhareslásiá^k 4. é^fsrduIípB
