Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-29 / 250. szám
százezer lonnt adósságba verniB magát. Szegénynek. Persze az ember kiváncsi és önkény te lenül azt is megkérdi, hogyan kaphatott Boda Károly, a fasiszta borkereskedő százezres hiteit a Bankegyesü lettől, amikor a kisp arasztoknak még száz- dór intos hítaure se futotta. Nyilván »jó pénz« void Boda 'Károly. Nos ez majd kiderüli az árverés után. Az a gyanúink, hogy az igazgatóságnak -»jó haver«-ja volt a fasiszta Boda Károly. így,vagy úgy, a százezerért valakinek, vagy valakiknek • felein ü ke d! Itt1 legfeljebb még any- nyit: az államosítás, amint kitűnik, ráfért a Bankegyesületre is. Menjünk tovább. A bankkaí és az adóh ivatalLai még nincs nfinden kimerítve. Beszéljünk még Diós-kát, Itígyác, Sormás, Szepetnek, Géiise, Gekesziget, Kereeseny, Egeraracsa, Grosztony, Zaiaszientbaí-ázs,- P-öiös- !kefő parasztjairól. Boda Károlyt úgy ismerik a környékbeli zalai községekben, mint a rósszpénzt. A körjegyzőik. elmondják, hogy a falvak szőlősgazdái nap-nap után jönnek piapaszra, hogy Boda megvette és elvitte tőlük a. bort, de nein, fizette ki. Boda Károly csalása írót egy csomó feljelentés tanúskodik, amelyekben dolgozó parasztok futnak nehezen megszerzett pénzük után. Számításba véve, hogy egy-agy gazdát a# telki ismeretien borBeres- kedd 3—4—5 ezer forinttal károsított meg, Boda Károlynál: a parasztok lóié való tartozása is közei százezer forintra tehető. Es most egy njiabb kérdés merül fel: Hol van ez az összeg? Hoiyvan- ipiak a néhány, év alatt összeharácsolt százezrek? A dolgot nem lehet egy egyszerű árveréssé:, és csőddel elintézni. A pénznek váíáhói meg keli lennie. Gyorsan és erélyesen ei keli intézni ezt az ügyet, még mielőtt Boda Károly ur az időben biztonságba helyezett pénzzel meglóghatna. De meg keli vizsgálni, kinek vagy kiknek egiéző jóvoltából- maradhatott ez az ember közei kétszázezer forinttal adósa az ágamnak — demokráciánk nemzetgazdaságának. Ki kell vizsgálni még pedig azonnal, hogy a 'Bankegyesület igazgatósága kinek a pénzét hitelezte ki Bőd apák, mert feltehető, sőt kézenfekvő, hogy a Nemzeti Bank vagy a p. X. (pénzeit, tehát végső eredményben a magyar dolgozói: verejtékkel megdolgozott filléréit juttatták a Baross Szövetség e disztagjápak, • A megkárosított parasztsággal együtt a megye dolgozó munkásai érthetően érdeklődéssel várják az ügy fejteményét. Székházat avatott Sümegem a MNDSz Néhány nappal ezelőtt bensőséges ünnep keretéhen avatták fel a MNDSz uj sümegi székhazát. A vendégeket díszkapuval fogadták. A | szépen feldíszített teremben pedig változatos és gazdag műsor kenetében mondotta el avató beszédét Horváth Jenőné, a MNDSz helyi csoportjának elnöknője. Eliipfa esialvá eater péiztártíját Kovács Rudolf miháldi lakos, október elején, a nulláidhoz tartozó cserpuszta majorban ellopta Horváth Imre pénztárcáját, amikor az kocsijában az igazak álmát aludta. Az alvó ember kabátjából emelte ki, a Horváth Imre szerint 1700, a tolvaj szerint 1400 forintot tartalmazó pénztárcát. A tolvajnál elío- | gásakor 1000 forintot megtaláltak^ I s azL átadták tulajdonosának. I A nagykanizsai törvényszéken dr. I Arató Antal egyesbiró tárgyalta az ! ügyel és 3 hónapi börtönre ítélte a pénztárca tolvaj l. Az elitélL fellebbezett. v ZstSaneipi niitagaziák lát§pfí«i u ilüíii A MOSzK a