Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-29 / 250. szám

évfolyam 250.. szám. N&gfkaiii28&v 1948. ekiéfeer 29. péntek SB®* Ára 6® fillér Bocfa Károly borkereskedő , v közel félmillió íeriöttal károsította ,Af( r0<4 ^ wseg az államot, a fesmkekat és a «tofgozö parasztokat ÖÁsze költöztetik a szeneineki svábokat '■Wáíi Újra játszák a PVSK—NVSE mérkőzést 3® éves a Kemszamol Dicsőséges juibitfeumhoz érkezünk dl 29-én. A Jeníni-sztáJini Kornszo- moi! 80 éves évfordulójához. Ez a jubitoum nemcsak a szovjet ifjúság, nemcsak a szovjet'nép nagy ünnepe, jbzen a napon a' demokratikus ííjü- ság, köztük a magyar ifjúság is, ünnepi zászlót bont. Ezein a napon minden haladó fiatal Őrömmel üd­vözli a Szovjetunió Jenini-sztábini kommunista ifj uségi szövetségét. Minden fiatal erőt'merit a Koinszö­mei történetéből, harcaiból küzdel­mes munkáiból. A Komszomoi a nagy októberi forradalom szülöttje. Bensőjénél a munkásosztály nagy vezérei, Lenin és Sztálin álltak.. vA megtett ut a forradalmi ifjúság kis csoportjától a téti palota ostromláisan és az ide-, gén intervenciósok elten folytatott elszánt harcon át vezetett és így jutott el a szovjet ifjúság sok miiUiós szervezetéig a Komszomoi piai for-' móljához. A Komszomoi pártonkivüli szer­vezet, .de ugyanakkor a Koniszomöi- t%ok tudjak, hogy a párt vezetése nélkül nem gépesek teljesíteni a legfontosabb feladatúikat, a munkáis- paraszt diákifjuság marxis í-a-leni- nista széliemben való nevelését. A Párl'is^síSá rénááifeeí®Sfón nevelte a szovjet ifjúság millióit a Komszomoi, akik hasznos tagjaivá váltak a Szovjetuniónak. Sokan kö­zülük már régen kinőttek az ifjúsági szervezetiből — ismert közéleti ve-N zetok lettek —, mások felmérhetet­len értékes tudományos munkával vittek élőre a szovjet tudományt, a technika fejlődését, fejlesztették az ipart és mezőgazdaságot. A Bolsevik Párt nagy reményeket helyezett az ifjúságba, hitt teremtő erejében, bevonta • az ifjúságot az aktív forradalmi harcba. »A mi pártunk a jövő pártja és a jövő az ifjúságé« mondotta Lenin. A párt hatodik kongresszusán 1917-ben meghozott határozat'a kö­vetkezőiket mondotta: „A Párt számai a munkásifjuságnák a munkásm»zga!sm'*an jálszatt sze­repű hatalmas jelentőségével. Ami­kor a munkás®szíá!y harca a szo­cializmusért folytatott közvetlen «harccá vált, s kongresszus jeien pil­lanat** egyik fő feladatának tekinti a munkásifjuság szocialista szerve­zetének megszervezését, s munkája folyamán ennek az ügynek a figye­lem maximumát szented.“ IBs. * párt nem i& csalódott az Ifjú-. ságban. A Komszomoi a forradalom legjobb ifj u kádereit nevelte Jki, akik megálltak a helyüket úgy a forra- daltam viliarápan, mint a békés építő munkában, majd a hltíferi fasiszták eilen vívott harcban. Az ifjumunkár sok hazájukért és baj társaikért dol­goztak. A H®íívédé Hábe?u Süzéfcsn a szovjet ifjúság fényesen állta ki a próbát. A ivomszonio:! tagjai' a párt tagjai mögött a legveszélyesebb, a legnehezebb feladatot vállalták. A Komszomoi nevelte Alexander Mat- roszovot, akr az ellenség gépfegyve­rére vetette magát, hogy társai; elő­nyomulását biztositsa. Komszomoi- tag volt "a fiatal diáklány, Zója, A budapesti jugoszláv követség, katona küldöttség, kereskedelmi küldöttség és a Jugoszláv. Távirati Iroda (Tanjug) budapesti képvise­letének alulírott tagjai nyilatkoza­tot adtak ki. A nyitatko&athan a budapesti jugoszláv követség, a ju­goszláv katonai és kereskedelmi kül­döttség és a Tanjug budapesti kép­viseletének tagjai, miután véglege­sen meggyőződtek a Jugoszláv Kom­munista Párt központi vezetőségé­inek Tito. Kar del j, Gyilasz