Zala, 1948. szeptember (53. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-07 / 205. szám
I évfolyam 205. sz&m. Nagykanizsa, 1948. szeptember 7. kedd Ára 60 fillér Kedti| Szepi. v ....7 ^vt á; A képzőművészeti bs muzeális kiállítás napirendje Délelőtt 10 órától 1 óráig tárlatvezető Bencze Jenőrté Káldor Róza szobrászművész. Délután 4 órától 7 óráig tárlatvezető Vörös János szobrászművész. Múzeumi vezető K. Nagy László muzeumőr. Előadás d u. 6 órakor: „Környékünkön élő népek élete az ősidőktől a honfoglalásig.“ Tartja : K. Nagy László muzeumőr. nur v w m mif Keresztes Mihály államtitkár beszéde a MDF megyei szövetkezeti konferenciáján Rövidesen gépállomást kap Zala megye is ■ Ünnepi köntösbe öltözött vasárnap a zalaegerszegi Arany Bárány. A nemzeliszinü zászlókkal, vörös drapériával és virág!üzérekkel ékesi- teli nagyteremben gyűltek össze megyénk szövetkezeli vezetői, a Magyar Dolgozók Pártjának titkárai, valamint a párttagok százai a MDP első megyei szövetkezeti konferenciájára, hogy megvitassák parasztságunk legközelebbi feladatait, a falusi szövetkezeti mozgalom megerősi- tését és kiépitését. A párt megmutatta a parasztságnak a helyes szövetkezeti formát, annak előnyeit, de kikérte a paraszti tömegek véleményét is, hogy együttesen' oldják meg az összes problémákat. i Feltűnő jelenség volt a konferencián, hogy milyen sok dolgozó pariasztásszony vett. részt azon. Jelenlétük biztatás volt arra — mint a MDP megyei titkára, Lakatos Dezső is megjegyezte —, hogy a jövőben mái' ők is tevékenyen közre akarnak működni Zala megye szövetkezeti életének. irányításában. ’ A konferenciát Gerencsér György, országgyűlési képviselő nyitotta meg.' Üdvözölte a MDP' központja által kiküldött Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkárt, a párt megyei vezetőségét és a megjelent közönséget, majd a következőket mondotta: — MDP első megyei szövetkezeti konferenciája olyan időpontban ült össze, amikor egyre jobban kiéleződik falun a kizsákmányoló zsiros- parasztság elleni osztály harc. Pártunkat — mint mindig — most is a dolgozó kisember megvédelmezé- sének ügye vezeti. Ezt a célja a most összeült konferenciának is. Fel kell számolni a tőkés termelési rendet a mezőfazdasághan A megnyitó beszéd után megválasztották a konferencia elnökségét,: átadták a szövetkezetek ajándékait, majd Keresztes Mihály államtitkár emelkedett szólásra. Bevezetőben rá-, mutatott arra, hogy a múlt évi parlamenti választások végképpen meghatározták azt az utat, amelyen Magyarországnak haladnia kell és ez az ul a népi demokrácia útja. Hazánk ma ezen az ufón halad és ez nagyban köszönhető azoknak a változásoknak, amelyeket az államosítások idézlek elő. Részletesen fejtegette, hogy mig az iparban bekövetkezett változások következetesen a szocializmus felé vezetnek,' addig a mezőgazdaságban még mindig a tőkés termelési rend uralkodik. — Ez a két termelési irányzjat nem maradhat meg — hangsúlyozta —, miért éfc a munkás-paraszt szövetség szakadásához vezetne. Az egyéni gazdálkodásról Ezután rámutatott arra, hogy a földreform során jobb életlehetőséghez jutott parasztok nagy többségétől azt várták, hogy gyarapodásukkal arányos lelkesedéssel állnak a népi demokrácia és annak élcsapata mellé. Ezzel szemben megkell állapítani — mondotta —, hogy nagyon sokan vannak, akik a kulák- ság felé kacsintgatnak, mert ahhoz szerelnének hasonlítani. Rákosi Mátyás legutóbbi kecskeméti beszéde kapcsán felhívta a figyelmet arra a két útra, melyek előtt áll ma a parasztság. — Egyik ut a régi, megszokott egyéni gazdálkodás útja — mondotta —, ahol az erősebb kimarja birtokából a gyengébbet, a paraszt pedig ismét bérmunkássorba süllyed. A. másik ut a szövetkezés ul>a, amely a dolgozó kisparasztság. jóié-, lének biztositéka. Változtatni kell a termelés rendjén-— Be kell látnia mindenkinek, hogy a mai termelési renden változtatni kell. Pártunk látja a világ gazdasági élete fejlődésének irányát és lennek megfelelően kívánjuk átszervezni termel ési módszerünket is hogy többet, jobbat és olcsóbban termelhessünk. Hangoztatta, hogy gyorsabbá, nagyobb teljesítőképességűvé kell Len. ni a mezőgazdaságot, ezt pedig csak nagyarányú gépesítéssel lehet elérni.. A parasztság szövetkezése is ezt segíti elő. Egységes elvek és módszerek szerint a magán tulajdonjog megsértése nélkül kelj termelni. La^zámofás a kuláksággal —- Mindenekelőtt ki kell, irtani a kizsákmányolást, tehát le kell számolni a nemdolgozó, de dolgoztató kuláksággal, mért ez áll a kisparasztság felemelkedésének útjában.