Zala, 1948. szeptember (53. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-25 / 221. szám

évfolyam 221. szám. Nagykanizsa» 1948. szeptember 25, szombat Ára ©$ fílléi Beszélnek a MAO RT dolgozói a leleplezett nv<önvv t/ szabotázsról \\y . 'M* >. ífcüO uj pedagógust deveznek ki ^öjvetlen vonatpár indul Nagykanizsa és Zaiaegerszeg közad Meines versei! m irczág jevi évi kenyeréért (F. L.) Alig takarítottuk be az idei termést, máris hoz zálog h^tu nik a jövő ót: %te:rmcs elő-kószifósóliez, az őszi szántás-vetési munkákhoz. Ez már a paraszti, munka örök tör­vénye. Az idei jó termés arra köte­lez bennünket, hogy úgy készítsük e!ó a talajt az őszi kenyérgabona alá, ugv válogassuk meg a vetőma­got és munkáljuk be földjeinket, hogy jövőre legalább olyan bő, de inkább bővebb aratásunk legyen, mint a mostani nyáron. Ez most a kötelességünk, ezt várja el tőrünk miagyar gazdáktól, a népi demo­krácia. Legedé feladatunk az, hogy jó talaj munkát adj mik földjeinknek. Parasztságunk a tarló- hántásnál eléggé megfogadta a -de­mokratikus kormány jót akaró fel­hívását :ja tavalyi' 80. százalékos eredménnyel szemben gazda nk földjük nagyobbik felén elvégezték á kötelező tarlóbuktatást. A .Dunán­túlon már alig van -parasztember, aki ne szántotta volna fel talapéit az aratás, után. Ez már nagy ered­mény. Sajnos itt Zalában különö­sen a kulákpíarias'ztság között na­gyon só-kan vannak, akik üiég nem tettek eleget tar I óhántás i kötee- zettsógüknek. Ezek kiteszik magu­kat 'annak a veszélynek, hogy a rendelkezések értelmében a meg nem müveit földjeiket kishaszon- bórüstbe adják. De az -őszi keverő- és,mélyszán­tást még ennél iis nagyobb gonddal kell. elvégeznünk. Lehető eg gépi ©rővel végezzük eL az őszi szántást! Hazánkban még ma is sok gazdál­kodó idegenkedik a traktor.szántás­tól és sajnálja érte az amúgy sem magas, hivatalosan megúbapitott szántási dijat. Pedig, ha nyáron a határba kimegy, nyomban meg­győződhet napnál világosabban ar­ról, hogy a traktorral araszán to tt búza sokkal jobban bírja a nálunk állandó vendégként visszatérő -szá­razságot s a cséplőgépnél a teli buzászsákok melleit sem keli szé­gyenkeznie az ilyen gazdának, mert a traktorszántást bizony jól meg­hálálja a föld. Nagy suyt v«i ö földművelésügyi kormányzat arra is, hogy. ezen az őszön mór lehetőleg minden gazda vetőgéppei vesse-el gabonáját. Okszerű gabona­termelésnek ez eiengedlietot.cn fel­tétele. Úgy osszuk be minden falu­ban mind a szövetkezeti, mind a magántulajdonban lévő ve tógépeket, hogy a gép felszereléssel nem ren­delkező kisparasztoknuk Is kivétel nélkül biztosítani tudjuk a géppei való vetés előnyeit. A demokratikus kormányzat azt is elleneid le, hogy az idén. minden gazda köteles vetés területének .85 százalékát — valamivel nagyobb té­rülőiét, mint tavaly \— őszi kenyér- gabonával tehát búzával és rozzsal bevetni. Erre azért van szükség, hogy végre megszabaduljunk egy- szersmindenkorra a kenyérgondtól ebben az országban. Majd ha a na­gyobb gépesítés, az okosabb s bel- terjesebb művelés utján kevesebb költséggel nagyobb termésátlagot tu­dunk kihozni földjeinkből, csökkent­hetjük búza- és rozsvetésterületünik­A GAZDASÁGI FŐTANÁCS' NAGYJELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Egy évi hite!re kapnak'műtrágyát a dolgozó parasztok Kilenc mii firíni i szakmunkásképzésre és; tanoncnevelésre Á i I ami kezelésbe veszik a kéményse p r ő i p a r t A Gazdasági Főtanács tegnapi ülésén isméi több fontos határoza­tot hozott. Elrendelte, hogy a 15hol­don aluli gazdák és az aszálysuj- totta területeken a nagyobb gazdák is készpénzfizetés