Zala, 1948. szeptember (53. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-21 / 217. szám

'é A' L A.

1948. szeptember 2t

I nagykanizsai MüiSZ

őszi kultHrpngramja elé

Hasznos és jó művelődési munkát ésiaík úgy végezhetünk, ha azt. a társadalmi fejlődés szolgálatába állítjuk. A társadalmi szervezetek feladata egyrészt: rászoktatni a magyar tömegeket a szervezeti, társadalmi "éíet re, mert eszményünk nem a magának való, hanem a társadalomban élő ember. Feladata másrészt: tagjainak általános műveltségi színvonalát emelni, ezzel képessé tenni arra, 'hogy a társadalmi fejlődés tör vény szer us égleit felismerje és helyét a fejlődő társadalomban elfog!alhassa és végül, hogy a fejlődéssel lépést tarthasson.

A ráhkkö vetkező szabadművelődési muhkiáévad a demokratikus tömegszer veze iietkikei való szoros kapcsolat jegyében indul. Ezt a célt szolgálta mar a társadalmi szervezetek együttesen kiadott, vidéki* csoportjaikhoz intézett körlevele is. A MNDSZ nagykanizsai csoport]iának vezetőség© abból a célból gyük ösz- -sze a feabadmü vei ődési hivatal vezetőjénél, hogy ószi-táü munkaprogramját kidolgozza, mert felismerte, íiogy a szükségletek szem előtt tartásával, a társadalmi fejlődés szolgálatába áhított, jól kidolgozott munkaterv alapján, a »szehemi tervgazdálkodás« jegyében végezhet komoly, eredményes es kielégítő munkát.

Legelső feladatának tekinti a MNDSZ, hogy kuHturvozetőkópző- tan folyamon képezz© .ki azokat a munkatársait, akik a nagy társadalmi és kulturális feladatok megoldásában segítségéi© lesznek.

Szervezési kérkésekben is fejlesztésre szorul a csoport, bár 'eddigi eredményei is már jelentősek. A kultuszminisztérium szmüvi’ ügyosztályának előadóját, Szabón© Weness Jolánt hívja meg a helyi csoport, hogy tőle, mint á hazai és külföldi nőszervezési kérdésekben szakértőtől, útmutatást, irányítást kapjon 3—t napos kistanfolyamon.

Rövidesen szövő tanfolyamot indít a MNDSiZr a MOSZK segitségé- vel. Ezen a tanfolyamon a .gyakorlati kiképzésen kivüi részben technikai, részeién általémos művelődési tantárgyak is szerepelnek.

Bevezeti a MNjDSiZ1 a heti ku'itűrnapokat, .amelyeken a tagok beszélgetésre, barátkozásra gyűlnek ősszé, rádiót hallgatnák, újságot olvasnák. Közben a magukkal hozott kézi- in u Ilkán, varr,ásó n- í oiltoz ásón dolgo z - glátnak s hogy ez utóbbiakban ne álljanak tanácstalanul, a klubdélutá- noson ©gy-egy szabáshoz-varráshoz- kötéshez értő asszonytárs tanáccsal látja el őket. ily alkalmakkal közös énekléssel, egy-egy .vers e-mondásá- val] vagy időszerű könyv ismertetésével gazdagítják a délutánt.

Rendszeresíti a helyi csoport havonta egyszer a magynyiivánoisság számára a .-kuliturdéiután óikat, amikor egy-egy komoiiy előadás makett művészi müsorszámokat iktat programba. Ezen előadások látogatása mindenki ■ s z á már a d ij mentes.

Végül rendszeresíteni kívánja, a MNDSZ vezetőségié a már eddig is kialakult ■ gyakorlatot, ami szerint a szabadművelődési alkalmakra, úgy mint tudó mányos eiő.adáasorozatoik, hang vier senye k, kidiUitások, szervezett; csoportban vonul fel és, a szerzett benyomásokat a következő' klubdélutánon a tagok megbeszélik.

