Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-07 / 231. szám

évStframi 23 1. mám! Nagykaatesa* í$48. október 7. csütörtök Ára N fillér ^\/tío r//, Riport a becsehelyi szövetkezetről Felavatják a bagoiisánci iskolát Súlyos ítélet a balatonmáriai vasúti össze­ütközés ügyében Kigyulladt a villany íharesberényben I Szovjetunió nem vesz részt a Biztonsági Tanács rsmmEKBmBOCSsma^BesmmssmBamaBBmKst san5S»aaaa9BHnDm£BanaKaH8MHiSH —Berlin ügyében folytatott vitájában mssB^f%sssm^sa^mxtxsxxm%asaBmsmBsamssimxmsmamai'stssm& i jasi-rsuasaKse» a Visinszkij a szaivazá,s után kivonult az ülésteremből *W*9F*&*» *W 'W'WW 'W,WW Tárgyalásik a kormány és az evangélikus egy ház között Az evangélikus egyház és a kor­mány közöli nagyjelentőségű tár­gyalások indullak meg. Turóczy Zol­tán Meze lő püspök ecélból Nyíregy­házáról a fővárosba' érkezett. Rövi­desen belől tik-az egyetemes egyházi főtitkári lisztet, amely Varga espe­res elítélése következtében üresedett meg. A Biztonsági Tanács keddi ülése, amelyen a berlini kérdés vitáját folytatták, egynegyed i órakor kez­dődött. Paródi francia kiküldött rö­vid beszédéből világossá vált, hogy a nyugati hatalmak célja, a kérdés illetékességében a szavazást minél inkább halogassák és a Biztonsági Tanácsot háborús propaganda cél­jaira használják fel. Utána isméit Visinszkij szovjet külügyminiszterhelyettes beszélt, aki megáilapitotta, hogy az ameri­kai kiküldött lehetetlen vádakkal il­lette a Szovjetuniót. A tények azt mutatják, hogy Berlinben sem blo­kád, sem éhínség, de még olyasva­lami sincsen, ami csak hasonlítana ezekhez. A Szovjetuniót rágalmazó hazug hírveréshez folyamodnak te- . hát és azt liiresztelik, hogy a Szov­jetunió nem hajlandó a békés meg­egyezés módszereit elfogadni a ber­lini kérdés megoldásában. 24 év óta nem volt ilyen nagyarányú sztrájk Franciaországban IT francia vasutasok Is csatlakoztak a bányász-sztrájkhoz Ezzel szemben n«m Sehet letagadni, hogy a szovjet kormány volt az, amely négyes külügyminiszteri tárgyalásokat javasolt a berlini kérd«* megoldására, hiszen minden slyan kérdés, amely a háború fels- ámoláe^ra vonatxezik, a külügyminiszteri tanács elé tartozik. Az ő feladata a béke és ölzíonság fenntartása. Ezért javasolja a Szovjetunió hegy a berlini kérdést vigyék a Külügyminiszteri Taasács elé. Egy osarnó más olyan kérdés vsn a Biztonsági Tanács najslrsndjen, amely valóban a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozik. ilyen az indonézai, paíeiztin*! és a göröfj kérdés. Ezekksl a kérdésekkel foglalkozzak a Siztoasagi Tanács, ne p*sig azzal, amely sz alspekmány szerint nem az S hatáskörébe tartozik. Azt állítják, hegy Serlln eosk színhely® e válságnak, naaga a bérli«! kérdés és a német kérdés a nagyhatalmak ügye «inas köze Néw#í*rtzághoz. Hát az a kérdés a sztstcszfárákfea létazik, a felkőkben van, h»gy% nincs köz* Námetarazág- h»z ? — kérdezte Visinszkij. - A nyugatnémeto-rszági pánzrviorrwnak, srw»ly*«k célja az voif, hogy aláaknázza a szovjet övezet gazdasági -életét, niaca köz« Né metarszághoz ? Világ®3, hogy ezzel a pénzrefarwunal sz imgar íalisfa hatalmak fal akarták robbantani a szovjet övozet egész gazdasági életét, ki akarták ü««l s Szovjetuniót megszállási övezetéből Ami a moszkvai m*f b»ss.