Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-31 / 252. szám

ZALA.

úNte október 31

A 2Ä1Ä! IFJÚSÁG HAM3M

qcasiBKea^cg^&^a^ffiweEjisaeBaa^ti^m'Tivi -xismímc^S£aajii^^jü»^iim^^<.Fsmn-^mnmm!sm»js^msmt

MIÉRT PÉLDAKÉP NEKÜNK A SZOVJET IFJÚSÁG

szemetet© é.s a közös munkával, kö-~ zös harccal szerzett eredményiek megvédése, és továbbfejlesztése. A szovjet ifjúság áldozata nem volt hiábavaló, megvédte a szocializmus országát és lehetővé tette, .hogy a népi demokráciák eíindutjának a szocializmus építésének utján.

így jutottunk nn is nagy hin- i esünk, a dolgozó nép áhamhatát- • | mának birtokába. Mi a magyar I ifjúság feladata? Dolgozni érte, to- j vábbfejílesziení a szocializmus ut- ; jón és ha kell harcolni is értelmin- j den belső és külső ellenség ellen. j Igen, harcolni a mindszentizmus J ellen, mert ők nem a mi jövőnk j építői, ők a munkanélküliség, a | háború és a szeLlemi sötétség kép- | viselői. Nem nehéz a ‘választás a j

A szovjet ifjúság megmutatta a világnak, hogy miként keli a-kapita- ■íizmus és a belső zsarnokság pitén kíméletlen harcot folytatni. Már a szocialista forradalomban harcod a belső el enség és 14 külföldi 'állam intervenedós- csapata ellen. Még Je sem tették a fegyvert, de már megkezdtük a szocializmus építését. Építi a vajsu'tát, a dnyeperi vizierő- rnüvet és Koinszomoljszkot, az ifjúság városát az őserdő helyén. De nem feledi Lenin tanítását sem:

'»Vj korhoz uj parancsnoki 'kar keß, a m% ifjúságiink felada{a tehát ianvilm, tanulni és tanulni.«.

Lenin meghalt, de tanítása ott éít a szivekben. Az ifjúság meghódította a tudomány várát, ma már mintegy 600.000 ifjú tanul a főiskolákon, egyetemeken. Uj emberek születtek, akiket Sztálin így jellemez: »Technikailag kiképzett emberek, akik munkájukban a pontosság és szabato-ssság* * példaképét adják, akik értékelni tudják az időnek a munkában játszó szerepét és megmutatják, hogy az időt nemcsak percekkel, ‘hanem másodpercekkel mérik.«

Tanálnunk keli toiük, tanuljunk keß protsiáf becsülébteC dolgoz iß, i a tudomásig várát

meghódítani és amint Lenin mondja: közös munkából

mindennap 'megoldani valami- igen feladatot«.

Vannak még nagy és súlyos feladataink, erőssé és naggyá tenni a doygozó ifjúság szövetségét, elméletileg és technikailag képzett embereket nevelni, élmunkásokat, Zala Olgákat száz és ezerszámra, kivonni a magyar ifjúságot a klerikális' reakció befolyása- alóu Harci fe adat mindez és harcunkban ismét csak a szovjet ifjúságtól Tanulhatunk. Ők nehéz küzdelmek árán Lenin és Sztálin vezetésével felépítették országukban a szocializmust, de meg is védték fasiszta betolakodók ellen. A szovjet ifjúság .szerszámmal és fegyverrel a kezében harcolt a fasiszta zsarnokság ellen*. .Megtanulhatjuk tőlük, hogy mi az igazi hazaszeretet. Nem a területnek a szene te te, hanem a területen élő doigozó nép és csakis a dolgozó nép

béke és a háború, a munkanélküliség és a boldogságot hozó 1«>Í.oktáv munka, a szellemi sötétség és a munkásöntudiát között kell vá- | Lasz tani. Nem kétséges, hogy a mi j ifjúságunk is helyesen választ. Gerő elvtárs szerint :

' »Nem kétséges, hogy a vyi ifjúságunk is képes lesz a s.zo- cmfi'Zmus építés ének feladd-’ j túlira'.«

Harci feladatok állnak előttünk és í harcunkban erőt ad, hogy a láng- j ban edződött szovjet ifjúság hajrá- i t an áll mellettünk, építi még bői- j dogabbá hazáját, de ha feli, bár- I mikor kész a unjak megvédésére. Ve- j lük együtt érezzük, hogy erősek j vagyunk, erősebbek az amerikai im- \

penalistákpiái, mert békét akarunk, és erősen állunk őrt a béke védelmére. Szebbé, erősebbé, boldogabbá lenni népünket és hazánkat, ez a mi feladatunk. Ebben pedig feltétlenül tanulhatunk a szovjet ifjúságtól, _ amelyik hz me tova Neíiyn keresztül így adja meg életének értelmét :