0

v A MNDSZ őszi programjának bevezető ünnepi kuiturdel(utá,nj(a szep- temjbei:- hó 23-án, csütörtökön délután 6 órakor lösz az Ipar test üllőt njagy termében. i Hegyi E r zsebet.

Schumann- és Cliop;n-müveket zongorázik, dr. Inotay. Ilona a nők kultúrpolitikai feladatai i ói fart előadást, Millley Károly Ady- és Józ,set Attila versieket énekel, Morvay Gyulán© egy ismeretien, Cpéhisziovákiában élt írónő munkásságát ismerteti.

I-VA Málllerd, zalaegerszegi erdőigaz- gatóságának részvétele Zalaegerszeg megyei város 700 eyes évfordulója alkalmából tartott kiállításán, nagy _ silkiert aratott úgy a szakértők, mint 'a nagyközönség körében. Szemléltető grafikonok hatásos módon tüntetik fel a munkaversenyben résztvevő .erdőgazdaság teljesítményét.. A szállítás, lerdőisitás, fatermelés és az. ipari üzemeknek a munka versenyben elért eredményei mély benyomást keltettek a szemlélőkben, úgyszintén _ a Mail érd lenti élfürész- üziémének impozáns jelvény© és- kitüntetése. Különösen megkapta a szemlélőiéit a 325 éves tölgy korong, mely c semeteko r ától kez dve igen sok történelmi eseménynek volt ó;© szemtanúja.

A kiállítás területének kerthelyiségében különbőz,ő, az erre a célra -épült kifutókban lévő ©lő állatok, mint őzek, kutyák, ölyv, bagoly és r-Őka látható a kiáhitás közönségének állandó érdeklődését keltve.

« Az erdőművelési részen kicsinyben ■ plasztikusan van ábrázolva a csemetén© vetés..

Az ipari üpJemi részen a novai iáké pár ölő, valamint. ° lenti fűrész kicsinyített másai szeniÍM- télően a' néző ele tárják azt, ho n\ miként dolgozzák fal a fát különböző ipari gyártmányokká, illetőleg annak máskép nem hasznosítható részeit értékes ipari nyersanyagokká,

ecetsav, fam-ósz, aceton és retorta szénné. Ezen ipari termékek leg- nlagyohb részt azelőtt veszendőbe ment gialyíából és tuskóbóí előáD i’iltva. ,

A kiállítás megrendezéséből- a Máilerd összes dolgozói kivették részüket, éjt nappallá téve' azon fáradoztak, hogy laz miinél tükébtesebib legyen, a Malierd gépkocsivezétőík együtt dolgoztak a többi dolgozóval, nemcsak a gyors szál lit ásnál, hanem még a kiállításnál is, ahol a .szükséges összeállítási munkákat végezték. ■

A kiálMtotb anyagokból világosan kitűnik, hogy a Málbrcl zalaiegjer- szegi erdőigázgatósága keményen kivesz.! részét a népi demokrácia jobb és tökéletesebb gazdasági rendszerének kiépítéséből.

Hagy ütésben kézifék meg Zalától az őszi szántási is vetési versenyt

AaOrszágos MezőgazdaságiésTerotelésiVersenyírodafelhivása

a parasztsághoz * '

Mint lapunk legutóbbi számában közöltük, Zalában a tár-íóhá-ntá-s 98 százalékban megtörtént! Sok helyen, Így a nagykanizsai járásban is már megkezdték az ősziek alá vaLó szántást, sőt v-annak egyes helyek, -ahol a rozsot és a huzat már ©1 is vetették. A népi bizottságok, amelyekben- demokratikusan gondolkodó kis- és köziépparasztok foglalnak helyet, mindenütt ügyeltek .arpa, hogy jól csávázott kény érmag kerüljön a földbe.