élés®k*t Illeti, a nyugati hatalmak megbízottai íöbblzben tájékoztató je!l®g*ekn»k mendták ezeket a tárgyaiás»ka: és utsltak feleíősfcbfe szemályekk*! folytatandó tárgyalások iahető- ségér®. Most Ktégis kiséristak törtemnek arra, hogy kikerülje!» a Külügyminiszteri Tanácsot. Politik”! Játék az, amelynek semmi köze nlncaen a kérdés m©^®!dásá- hoz. A Szovjetunió vélemény®, ho$y a berlini kérdést a Kiiagyminiezíarak Tanácsa előtt vitassák mag és lehal másutt, azért kartwányom nevében visszautasltom, nogy ezt a kérdést a Biztonsági Tanács tárgyalj*. részt a kérdés tárgyalásán, mert az UNO alapokmányának 170 pontjá­nak megszegését jelenti az ügy le­tárgyal ása. Maniulszky ukrán kikül­dött kijelentette, hogy csatlakozik Visinszkij álláspontjához. / Párizsban a keddien kezdődött sztrájkhoz csatlakoztak a vízmüvek, a köztisztasági szolgálat a-ka.má­zolták Az általános bányászsztrájk (második niapja teljes- nyugalomban •lefit ed. Keddien 200.000 párizsi köz- alkalmazott, a tengerészek és a1 francia vasutastság is csatlakozott a bányászok 24 • .órás figyelmeztető eztrájkjához. Mosel megyében a sztrájkoló vasutasok megszállták tölbb nagy város pályaudvarát. . A szakszervezetek vezetősége megállapította, hogy 24 év óta egyel len . ly e a r&gyurárlya. ’ egy - séges sztrájk sem zajlott te FrancíaorsZ’úg'han. Egyetlen nyugtalanító jiel, a kor­mány által, einende.t esapatöséze- vomások. Több heliyien szianegáü csapatokat összpontosítottak. A bfá- ,i ryászs'/áx szemezői ismertette, hogy a sztrájkollak a ibányatierendezéseket biztonságba helyiezték, igy a sztrájk törvényfis és jogos volta kétségbe­vonhatatlan, annál is inkább, mert a nmíjíkaválílaiók titkos szavazás ut­ján határozták ieü!. A sztrájik hatása alatt az építés­ügyi m.ini*z;tériu:n és a szakszerve- zoífek között tárgyalások indultak meg ja rnunlkabórek emeliésére es a többi követelések teljesítésére vonat­kozóan. Ezek a^tárgyalások eredmény­telenül végződtek, mért a kor­mány nem hajlandó biztosité- 'kot adni a szakszervezet követe­lésén ek teljes, léséről. Ennek folytán a bányászok to­vább folytatják a sztrájkot. Szer­dától kezdve a taxik is leállnak. A szakszervezetek részéről kijelentet­ték, ha a hatóságok nem változtat­ják meg álláspontjukat, a felelősség a kormányra hárul. Visinszldj beszéde után szavazás­ra került a sor, és 9 szavazattal két szavazat el lenében úgy döntöttek, hogy a berlini kérdés tárgyalását napirendre tűzik. Amikor a kérdés tárgyalását megkezdték, Visinszkij\ felállt és kijelentette, hogy nem vesz A Bizt®naíf! Tanács ülés* után újságírók megiérdezíék az ülisré! távezé szovjet kük"igyrvilnlszt®rh«lyeti**í, hogy a szevjet kflldettség állásfoglalás« a Biztew sági Tanáosbnn ast Jalentl-e, hogy a Szovjetunió a berlini kérdéssel kapcaolatba» elhagyni klvánja-o az Egyesül Nemzetek Szervezett? Viainszkij kijelentette: — Nem hagyjuk ott az UNO-t. Vllágesan megmondtuk, h®§y esak nem ve­szünk részt a fSÍKtonságl Tanáéinak Sáriin ftgyééen folytaiéit vitájában. F«icm»MaBaBB^*^.’^CT4$ass3KsesaraE«3SB»3eay5tigs86itBwmeaflKSíii8.saaBaisE!eea 1 ielöspiiisztsr szipri takarékosságét reiielt el A Magyar Dolgozók Pártja,, mint azt Réviau József legutóbbi beszé­dében bej élfen tette, h afoot indított a pazarlás ellen. Az iálfeális ban­kéi tok és ünnepségek ellen lépett fel Kádár János belügyminiszter, amikor póldátmutató rendeletben utasította a tönvényhatőságok első tisztviselőit, ezeknek: a bankettek­nek és ünnepségeknek ellenőrzésére. A rendelet pontosan leírja az ünnep­ségek rendezésénél] követendő eüá­Bjrendszerii üzeni Íiiíiyvelést vezíllík be a váiiaiateknál Az iparügyi miniszter rendelke­zése szerint a hatáskörébe tartozó vállalatoknál október elseje óta elő­írja az uj rendszerű üzemi könyvelés bevezetését. Ennek a könyvelésnek lényege, hogy külön kell kimutatni az egyes termelvényekre eső költsé­geket. Külön kell kezelni az állami üzemeknél az asztalos, öntő-, stb. műhelyekre eső szén, nyersanyaga, villanyáram, kenőanyag és egyéb anyagok mennyiségét. Ez a fajta könyvelés lehetővé teszi, az önkölt­ség pontos kiszámítását és az eset­leges hibaforrások felkutatását is.( Az uj üzemi-könyvelés rendet te­remt az üzemekben. Magával hozza az anyaggal, energiával és a mun-' kabérrel való tervszerűbb gazdál­kodást. Kovács Zoltán elvtárs a mai összevont pártnap előadója A Magyar Dolgozók Pártja nagy- kanizsai szervezetének központi székhazában, ma este pontosan 6 órai kezdettel összevont pártnap lesz, melynek előadója Kovács Zol­tán elvtárs, pártunk országos tömeg­szervezési osztályának vezetője lesz. Előadásában megemlékezik 1819. októberének vértanúiról és beszá­mol a bel- és külpolitikai élet leg­újabb eseményeiről. Részletesen is­merteti a tagfelvételi zárhat és a tag- revizió során előállott uj helyzetet. Az összevont pártnap miatt az aljapszerrezietfek — az üzemi- és kör­zeti pártszervezetek — nem tarta­nak külön pártnapot. Éppen ezért pártunk nagykanizsai szervezetének vezetősége pártállásra való tekintet nélkül mindenkit szeretettel vár a mai összevont pártnapra. rást .Az utóbbi időben országszerte sok ünnepélyt és ünnepséget ren­deztek és azt tapasztalja, hogy ezek­nek az ünnepségeknek a megrende­lésében a varmegyék, a városok és községek önkormányzatai sokat te­vékenykednek. Megállapítható, hogy figyelmen kívül hagyják a közön­ség teherbíró képességét, mert a nagyszámú ünnepségek zavarják a közösség rendszeres munkáját, meg­szokott és nyugodt életét. Nagy­mértékben igény bevesz ik szabad i de­jét és ez az általános munkatelje- sitmóny csökkentéséhez járul hozzá. Sérti továbbá az általános takarékos- sági elivet. Az ünnepségeik megrendezése sok esetben jelentős anyagi terheket ró­nak a közülietekre. A rendelet fi- gyielmezTBti a vármegyéket, váro­sokat és községeket, hogy a költ­ség vetés ben előirt összegeken felüt ne körtei rezzenek és az "ünnepségek megrendezésére szánt kiadásokat a lehető legkisebbre csökkentsék. FelosszlalfáLlí az álszövetkezeteket A hivatalos lapban kormány­rendelet jelent meg az egyes szövet­kezeteknek közigazgatási utón való feloszlatásáról. A rendelet szerint a kereskedelemügyi miniszter elren­delheti annak a szövetkezetnek fel­oszlatását, amelyről megállapítható, hogy álszövelkezetnek lehet minősi- siteni Az ilyen iszövetkezet felhív­ható, hogy feloszlatási határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül rendkívüli közgyűlésen te­gyen inditványt a szövetkezet fel­oszlatásáról. Közérdekből ha ennek szüksége mutatkozik, vállalatvezetőt rendelhet ki a miniszter a feloszla­tandó szövetkezetekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents