Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-15 / 187. szám
4L ZALA 1948. augusztus 15. 4850 kg gabonát csépeltek ki feketén Letenyén Letartóztatták az ellenőrt és a cséplőgéptulajdonost Lériáirt László csépi esi főiéi lenőr feljelentésére a letenyei rendőrkapitányság cséplési ellenőrzést tartott Tétényié községben. A vizsgálat sarán nagyszabású visszaéléseknek jött nyitjáira. 28 csépeltető gazda bevallotta, hogy Kovács Gyula bóreséppiő, Szajó Jenő cséplési ellenőr beleegyezésével BOCFÖLDE MÉG MINDIG VEZET ahol nincsenek kerítések minden második gazdának silója van a lakosság fele ezüstkalászos gazda a gazdák saját szövetkezetükbe szállítják a gabonát Kisközség 2800 lakossal a zalaegerszegi járásban. Ez a száraz számadat áll a helységnévtárban, arról a kis faluról, amely pirostetős kis házaival, eldugva, apró dombok lábánál húzódik meg, alig néhány kilométer távolságra a megyeszékhelytől. Bocfölde ez. Az a Bocfölde, amelynek lakói sohasem keresték a feltűnést, sohasem akartak nagyobbak lenni nagyoknál és ma mégis szorgalmas, odaadó munkájukkal felhívták magukra az egész megye figyelmét: a termelési versenyben hetek óta szinte behozhatatlanul vezetnek. Majdnem 100 ponttal előzik meg a második helyet tartó szomszédos Sárhidát. Hogyan érték el ezt az eredményt ? Erre a kérdésre adták meg a választ a község lakói, amikor legutóbb megtartott megyei termelési versenyértekeziet alkalmával náluk jártunk. AHOL NINCSENEK KERÍTÉSEK... Bizony. Itt nem választják el kori lésekkéi portájukat a lakók. És mégis békesség vao. Itt a közelben, például Molnárék udvarán vagy öt ids'1' csikó viháneol, szaladgál összevissza. —- Hogy engedheti ezt meg Málnámé asszony — kérdezzük —, hiszen nem is a maga csikói, összetiporják az udvarát és eszik a maga szénáját? — Mán ne mondjon ilyet kérem, hiszen az én csikóm is elmegy a falu másik végére Kovács Pistáék- hoz — feleli megbotrámkoéva Mol- námé. MINDEN MÁSODIK GAZDÁNAK SILÓJA VAN — Az semmi kérem, hogy silónk vau — mondja Simonfi Kálmán arany kalászos gazida —, még siló- töltő gépünk is van. Összeálltunk vagy harmincán, aztán négyekéi forintért megvettük ezt a ménkű nagy gépet. 5000 forintban volt, de megérte. Olyan apróra vágja a 'kukoricászárat, hogy még. Hát válóban hatalmas egy alkotmány ez a silótöltőgép. Akkora, mint egy nagy sifonér. Benzinmotor hajtja, de ha elromlik, van. egy fagázmotor is hozzá. Beieöntik a kukoricás zárat, répát, csalamádét és úgy ledarálja1 azokat, mint egy malom.-—• Nem' is volt nálunk fennakadás a tej beszolgáltatásban. Kevés a takarmányunk? Építettünk silókat — büszkélkedik Bődöcs Kálmán. — Nekem ugyan csak földsilóm van, de jövőre építek egyet betonból. A FALUT NEM MENTI MEG MÁS, CSAK A SAJÁT TUDÁSA Ez a felirat virít a silótöltőgép »garázsának« falán. Ez azonban nemcsak üres frázis ebben a faluban. Itt ugyanis — mint azt a Záia már megírta — (.55o/o-a ezüstkalászos gazda. Ezenkívül még 18 arany kalászos is van. Még is^ látszik ez a községen.. Megértették, hogy a gazdasági fellendülés útja a belterjes gazdálkodás. Cukorrépát, mákot, ipari növényeket. és gyümölcsöt termelnék a kién yérga borra mellett. — Megéri •— mondja Lakatos Zoltán aranykalászos gazda. — Én most ősz i baraekter meiésaeli versenyzők. Van 170 fám és idáig 4000 forint hasznot hoztak. Volt olyan fám is, amelyiken egy mázsa termett. Büszke is a község a 'tanult gazdáira. Kihívtuk az ország összes községeit — mondotta a termelési versenyértekezlet keletében Andrássy János tanító, a közséjgi termelési versenybizottság tagja — Versenyezzenek verlink: hol fesz a legtöbb arany- és ezüstkalászos gazda, liol építenek legtöbb silót, és honnan kerül 'a legtöbb fiatalember a gazdasági akadémiára. Sajnos ennek a felhívásnak idáig nem volt semmi visszhangja. Egyetlen község sem fogadta ©1 még a kihívást. BOCFÖLDÉN TUDJÁK. MIÉRT KELL BESZOLGÁLTATNI mégpedig nagyszerűen. Messze volt Zalaegerszeg, hát fogta magát 97 gazda összeállít és megalakította a í Öldmi vesszövetkezetet. •— Tudjuk mi azt kérem, hogy minden munkásnak, parasztnak és értelmiségnek egyformán kell kapnia a föld áldásiból, tehát beadjuk mi a köteles részt. De miért vittük volna mi a gabonánkat Zalaegerszegre, mikor megalakíthattuk a szövetkezetét, ahova beszá Üli thatjuk a beszolgáltatást. — így beszél Horváth Imre, aki világos paraszti gondolkozásmódjávali már megtalálta a helyes utat. BOCFÖLDE TÖBB HOSSZAL VEZET Dél felé megkezdődik a megyei termelési verseny értekezlet. Bocföjide népei bevonul az iskola termébe, hogy meghallgassa, nem hagyta-e el már őket valamelyik község a versenyben. Mindjárt kiderül, hogy még több hosszal vezetnek. Dr. Agárdy Tibor alispán, a megyei versenybizottság elnökének megnyitó szava utáp ugyanis dr. Pau- li'ni Gusztáv gazdasági felügyelő ismerteti a verseny legújabb helyzet- jelentését. 30.278 gazda áll Zala megyében termelési versenyben 99.257 versenyágban. Ezen kivül 352 község versenyez. A 10 legjobb egyéni versenyző közül az első helyre került Tóth Jenő zalabéri lakos, aki 400 négyszögöl szőlőjéből 4000 fo rint értékű szélőoltványt termált ki. A második helyet Krohl Imre Zalaszentgrót foglalja el. Ő az állattenyésztés és gyümölcstermesztés terén ért el sikereket. Az eddigi első Kiss Gábor szentgyörgyvári lakos ujburgonyatermelésével immár a harmadik helyre szorult. Varga István pacsai lakos áll a negyedik helyen hiperve- getativ burgonyatermelósi kísérleteinek jó eredményével és gabona termelésével. 19 métermázsa rozs termett ugyanis holdanként nála. Községek között természetesen Bocfölde vezet 515 ponttal, a második helyen lévő Sárhida 417 pontjával szemben. Harmadik helyen Tapolca küzd. 409 pontjával könnyen elérheti a második helyet. Zalaegerszeg a hetedik helyen kullog. Igyekezni, igyekezni megyeszékhely ! Legalább úgy mint a beszolgáltatási versenyben. A járások közti versenyben a tapelcal járás vezet, második a lenti járás. A negyedik helyen lévő nagykanizsai járást megelőzte a keszthelyi járás. A zalaegerszegi járás, székhelyéhez méltóan hetedi helyen szalad. A novai járás a legutolsó. Dr. Agárdy Tibor alispán ezután bejelentette, hogy Zailíamegye kihívta legörőjavitási versenyre Vas és Somogy megyéket. Beszolgáltatási versenyre viszont Veszprém vármegye hivott ki bennünket. MAORT pálya Vár-ut 9. 1948. augusztus 15 én vasárnap, délután 6 óra NIK válogatott MAORI barátságos mérkőzés. 4.850 kilogramm gabonáit úgy csépeltek el, hogy sem a mázsakönyvbe, sem a cséplési eredménynapióha nem. vezették be. Ilyen nagytömegű gabonát vontak el a közellátástói, letartóztatták őket és az uzsora bíróság fog Ítéletet mondani a cséplési visszaélők fölött. Megalapította az alispán azt, hogy a termjölési versenybe a gazdák 7Oo/o-ia kapcsolódott be,. Az. új , és régi gazdák között úgyszólván nincs is különbség. ^ — Eleinte idegenkedtek a gazdák a termelési versenytől, később azonban bejemeiegodtek’és kimagasló eredményeket értek el —1 mondotta többek között az alispán. KOMOLY ALAPJÁT KÉPEZIK A NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK... A gyűlés után ügyes-bajos dolgaikkal fordultak a bocföldejek az alispánhoz, aki több konkrét Ígéretet tett azok elintézésére. — Ez a község — mondotta — szorgalmas és jó munkájával komoly alapját képezi a népi demokráciának. Megígérte, hogy még a jövő év elején megépíti a vármegye a község egyik^ rossz állapotban levő útját, kibővítik az; iskolát, amegy nem miogfele.tő 160 gyermek tanítására hozzákezdenek egy vasúti csonka- vágány megépítéséhez,, ami az elzárt Boeföldét bekapcsolta a közlekedésbe. A jó munka tehát mindig elnyeri jutalmát. A bocföúdeiek' megelégedettek, mert megelégedett velük a magyar dolgozó nép. Munkájuk legyein követendő példa... Napirend: Augusztus 15, vasárnap. Róm. kát. Nagyboldogasszony. Prot. Mária. Ujgörög Nagyboldogasszony. 1763. Bonaparte Napoleon születése. Augusztus 16, hétfő. Róm. kát. Joachim. Prot. Ábrahám. CJjgörög Dioméd. 1784. Az első egyetemes népszámlálás Magyarországon. 1884. A Keieti pályaudvart átadják a forgalomnak. 1940 A vichy i kormány feloszlatja a c. g. r.-t. Élmény volt a csabai diákok nagykanizsai táncbemutatója A békéscsabai Batsányi János népi csoport, Rábiai Miklós és Fáry Katalin tanárok vezetésével!, 21 fiú és 16 leányból álló tánc- és játék- csoportja mutatkozott be csütörtökön leste, szép számú közönség jelenlétében, a Szabadművelődési Hivatal rendezésében. Az előadás megkezdése ellőtt Vass György a, gimnázium Bőgős Csapata névében üdvözölte a csoportot, mely a Gyulán megrendezett Országos 48-ias kul túr verseny döntőjében a népi tánc verseny nagycsoport győzteseként került ki. Műsorukban szioblmél-szebb táncok és játékok szelepeitek, melyek közül különösein megragadta figyelmünket : Dobozi kanász tánc, Dobozi páros, Békési leány tánc, Ványai verbunkos,' Ványai csárdás, Birjiáni női vernünk, Siroki táncok, Békés megyéi székely telepesek tánca. A játékok közül: Simon virág, Biró szép Anna, Egyszeri ki- ráty kenyere, Móra Balázs. Minden táncukat a hallatlan fi- igiui lagiazdagság jellemezte, mozgásuk hangulatosak, tüzesek és ötletekben gazdagok voltak. Minden számukat szűnni inéin akaró taps fogadta és a közönség azzal az érzessen hagyta él a termet, hogy; a magasrendü magyar tánc egyenrangú a képzőművészeti alkotásokkal! és éppúgy nnegér- demlli a tisztelőiét, a szeretetek minit amazok. ■ sas £sss ■ HM ■’ " na