közelmúltban tanulmányutat rendezett olyan zalame- gygi mintagazdák részére, akik tagjai a íöldmüvesszöyetkezebeknek. A gazdák a tanulmányút során bejárták az Alföldet is. Elsősorban szövetkezeti gazdálkodásunk jelentősebb helyeit keresték fel. Jártak Kecskeméten, Nagykőrösön, Ceglédien, Szolnokon és Mezőtúron, ahol a jól működő szövetkezetek munkáját tanulmányozták. A zalai mintagazdák Mezőtúron ismerkedtek meg a hazai rizstermeléssel, ami szövetkezeti alapon folyik szép eredménnyel. Hazatérőben elragadtatással nyilatkoztak mintagazdáink a tanuW mánvuion tapasztaltakról. — Sok minden olyant láttunk ÓIS ganuttimk az Alföldön —"jelentették ki — amit itthoni szövetkezeteinkben hasznosíthatunk. Több alkalommal foglalkoztunk a rendkívüli módon elszaporodott mezei egerek irtásának halaszthatatlan fontosságával. Megírtuk, hogy a sormás! gazdák kérésére Rákosi Mátyás élvtárs minisz- t er elnökhelyettes intézkedett . 'dósere a MOSzK ígéretet tett aszén- kéneggei egyenértékű Lepid elnevezésű méreg beszerzésére. Su.Bep 2C& laegerssa&geza Vasárnap délelőtt a MINSz zalaegerszegi szervezete a vármegyeháza nagytermében ifjúsági ünnepet tart a Komszomol 30 éves fennállá- sának évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen Skvorcz Ferenc MINSz vezetőségi tag tart előadást. — Gázolt és továbbrohogott egy személyautóé Vasas Zoltán keszthelyi lakos kerékpárját szekéren szállította. Miközben !fe akarta emelni 'a kerékpárját, egy arra száguldó személygépkocsi elütötte. Eszmétetten állapotban szállították kórházba. A gázoló és tcvápbrobogő autó tutaj honosának kiderítésére szigorú vizsgájalt indult. Összeköltöztetik ozepetneken a svábokat Szeretette! várfa a község a aziránt, hogy a földművelésügyi minisztérium ötven százalékban fedez- ze ab egér irtás költségeit Az államsegélyt — mint értesülünk -— már meg is kapta a megye, az irtáshoz szükséges további összeget pedig az érdekelt községek lakossága adta össze. A rendelkezésre álló legjobb irtószert, a szénkéneget meg is rendelték a Péti Nitrogénművek Rt.-nál. Ez azonban teljesen érthetetlen módon mindezicieig nem szállította még le a szénkéneget. ‘Érdeklődtünk % illetékes helyen, j ahol kérdésünkre,kijelentették,hogy ha hamarosan nem indul meg a megyében a mezei egerek rendsze- j rés irtása, úgy komoly kár ok lázi kell számol- | mink jövő évi termésünkben. Kijelentették, hogy az elvetett gabonák a nagyszerű időjárás követkéz- j tébem gyönyörűen fejlődnek megye- | szerte. A hihetetlenül sok mezei jj egér azonban könnyen elpusztíthat- 1 ja a vetések tetemes részét. Megtudtuk, hogy az egerek leküzZalaegerszegen a . G®SZTOMY!-a*ét- ío-da Ismét as utazókezénsűg rendöike- .sésére álJ, újonnan berentíosoifazobáteaf. Zalának nem volt még egy i:öz- | sége, ahol olyan nagy tért hódítót- i tak volna a nácizmus eszméi, mint j éppen Szépéül eken, amelynek la- ; kossága túlnyomórészt németajkú, j illetve sváb. A horogkereszt delelőjén, 1941- j ben megtartott népszámlálás alkat- \ mával kérkedve irta be nem egy \ szepetneki sváb az adatszolgáltatási * iv rovataiba: »Anyanyelve: német, j nemzetisége: német.« Meg indult az összek&fi&zteiés A felszabadulás után bőséges | anyagot szolgáltatott ez a kis község j a kanizsai népbiróságnak. Számos | volksbundistát ültettek a vádlottak 1 padjára, ahol azonban már elment a bátorságuk és nem vallották magukat »birodalmi németeknek.