- Fel kell világosítani a parasztot — mondotta — mit jelent számára a demokrácia és a szövetkezés. — Ki kell pácé!!ni a falukban a leguzsorásabb kulákokat. Le kell leplezni ezeket és megmutatni akis- parlasztságnak, hogy ezek az ellenségei. De le kell leplezni mindazokat, akiknek a dolgozó parasztság .és a munkásság annyi szenvedést köszön betett a múltban. Azt csináljuk, amit a dolgozó parasztság akar — Sokan még mja is' a kolhóz-me- séyel riasztglatják a falu népét — folytatta Keresztes államtitkár. — Meg kell mondanunk, hogy erről szó sincs. Mi azt csináljuk, amit a dolgozó parasztság akar, de hogy jó irányban haladjon, nekünk, a Magyar Dolgozók Pártjának kell utat mutatnunk. Élen kell járnia pártunk minden tisztségviselőjének a szövetkezeti munkában. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szövetkezeti eszme nagy fegyver a dolgozó parasztság és a munkásság kezében. Sajnos azonban ezzel csak kevesen voltak tisztában. Általában kevés gondot fordították a szövetkezetek fejlesztésére, aminek részben az is oka volt, hogy Magyarországon nem volt hagyománya a szövetkezeti életnek. Hibák Ezután -szövetkezeteink hibáival foglalkozott. Kijelentette, hogy a szövetkezetekben nem mindig folyt olyan munka, ami a szövetkezeti gondolatot népszerűsítette volna. Komoly veszélyt jelentett a tőkés befolyás. Komoly hiba a sok szövetkezetnél érvényesülő szekta-szellem is. Ezeknek a gyermekbetegségeknek kiküszöbölésére helyesen kell alkalmazni a szövetkezeti törvényben foglaltakat. Azon kell lenni, hogy a 1 Magyar Dolgozók Pártié kiiiiiüirására a gimnázium épületében újra mepyilji ez lilies nőiskolát A Rozgonyí-utcai Iskola szülői értekezletén, ahol a, Magyar Dolgozók Páríja képviseletükön Ferenczy Szabó Bél» párüítkár is megjelent, a szülők részéről olyan kívánság hangzott el,’ hogy a liceusa és gimnázium épületében volt általános iskolák megszüntetésévé! a többi iskolákban túlzsúfoltság állt elő. A szülik arra kérték a Magyar Dolgozók Pártjának navy kanizsai vezetőjét, hogy amennyiben arra mód adudna, okvetlen nyissák meg légaléöb az egyik általános iskolát. Ferenczi Szabó Béla. akkor ígéretet tett a Magyar Dolgozók Pártja nevében arra, hogy megvizsgálják ezt a kérdést és amennyiben helytálló a szülök kérése, úgy az illetékes tényezőknél eljárnak az iskolák érdekében. Megállapítást nyert, hogy a gimnázium épületében lévő általános iskola tényleg nélkülözhetetlen, «zárt illetékes közoktatásügyi hatóságok a Magyar Dolgozók Pártja közbsojárására már a halnapi napon a gimnázium épületében újra megnyitják az álíatámos fiúiskola I.—IV. osztályait, még p«dig úgy, hogy a negyed k osztálynak a) és h) tagozata, tehát két osztáh a lesz. A bir pillanatok alatt elterjedt a városban és szerkesztőségünkbe máris több levél érkezett,' melybee a szülék köszönetül; et nyílvánítják a Magyar Dalfcozók Pártjának az iskola sikeres megnyitása érdekében tett közbe u járásáért. szövetkezetekben döntő súlyhoz jussanak a dolgozó parasztok. Felhívta a figyelmet az áruelosztás fontosságára, amiért is a szövetkezetek dolgozóinak meg kell tanulni a kereskedelem mesterségét. — A szövetkezésnek önkéntességen kell alapulnia — jelenlétté ki. Elmek fejlesztését pedig rendszeres felvilágosító munkával kell elősegítem. Gépállomások Hosszasan foglalkozott a gépállomások létesítésének kérdésével is. Kijelentette, hogy Zala megye más megyékhez viszonyítva jól ált igavonó állatokban, ezért nincs itt még gépállomás. Hamarosan azonban itt is sor kerül egy-két gépállomás felállítására. Egy-egy állomást úgy rendeznek be, hogy 10.000 kalasz trális hold szántását és vetését végezzék el. A gépállomások lehetővé teszik, hogy a parasztság igavonó állatok helyett húsáratokat tenyésszen. IX ezen túlmenően .kulturgócpontoknak is kell lenniök . a gépállomásoknak A í©rmelési ssersődésekrő« szólva kijelentette, hogy a múltban csak tőkével rendelkezők kötőitek ilyen szerződéseket. Ma már itt is más elgondolás érvényesül. Termelési szerződést csak szövetkezetek és kisparaszlok köthetnek. Mivel azonban eredpiényesen csakúgy lehet szerződéses viszonyban termelni, ha nagy egységekben dolgoznak, észszerű a szövetkezés, vagy a kaláka-munka. A kormányzat itt is segítséget nyújt, de tudomásul kell venni, hogy áldozatot csak a dolgozó parasztságért hoz. — A szövetkezeti eszme most már mindaddig előtérben lesz — szögezte Le —} amig a mezőgazdaságban is be nem következik az a döntő' változás, ami uj arculatot - adott az iparnak is. Mezőgazdaságunknak is a szocializmus útjára kell végre lépnie. (A konferencia további eseményéről, igy Lakatos Dezső, az MDP megyei titkárának beszédéről a Zala holnap ad tudósitást.)
