Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-30 / 276. szám

1948. november 30. ZALA. 3 Ml AZ. IGAZI BRIGÁD? VÁLASZ TÖBB LEVELRE Elvtársaink az üzemekből, elsősorban a MAORT-tól és a téglagyártól, de a badacsonytomaji baztetbányától is több levéllel fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kifejezett kérelem mél, hogy világosítsuk met; előttük a brigád mozgalom lényegét és azokat a szempontokat, amelyeknek figyelembevételével egy-egy brigádot megalapíthatnak. A MAORT egyik brigádvezető elvtársa megírta, hogy a mozgalommal máris komoly eredményeket értek el, pedig a brigádok összeállításának még csak a kezdetén tartanak. Megemlíti, hogy a MAORT pusztaszentlászlói üzeménél eddig 180.000 forint értékű bélcsőt takarítottak meg, mig Lovásziban napi 15 tonnával emelték a termelést, úgy, hogy 23 000 köbméter gázt tudtuk megtakarítani. Ezeket a kezdeti szép eredményeket a helyesen összeállított brigádokkal érték el. Mi a bripádmozggloswnak célja? Elsősorban az, hogy az egyéni teíkjes ítmény ok helyett a közösség tdíjesitményét emeljük ki a terme­lésben. A zaiiamegyei. üzemekben azt tapasztal!]nk, hogy a brigád-mozgal- mat nem. karolják feil ©éggé, vagy -aho/1 mintkabr igádokat. ailakitájiak, elkövetik azt a hibát, hogy csalcis a fiegki valóbb munkaerőiket sorozzák be <Cs a brigádok tagjai kizárólag a leg­jobb létesítményt elért munkaerők­ből adódnak. Á poütikaüag és az egyéni teljesítmény terén gyengébb munkásokat fédreáhitjálc, nem egy­szer :az üzemi Íróasztalok me .vett. Tudni kell, hogy egy-egy bri­gádban dolgozó munkások a legjobb telj\ehtménj,<t adják s 'így nem jön szám dúsba, tehet­ségesebb-e az egyk, vagy gyen­gébb tehetségű, viert végered­ményben a brigád teljes.tnimiye lesz elbírálva, az a munka, amit a brigád vég zed és nem amit az egyes munkások végezlek. Nem azt döntik eS, hogy ki a'kiváló munkás, hanem melyik a kiváló brigád. A brigádban minden mun- kaerőnpk a legjobb tudása szerint kéül dogozjw és az erősebbeknek kötet esség© a gyengébbeket támo­gatni, tanáccsal és utbaigazitásokkal ■Ídi'í'átni. Nem mindenütt vannak esupa kiváltó munkások, vannak ke­vesebb értékű munkaerők és ezeket nagy hiba vokna féfreánitani, mert a közösség ereje növeli a brigád ér­tékét. Az üzem bizottságok sok esetben szektánsok a brigád össze- váiiogatásánát, féneáéiütják a gyen­gébb tehetségűi versenyzőket, botlott ezeket is be koí venni a versenybe. A zalamegyéi üzemek abban is hibásak, hogy nem adnak 'poli­tikai felvilágosítást a munká­soknak a brigád-mozgalomról, )igy azok nincsenek tisztában a br/gád-mozga om lényegével. Egyszerűen csak el andi Ifjak a bri­gádokat, mint például a nagykani­zsai téglagyárban, alioÁmár 9 mun­kásbrigádot szerveztek. KétságteCén, hogy a kívánt eredményt elérték, mert hiszen a sejtet- .lecsökkentet­ték és a normát 80/0-kaL önként megszigorították, de a mozgalom, po­litikai jelentőségévé., mint vasárnapi számunkban megírtuk, nincsenek: tisztában. Más zaíai üzemekben a brigád-mozgalom csak éppen hogy mozog, vagy egyáltalában nincs is. A legtöbb helyen a fiatalokat soroz­zák be, mivel! azok tudják munka­erejüket a :©gjoboán kifejteni. A széles dolgozó tömegeket nem vüá- gositj'ák fel' és nem szervezik be a munkásbrigádokba. Itt 'is érvényesül az az elmélet, hogy jó eredményt csak meg­fejtő fe'világosító munkával te­het elérriij, a munka menet he­lyes megismerésével, a jó mun­kamódszerek egymásnak való át­adásával. A badacsonytomaji bazaiitbányá- ban példán! a, brigádok szóreme eüég jó. Önként tűzték ki, hogy a normát 10o/o-kaí szűk i, Mi fogjak, amit eí Ás éritek, azonban itt is az a hiba, hogy a brigádokba a illegjol)ban dol­gozó munkásokat osztották be és a politikai felvhágositást itt is el­hagyták. Holott a brigád értelme magá­ban foglalja azt a célt, hogy gyengébb' munkaerőkkel is mi­mét >nagyobb teljesítményt lehes­sen elérrii. A