Az őszi szántási és vetési verseny nagy ütemben kezd Zala vármegyében kialakulni; Megát api t-ható, hogy a falu -dolgozói komolyan veszik fezt a verseny t és mint azt a községi gazdajegyzők jelentik, a falvakban mindenütt gyűléseken ©s- értekezleteken ,számodnak be egyrészt az elvégzett munkákról, másrészt meg7 beszáliik a- szántás-vetési verseny

további alakulásának menetet.

Az Országos Mezőgazdasági Termelési Versenyiroda fel hívássá fordulta dolgozó parasztsághoz, amelybon többek között a következőket mondja:

BoSg&zé parasztik !

A népi demokrácia minden támogatást megad a dolgozó parasztságnak, -de a munka akkor lesz valóban eredményes, ha a termelési: verseny országos tömegmozgalommá bővül, A dolgozó parasztoknak egymással verisenykedvö keli biztosítani a vetőmag jó és gondos megtisztítását és, csáv,ázását, fokozni kell a műtrágya használatát, őszi mélyszántást kell végezni, íehetó.eg géppel és .minden területet,géppé- kod -bevetni' a termelési tervben előirt menny iségíbien és időben. Felhívjuk á demokratikus- pártokat, a

Emii Ludwig meghalt

Mint egy berni távirat jelenti, a történelmi életrajzok ismert Írója, Emil Ludwig, Ascona melletti birtokán, Svájcban, 67 éves porában meghalt. Világhírű író volt, akinek nevét a történelmi életrajzai révén ismerték meg mindenütt. Goethéről, Lincolnról, Bismarckról és Napóleonról irt színes, érdekes könyveket, amelyek azonban elragadó előadás modorán kívül történelmi valóságok szem pontjából nem sokat jelentenek. A nagy történelmi mozgató erőket, az osztály harcokat figyelmen kívül hagyva, a történelmi mate7 rial izmus Járvány szerű parancsoló erejét mellőzve, irta meg könyveit. Alakjait hűen megrajzolt korképekbe ál lit fa be, de'a könyvsiker kedvéért óvakodott a dolgok mélyére nézni.

Emil Ludwig_ Németországban született, később svájci állampolgárságot szerzett. A háborút Amerikában töltölte, ahonnét J9 i6-ban tért vissza Svájcba.

dolgozó parasztság hatalmas tömeg- szervezeteit — szól a Verseny iroda felhívása —, a dolgozó asszonyok hatalmas szervezetét, a parasztiíjiu- ság egységes szervezetét, a népi bizottságok at, közigazgatások vezetőit, gazdasági felügyelőiket, jegyzőket, gazdajegyzőket, az állami géoüzemek vezetőét és dolgozóit, hogy minden, erejükkel és minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák a dolgozó parasztok verseny munkáját;. Kövessenek el mindent az., őszi mezőgazdaságii- terv sikeres végrehajtása érdekében.

MNDSz taggyűlést

tartunk hétfőin délután 6 órakor. Kérjük a tagok és a teánycsoport tagjainak is minél számosabb' meg- jieffanését, mert fontos közérdekű dolgokat tárgyalunk. Egészségőri és ápolónői tanfolyamok megindításáról dr. Bereutes Ernő tisztiorvos tart ismertetést. Utána az ingyenes szövő- és háziipari tanfolyamon való részvételié .ehet je entkezm.. A vezetőség.

A zalaegerszegi centenáris hét keretében rendezett nagyszabású kiáll itásnák jelentős részét képezi a Zalai Táj- és Népkutató Munka-- közös&ég által rendezett képző- és népművészeti kiállítás.. Őszintén meg kell mondani, hogy egy ilyen centenáris kiállítástól, e tárgykörben áttekinthetőbb anyagot szerettünk volna látni.

A népművészet: anyag inkább az ólő népművészek müveit mutatja be, kissé egyoldalúan. Kivéve Muharai "Mihályt. Sajnálatos, hogy ez alkalomból nem Iter tehetett bemutatásra Göcsej muzeális "anyaga, ami meglehetősen méltatlan körülményiek között, nem tudjuk kinek a hibájából, nemcsak a nagyközönségtől van elzárva, de pusztulásra is van ítélve.

