Zala, 1948. július (53. évfolyam, 151-174. szám)

1948-07-16 / 161. szám

JC48. juliim 16. ZALA *%* A BAKONAKI HATARBAN Győri Márton tarlót buktat a, nap. Megéhezett. Nem cgoda — mint mondja — miég sötét volt, mi­kor kijött a, földjére,, mert ma a tarlóbuktatást kellett elvégezni. A kis szalag földön, egészen az erdő .széléig kövér keresztiek feksze­nek egymás mellett. Azt mondja Győri Márton, hogy annyi kenyér van ezekben a keresztekben, ami ezen a vidékien csak nagyon ritkán fordul elő, pedig ez a főid nagyon jó és ha jól megmunkálják, akkor az áldás is nagy. Még a gabonám a földön van, de a szántást már elvégeztem, mert a tarlónak minél gyorsabban föld alá kell kerülni. Én tar lórépát vetek még a fődembe, aztán az ősszel, ha kiszedem, bőségesen megtrágyázom istállók,ágyává,! és műtrágyával. Jö­vőre aztán kukoricát vetek bele. Ez a kis hold föld tizenkét mázsás termést ad' le az idjén. Legalább is ennyire számitok. De rendesen meg is van művelve. A vetőmag kiválo­gatására, különös gondot fordítottam én meg a, feleségem. Nincs ebben egyetlen üszkös kalász sem, mert jói csáváztunk, úgy, ajhagy a Szabad Föld-estéken bennünket tanítottak. — Az a paraszt,* amelyik nem ta­nul, leniarad az életben — mondja Győri Márton —, aztán csak küz- ködik, küzködik, die semmire sem (megy, mert a, tanultabb jobban végzi a dolgát, mint ő. Persze, aki nem szántja elég gyorsan el a tarlót, annak a földje nem tart nedvessé­get és sok olyan rovart termel ki, almely elpusztítja a jövő évi vetését. Nem tudok olyan fáradt lenni, hogy esténként el ne olvasnék egy-két old,akt abból a könyvből, amit a Dolgozók Pártjának titkára .adott nekem. Minden parasztgazdá­nak olvasni és tanulni kellene, hogy fejlődhessünk az ország javára. Elfogyott a szalonna, Győri Már­ton a nadrágszárába jnegtörii bicská­ját. Még ma elveti a tarlórópát, hogy legyen elég takarmánya a két lovának és két, tehenének, amit a kis ház meületti 3 év alatt mint ujgazdja szeTzett. A Szovjetunió cukoripara az itlési megduplázza termelését A Szovjetunióban ebben az évben 17 hatalmas cukorfinomitót állítottak helyre és bocsátottak üzembehelyezésre azokon a területeken, amelyek a német megszállás alatt elpusztultak. További uj finomítók épülnek az altáfi, szibériai és Burját Mon­golia területén és a finomítást idény megkezdése előtt már készen is lesznek. A finomítók helyreállítása és újabb üzemek építése folytán a Szovjetunió cukoripara 1948-ban az elmúlt évhez viszonyítva meg­kétszerezi termelését. A pécsi népfőügyészség figyelmébe: Vizsgálják lel a NOT nagykanizsai jogsértő határozatait A NOT háborús- és népellenes bűnösöket mentő tevékenységéről — ez a múltbeli szereplésére vonat­kozik — nem kell bővebben be­szélnünk. A népbiróságok amúgy is enyhe Ítéletiéit a NOT a múltban legtöbbször még alaposan enyhítet­te s ennek köszönhető, hogy a há­borús- és népellenes bűnösök egész sora nevetségesen könnyű büntetés­sel. vagy büntetés nélkül úszta meg a felelősségrevonást. Az uj népbirósági novella lehe­tőséget ad a törvénysértő jogerős határozatoknak a jogegység érdeké­ben történő perorvoslatokkal való megtámadására. Ilyen perorvoslat­tal élt például a népfőügyészség a kaposvári Erdős Pál villanyszerelő és kereskedő ügyében. Erdős a nyi­laskeresztes párt gazdasági vezetője volt Kaposváron. 