munkásbrigádok azért szükségesek, mert az él­munkások eddig egyedül voltak, és egyedi teljesítménnyel végez­tek csúcseredményt. Egyéni tel­jesítménnyel azonban a norma szüli lést nem lehe eVc elvégezni. Ezt csak akkor 'lobéit véghezvinni, ha az üzemben 8—10-©n -összeáliíí- miák és kitűzik, hogy a normát 8—10 százaliákka/í szigorítani fogják. E na­gyobb teiljesiitniények elérésében a fősuülyt a brigád közös munkájára hiefyeziik. A reakció azzzaí támadta a bri- gád-mozgalhiat, hogy ilyenformán a kiválóbb munkaerőnek a fizetése a hét végén kevesebb tesz, mert hiszen közösen dolgoztak és a fizetés ki­adásánál végeredményben nem szá­mit, bogy az egyik háromszoros munka©főve.I! dolgozik, inig a má­sik ekazsáija az időt. Ez természetesen ostoba hazug­ság, mert ahol megszervezték a jó brigádokat, a hét végén a tdsak fogja bizonyítani, hogy a több es jobban végzett munka lényegesen több keresetet je­lentett. Az üzemekben a brigád-mozgalomra a faliújságon is feit keltene bírni a figyefeet. Közctni korén© egy-egy' brigád munkateiCjesihuény eit és fel­tét fenül méltatni ke.1'/ az elért ered­ményeket. Pártszervezete ink nak fel- tétl’bnü'l' bee ke./ kapcsolódni a ter­metes irányításába és oda kein hatni, hogy a brigád-mozgalom, munkáját és megszervezését megjavítsak és az eddig elkövetett hibákat a legsürgő­sebben jó fei'riiiágositó munkával ki- küszöböíjiék. Betörés Magy&atni:i:sási Kirabolták Demeter László gyógyszerész lakását Szombaton délután 5 és haL óra között ismeretlen tettes behatolt Demeter László nagykanizsai gyógyszerész Fő ut 22 szám alatti laká­sába, feltörte a szekrényeket, s azokból ékszereket, ruhaneműket vitt magával, mintegy 12.000 forint értékben. A vizsgálat megállapítása szerint a lakás ajtaján semmiféle kül- sérelmi nyom nem látszik. A ház egyik lakójának Holczer Lászlóné- nak állilása szerint úgy 6 óra körül egy feketeruliás, jólöltözött férfi hagyta el Demeter László lakását, aki minden valószínűség szerint a tettessel azonos. A nagykanizsai rendőrség megindította a nyomozást. A vilá? proletariátusának tanítómestere Engels Frigyes 128 esztendővel ez­előtt 1820-ban született. Huszonnégy éves korában Parisban találkozott először Marxszal és ezzel a találko­zással indult el az a mély belső ba­rátság, ami az emberiség e két láng­elméjét összekapcsolta. Közösen szerkesztették a »Kommunisták szö­vetsége« programját és a tudomá­nyos szocializmus alapját, a Kom­munista kiáltványt. Engels, Marx­szal együtt az elméletet összekap- csolla (_a gyakorlattal, 1848-ban ak­tív résztvevői vollak a német forra­dalomnak és az 1849. évi fegyveres népi felkelésnek is. Mikor a felke­lési leverték, Engels Angliába emig­rált. A marxista Irodalom hatalmás alkotásai fűződnek nevéhez: az »An­ti — Dühring«, »A természet dia­lektikája«, »A család, a magántulaj­don és az állam keletkezése«, »Lud­vig Feuerbach« slb. Marx és En­gels elmélete, melyet Lenin és Sztálin fejlesztettek tovább, a Szov­jetunió diadalmas proletár!átusának elmélete, a világ kommunista párt­jainak elmélete és a szocializmus megvalósításának eszköze. — Vérhűtő időjárás ^Mérsékelt keleti, délkeleti szóiü, változó felhőzet, helyienként köd, néhány helyen, inkább a déli me­gyékben havazás, havaseső. A hő­mérséklet nyugaton kissé csökken, keleten*alig változik. — Házasság Hortobágyi István és Mikulia György i Ilona folyó hó 28-án házas­ságot kötöttek. (Minden külön érte­sítés helyett.) ■< Ms iparú®! sseruesűkectés n&jm s&Unieíi meg a MagánaltealmaxoiiaU SsaU&szervexetét *. \ de közelebb hozza egymáshoz a fizikai munkásságot és az értelmiséget A MagániaXkaJlínazottak Szakszer­vezetének tagjai bízonyosfoku ta- nácstallfansággaL fogadták a szak­szervereti kongresszusnak az ipari sze. vjzkeiésre .valló áttérésre vonat­kozó határozatát. — Nem tudjuk, ml 'lesz velünk?-— hajlottak 'itt is, ott is. — Meg­szűnik íéíjiesen a szakszerrezet, vagy csak a tagság létszáma csök­ken ? Erről a kérdésről.1 beszédünk Er- czes Káról'fyat, a Magána kaíí&ra- zoitak Szakszer vezet© kanizsai cso­portjának titkárává!. — Szó sincs arról, hogy meg­szűnjék a szakszervezet — jelen­tette ki. Erczes titkár. — Hiszen sok olyan tagunk van, akik az ipari szervezkedésnél!; egyetlen más szak- szervezetbe sem kerüréetnónek be. — KadAzsai viszonylatban mé­gis mit jelent az iyari szervez­kedés a magánalkalmazottakra nézte T —• kérdeztük. — Csupiáai az, hogy tagságunk körülbelül a felére csökken. Jelen­leg ugyanis mintegy 700 tagot sziámbái a szakszervezetünnk. Eb­be! 250—300 MAÖRT-os. Mivel pe­dig ezek a bányászszakszervezethez kerülnek át, már ezzel! is alaposan megfogyatkoztunk. Nem is beszél­ve azokról, akik más, példám vegy­ipari, vasas, textiles stb. szakszer­vezetekhez kerülnek. — Általában hogyan fogadták a szakszervezeti kongresszus ha­tározatát a karüzsai magánaílkal- mazottak 1 — Eleinte halitettam olyan véle­ményeket, hogy a szakszervezet szempontjából! 'tatán hátrányos „ ;esz az ipari szervezkedés. Az elhangzott Csang-Kai-Sek kezeli leinsnisáre számítanak Csang-Kai-Sck főhadiszállása el­hagyta Nankin,got. A felszabadító néphadsereg szombaton éjjel elfog­lalta Lingpit, a Nanking felé vezető ut egyik kulcsvárosát, előretolt egy­ségei picéig 80 kilométerre közeli tet­ték meg Nankingot és a főváros élelmezési vonalait 3 irányban el­vágták. Amerikai megfigyelők sze­rint a város élelmezési hálózata ez­zel teljesen felborult. Peking és Tiencsin felszabadítása küszöbön áll. A felszabadító néphadsereg hal­latlan mennyiségű hadiany agot zsák­mányolt Mandzsúriában és Észak kinában. Csang-t’vai-Sek a kínai néppel folytatott hadjáratot elveszí­tette. Környezetében növekvő pá­nikhangulat észlelhető. Csang-Kai­Sek elrendelte a főhadiszállás sajtó- osztályán, hogy ezentúl közöljenek pontos hadijelentéseket. Ugyanis a szuesaui ütközetről a Kuomintang főhadiszállás a leglehetetlenebb ha­zugságokat adta ki. Az egyik pa­rancsnok az ütközetből 150 halottat jelent, holott a halottak száma meg­haladj a a 10.000-et. A parancsnok a két szám közöl l i különbségből elő­állón zsoldot és élelmezési pénzt is felvette. Csang-Kai-Sek dr. Szunfo elnöklete alatt megalakult uj kor­mányát végrehajtó hatalommal ru­házta fel és Csang-Kai-Sek előzetes jóváhagyása nélkül is jog érvényes határozatokat hozhatnak, amiből Csang- Kai-Sek közeli lemondására következtetnek. hivatalos nyilatkozatok azonban meg­nyugtatlak minden aggáiyoskodót és ma már minden tagunk tisztában van azzá!, hogy az ipari szervezke­dés nem ellenünk irányul, hanem éppen ellenkezőleg javunkat ezol- gáija. — Á fizikai és szellemi dolgo­zók Viszonyára nézve mit jeleni az. uj szakszervezeti rendszert — Határozottan a szellemiek elő­nyére szolgái1. Az ipari munkásság forradalmibb ugyanis. És ha meet az értelmiség közös szakszervezetben fesz a fizikaiakkal1, ez azt jeienti, hogy ebből! a forradaiímiságbó! sokat vesz át tőíük és sokat tanul. ( — Dó a termelésre nézve sem kö­zömbös az iparági szervezkedés, litert az értelmiség most még foko­zottabb mértékben haladhat együtt a munkássággal a munkában. * De ínemcsak a munkában, hanem a ta­nulásban ie, ami ugyancsak elenged­hetetlenül szükséges ahhoz, hogy a termetesben jobb eredményt "él­jünk el. — A szakszervezet életébert idéz-e elő változásokat az uj rend­szert — tettük fel utolsó kérdé­sünket. < — Mivel tagságunk létszáma fe­lére csökken, természetszerűleg uj1 emberek kerülnek be a vezetőségbe és uj embereket küldünk szakszer­vezeti iskolára is — fejezte be nyi­latkozatát Erczes Károly titkár. A Magánaíkaímiazottak Szakszer­vezetének kanizsai tagjai tudják, hogy a szocializmus építéséért fe­lelős a munkásosztály nagy tömeg- szervzeete, a szakszervezeti mozga­lom s ezért most már bizakodássá.! fogadják ak átszervezést.

Next

/
Thumbnails
Contents