Zala, 1948. július (53. évfolyam, 151-174. szám)

1948-07-15 / 160. szám

VMH. Julius 15 ZALA ?* Napirend: Julius 15, csütörtök. Róm. kát. Henrik. Prot. Henrik. Ujgörög Quirik. R nap kel 5 óra 02 perckor, nyugszik 19 óra 38 perckor. — R Hold kel 17 óra 4 perckor, nyugszik 1 óra 3^perckor. 1917. R nyolcórás munkaidó törvénye- sitése Franciaországban. Értesítjük a dolgozókat, hogyjpárt- belylségiinkbea „Néphivatalt“ léte­sítettünk. Hetenkint kétszer: kedden és pénteken délután 5 -7 óláig m n- den dolgozónak felvilágosítást adunk ügyes-bajos dolgaikban. Vezetőség-. Csak akkor kellemes és barátságos a lakása, ha berendezési tárgyait Bué&Uiidet-foH ~r szerzi be “ ” Olcsó arak 1 e— Szolid kiszolgálás 1 Kedvező fizetési feltételek? 'Nagykanizsa, Ady En&re-ut 4. sx. k 97 százalékról 100.1 százalékra javított a MAORI gépműhely H ét r & isi mun-lüQSufiíó: Németh Zsigmondi: Pléh István; Miszlai János : . rmQú&er&ely , ftif/diispóroíó Május végén, egy hónappal a munkaverseny kezdete után, Fáik Richárd dr., a központi Versenybizottság elnöke, kissé szégyenkezve akasztotta ki a táblát a „Vasvázasban“ : „Alulmaradtunk. Nem dicsőség, de igyekszünk kipótolni a doigot.“ A grafikon szomorkodott a táblán. Csak az asztalosoknál, meg a karban­tartásnál kapaszkodott a cél felé. A többinél feléje se nézett. De a tizenegy mű­helyben összenéztek az embsrek. — Hát ez nőm mehet így. Alig 97 százalékban értük el a kitűzött versenycélt. Hajrá MAORT! Gyerünk Maortosok 1 Harc az aufó/avitómühelyben Nagy t&rem az autómühely. Ne­me 111 Zsigmondi itt dolgozik a mű­hely sarkában. Balról motorkerék­pár, jobbról Mávag-kocsi alváza. Ez az én perif ériám — szokta mon­dani Németh —, ha valaki idejön hozzá. Aztán már nem sokat be­szél. Szerel. Meg hallgatja, ahogy a soff őrök panaszkodnak: — A fene ezeket a rugóperselyeket... Mindig baj van miattuk a »Skodákkal«. A rugópersely szögei üt Németh fejé­be. Egy-kettőre kikopik, piedigj bronzból csinálják meg öntöttvas­ból... Mit lehet itt Lenni? Néha meg­áll kezében a szerszám.. Harcol, a rugópersellyel. Egyik nap mosolyogva jön a mű­helybe. A kezében kis hengeres al­batroszt hoz. Rugópersely gumi és .acélköpenyből, s— Nem lesz jó — mondja valaki. Aztán mégis jó lesz. 2500 kilométer után kopás se lát­szik rajta. — Jobb mint a régi, meg aztán házilag tudjuk gyártani. 25 kocsi-1 hoz évente 400 darab — az három­ezer forint megtakarítás — állapítja meg Fáik dr. és beír Németh Zsig- mond neve mellé az ötletért 13 jó pontot. Németh most 110 százalékos versenyeredménnyel az élen jár. győzelem a bután felett Pléh István művezető egyik kezé­ben egy karburátort fog, a másik­ban butánelosz tófejet. S közben el­beszéli a dolgot. — Tudja, van egy csomó autónk, ami butangázzal megy. Ez eddig rendben volna. A baj csak az, hogy ha hegy volt, ha völgy, csak egy­formán tudtuk a butánt adagolni. Rengeteg elvesz igy — gondol lám magamban, hiszen, ha kevesebb munkát kell végezni a motornak, üzemanyag se kellhet annyi hozzá. Szabályozót kéne szerkeszteni. Az-\ tán meg is csináltam. Csak ez ia fi­nom kis tolóka — nézze csak — ide iáz eiosz tófej re. Amint mozga­tom; szűkíti a elűzni rését s keve­sebb gáz ömlik a hengerbe. Ennyi az egész. Meg egy huzal a soff őr­ülés mellé jobbról... A butánspóroló bevált Először Kanizsa és Lovászi közvött próbál­ták ki. 17 százalékot takarított meg. Tehát 100 km. után 1.2 kg. butánt. A személykocsik után egy évben 35 mázsa, 2000 forint. A teherko­csiknál még több. Pléh István pe­dig 10 pontot kapott a butánspóro- lóért. Hsngercsiszoió — a gépműhely