1945-ben a nép- biróság 3 éves büntetést szabott ki írá s ezit az amúgy is enyhe bünte­tést a NOT 1946-ban két évremér- sékelte. A NOT a per orvoslatnak most helyt adott s a népbiróságöt uj eljárás lefolytatására utasította. Erdősit a népügyészség előzetes le­tartóztatásba helyezte. Felhívjuk a pécsi népfőügyészsé­gei, szenteljen időt a kanizsai nép- biróság ítéletei és a NOT jogerős határozatai felülvizsgálatainak is, mert Kanizsán is elegen szaladgál­nak szabadon a nyilas politikai és gazdasági élet vezetői közül, akik még adósak több-kevesebb bünhő- déssel háborús és népellienes bű­neikért. A kanizsai színházlátogatókat érdekli: Változások a pécsi színtársulatnál A kanizsai színházlátogatók ér­deklődésére számíthat az a néhány alábbi értesülésünk, amelyet a pé­csi színtársulatról szereztünk. Em­lékeznek olvasóink Benkő Bél(ár,a, a tehetséges fiatal hősszerelmesre, áld Kanizsán a »Szíambul rózsája«, fő­szerepében mutatkozott be. Benkő Bélát a jövő színházi évadra a sze­gedi színház szerződtette. Ugyan­csak Szegedre kapott szerződést Bá- zsa Éva is, a kanizsai színpad ezévi legnépszerűbb szubretíje. Szeged gazdasági vonalon is erősítést kap a pécsi társulattól. Csengery László, a színház gazdasági hivatalának ve­zetője, szintén ott kötött szerződést. Hir szerint a két' utóbbi szerződés összefüggésben van egymással. Sólymossy Imre, a boszorkányo­sán ügyes táncoskomikus la győri színházhoz került, Nagy Bélával,, a hölgyek vitathatatlan kedvencével együtt. Búcsúznak a pécsi társu­lattól Tamás Benőék is, a jövő év­ben a fővárosban maradnak. Buda­pestre szerződik Majthémyi Gtabi is. Férje viszont, Ütő Endre a felejt­hetetlenül szép és ízléses díszletek tervezője, Bebrecenbe készül. HÍREK Napirend : Julius 16, péntek. Róm. kát. Kármeih. Boldogasszony Prot. Valter. (Jjgörög ftt- henog. ft nap kel 5 óra 02 perckor, nyugszik 19 óra 37 perckor. — ft Hold kel 18 óra 14 perckor, nyugszik 1 óra 33 perckor. 1662 Mohamed futása, fl mohamedán időszámítás kezdete. 1931. Endresz és Magyar átrepülik az óceánt. — A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete folyó hó 24-én délután 4 órakor gtyorsi ló­versenyt rendez. Felhívjuk az érde­kelt kartársakat, hogy Fő-ut 5. ez. alatti otthonunkban jelentkezni szi- veskedjemek. Benevezési dij 1 forint. Jélentkezési határidő folyó hó 20.' A verseny eredményéről bizonyit- ványt adunk ki. Vezetőség7„ — Aíeghivó A »Nagyikanizsai Beszerzi és Ér­tékesítő Szövetkezet« 1948.' évi jú­lius hó 25. napján délelőtt 11 órakor. Nagykanizsán, az MDP járási tit­kárság Ady Endre-,ut 7. szám alatt levő helyiségében rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre a szövetkezet tagjait ezennel meghívja az igaz­gatóság. Tárgysorozat: 1. A szövet­kezeti választott bíróságnak a szö­vetkezet fel számolását elrendelő 5 P. 33.425/1948/5. sz. Ítélete alap­ján a felszámoló bizottság megvá­lasztása. A közgyűlés akkor határo­zatképes, ha azon a tagolmiak több mint fele jelen $,an. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni személyesen vagy megha­talmazott utján liehet. Meghatalma­zott csak szövetkezeti tag lehet. Egy tag csak egy tagot képviselhet. Nagykanizsa, 1948. évi július hó 14-én. Nagykanizsai Beszerző és Értékesítő Szövetkezet Nagykanizsa. ismpekciós gyógyazertá-i- Kanizsán Julius 15-én „Fekete sas“ gyógyszer­tár, Fő-ut 6. Árverési hirdetmény A Magyars zieirclabely községhez tartozó ujnéppusztai Elek-féle lsas- ié’ly parkjában 1948. évi julius hó 18-án délután 2 érakor nyilvános árverés keretében eladásra kerül 69 drb. 14 mm. —, 3 m. hosszúságú és 10—20 cm. középátmérőjü fenyő- törzs. Az árverés az 1948. évi jú­lius hó 11-re kitűzött és elhalasztott árverés helyett kerül megtartásra. Dr. Monostori Tibor s. járási fő­jegyző. — mwimáram-------------. Na gykanizsán a gőzfürdő nyitva reg­gel 7 óráto #ste 8 óráig. Kedden egész nap és pén teken délután női gőzfürdő Hordé •■IfflBRgiailiiS BM8BBSB88 használt vagy uj a legolcsóbb naptáron 35—1000 ].