Zalaegerszeg 700 éves évfordulója nem csak Zalaegerszegnek, mint vápásnak, ünnepe, hanem, ha nem is egész Zaláé, feltételiül .be kellett- volna kapcsolni a város .kultúrkörébe tartozó területeket és azok né- ' pút, illetve -azoknak szellemi és anyagi alkotásait. Elintek azonban kevés nyomát láthatjuk az ünnepi hétben.

Muhara: Mihály, ki országszerte ismert,-régen kialakult festő, müveivel kétségtelenül' a kiállítás legnagyobb élményét nyújtja. Minden ©gyes kép egy darab Göcsejt tar elénk. A. képeken -a göcseji táj j§s az abban élő ember élete ©.evened ik meg.' A furcsa fojtott színek is

kihetngsuZyózzák a táj és az ab- t ban élő emberek évszázadokon S 1 át lejojtottságá' an élő kulturá- j ját.

, , , 8

Nem a látszatok, a felteetes_ táj- j romantikát^ hanem annak lelkiségét j jyetifci a néző elé. Ezek a képek nem | azért mutatják nekünk Göcsej roz- ; zant házait, korszerűtlen konyháit j s bennük - a petróleumlámpák, vagy j faggyumécsesak fényét, hogy abban, j mint romantikus olménybien' gyö- j nyörködjünk, hanem azért, hogy ’

rádöbbenjünk arm a nagy mulaszt asm, aminek a követkéz- \

menye 'az, hogy ez a nép a \ XX. század kellős közepén még ]

mindig ilyen 'házakban, ilyen ;

primitiv életkörülmények kö- \

zött el. -i

Mluharay nagy szerelmese Gő^j csejnek. Biztosra vesszük, hogy Mu- ■ haríá; egy korszerűen fejlődő, virágzó > gazdasági és kulturális körülmények -j között ólő Göcsejit még jobban s-ze- j netne. ^ ,

A népművészek közül itt látjuk 1 a - régen ismert Bregloyics Kálmán \ itanagájsait. Kár, hogy Biegiovics ij túlságosan Üzletszerűen űzi e- nép- jj művészetet, meglátszik, hogy való- í -sággal' futószalagon gyártja müveit-, | amik már inkább tömegéikkek, mint i népművészet. ‘

Érdemes fiatal népművész Kon- |

rád Rudolf, rendkívül fejlett technikával, faragja ízléses dísztárgyait. Szükséges azonban figyelmeztetni, hogy ha rövidesen nem találja meg a íovábbfejilődós, útját, úgy zsákutcába jut és a végtelen önisinétiö- d6sben fog kimerülni.

Horváth Ernő inkább a szobrászművészet félé törekszik. Munkái nem tekinthetők népművészetnek, hiszen nem is abból fejlődött ki. Témáiban azonban • a nép élete, munkája elevenedik meg. Legsikerültebb és a szobrászi követelményeket is legjobban megközelíti a Dagasztó asszony című kis faszobra, mely egységesen zárt és kifejező. Pár cent.-inéteres mindössze, mégis monumentális. Reméljük e .kis. szobrocska Horváth Ernő fejlődésében uj állomást jelent.

Németh Ferenc szintén inkább szobrásznak, mint népművésznek mutatkozik. Sok íélrecsuszott iziésü szobra' mellett jói esett látni néhány vaéla.i őszinte, kifejező müvecskét. igen kiváló munka a cseresznye- •fábór faragott ökör, Tehén borjúval c. szobrai. Uj és jó irányú fejlődést ígérnek az újabb dolgai is a ’Magvető és Vi.zhordó c. figurája.

Az itt elmondottak után azzal, a reménnyel búcsúzunk a ki.áUitástól, hogy következőkben alaposabb és átfogóbb képet fogunk .kapni Göcsej vidékének ©s népének életéről és a! kutasairól.

Alidrassy Kurta János

\ . h MÍ LERÓ az eierszgfi centeeáris iimepi hét kiállításán