Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-17 / 240. szám

iy4ö. OKiüUür x í . Az UFOSz és FÉKOSz egyesülésének jelentőségéről nyilatkoznak a vármegye demokratikus pártjainak vezetői Az uj egységes paraszti tömegszervezet valóban a parasztegységet képviseli majd Az UFOSZ és a FÉKOSZ egye­süléséből o yan erős, egységes pa­rasztit érdekvédelmi szer vezetet Éeh terem.tenünk, amely falun megoldja ia reá váró nagy feladja tokát. Gátat kell, hogy vessen ia kulák kizsákmá­nyolásnak és a még nagy mértékben kapitalista jiehiegü mezőgaz claságun- kiat :a szocialista fejlődés útjára terelje. A két szervezet egyesítésé­nek előkészítő munkálatai most van- r lak folyamatban megyénkben. Megkértük ia vármegye főispánját, Úja rat i Józsefet, a Független Kis­gazdapárt megyei főtitkárát, Lend- vai Józsefet, valamint Eszter Ká­rolyt, ia Nemzeti Paraszt Párt h. megyei titkárát, hogy a dolgozó pa- íasztságTmk életében döntő jelentő­ségű egyesüléssel kapcsolatban mond jáik er véleményüket. Barati József főispán : Minden figyelműnkkel q falu felé I — Népi demokráciánk fejlődé­sének most következő szakaszában minden figyelmünket és erőnket a falura ken fordítanunk, hogy a falusi kizsákmányolást megszüntes­sük — jelentette ki a főispán. -— Ennek a munkának a harci szer­vezete lesz faimi az UFOSZ és FÉKOSZ egyesülésével hamarosan megalakítandó nagy paraszti tö­megszervezet, amely valóban a pá­rás ztiegy séget képviseli majd. A sze­gény- és középparasztok szoros szö­vetsége lesz a falusi kapitalizmus és az ott meghúzódó mindenféle reakció ellen. Meggyőződésem, hogy demokráciánk egyik legerősebb osz­lopa lesz az uj tömegszervezet, amely szoros együttműködésiben az ipari munkássággal nagy lépéssel fogja előrevinni demokráciánk épí­tését. Lendvai FKGP megyei főtitkár: Uj és régi gazda között na lágyért különbség I — ürömmel szereztünk'tudomást a nagyjelentőségű eseményről, hogy megindultak az előkészítő tárgya­lások az UFOSZ és FÉKOSZ egye­éppen azért oszlatta fel az úgyneve­zett Parasztszövetségiét, mert az nem a dolgozó parasztság egyetemes ér­dekét szolgálta. — Véleményem szerint majd ez az egyesülés teremti meg az igazi és egységes paraszt érdekképviseleti szervet. Pártunk megyei vonatko­zásban a legteljesebb érőivé* veszi ki részét ebbői az egyesülést elő­készítő munkából. Fontosnak tart­juk, 'hogy a régi- és uj gazda közötti megkülönböztetés megszűnjön. Egy­beforrva dolgozzon minden becsüle­tes magyar paraszt a népi demokrá­cia megerősödésén és haladjunk vállvetve a végső cég a parasztság éltetsz in vonalának legmagasabb foku megteremtése felé. Lapunk tegnapi számában hirt adtunk arról, hogy vasárnap járási mezőgazdasági versenyér te kéziét lesz Nagykanizsán. Cikkünkben té­ves információ alapján azt irtuk, hogy az értekezlet a Magyar Dolgo­zók Pártja nagykanizsai székházá­nak dísztermében lesz. A verseny ­A szakszervezetek Kanizsán is a munkásság és ia haladó eszmék fellegvárai voltaik. _ Vagy ha nem is fellegvárak, de kicsiny és e.szánt erődök. írásos feljegyzések al ig­áiig maradtak róluk. Öreg munká­sok, kérges kezű dolgozók vissza­emlékezései beszélnek a hősi multiéi. SZTRÁJKOLNÁK a szabók pontos évszámot a szakszervezeti mozgalom ma még élő • veteránjai a szakszer vezet megalakulásáról, nem számolás órája. A volt MSZK le­tűnt zalai vezérei magukra és igen sok zalaegerszegi spekulánsra súlyo­san terhelő vallomást tettek. Ük maguk fölhajtóikkal és cinkosaikkal! kenyérszük időiben vagonszámra vonták el az ország dolgozóinak szá­jától a mindennapi kenyeret, hogy saját maguk zsirosodjamak és gaz­dagodjanak. A budapesti gazdasági rendőrség nyomozó csoport ja beismerő vallo­másuk megtétele után mindkét gaz­dasági’bűnözőt több társával együtt Az Országos Tervhivatal hozzá­járult, hogy a belügyminisztérium államsegély- és államkölcsön for­májában a vidéki városok számára közel 2 millió, a vármegyék részére pedig közel 4 és félmillió forintot utaljon ki. Az elkészült terveket ,a Tervhivatal.felülvizsgálta és a szük­séges módosítások után jóváhagyta. A soronkivüli államsegélyből há­Eszier tlPP. megyei helyettes titkár: Eleven valósággá válik a munkás- parHSzt szövetség. — Ma, amikor az osztályharc mindinkább a falura tevődik át, fel­tétlenül szükséges, hogy mind az ipari munkásságnak, mind a dolgozó parasztságnak is egy sziklaszilárd, határozott érdekvédelmi szerve le­gyen. Az Ufosz és Fékosz egye­sülése ezt a célt szolgálja. Ez a szerv a jövő uj Függetlenségi Frontjában fontos szerepet visz majd. Minthogy a- jövőben nálunk is ‘élesítendő gépállomások dogozói szintén tagjaivá lesznek az uj szer­vezetnek, Tgy a munkás-paraszt szö­vetség eleven valósággá- vádik a meg­alakuló egységes tömegszer vezet ben. értekezlet ugyanis a városháza köz­gyűlési termében lesz. A mezőgaz­dasági versenyértekezleten képvisel­tetik magukat az összes községek versenybizottságai 2—2 taggal és az időszerű mezőgazdasági kérdéseket vitatják meg. tudnak mondani. — Eleinte keve­sen voltunk, die nap-nap után növe­kedett a számunk — emlékeznek vissza az alakulás éveire. Egymás után tömörültek szakszervezetbe, vagy ahogy azt akkor mondták »szakegyletekbe« a kanizsai kőmű­vesek, szabók, vasmunkások és pékek. ­Az első sztrájk 1899. márciusá­ban volt. Az aránylag »békés« szak­jára munkásai rendezték: a szabók. A tábláikon ez a felirat állt: »Ala­csony a bér, hosszú a munkaidő«. Hogy sikere volt-e, avagy sem a tüntető felvonulásnak, errőr már nem tud a kanizsai krónika. 150 ÉPITŐMUNKÁS HARCA Emlékezetes volt az épitőmunká- sok sztrájkja is, 1904. egy hideg tavaszi napján. 150 munxás tette le a szerszámot 40 napra, hogy 15 százalékos béremelést kiharcoljon a. munkáltatóktól. A HÁROM 8-AS Az első komoly tömegmegmoz­dulás Nagykanizsán 1905-ben vo.lt. A zászlókra ekkor már niem filléres követelések voltak írva, hanem a nyolcórás munkaidő. Erre a sztrájk­ra csillogó szemmel emlékeznek vissza az öreg kanizsai dolgozók. Hatalmas forradalmi tömegekről meséinek, tőkésedésről, tűzről*, szo­cializmusról és a Marsé ülésről/, rom zalamegyei község — Tófej* Tapolca és Csömödér — is kap 170 lezer forintot. Az államsegélyből ,a szociális épületieket állítják helyre, utakat építenek és uj kutakat fúr­nak a községekben. Zalasgörsz&uer: a GOSZTO^V !-s« loda Ismét, n? utazóközönség rendehf- sésére áll, ujo?>han berendezeítsesbélv al Élűéiig a HOI a „Zalaegerszegi Összetartás“ szerkesztőiét A NOT a közelmúltban tárgyalta a letűnt világ egyik fasiszta sajtó­termékének, a »7alaegerszegi ősz- szelartás« felelős szerkesztőjének bűnügyét. Csordás János népclle- nics és háborúra uszító cikkeket irt napilapjában. A NOT ezért egy esz­tendei börtönre ítélte. A Magyar Vöröskereszt a „Dolgozók az iskoláért“ mozgaOiom kenetében 150 iskola hely reál áfását vállalta. Ezt a mun­kát sokszorosan tuhteljes ifetito. Szer­vezete:. eddig országosan 279 romos iskolát építettek újjá, ihletve látták el. tanszerrel és fe-szereléssedl. A Vö­röskereszt az iskoöiaakció keretében a falusi dolgozók gyermekei szá­mára 200.000 forint értékben ruha-, cipő- és iskdlaszercsomagokat aján­dékozott és 2000 iiskoüát látott el egészségügyi felszereléssel. Kimagasló munkát végzett a Ma­gyar Vöröskereszt salgótarjáni szer­vezete. 10.000 tégla jegyet" adott ki, amelynek bevételét, 75.000 forintot 60 nógrádmegyei iskola felépítésére fordították, f igyelemre méltó a Vöröskereszt vidéki szervezte! közül a miskolci, nzdg szegedi és szen­tesi szervezet munkája. A miskolci 16, az ózdi 15 iskolát épített újjá, a szegedi szervezet 35 iskolát látott el egészségügyi felszereléssel, a szentesi pedig 500 tankönyvet osz­tott ki a falusi dolgozók gyermekei között. amit reszketve visszhangzott a ka­nizsai utca. Ebben:az évben alakult tmieg Kanizsán a Földmunkások cso­portja is. Vezetője egy bizonyos Magyar János nevezetű egyén volt. MUNKÁSEGYSÉG A következő évben a Franz-ma- Lom munkásai folytatnak többnapos sztrájkot. A rendőrség beavatkozik és erre rokonszenvtüntetéist rendez a malomipari munkásság mehett az egész kanizsai munkásság. Ez az esemény már világosan . mutatja, hogy a munkásság felismerte a szervezkedés szükségességét, s* egy- ségesn igyekszik fellépni edenségei ellen. 1919 Ez a harcias szellem jó munkás v|ezelöket termel ki éje amikor elér­kezik az 1919-es forradalom Kat­ii íz sáp is megvannak az embereik, akik a forradalom élére álljanak. Sneff József, Poíai János, Brónyai Lajos, Osvaid József nevét jegyzi fel ebből az idő bőr Kanizsán a krónika. BUKÁS UTÁN A forradalom bukása után a szak- szervezeti mozgalom csendes csalá­di as szemináriumokba, kulturegye- süietekbe, munkásdalárdákba vonul vissza. Nem vész ki a forradalmi láng és titkos összejöveteleken, be­szélgetéseknél tovább éh Marx és Lenni. Úgy magyarázzák Írásait, mint a bibliát. Ebben az időben igen sok szervezett munkást buk­tattak le a rendőrkopók, s a ma életben lévők még jói ergo ékezet ük be vésték Kesch, Füzesi és Wagner detektívek neveit. Ezek az urak ál­landó látogatói voltak a Szakszerve­zeti Székháznak. ÉLÜNK Aztán jött a háború és a szak­szervezeti mozgálmat, miként min­denütt, Kanizsán is igyekeztek sár­ba tiporni a fasiszták. Börtön, kín­zások és bitó, ezekkel próbálta porig remi rolni az államhatalom a szak- szervezet erődjeit. Nem sikerült. sütéséről. Pártunk, a Kisgazdapart Gabenafeketézöket tartóztattak le Zalaegerszegen a budapesti GR nyomozói Hatalmas, a közelhatás érdekeit súlyosan veszélyeztető gabona- és Tsztüzérkedésrői rántotta le a lep­lét Zalaegerszegen a • gazdasági rendőrség. Annáik idejién tiltakoztunk az et­ilen, hogy a rosszemlékű, paraszt- nyuzó és kapitalista beajíitottságu MSZK zalaegerszegi kirendeltségé­nek két lev itézlett diákja, ID urai Jenő és Kővári Sándor, valamint. a köréjük fonódott hasonszőrű sö­tét üzérek szinte művészi tökéllyel, vigyék a gabona- és. üsztfejíetézés mesterségét. Csütörtökön azonban ütött a iiet­lelartóztatta. Sorenklviil kap államsegélyt az Országos Tervhivataltól bárom zalai község Kanizsa sötétben Aki ma végigmegy a kanizsai ut­cákon, a háborús évek jutnak eszé­be. A város világítása rendkívül hiányos. Szót emelünk a sötétség ellen annál is inkább, mert a bal­esetek számát is növeli. Van egy javaslatunk és ez felsősorban a Drá­va völgyi felé hangoztatjuk, lehető­leg gyuj Isa fel mái' fél 6-kor a köz­világítási lámpákat. Október köze­pén ugyanis, már fél 6-kor is söté­tedni kezd. ^városházát issza járási mezogazdaságiversenyértekezlet Amikor börtön járt a „Marseillaise“-ért JEmléKeszés o Kanizsai multijára

Next

/
Thumbnails
Contents