nélkül egy évi hi­telre kapjanak pétisót és szuper- foszfátot ?. '■ ' ^ j A zsirhiány megszüntetésére 150 vagon szabad étolajat hoznak for­galomba 9 forintos áron A Magyar Dolgozók Pártja kez­deményezésére szakérettségire elő­készítő tanfolyamok és lét bentlaká­sos gimnáziumok létesítésére, ahol munkás ifjakat készítenek elő a kö­zépiskolai és egyetemi, tanulmányok elvégzésére, a GF. 1 millió forint rendkívüli hitelt engedélyezett. Az újjászervezett közgazdaságtu­dományi egyetem 1918 október-no­vember havi költségvetését 1,013.000 forintban állapította meg a GF. A hároméves és az ötéves terv növekvő szakmunkás utánpótlást igényel. Ezért a Gazdasági Főtanács agy' határozott, hogy az uj tanori- cok létszámát a gyáriparban 1948 végéig 13.000-re, 1949 végéig 17.500- ra, az ötéves terv végéig 35.000-re, a közlekedés és építőiparban 5000- re kívánják emelni. A bányászat­ban 2000 uj vájárt képeznek ki. A nagylélszáinu tanoncok kaD foglalko­zó üzemek melleit szakiskolákat lé- tesitenek és a három évi kiképzési idő alalt a rászorultakat tanoncotl- honokban helyezik el. A feloszlatott TIOSz-lioz tartozó tanoncoíthonokat az állam veszi át és a tanoncok számára az első évben a gyakor­lati kiképzés céljára az üzemek ke­retében tanműhelyeket állítanak fel. A tanoneóktatásra és a tanoncok el­helyezésére ez évben 9 millió fo­rintot szavazott meg a Gazdasági Főtanács. Huszonhárom állami magasépítő vállalat Nemzeti Vállalattá alakult át. Az építőiparban ugyancsak 22 nemzeti vállalat alakult. Az állami cipőtermelő vállalatok termékeinek értékesítésével a Cipőkereskedelmi Nemzeti. Vállalat fog foglalkozni A GF elhatározta állami kémény­seprőüzem. létesítését. A kémény­seprés tűzvédelmi feladat, ezért a kéményseprők az állami tűzoltóság­gal fognak együttműködni. A szövetkezetben tömörült kisipa­rosok anyagszükségletének ellátásá­ra, :az ÖKISz számára a GF kél mil­lió forint forgótőkét szavazott meg. A gyógyszertárak záróráját dél­után 18 órára állapította meg a GF. ii délután sztrájkba lép 7 millió írásiéig deliczi A francia képviselőház csütörtöki ülésén az amerikai imperializmus szolgálatában adó szocialisták javas­latot terjesztettek be, amelyben a községi választásoknak márciusra váló elhalasztását indítványozták. A Marshall 'amariksi küíögyminisztsr az UNO közgyűlésén fslbikoritó és föl®“ .nyasksfdő- beszélt m®nd»tt. Amerikái aggodalommal t®lti ®l, mondattá, h®gy a n«rnz9t«k egy^kis csoportja n®m «hajt résztvsnni az UNO 3alkáni-biz.9tt*ágál»fin, Kereai-lsizotts gákan ó*. a kis közgyűlés munkájában. Az alatt a kis csoport alatt a Szovjetuniót és a rvpi demokratikus ®rszág®k«t értette. Az amerikai külügy­miniszter ezuíán kért®, hogy a vétójog korlátozására iráfiyul® javaslatét, továbbá Olaszország felvsteiénak kérdését vigyék a közgyűlés #íé. Marshall fceszéáére Moáxelevszky lengyel külügyminiszter válaszolt. Erélyesen sseegöé/yegezie a háborús uszitók&t és azt a. t&rmhvést, amellyel az UNO-t nz imperialisták szolgálatába akarják állítani. Marshall az alapokmány szadiiméval ellöníátban, — mendotía a lengyel kül­ügyminiszter át akarja alakítani az Egyasüii Nemzetek Sz<arvaz®tét. Hibáztatta Trygva Lis főtitkár jelentés .t mart nem tárta fel kellő tárgyilegossággsl az Sgysket. M®güíközéss*i hallott®, hogy a német kérdést a közgyűlés elé akarják vinni, halott ezz#! a kérdéssel a négy nagyhatalomnak külön kei! foglalkozni, Az amerikaiak Németország kettészskitása után most Berlint is ketté aksrjék osztani, amely sze­rinte ialjesan jogtalan. A a német kérdés még nem érett mag arra, hogy az UNO fegisikezzék