« A svábok kitelepítése során az áttelepítési kormány biztosság kaposvári kirendeltsége most elrendelte a szepetneld svábok kitelepítésének előkészítését. A nagykanizsai földhivatal ezt már meg is kezdte. Kedden megkezdték Szepetneken a svábok'összeköltöztetését. Érdeklődtünk ezzel kapcsolatban. -Megtudtuk, hogy mintegy 40 család összeköltöztetéséről van szó. A kitelepítendő svábok .csak a legszükségesebb használati tárgyaikat és ruhaneműiket vihetik uj, ideiglenes I lakhelyükre. Az elhagyott házakban található ingóságokat leltározza a község elöljárósága, majd a házat lepecsételik. Várják a telepeseket A kitelepitcsre kijelölt svábok között számos kulák par ászt is van. Ezeknek földjét, mezőgazdasági felszerelését azok a telepesek kapják* akiknek érkezését szeretettel Tárja egész .Szepetnek népe. Tizennyolc családról van szó egyelőre. Ennyi ház • ürül meg ugyanis az összeköltöztetés során. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint még nem történt intézkedés a telepes családok Szepetnek- re költöztetésére vonatkozóan, igy bizonytalan még az érkezésük ideje. Az összeköltöztetés 1— ami ezen a héten be is fejeződik — és az azt követő kitelepités döntő fordulatot jelent Szepetnek életében. Megszabadul a község azoktól, akik tevékenységükkel a pusztulás felé segítették a háború alatt hazánkat, a felszabadulás után pedig viszályt akarlak kelteni, hogy akadályozzák 'a dolgozó magyar nép felemelted- < dóiét. KmrpM&3 garniíurákf seit®nők, matracok, betétek elismerten ió minőségben j| &>m >r Nagykanizsa, Ady Endre-tíf 4. ütewá tette Boda ICárely borkeresited^ a Bankegyesület, az állam és a zalai parasztok pénzét KözeB félmillió forintot tüntetett el a Beross~szövetség borszakérteje Kárólyró! annak 'idején a »rfgc jó fasiszta világban« egy kanizsai újságíró ezt irta a »Zalai Amnytönyv« nevezetű irodalmi remekműben: »Tőié (mármint Boda Károly téli sokat vár városunk közélete.« (Zárójelben: A »Zalai Arany - könyv« arra szolgált, hogy egyes kanizsai és zalai közéleti »kiválóságok« hiúságát 'legyez gessék, másrésszt mások h'izeJgési szükségleteiket lapjain kielégíthessék.) Mos, az »Arany- könyv« írója táltosnak bizonyult: Boda Károly tói városunk sokat kapott. Többet, minit amennyit szeretett volna. Boda Károly lehet hogy zokon #oi:te a sorstól, hogy a fasiszta időkben nem. lehetett polgármester. Holott e fasisztának sem akármilyen volt, mert az elsők között értette meg Kanizsán »az eszmét« — és elsőnek is hirdette felszólalásaiban ■ a városi közgyűléseiken. Boda Károly ugyanis évekig fasiszta városatya voit és ez némiképpen enyhíti fenti sérelmét. Azonban nemcsak városatya volt jBoda Karoly, hanem '•borkereskedő is, amint ez köztudomású. Es most főleg erről van szó. Mert Boda Ká- , roly mint borkereskedő' mit nyújtott a demokráciának? Nvujtott mindenekelőtt 194.846 formt adótartozást. Mrem vicc. Egyszáz .kiiencvennég.) ezernyolcsz á znegy vonhat forintot. Már ez is különleges képességeikre vall. Közönséges haiandó néhány esztendő alatt ennyi adósságot más!iO:. som tud csinálni, nemhogy az adóhivatalnál. He ez nem minden. * A Bankegyesüíetnéí a felszabadulás óta sikerült.Boda Károiynak cca Miért nem szét Htja a Péti-Nitrogén R. i. a megrendelt ézénkénegeí? \ V , . Irtószer hiányában kemaiy 'károkat okozhatlak a eoerek