büszkesége — Buuu... bumm — zug monoton hangon a hengercsiszoló. Forog a tengely, vele forog és előretör mill­iméterről miliméterre a fúrófej. A kikopott hengerbe kis századmiii- méteres köröket vágnak a kések. Buuu... buuu... zug a hengercsiszoló 11 óráig egyfolytában, amíg a ké­sek a henger végére nem értek s falát szabályosan körkörösre és tü­körsimára nem csiszolták. Nincs megállás miig a tizenegy óra le nem jár, mert különben »horony« ma­rad a henger falában... — Ez a 325 kilós henger a lo­vászi gazolin telepről való — mond­ja Miszlai János művezető. Kikopott nagyon, csak ugv v ab ál La már az olajat, be kellelt hozni meggyógyi­tani. — Most már könnyen beszé­lünk. De még egy-két héttel ezelőtt igy beszéltek a Maorinál: — Na, már megint kikopott egy. Küldhetjük föl Pestre a Gianz-hoz, vagy a Lang-hpz; A szállítás meg odacsapott volna 1500 forintot a kiadások oldalára. Meri legalább ennyibe került volna fölvinni, kifuratni és visszahozni. — »Könnyen beszélünk« — szól szerényen Miszlai János. Pedig ő volt az, aki megszerkesztette a hen­gercsiszolót. Bíiuuu 1 — zug fel vi^ dámán a hengercsiszoló, miközben a daru fölülről csodálkozva nézi. Ezzel került be júniusban Miszlai művezető a műhely legjobbjai kö­zé, Bizony a csiszoló a műhely büsz­kesége. * A tábla pedig hamarosan lekerül a »Vasvázasban« a falról. Fáik Ri­chárd dr. kiírhatja: »Júniusban 100.1 százalékos teljesítménnyel, túl­haladtuk a kitűzött versenycélt.« Oroszlánrészük volt benne a gép­műhelyek újítóinak. Egyévi börtönre Ítélte a nagykanizsai törvényszék a lótoivaj CsiPő Ferencet Nagy érdeklődés mellett tárgyaltja a nagykanizsai törvényszék büntelőtanácsa ifjú Csiíó Ferenc é,s társainak sorozatos lólopási bűn­ügyét. Csifó még a múlt év őszén, mint az Örkényi honvéd lónevelő tá­bor égjük beosztotja, ellopta a táboí egyik lovát és azt Nagykanizsán marhalevél nélkül eladta Senkó János fuvarosnak. A lólopás ugylátszik jól jövedelmezett Csiíónak, mert csakhamar újabb lopást követett el. Ez év tavaszán ellopta Vaikonyán nagybátyja egyik lovát, amelyet öccse közvetítésével Mátyás Gyulának adott el. Mátyás, hogy a lovat ne találják meg nála, járlatlevelet hamisított és az egyik vásáron szabályosan továbbadta Bank György Toponári gaz­dálkodónak. A lólopásra még most sem jöttek rá és igy Csifó megkí­sérelte a harmadik ló ellopását is. Ez alkjai ómmal Bucsután próbált lovat lopni Tialfács János nyitott istállójából, de rajtaveszett és elfog­ták. A rendőrségen kihallgatták és ott bevallotta előző lopásait is. így került társaival együtt a nagykanizsai törvényszék Almásisy-taná- csa elé. A kihallgatás folyamán Csifó bűnösségét beismerte. Az orgazdái azzal védekeztek, hogy nem tudták, hogy a lovak lopásból származnak. A bíróság a védekezéseket nem fogadta el és bűnösnek mondta ki a vádlottakat. Csifó Ferencet 3 rendbeli lopás bűntettéért egy évi bör­tönre, Millhoffer Józsefei orgazdaságért szintén egyévi börtönre, mig Martinecz Antalt 1000 forint, Senkó Józsefet pedig 500 forint, pénzbün­tetésre Ítélte. Mátyás Gyula pedig közokiratban!isiLásért 6 hónapi bör­tönt kapott. Az itéLetek jogerősek. * Marcaliban súlyos közellátási bűncselekmények miatt letartóztattak kát gépszijgyárosi A marcali rendőrkapitányság bűnügyi osztálya nagyarányú, a közellátás érdekeit veszélyeztető bűn cselekmébyt fedezett fel. A buda­pesti Rex bőrgyár háromszáz kilo­gramm barna háthasitásu bőrt és a Budapesti Bőrmüvek rt. 80 kg. kidolgozott boxbőrt utalt ki Szeif Győző és Sági István marcali gép- szijüzemlnlaj honosoknak azzal a célzattal, hogy azokat csak gépszi- jak készítésére és egyéb mezőgaz­dasági rendelkezésekre szabad fel­használni. Szeif Győző és Sági István a 300 kg-ból száznegyven kilogrammot és a nyolcvan kg. boxbőrből 60 kg.