vela. javaslat körül nagy vita fejlődött ki, amelyben Qüeuil e kétszer is felszó­lalt. Dá akarta bírni a képviselőket, hogy ezt a kérdést vegyék le a napi­rendről. Duc’los, a Kommunista Párt fő­titkára hangoztatta, nagyon csodál­kozik, hogy a kormány ilyen állás­pontot foglal el, müvei ez sérti a francia alkotmányt. Kijelentette, hogy a kormány de Gaulle fasisz­táit támogatja. "Ezután szavazásra került a sor és. 291 szavazattal 286 ellenében elfogadták azt a javaslatot, hogy a választások időpontjának megát lap it ás át a választójogi bizott­sághoz tegyék át. Mint ismeretes, a francia szak­szervezetek 250/o-os béremelést kér­tek a kormány teli. A kormány vi­szont 13o/o báreimielést állapított meg a szakszervezetek követelésére. A szákszervezeteket ez nem elégíti ki, éppen azért • bejelentették, hogy a péntek délutánra tervezett nagy tiltakozó sztrájkot megtartják. Pénteken délután 4 órakor 7 mitflió francia dolgozó szünteti be ti mwnkájt. Egész Franciaor­szágban megáll az élét. két s helyette termelhetünk több jövedelmet hozó, több munkáskezet foglalkoztató ipari növényeket. De addig is: mindenekelőtt ez ősszel, be kell vetnünk búzává: és rozzsal 3 és fél millió kát. hóid terű Jetet. (Ebből 2 és fél millió a huzia, 1 Inhib­ited a rozs vetőterülete. Ezzel szem­ben tavaly búzából csak 2.1 millió, rozsból pedig 800 ezer kát. hold (voilt a vetésterület.) Az aratáson. a magyar parasztság újabb keserű tapasztalattal, iett gazdagabb: sok tvolt a vetésben a gyom és nagy az üszögkár. A maradiiság újból súlyo­san megbosszulta magát. Mert ha gazdáink műit ősszel gondosan meg­tesz ti tották1 és megcsávázták volna vetőmagjukat, elkerülhették volna a mostam kárt. Sajnos, nálunk még ma is nagyon, sok gazdálkodó gon­dolkodik úgy, hogy ha »ükapáink- nak jó volt vetőmagtiisztitás és csá- vázás nélkül — nekünk iis jó«. belterjes mezőgazdaságot akarunk Magyarországon — már pedig ezt mulhaiatianui meg keü'i! valósítanunk — elsősorban a gondolkodásunkban kell gyökeres változást előidéznünk .a múlttal szemben. Ugyancsak így vagyunk a műtrágyával is. A népi demokrácia ez ősszel 5000 vagon műtrágyával — kétsziorannyival, mint tavaly — siet nagy áldozatok árán az állatállományban lerongyo­lódott gaz datár sad alom segítségére. Mégis a termelési szerződést kötő gazdákon kívül a többi gazdák közül eddig még sokkal kevesebben ren­deltek műtrágyát, mint kellene. Pe­dig a jól és kelte időben alkalmazott műtrágya a kalászosoknál legalább két mázsává! emeli a hoidankénti termésátlagot. Külföldön, mint Len­gyelországban s másutt is, már szinte nem is veszik emberszámba ázt a gazdálkodót, aki, nem használ műtrágyát. Mi ettől a közs zekémtől még messze vagyunk. Pedig nekünk is — még ]3©dig sürgősen'— feltét­lenül ©i kell jutnunk idáig. A nyáfísn ^áíjatSaíí és egyedülálló versenymozgalom indult á magyar gazdatársadalom­ban azért, hogy ki szolgáltat be több kenyérgabonát, hogy nagyobb darab kenyér jusson a magyar dolgozók asztalára. Most* is induljon ef újabb mozgalom a községek gazdái, a szö­vetkezetek, gépállomások, állami gaz daságok között azért:- ki hajtja pon­tosabban végre a földművelésügyi kormányzat őszi szántás-vetési mnn- katervét, ki műveli meg jobban a földet, ki veti el gondosábban a búzát, hogy jövőre még nagyobb le­gyen a kenyerünk. ' Zalai gazdák! A nyári beszolgál­tatás idején verseny folyt közöttünk — fényes sikerrel!. — az ország idei kenyeréért. Induljon el most újabb nemes verseny az ország jövő évi kenyeréért! Íz 118 közgyűlésén a leng-ysi küfigymlxiszter megbélyegezte a háborús uszítást

Next

/
Thumbnails
Contents