-lg minden mennyiségben és minőségben beszerezhető Raab Z 1164 bor- és hordókereskedő Na g y Kanizsa, Ady Endre-utca 25. sz. ( Weisz szódagyár udvarán) Csak akkor kellemes és barátságos a lakása, ha berendezési tárgyait Holstein Buéoukdeí-&m " szerzi Jbe " Olcsó árak! — Szolid kiszolgálás I Kedvező fizetési feltételek i Nagykanizsa, Ady Endre-ut 4. sz. Négy napja nein ©seit már az eső; Úgy Látszik a Medárd _ kifulladt bő­ségéé záporokban, amiket, ránkzudi- tott az elmúlt hetekben — Így beszél Kovacsics András nagy bak óiraki pásztorember, aki a szőlőhegyek tö­vében legelteti két falu gulyáját. Bizony a nagy nedvesség miatt már nem is igen lehetett1 kihajtani a jószágot, mert a rétünk íapályos és viz alatt áll. D© már fölszáradt és ahogy tetszik látni, olyan buja rajta a "fü, hogy az ember szeme is hízik tőle, — hát még a jószág. Faragcsáló ember Kovacsics András, most éppen egy diszbotot farag, aminek nyelére oda vest© a Magyar Dolgozók Párt­jának kis jelvényét; a zászlót, közé­pen a csillaggal és a buzakalászt. Ezt a botot — mondja^ — el­küldöm a nagykanizsai pártba, hogy vigyék föl Budapestre Rákosi Má­tyásnak. Mutatja a botot, a .nyele , tövében szépen kicifrázva odabigy- gyieszíetie a Magyar Köztársaság cí­merét. A bot hosszában pedig kifa­ragta a legszebb jelmondatok egyi- , két: »Tiéd az ország, magadnak építed.« A legelő szélén' százados cserfa árnyékában ülünk Kovacsics-csal, lába élőit csimbókos bozontos pulija, amire ő azt mondja: — »olyan okos* ez kérem, mint egy csendőr káplár«. Persze, hogy miért éppen a csendőr- káplár volt olyan naigyon okos, azt nem tudom, csak sejtem, hogy a puli is megmar mindenkit gazdája parancsára. Kovacsics, miközben fa­ragcsálja a Rákosinak szánt botot, elmondja., hogy tavaly jött * meg hadifogságból. ' — Ott is gulyát Legeltettem, Kiev- től 100 'kilométerre egy községben. Nyű c kiló.ai nehezebb voltam., ami­kor megjöttem, pedig 300 marha volt gondjaimra bizva. A falu jósá­gos Sztarosztájia, amikor elbúcsúzott tőlem, annyit mondott: ha meg­untad otthon fiam, gjiere vissza hozzánk. Nincs ott ilyen kövér fü, mint nálunk ... Dehát tetszik tudni, mégis csak itt Bakóniakon, itt a mi mezőnkön, a mi marháink kö­zött, a mi szép nyelvünkön beszélve, mégis csak más, mint idegenben, ha nincs is olyan kövér fü, mint ott. A szegény embert ma már itt is éppen úgy megbecsülik, mint Orosz­országban, akár pásztor az illető, akár jegyző vagy miniszter. — Igaz, hogy az ő nyelvezetük is éppen oly.an szép puha, mint a miénk, meg is tanultam három esz­tendő alatt a szavukat érteni és be­szélni, de gondolkodni mégis csak magyarul gondolkodtam ott is min­dig. ' — Nagyot fordult itt a világ Becsületes lett itt is az élet. Nem rugdossa meg többé egy kakastollas sem a pásztorembert a jegyzőnek vagy a főbírónak az uszítására. Bi­zony engem egyszer véresre verték, mert- az »alispán ur«, amikor erre vadászott, nem emeltem meg élég mélyen előtte a kalapomat . .. Dehát ezek a? idők elmúltak. A falusi szegény ember, a dolgozó em­ber, ma tisztességes kenyérhez jut, mert Ugyanúgy, mint Oroszország­ban, nem engedi a törvény, hogy kisemmizzék a, földesurak ’ meg a gazdag parasztok. Tessék csak odanézni az erdé­széire, olt, ahol az az ember sza- lonnázik, ujgazda az., Győri Mártonnak hívják, bóresember volt, ma, saját gazdája és tavaly már kis házat is épített magának. Az idén meg olyan ter­mése lesz, amivel kevés parasztem­ber dicsekedhet a faluban. Lejtős földje van Győri Márton­nak. A lejtős végén ül kocsija mel­lett. Szalonnázik. Már magasan jár

Next

/
Thumbnails
Contents