Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-05 / 229. szám
33. évf&pfym® 229. 8z«i'. Na,gjkaj^ae^ 1948. október 5. kedd Arss $• Mié* onnBBSRimrmiK Miért nem áldotta meg a katolikus egyház ^vtíp rL,r a kanizsai vasutasság zászléját? ás/ ezer forintéi nyert a tizenegy találstos >' totónyeremény Közepes eredmények születtek Kanizsán a nemzetközi atlétikai versenyen '^LAli&iSß* Megkezdődött az első zalamegyei oktatási konferencia MagHSffigawaBaaaaaiMB^regggaaEs^gaaieEgifldtaMtroaflssgaiffiaz ty nn ir«iinriiiiini mi un nimmniii •iiiiiwriMnwnifi n mii un' m ifin nm mrmiMiiiiri * ■ m>n BHnBBMann KATÓ ISTVÁN: Ha bókét akaruak, küldenünk keli a szocializmus vé£gő győzelméért — A szocializmusért Tivott harcban döntő fegyver: az oktatás Zalaegerszegen az »Aranybárány < ürme/ti díszbe öltöztetett 'nagyienné ben megyei oktatási konferenciára gyűltek össze pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának legjobb megyei. oktatási káderei. Nagyüzemi, szakszervezeti oktatási vezetők, tömegszervezetek kom mums a ok tatási vezetői, a zalaegerszegi pártiskola ötvennégy hallgatója részvételével indult a konferencia,, amely az elméleti munka időszerű kérdéseit vetette fel és oktatásunk helyes útját jelölte meg. A háromszáz zalamegyei küldött konferenciáját Seben Mátyás elv- társ nyitotta meg. Az_ első felszólaló pedig Kató István központi kiküldött volt. Arccal az aíttaSAal iHwríka fee!« _ — Az oktatási problémáikra fordított különös figyelőim — mondotta —* nem elfordulás a gyakorlati harctól, elenkez'őí.iag: szorosan össze í ügg Oiiysüi -gya^orjatL iterde- sekikel, mint példám a tagiéiréteii zárlat ós a par túsz útás. A dolgozó nép osztáiyharcát csak idrhlógiaiiag fejtett párt vívhatja meg. Az oktatás fejlesztése, az alinététi ni tó emelése ót meg beipiüniket a súlyos gyakorlati hibák eüköTotósétól As ól«sed6 esstályhnrc ékül Ezután ikiiíitej tette, mi eredményez te az osztály harc kiéleződését? Ä nagytőke és nagybirtok letűnt; urai és hírei legális fegyvereiket Elvesztve, utolsó erőfeszítéssel.- most a tervszerű szabotázsakciók és különféle ' kár térés harci formáihoz nyúlnak. Ezt láttuk Zalában a Ma- ortnál, a Mimdszenty-tüntetóseken, etzzel a fegyverrel harcodnak a ku- Mikok ée híreik a Horthy-bürokratáik. Feladatunk as eaxtályharcban Államgazdaságunk igaz, hogy döntő részben már szocialista, de nem túlsúlyban. Falun a termelőeszközök a kapitalista kulák kezén vannak nagy régzbep. Feladatunk: a kulák kizsákmányolás korlátozása és a^ dolgozó kis- ós középpara-sztság támogatása úgy, hogy óikét az önkéntesség elve alapján teriheiőszö- vot kezetekre tömöri tjük s ezeket a szövetkezetüket ellátj uk gőpokkou ve- tőmaggai és műtrágyával. E)«s3äe* a falusi masnf»towk segl!é|e A .dolgozó parasztságot fel keik világositajii, hogy gazdaságpolitikánk az ó érdekeit szolgálja. Ez i* .nagy feladat. Kiveszi piszét ebből ttz ipari munkásság is ós jgy a munkásság ós kis- ós közép parasztság összeiogása, a munkás-paraszt szövetség uj. tartalmat kap. Mindez nem érhető el, csak az alméeti színvonal emjalásévol Az oktatás aléftolsneá^a eihajiáaakat eredményezett ' Feltárta beszédében: milyen elhajlások történtek pártunkon belük az MDF irányvonalától éppen az elméleti színvonal alacsonysága miatt. Vannak akiken bizonyos »belpolitikái pacifizmus* lett úrrá. Azt mondják:' minden rendben van már, litt a béke, — és nem tartják fontosnak a kérlelhetetlen harcot az osz- lályellens éggel szemben. Vannak, akik rosszul értelmezik népi demokráciánk jellegét, azt, hogy az viszonylag békés átmenet a szociáliz- musba. Elfelejtik, hogy- a szociálizmus építése a Szovjetunió véráldo- zatánalc köszönhető. A szocializmus megvédése szives harc és ha békét akarunk, harcolni kell érte. Vannak akik csak az életszínvonal emelésében látják a szocializmus építését, elfelejtik, hogy a döntő: a munkásosztály kezében van-e már a teljes értéktöbblet. Elhajlás még az éberség hiánya, amelyre Zalában elég- jó példa volt a közelmúltban. Elhajlás pártunk irányvonalától a klerikális reakcióval és a Szoovjetunió ellenségeivel szemben tanúsított közömbösség, semlegesség. Baloldali elhajlók, alak a párltiszlitásnál értelmiségellenes és volt szociáldemokrata ellenes gangot ütnek meg, vagy akik .a középparasztot egyformán akarják kezelni a kakikkal. DénS® fa duint ez a konferencia Az elhajlások leWian harcoiiini noni- céak pártfeladat, hanem, akarni fot- fadiat is, hiszen országunk a dolgozó nép állama. — Ez a konferencia jelentsen döntő fordulatot oktatásunk terén Záílla megyében és minden egyes eüvtársunknál, hogy az e-őttünk álló feladatokat marxi-lenini ideológiával fefllvórtezietíen ©i ©rimán vesen oldhassuk meg egész doíígozó népünk javára — fejezte be beszédét Kató István eílvtáris. ' Ezután Lakatos Dezső megyei titkár emeíiikedett szólásra. Az értekez- tet lapzártakor még tartott. D.OBÍ ISTVÁN: la&iata tsRisi ifisreife f?t|f a is szakad gyakorlásával, i Isikak falaüHtafilaininai teiliiise« visszséliiek ... A Független Kisgazdapárt sárvári nagygyűlésén vasárnap Dobi István föld íni velés ügyi miniszter mondott beszédet. i nyugati tataiunkéi múlik a ci berlini megegyesés SzoXolovsaki] tábornagy nyilatkozata Szokolv-szkij tábornagy, a németországi szovjet közigazgatás parancsnoka, szombaton délután nyilatkozott a sajtó képviselői számára a berlini helyzetről, valamint a Moszkvában és Berlinben folytatott négyhatalmi tárgyalásokról. Kijelentette, szovjet illetékes köröknek az a véleménye, hogy a nyugati hatalmak nem is kerestek megoldást a berlini kérdésben. Ellenkezőleg, olyan támadó politikát folytattak, amely nem egyezik a berlini helyzet rendezésére irányuló törekvéssel. A nyugati hatalmak bi- f zonytalanságot. és nyug La lanságot j akarnak fenntartani, hogy ilym 'don ! megvalósítsák a támadó szándékú í nyugati katonai tömböt, amely a í Szovjetunió és a népi demokráciák i ellen irányul és egyben eltereljék { a lakosság figyelmét a békéről és ! leszerelésről. A' nvugaLi hatalmak I Berlint a demokrácia és a szocializ- S mus ellen folytatandó harc bástyá- j jává akarják kiépiteni, mint ahogy azt Bevin alsóházi beszédében be is vallotta. A magyar belpolitikai kérdésekkel és a magyar mezőgazdaság jövőjével foglalkozva kijelentette, hogy \ a nagyobb gazdák ma már égés zen I kis százalékos réteget jelentenek, í természetes, hogy a kormány a nagy j* töm egek, felé fordítja a figyelmet és | igy a kisgazdapárt a maga politikai | súlypontját a szegény parasztságra I helyezi. » ’• í Beszédének befejező részében a I következőket jelentette ki Dobi 1st- ! ván: Arra a kérdésre, hogf mik a te®rlini válság «kai, azt válaszéit#, hogy a válság legmélyebb ok* a Német»r»frá$ kettéaaakitáséra Irányúié peiiíika. Araikor a berlini SzAveteéges Ellenérzé Tanács március 20-íki ülésén a szovjet Megbízott felvilágosítást kért a londoni taaáoskejásókról, a nyugati hatalem megbizettei 0iefta|a*i- ták a választ A londoni tasás»kozás*k®n hezett aatárezatok döntő csapást Mérték Németország négyhatalmi kézigatzg&tésára és következménye veit, hogy júniusban Nyagatnénetországben kSlöa péezfsyi refermet vezettek be. Ezzal az egységes Németország gazdasági talpraáilltása ellen a nyugati hatalmak jóvátehetetlen bűnt követtek el. A szevjet megszáll© hatéságek igy kényszerítve veliak bizenyo* ker- látezó Intézkedések megtételére, hogy rriegévják a szovjet övezet gazdasági életét az értéktelen nyugati német márka beözönléőétöl. A továbbiakban ráMutatett, hogy nyugataémet az*kérték Is elismerték : Berlinben nem lehet más pénznemet forgalomba hozni, mint a szevjet övezet pénen&mét. Az ugx^nevezett berlini blokád, kérdésében kijelentette, hogy az nincs és nem is volt. A berlini lakosság mindennemű szükségletét a berlini szovjet övezetből fedezte és csak a nyugati hatóságok makacs ellenállása tette ezt lehetetlenné. Berlinnek az úgynevezett légihidon keresztül történő ellátása tarthatatlan és célzatos brit rágalmak azok a híresztelések, mintha júliusban éhínség lett volna Berlinben. . Arra a kérdésre, hogy mik a kilátások a berlini válság megoldására, Szokoloyszkij azt válaszolta: A szovjot koraáay sz*pt««»bar 20-áa bajelontatta, kész további iárgyaláaokra a borlinl kérdéisb»* az augusztus 20-áa ®lért mogogyazés alapján. így a bárom nyugati kormányon múlik, hogy a borilai kordáéban gyakorlatilag is, a kölosénö* érdokok ozomolitt tartásával mogogyozoo jöjjön lé ro. A2 a tény, hogy a nyugati hatalmak £ berlini helyzet megoldását más utón kiváltják elérni, bizonyítja, hogy az általuk teremtett abnormális helyzetet továbbm is fenntartani kívánják. — Ez azonban nem vezethet arra az eredményre, amelyre a nyugati hatalmak számítanak, — fejezte be nyilatkozatát Szokoloyszkij tábornok. — Most még egy komoly kérdésről akarok itt beszélni, az állam és az egyház viszonyáról. A Független Kisgazdapártot minden időben az a törekvés vezette, hogy az állam és az egyház között békét, egyezséget hozzon létre. Nem rajtunk múlott, hogy ez katolikus vonalon nem sikerült, hanem az esztergomi érsek uron múlott. Az érsek ur akaratából a politikát bevitték a templomokba. Ezt nem én mondom, hanem Mindszenty biboros urnák legbizalmasabb embere, a ma már külföldön élő Mihalovics Zsigmond kanonok. A kanonok egy svájci újságban nyilatkozott a magyar- országi dolgokról és bőbeszédöen elmondja, hogy Mindszenty biboros milyen politikai mozgalom élén áll — Napróí-napra tanúi vagyunk annak, hogy a vallás szabad gyakorlásával és á lelkek feletti hatalommal bűnös visszaélések történnek szerte az országban. Bűn volna ezekről a dolgokról nem beszélni. Mindszenty biboros útja nem Krisztus követése, hanem vakmerő játék az állam hatalmával, a törvények erejével és meggondolatlan kibúvás a dolgozók millióinak akaratával szemben. Szomorú dolog, hogy a világhatalmi erők most folyó vitájában a magyar biboros érsek a magyar népi demokráciával ellentétes oldalon áll, de ez távolról sem jelenti azt, mintha a katolikus vallás került volna ellentétbe a magyar államrenddel.