'»Munkámban barátok 'lesznek velem, igaz, nem olyanok, akikkel kellemes coctaylt 'inni és semmiségekről beszélgetni, kauern akik sajáf életük koc- káztalA ával húznak ki- engem majd a mocsárból. Nagy felet alcJjnk le.:zn> k, petróleumot és szenet, plaknát és rádiumot kelj v ájd bányásznunk, amelyek az embereket jobb élethez vezetik. 8 akármi is történjek-, eleget teszünk ennek a föladatnak.«

Ez a mi életünknek is igazi értelme, tanuljunk hát a szovjet ifjúságtól. Németh József

CSŐGÖR JÓZSEF ÉS BRIGÁDJA

A SZOCIALIZMUST ÉPÍTI

Szeptember 30. A MAORT dolgozói lelkes hangulatban ünnepük a »vasvázas«-ban vállalatuk állami kezelésbe vételét. Székely elvtárs beszéde után felemelkedik az egyik munkás, Csőgör József. Lassan, megfontoltan beszél körülötte ülő ; társaihoz:

— A lakatosmülieiy ben munkás- : brigádot alakítunk. Fokozzuk a ter- j í me lést és élen akarunk járni a mun- j I kavarsenvben!

*

| Egy hónap tel el azóta. A brigád egyre fokozódó lendülettel dolgozik. Nincs az a rájuk bízott munka, amit el ne végeznének. És nem csak jól, d© gyorsan is látják ©i mun- Kái'i ’

— Keli is dolgoznunk — mondj a a brigád vezetője. —- A megrongálódott furóferendezéséket iavitj uk általában. Az olajmezők peng nem várnak.

*

Legutóbb egy olaj sz ivattyún dolgoztak. 435 ólában állapították meg a munka elvégzésének idejét. A brigád azonban 400 óra alatt elvégezte a sürgős munkát. Egy hidraulikus féket 60 helyett 40 óra alatt javítottak meg.

De nemcsak a munka gvors elvégzésével tűnnek ki. Amit megcsinálnák, az kifogástalan is — állapítják • meg a brigád munkájáról.- — Ez már csak így van nálunk

— jegyzi 'meg Gsőgör eívtárs. -— Példát keli mutatnunk az egész üzemnek, hogyan dolgozzanak a többiék is a szocializmusért.

*

Feltesszük a kérdést: milyen szempontok szerint dolgoznak? A választ a brigád legfiatalabb és egyben íegszorgálmasabb tagja adja meg:

■ — A muníkave-rseny szelleméiben dolgozunk. De igyekszünk még jolbb eredményeket elérni. A cél előttünk van: erősíteni demokráciánkat és építeni a szocializmust. Munkánkat ennek elérése és megvalósítása érdekében végezzük.

*

A 'brigád egyik érdemes tagjával, Szeghalmi Miklós elvtárssai beszélgetünk ezután.

— Jövő Léten már brigádértekezletet is tartunk — mondja. — Eddig úgy dolgoztunk, hogy elolvastuk a Szabad Népet és annak iránymutatása szerint végeztük a munkánkat. Most már egymás között is megvitatjuk, hogyan lehetne a munkaidőt még jobban lerövidíteni, munkánk minőségét még jobban fokozni.

*

Pártunk Politikai Bizottságának határozata is szóba kerül. Az egész brigád nevében beszél Gsőgör elv- társ, amikor kijelenti:

—- Helyeseljük a határozatot, mert t’sztában vagyunk jelentőségével. Csak tiszta emberekkel és egész eivtársakkai leket az előttünk álló harcot megvívni. Es fontosnak tartjuk az oktatást is. Mert ideológiailag képzett eívtársak munkája eredményesebb, hiszen jobban tisztában vannak azzal, amiért dolgoznak.

*

Búcsúzéban még megjegyzi ~Cső- gör eívtárs:

— Nincs még verseny tár sunk az egész üzemnél. Innen is, onnan is hallottuk, hogy alakul brigád, dé eddig még nem értésitettek. Pedig az utmár megvan. Csak éppen előkeli indulni rajta.

Zai«»e«rstt:»|en a G#SZTQNYS-seÉI* léé« Isméi az utasóícSeönség randaü®- xée»ér« All, ujormen terendezettsKebáival.

íme ilyen hatalmas ez az ország

A Szovjet unió fővárosát, Moszkvát vasútvonalak kötik össze a nagy Szovjetország minden sarkával!. Ezer és ezer kilométert tesznek mjeg a tár voíii hatáLrvárosokból a vonatok, amig Moszkváiba érnek. A vasúti kocsikon fehér táblácskák jelzik a vonatok kiindulási pontját: »Odessza«, »Mur- manszk«, »Ashabad«, »Vladivosztokl«.