és Ran- koviosból álló klikkje szovjet© Ilié-* nes politikát folytat, visszavonhatat­lanul a nemzetközi munkásmozga­lom elárulásának útjára és ennél­fogva Jugoszlávia érdekeinek eláru­lása útjára is lépett, kijelentették, hogy 1.) Számukra a Jugoszláv Kom­munista Párt belgrádi kongresszusa mély csalódást okozott és az V. Kongresszus határozata, amely szem I beheiyezkedett a Tájékoztató Iroda ® határozatával, semmi egy Ed) nem volt, mint a párttagok meg te vesz Lé-, sere irányuló aljas manőver. Tito, Kardelj, Gyilasz és Ranko- vics mindent elkövettek, hogy p JUKP-t és a jugoszláv népet mind élesebben, szembeállítsák a Szovjet­unióval és a népi demokráciákkal. Álattomosian és hitványul harcolva az ellen, hogy a párt kíméletlen bolsevik önkritikával megszabadul­jon hibáitól, azt hitték ilymódon még egy bizonyos ideig menteni tudják bőrüket. Ilyen helyzetben to­vább nem szabad hallgatnunk és azért felhívjuk összes kommunista elv társainkat — mondja a nyilat­kozat —, hogy ingadozás nélkül kezeljenek döntő harcot a münkás- osztály árulói és azok ellen, akik rágalmazzák a testvéri Szovjet­uniót. 2.) A munkásmozgalom elárulá­sának utján következetesen haladva a Tito lylikk, a külföldön élő jugo­szláv kfommunisták elé azt a feladia- tot tűzte, hogy minden országban hozzanak létre illegális szerverete­ket, az áruló propaganda anyagá­nak terjesztésére és az ő bomlasztó politikájuk népszerűsítésére. így a testvérpártok bomlaszt ására a népi demokráciák aláaknáz ás ára. .adtak utasítást. A budapesti jugoszláv dip­lomáciai képviselet ennek a fel­adatnak végrehaj tását megvetéssel elutasította magától. 3.) A nyilatkozat megállapít ja, hogy Jugoszlávia hősi kommunista pártjának tagjai rendelkeznek az­zal az erővel, hogy Jugoszláviát vissza vezessék a világ kommunista pártjainak testvéri közösségébe. Mindent elkövetnek, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A nyilatkozatot a következők ír­ták .alá: Brankov Láza ügyvivő, kővelségi tanácsos. Vidovics Dusán őrnagy, .a katonai küldöttség helyettes vezető­je, Krszlonosies Ozren, a Tanjug budapesti irodájának vezetője, dr. Doroszlovacski Braniszlav alkonzul, Sztevanovics Milusin és Szbevano- vics Mária, a kereskedelmi delegá­ció tagjai. Balassa Klára, Krsztono- sics Pavka, Doroszlovacski Xénia. I Orgiáiul váradé' szalaálatat színénél! Alssben a tegnapi ■véres.' összeütközés következtében egy bányász mefhalt, nyolc súlyosan megsebesült. Eyy órával a sertüz megnyitása után megkezdődéit a sztrájk és csütörtökre egész Garda megye valamennyi munkása általános sztrájkba lépett. Az alesi sortüz és a Sí. Etienns-i bérténteen sinylédS sztrájkotok cellájába kinnygázbomlíak, az északi szírájkviéék 15 elfog iáit tárnáját feltüzelt szu­ronnyal őrző szpahi lövészek eiien a szolidaritás sztrájkok egész sara tiltakozott. A francia kikötők rakodó munkásai ezután nem rakják ki a szénszáíli'é hajókat. A francia kikötőkben máris 16 rosksdásig megrakott szénszáiiité hajó vesztegel. A kormány továbbra is kitart politikája mellett és szerdán nyilvánosságra hozták az ujsbb áremelkedéseket. A hét végére a cukor ára 42. az olajé 95, a kávéé 80 százalékkal emelkedik. Parisban két napja szénhiány miatt áramszünet van. A ticsi francia bányászok iránt világszerte hatalmas rokenszenv nyilvánul meg. Csehszlovákiában országos mozgatom indult a sztrájkoló bányászok meg­segítésére. A belga bányászok szakszervezete felszólította a belga k© mányi, hogy ne száliitson több szenet Francia®rszá§nak, mint amennyit a szerződések elő­írnak. Lengyelország tárt karokkal fogadja azokat a lengyel származású Francia- országban dolgoz® báayászokat, akiket a francia kormány kiutasít. Rövidesen a népjóléti miniszter rendeletet ad ki,- mely az országos véradó szolgálat felállításáról intéz­Ziakit, mint partizánt, borz almasan megkínoztaak a néniétek. Ennek ellenére mosolygott, társait biztatva és Sztálint éltetve ment az akasztófa áfái. Hárman a Komszomoi tagjai;, iközüi a Szovjetunió háromszoros liőséi. Hetvenen nyerték el kétszer ezt a legmagasabb kitüntetést s miegszáiintó/íhatat.an azoknak a la- tüiitetéseknek a száma, amelyekkel a szovjet kormány a harcokban ki­tűnt Komszomo!/ tagokat jutalmazta. Le amint a fronton küzdő Komszo- m,oü tagok hősifesen vették ki részű­iket iá báréból/, éppen úgy küzdöttek a hátországban maradt fiatalok is.- , Üzemekben és kolhozokban Komszo- ' moi tagok Pulitották el a 200-as mozgadu.at. Minden itthonmaradó Komszomoi-tag váUaíta, hogy egy a frontra menő1 társa köteííezettségét üs teljesiti. A nagy honvédő háború befejezése után az uj ötéves terv ós a termelő munka ezer tehetőségét adta meg az ifjúságnak a terv elvégzéséért folytatott harcban. A munka ifjú hőseinek egész sora emelkedett ki. kédik. A tapasztalat szerint az or­szágban évenként 20—-10.000 adag vér keli vérátömlesztés céljaira. | Az .elszakíthatatlan Guít&a&Tm \ áruház két igazgatói át, Xiordon Já- \ nőst és Rá ez Lászlót a Gazdasági' \ Rendőrség őrizetbe vette. Gazdasági ! ■ természetű büncsetekményekkeé vá- ! de ( iák őket. Ä Komszb •■«©Inak ez az élet- ísUjss póldsképe a zalai ifjúság előtt is, kiket 25 éven áit a fasizmus mételyével mér­geztek. Az . ifjúság egy része nem értékelte mindjájrt a felszabad más útláp a fiatal szovjet katonáktól ka­pott szabadságot. Xeni_ látta, hova vezet az az úti, amit a felszabad itó'k nytitotiFak még előtte, ifjúságunk iegjoiibjai azonban megértették. A Köímiszomoi katoná|i: tanították erre. Fe Vélték a harjcot a hazaáiruióikkak, akik újra el akarták adui az orszá­got, most nem a hitiéri fasisztáik­nak, hanem azok utódainak, az amerikai imperialistáiknak. Ma, ami­kor a népi demokratikus Magyar- ország bátran halad a szocializmus felié vezető uton^pzt az utat az.ifjú­ság számára a- Komszomoi 8Ö éves tapasztalatai' világítják meg. A Komszomoi története arra ta­nít, hogy az ifjúsági szövetség első feladata íeltét-enüí segíteni a pártot munkájában, arra tanít, hogy a szocializmus erőinek növekedésével növekszik ellenségeinknek edehá/­láisa, amely megbújhat még a ’ mi sonaíiikban is. Eokoznunk kell az éberséget, az ellenséges cselekedetek és az eíteniségies ideológia ellen. A demeKrácia egyik íegerssebb tá­masza a munkás-, paraszt es tanuló- ifjúság erős egysége, ifjúságunk fel­adata mé$ jobban megerősíteni a munkás-paraszt széveíséget és aktí­van segíteni dolg«zö parasztságun­kat a kuiákok eüeni harcban. Arra tanít, Jiogy a széciaííztTtust nem le­het építeni s termeiés emelése és szociálisig munkaverseny megszer­vezés© neikül. A Komszamol hősei, a sztachanovlsták sóidét iTAitatnak nekünk ebben is. A mi ifjúsági szövetségünk feg- főhb feladata az legyen, hogy olyan szettemben nevelje ifjúságunkat, a mely székemben a világ dolgozó if­júságának mintaképét a Komszomoi fiataljai nevelték. A szocialista haza mély szeretete es ezfrápt vájó' teljes odaadáis, a szabadság szeretete, más népéig szabadságának a tisztelete s a világ ^demokratikus mozgalmainak •becsűlése «Zeitemében. A TITÖ-KUKK Elim Ryilalkizatlan íiiigltÉ állást s Mipesti jygeszláv ksvetséi, kslonai is fieresfísielmi küüöilség tagjai Ff €í MCiaors se, <t © b a n Until! eipilei .filytatóiik i líiifíszszSrij!

Next

/
Thumbnails
Contents