-ot használt fel mezőgazdasági célokra, a többit eladták Horváth József marcali bőrkereskedőnek, a hivata­los árnál sokkal magasabban. A rendőrség a ISO kg. bőrt meg is La­lába Horváth Józsefnél, aki már néhány csizma-, és bakancsfeLső- részl ki is szabott belőle..A bőröket a rendőrség az államügyész intéz­kedéséig lefoglalta, mivel azokat nem a cséplési munkálatokra basz­nál Iák fel. Szeif Győzőt és Sági Istvánt elő­zetes letartóztatásba helyezték és át­adták őket az államügyészségnek. HÍREK — A debreceni Nyári Egyetemet a folyó iskolai évben újból meg­nyitják.’ A tanfolyam ünnepélyes megnyitása augusztus 1-én Josz a Központi Egyetemen. Az. előadáso­kat magyar és külföldi professzorok tartják magyar és más európai nyel­veken. A tervbevett előadások fel­ölelik mindazt, amit 1818 előkészü­leteiről, lefolyásáról, az eseménye­ket követő társadalmi, jogi és gazda­sági átalakulásról minden magyar­nak tudnia kell. Külön előadásso­rozat ismerteti a Duma-medencében élő' népek együttélésének, történetét. Az időszerű kérdésekben a magyar­ság jelen és jövő életéről, valamint a vudományos kutatás uj problémái­ról lesz sző. A természisttudiományi | előadássorozat, pedig a ^modern ter­mészettudomány fej lödé,sér ót ad ké­pet a hallgatóságnak. A beiratkozás nincs előképzettséghez kötve. A fel­vétel alsó korhatára 16 év. Kívánatos volna, hogy ifjúságunk minél na­gyobb sziámbán jelentkezzék a fel- véreire. Az érdeklődők forduljanak a Nyári Egyletem titkárságához Debrecen, Egyetem. — Máv nyugdíjasok figyelmébe! A nyugdijáé családfők piros arc­képes "igazolványához kiállított pót- betétfüzetek (beszerzési) átvehetők az állomás »B« segédhivatalában naponta 9—12 óráig. Állomási önök. — Hirdetmény Zala vármegye zalaszentgróti já­rása, területén lévő 86/a számú 9200 Mi. területű és a 88. számú 7600 kh. területi apró vadas vadász- területek vadászati joga nyilvános árverésen kiadásra kerül 1948. évi augusztus hó 1-én, Zalaegerszegen a Magyar Állami Erdőgondnokság hivatalos helyiségében délelőtt 9 óla­kor. Kikiáltási ár a 86/a számú te­rület 200 darab nyal, azaz egyez,er- h at száz forint, a 88. számú terület 160 darab nyúl, azaz eg^ezerkettő- száznyoicv.an forint. — A „Földindulás11 Bázakerettyén A bázakerettyei Munkás Kultur- egyesület vasárnap szabadtári elő­adás keretében adta elő a »Földin­dulás« cimü színmüvet. A^ hűvös idő ellenére szépszámú néző tapsolta végig a darabot, amely Gyurcsák Já­nos kitűnő rendezésében került színre. A szereplők közül ki kell emelnünk Gyurcsák János né t és Gyurcsák Jánost a, Böbék Juli, il­letve Kántor János szelepében. Sok tapsot kaptak még Győri Kálmán, Gronay Ella, Szenrenyey^ Lujza, Salára László, Medgyes BéLáné, akik mmd-mind a jellemábrázolás egy- | egv , tökéletes példájával szolgáltak. * A szektás jelenet. szereplői Szendrői Ottó, Szabó Ili, Lenicz.ky Iparé, Auer József szintén nagy sikert arattak. De a többi szereplők is ugyancsak hozzájárultak az előadás nagy sikeréhez. A tökéletes rende­zés mellett Szenrenyei Ferenc festő­művész díszletei tűntek ki. Itt em­| üljük meg, hogy a kerettyei Munkás 1 Kulturegyesület a jövő hónapban * ugyanezzel a darabbal szerepel Nagykanizsán a munkás kulturna- pok keretében. Zalaegerszegen a GOSZTGNYI-szál- loda ismét az utazóközönség rendelke­zésére áll, újonnan berendezett szobáival

Next

/
Thumbnails
Contents