Amikor a moszkvai vasútállomásokon megpillantjuk a beérkező porlepte vasút: kocsilkat, amelyek^ napo- kon és éjeken át jöttek egyfolytában, altkor va^Ük előttünk szinte kézzoi- foghatévá, hogy milyen hatalmas ennek az országnak a területe. A gyorsvonatnak több mint 30 órára van szüksége, hogy eljusson Odesz- 8zátói Moszkváig. Ennyi idő alatt majd kétszer keresztül utazhatta volna Franciaországot. A Mur- m,anszkbóL érkező vonat két egész napot töltött utón s ez idő alafft annyi kilométert futott be, amennyi elválasztja Szicíliát Svédországtól. A Csendes Oceyn partjáról Indult express 9 egész napig jött Moszkvába s a távolság, amelyet megtett, körülbelül annyi, mint az Egyenlítőtől. az Északi Sarkkörig. íme ilyen hatalmas ez az ország.

A Szovjetunió legészakibb szárazföldi pontja a Csetjuszkin fok Szibériában, musazo az Északi Sarkkörön túl fekszik, legdélibb pontja pedig Kuska város melleit, Afganisztán határán van. A két pontot majdnem 5000 kilométer választja el egymástól. De hogy valóban fel tudjuk fogni ezeket az óriási távolságokat, össze feli hasonlítanunk a két határvidék természetrajzát. Az afgán határ közelében vannak olyan területek, ahol tél ugyszóváp. nincs is. A nap égető sugarai alatt még1 a datolya pálma lis megterem, amery, mint az arabok mondják, »szereti, ha a feje tűzben van«. A Cseijusz- kiin fokon pedig 10 hónapig tart a tél és előfordul, hogy a rövid,nyár kellős közepén a fagyos északi szél hatalmas jéghegyet hajt a parthoz.

A Szovjetunió legkeletibb szárazföldi pontja a Keleti-fok a Behring- öböihen. A keleti határtól -‘a nyugati határig a távolság majdnem

10.000 kilométer. Hogy könnyebben elképzelhessük, milyen óriási is ez a távolság, pillantsunk rá óránkra: amikor a Szovjetunió nyugati hatá- ■rán déli 12 óra van, a Keleti-fokon este 10 óra fele j'ár az idő. v

A Szovjetunió két viliigrészen terül al, Európ* feiati fiaién éc Ázife

északi felén. Kiterjed egészen a nyugateurópai országokig és egyidejűleg közvetlen szomszédja olyan tá,vo!i csendesóceáni országoknak, rnjnt Kina és Japán. Északkeleten csak néhány kilométer választja ei a Szovjetrmiót Alaszkától, dóén pedig határától 15 kilométerre van India.

A Szovjetunió területe majdnem háromszor akkora, mint az Amerikai Egyesült Áiamek és négyszer akkora, mint Európa többi államai együttvéve. Területe körülbelül 22 millió négyzetkilométer, azaz az ©fesz földgolyó rakható szárazföldjének egyhatod része.

A Szovjetunió a világ legnagyobb egységes, összefüggő területű országa. Hatalmas szárazföldi lábam, de egyben tengeri nagyhatalom,. Lta- táyániak kétharmad részét tengetek alkotják. Tengerpart határolja keleten, északon és részben nyugaton: tizenkét különböző tenger, ampíyek három óceán vízrendszeréhez tartoznak. Keleten a Szovjetunió partvidékét három csendes-óceáni tenger (mossa: a ifehrmg, az Ohock és Japán-tenger. Ezeket az óceánoktól kisebb-nagvobb szigetek íápeoíata vá- lasztja el..- Egy helyen pedig — Eamcsatikánái — a" Szovjetunió hatáyát közvetlenül a Csendes Óceán képezi. A föld összes országai között a Szovjetunió az, amelynek a leghosszabb partvidéke terül el a Csendes Óceán mentén.

A Szovjetunió északi határát az Északi Jegestenger részei képezik a Barents-, Kara-, Laptyev, Kefet- sziibéri&i- és a Csukes-tenger. Az Északi Sarkvidék szovjet szakaszát az a két vonal határolja, amely a ■Szovjetunió északi terüíetsávjának legszélső keleti' és legszélső nyugati pontját az Északi ’Sarkponttal köti össze.

A szovjetköztárs&ság hatafoimra- j utasának éveiben megindult a hajóforgalom az Északi "Jegestengeren, Szibéria északi partja menten és igy a nyár 'folyamán összeköttetés •létesült a szovjetország nyugati és trávolkeleti terüótei között.

A Szovjetunió északnyugati határát a Balti-tenger, délnyugati határát a Fekete- és Azovi-Tenger képezi. Ezek a félig zárt tengerek az Atlanti Óceánhoz tartoznak és ° nyugateurópai tengereken át összeköttetésben vannak veÍB.

A Szovjetunió partjaitól 'tengeri ut vezet % világ minden részébe.