Zala, 1948. július (53. évfolyam, 151-174. szám)

1948-07-25 / 169. szám

Ilii ZALA TÖRÖK JÓZSEF 1948. julius 25. Török József oil áll a gép mel­lett. A zsákba szorgalmasan folyik a szem A. az elevátoron zilál tan fut fel a szalma. Ott áll a gép mellett és figyel. Megkérdem mennyit keres. Szem­rehányóan néz rám a szemüvege . fölött. — Fél százalék —- mondja. De nem ez a fontos. Nem az a köteles­ségünk, hogy keressünk, hanem védjük a nép kenyerét. Erre esküd­tem. ...Büki Istvánnénál végzett a gép. A traktor most átpöfög a szomszéd­ba, a cséplőt meg utánatolják. Nem kel] messze tolni: Hegedűs An la’ gabonája is itt van, alig húsz ma­terre. — Aztán hogyan védi meg a nép kenyerét az ellenőrzéssel? Török ráírja ,a gabonalapra He­gedűs nevét, a beszolgáltatást, a ve­tőmagot, meg hogy hány személy­nek kell fejadag s csak ezután féljél. — Ezt kérdezte tőlem az elébb Éder István is. Azt mondja: de hi­szen nem védi maga az én kenyere­met, ha itt ellenőrizget engem — és feltolta a fején a kalapot. — Nézzen csak ide szomszéd —' mondtam erre neki — ne beszéljen úgy, mint egy zsirosgazda. Lássa, ta­valy nem volt ellenőrzés, aztán mi lett belőlp? Másfél millió tonna el­folyt a fekete csatornán. Mérges lett Éder: ő nem feketézőtt. — Erre elmagyaráztam: maga nem, de a zsirosparasztok, a kulá- kok annál inkább. Csinálhatt ák nyu­godtan: nem tudtuk kinek mennyi termett. így aztán a falusi nincste­leneknek, meg a városi dolgozóknak kezdeti felkopni az állja. Mit lehetett tenni? Jött a dézsma. A törpebir­tokos, a kisbirtokos, meg a közép- pariasztság persze keservesen nyög­te, dehát éhen nem halhatott egy dolgozó sem. Ki nevetett markába? A zsirosp apaszt! Ő már megkötötte az üzletét. A gép vidáman eszi az asztagot. Hegedűs elégedetten nézi a keresz­teket. Jól fizetnek: 25—30 iálót is egy-egy. A fia, Jóska izzadva hány­ja a kévét. Diák. Harmadik kerista. de oly an izm ai vannak, mintha örök kéj-kévét hányt volna. — Hát aztán megnyugodott eny- nyiben az Éder István? — Nem nyugodott. Azt mondta, mennyivel lesz jobb neki az idén? Mennyivel? Az idén nem vész el egyetlen gabonaszem se Itt őrködünk mi nyitott szemmel. Lesz mindenkinek elég kenyér. Nem fenyegeti magát se mleg a többi gazdát se a dézsma. Erre azzal érvelt: igen ám, de kevés a fejadag. — 220 kiló — válaszol­tam — de az öntőmunkás még eny- nyit sem kap. Mindenkinek élni kell, aki megdolgozik érte. — Hát erre nem is hangoskodott tovább. Csak hallgatta szótlanul, VÁROSI MOZI Csütörtöktől vasárnapig Izgalom, mély igazság jellemzi a filmet Fiuk a gáton Két kis liu megmenti egy cirkáló matrózait. UMFI HÍRADÓ Előadások közuapokon iéi 7, léi 9, vasár- és ünnepnap 3,5,7, 9 órakor a nép kenyerét védi Beszélgetés egy kanizsai csépiőgépeilenőrrel amikor mondtam neki: lássa, hi­szen magukkal törődik az állam, a maguk sorsával. Mit gondol, kinek jó elsősorban az a 360 millió, ami! a mezőgazdaság fejlesztésére fordít a kormány ebben az évben. Hiszen maguknak lesz több gép, több álljat, jobb szerszám, jobb föld, több ter­més és jobb élet... A mérleg mellé odaállítják a te­le zsákokat. Egyiket felteszik: a gaz- jda, a cséplőgépes#és az ellenőr egy­forma figyelemmel nézik: mennyit nyom az első zsák búza. — Nem volt könnyű — folytatja Török, de mégértették és el is hit­ték végül, hogy az ország élelmezé­sét biztosítja az ellenőrzés. És a kis- parasztot védi meg, hogy a zsíros- paraszt a fekete-gabonájával ki ne zsákmányolja. — Csak hallgatott Éder István fi­gyelmesen aztán igy szólt: Bizony belátom már, hogy nem a hatóság, hanem a zsirosparaszt a mi igazi ellenségünk... Ingyenes mésziszapot igényelhetnek a gazdák! Fölhívás mindazon községekhez, thai a termőföld mószszegény Ingyenes mésziszapot rendelhetnek a községi elöljáróságon ke­resztül a gazdák a cukorgyáraknál. Kizárólag a szállítási költségeket kell megfizetni. Ujgazdáknak 100 w a után 80 forint, régi gazdáknak 100 forint. A termelést a mésziszap használatával legalább a duplájára lehet emelni. Állítólag jegy nélkül utazott: o Malauszlelőtte A gyilkost a biróság szabadon engedte Julius 2-iárí George Sorra!!, a második világháború néger rok­kantba feleségével együtt vonaton Philadelphiába utazott. A vasúti alkalmazoftak erő­szakkal leszedték q. vonatról és az állomás egy eldugott sar­kába cipelték, ahol a felesége szemétái tára agy öntötték. A biróság a vádlottat szabadon- bocis(ájj,tóttá és azzal érvelt, hogy a vádlott helyesen cselekedett, miért Serrad jegy«nélkül utazott (amit fe- 'lesiéjge határozottan megcáfolt). Formailag a négereknek ugyan­olyan jogaik vannak, mint a fehé­reknek, de tulajdonképpen minden jogtól meg vannak fosztva. IHa egy fehér amerikainak eszébe jut egy négert agyon­lőni. csak azért, mert, mm tet­szik nekli a méger arckifejezése, 'nyugodtan és büntetlenül hajt­hatja végre a gyilkosságot. A biróság, amely ugyancsak fe­hérekből áld, hajlandó minden esetben a gyilkosnak adni ágazat. Vár folyik Amerikábaln — s ez a vér egyformán piros a négereknél és a fehéreiknél is. Az emberi szé­gyenérzet felháborodásra készteti az öntud atosabhakat. Nehogy tévedésbe essünk: vannak még amerikaiak, akiket a szégyen pirja önt el e sok gazság ^láttán. Még lesz idő, amikor ielemetlik hangjukat, megmondják véleményüket a Taft—Truman — Vandenbérg—Muridt társaságnak és a'z egész »civilizáld« vad gengszter népségnek. És sor kerül arra is, hogy könyörtelen szigorral fognak ezek eliten a gengsz leiek ellen el­járni. Burgonyatermelők figyelem! Hogyan védekezzünk a burgonyavész ellen? A burgonya a mezőgazdasági termények közül már mintegy félezred év óta a legnevezetesebb, a legelterjedtebb és úgyszólván nélkülözhetetlen emberi táplálé­kok egyike. A múlt betek tartós esőzései alkalmával a gazdák megdöbben­ve észlelték, hogy az addig gyö­nyörű krumplijuk levelein külön­böző nagyságú és alakú sötét­barna vagy íeketés foltok tűntek elő, majd a foltok szélein - a levelek aljáo — fehéres szinü penészes bevonat tűnt elő. A szakember ezekben a tünetekben azonnal felismeri a burgonya leg­veszedelmesebb ellenségét: a bur­gonyavészt. Jelenleg az a hely­zet, bogy a laposfekvésü terüle­tek burgonyatábláí szinte kivétel nélkül burgonyavészesek. Lehet e ellene védekezni? Igen, még­pedig meglehetősen hatásosan. Amennyiben alacsonyfekvésü te­rületre ültettük el burgonyánkat, úgy ha csapadékos az időjárás, feltétlenül permetezzük meg bor­dói lének 1—2%-os oldatával. (Készítése olyan, mint a szőlő- permetléé). Ha az eső lemosta, úgy azonnal ismét permetezni kell. Ebben az esetben feltétlenül eredményre számíthatunk. Ha ezt nem tesszük, akkor úgy járunk, mint az idén, bekövetkezik a baj. A betegség a gumókat is meg­támadja. A gumókat használjuk minél hamarabb el, mert ellen­kező esetben eírohadnak. Arról természetesen szó sem lehet, hogy burgonyavészes tábláról származó gumókat ültessünk el a követke­ző tavaszon, mert ezzel tovább­terjesztjük a burgonyavészt is. Kérjük tehát gazdatársainkat, hogy szívleljék meg ezeket az intelmeket, hogy a népélelmezés eme legfontosabb élelmiszerét minél nagyobb mennyiségben mentsük meg a dolgozók szá­mára . Ahhoz, hogy lakását barátságossá tegye, Képeit MOLNÁR műkereskedésben Zalaegerszeg. vegye! Üveg és porcé!Ián árut leg olcsóbban vehet Heinrich W. L. Zalaegerszeg, Kazinczy-tér 7 Telefon: 167. Ifjúság a demokratikus iskolákért A magyar nép a felemelkedésért vivőit harcában újabb nagy sikert aratott az iskolák államosításával. A^ földek, a gyárak és a bankok a nép kezébe jutása után megvaló- si tóttá Kossuth, Eötvös nagy ál­mát, " az egységes magyar iskolai nevelést. Az uj iskolai év kezdetével már az összes iskoláinkban a magyar dolgozó nép szeretetáre, a népi de­mokrácia hasznos tagjiaivá nevelik a magyar ifjúságot. Megszűnik egy­ben az úri kiváltságosoknak a ma­gasabb színvonalú iskolákra való feljutásának kiváltságos joga, most már minden munkás és paraszt fiatal tehetsége"' szerint állami tá­mogatással elnyerheti akár a leg­magasabb iskolai képesítést is. Ä volt egyházi iskolák tanárai­nak, tanítóinak nem kell félelmük­ben a reakció állal diktált vaiótan- iságokra és népe Jenes gsetekedetekre nevelni, hanem a pép demokratikus hagyományai és a modern tudo­mányok alapján taníthatják az éltetne a dolgozó nép fiait. A reakció mindent megtesz, hogy^ a magyar nép és benne az ifjúság nagy győzelmének jelentő­ségét csorbítsa. Hazugságokkal, ijesztgetéssel megpróbál magának tábort szerezni elvakult dühében, mert a nép kezébe került az iskola, A ^ magyar ifjúság nem hagyja magát el szédíteni. A reakció uszítá­sára építéssel válaszol. Tudja, jól minden magyar fiatal, hogy az iskola az övé, magának, gyermekeinek lépiti. A nép kormánya mindent meg­tesz,., hogy ősszel már az iskolák jó felszereléssel, kifestve, rendbe­hozva várják a tanulni vágyó ifjú­ságot. Egyedül azonban a nagy munka elvégzésére nein képes. Szük­sége van az egész társadalom segít­ségére, de elsősorban a magyar if­júság akadályt nem ismerő lendü­letéi'. Ezért a Magyar Ifjúság Népi Szövetségéinek megyei bizottsága ezúton fordul a miegye fiataljaihoz, SzTT, EPOSz, MNDSz, MEFESz, Úttörők szervezeteihez, sport-, kul­in re soportjíai hoz és cserkészcsapa­taihoz, hogy álljanak élére városa­inkban, községeinkben az iskolákat helyrehozó mozgalomnak, mutassa­nak példát, de a fizikai munka mel­leit végezzünk felvilágosító m:unkát az ifjúság és szülők között, min­denütt őszintén feltárva a magyar ifjluság demokratikus nevelésének kérdéseit. Alakítsa meg minden város és község1 ifjúsága munkacsoportjait és kezdjenek fcioizzá a munkához. Min­den rendbehozoit, feldíszített és ki­takarított iskola a magyar ifjúság áldozatkészségét, önzetlenségét és tanulni vágyásé#, a magyar nép igazi Iszeretieté.t (hirdeti. Előre magyar ifjúság a demokra­tikus iskolákért, a-z ifjúság egységes szervezetével, a Magyar Ifjúság Népi Szövetségével! A Magyar Dolgozók Pártja nagy- kanizsai szervezetének hired Párínapok Téglagyárban szombaton délután 3 órakor. Előadó E. Szabó Béla titkár. * Keleteurópai Fatelepen hétfőn délután 4 órakor. Előadó Siklósi István. ^ * OTI-nál kedden fél 3 órakor. Elő­adó dr. Kóger János. — A Magyar Magánalkalmazottak Szabad . Szakszervezete folyó hó 24-én délután 4 órakor gyorsi ro­ver se nyt rendez. Felhívjuk az érde­kelt kártársakat, hogy Fó-ut 5. sz. alatti otthonunkban jelentkezni szí­veskedjenek. Benevezési dij 1 forint, jtetentkezési határidő folyó hó 20. A verseny eredményéről bizonyít­ványt adunk ki. Vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents