Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-02 / 124. szám
fi 43. jnoius 2. ZALA Versenyben a MALLERD dolgozói, 11 erdőigazgatéság között folyik a nagy munkaverseny ítnnan<iiyps vftrsan vlnriit.á.s volt szerdán Zalaegerszegen A vármegyeháza gyönyörűen fel van diszitve. Ahogy belépünk, megcsap bennünket az erdők frjss fenyői Háta. Fenyőbő1 kirakva a felirat: »A 3 éves terv sikeréért indul a MALLERD munkaverseny«. 11 erdőigazgatóság veszi fel a küzdelmet, közöltük az egyik legnagyobb, a zalaegerszegi is. A zalai erdő- igazgatóság területe; 166.851 k. h. ebből a kincstáré 134.895, állami kezelésben pedig 31.956 k. h. van. A termelési előírás 1947/48-ra 243.490 «köbméter, teljesítés április végéig 282.885 köbméter. Erdősítés április végéig 2369 kát. holdon történt. Talpfa előírás 46.164 drb., te jesítés eddig 56.202 drb., hány áfa 'előírás 17.963 köbméter, teljesítés eddig 26.000 köbméter. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a zalai erdőigazgatóság az élen jár és ipv a versenyben való győzelme aiitglia kérdéses. Az ünnepélyes versenyinditás- ra megérkezett Mados András, a MALLERD műszaki főosztályának vezetőj0svaid István mino. tanácsos, Biró István a központi igazgatóság vidéki ügyeinek szervezője és Riedl László, a zalaegerszegi erdőigazgatós^g központi fel ügyelője. Kiss Lajos igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd be jelentet le, hogy a meginduló versenybe bekapcsolódik a zalaegerszegi igazgatóság is. Jelszavuk: előre! Előre a racionalizálás terén, előre a közlekedés és szállít ás iterén, előre az ipari fafeldolgozásnál. előre az erdősítésben, példaadás a műnkafegy eleminél és mindenütt, ahol a dolgozók műn kaja révén egyáltalán előbbre lehet jutni. BENCSIK István főispán az erdő nagy jelentőségéről be szét és a kormányzat nevében üdvözölte a munkaverseny megindulását. Kijelentette, hogy a MALLERD ef.ak alckor tud megfelelni a demokrácia követelményeinek, ha minden egyes tagját,* legyen az munkás vagy tisztviselő, áthatja a demokrácia szelleme. Sok sikert kívánt a versenyhez. LAKATOS Dezső MDP megyei titkár szólalt fel ezután: Amikor a MALLERD a saját problémáit tárgyalja, az nemcsak az ő ügyük, hanem közös, ügye mindenkinek, mert egyformán érdek, hogy sok fa legyen és ezen keresztül a magyar ipari] dolgozó és paraszt sorsának feljavítását ludjuk megteremteni. A MALLERD jól tudja, hogy körülötte nem a.legjobb hangulat alakúit ki. 'Bizalm;atijajnul fogadták a dolgozók és a központi igazgatásnál is hibák mutatkoztak. ^ Nem mindig dolgoztak a demokrácia érdekéhen, de rai tudjuk, hogy már a javulás utján vannak. Ezen a területen még nagy munka vár a MALLERD ra, aha! tudomásul kell venni, hogy a népi demokrácia az ur ebben az országban. Nagy jelentősége van annak, hog3^ az erdő nőin a herceg Esz- terházyaké többé, hanem a népé. A t SERESS János SzDP titkár az egység elmélyítésének útjait jelölte meg felszólalásában. A nemzeti egység megtereintése gazdasági kérdés is, célja, hogy minél többet adhassunk népünknek' Molnár István szakszervezeti b. megyei titkár a zalai üzemnek munkaversenyeiről beszélt és örömmel üdvözölte a MAL~ LERD most induló versenyét. Madas András az erdőművelés kérdésével foglalkozott behatóan. Megmagyarázta, .miért vált korszerűtlenné a magántulajdon ban lévő erdő és mik az előnyei az erdők állami kezelésbe vételének. Kijelentette, hogy MASz és NIK nagy eredménye^ az erdészet névtelen, de szívós mu n k áj ának kő ve t k ezrné nye volt. Beszélt a régi erdészekről, akik egész életüket szinte cselédként töltötték el a grófi birtokokon. Ezek.az emberek nem nem tudnak beilleszkedni amlai kor szellemébe és /nem tudják egész szivüket adni a demokráciának. Ha tudták tisztelni a grófi urasá- gct, ismerjék el ma a FÉKOSZ titkárt is. aki együtt kíván dolgozni az erdészekkel. Kl 1 ért a faló pások kérdésére, ami nem is annyira rendőri, mint nevelési probléma. Leszögezte, hogy bármi történjék ebben az országban, az erdő a népé, az országé és ez többé magántulajdonba soha vissza nem mehet. Bejelentette továbbá a kor-' mány nagy tervét, az alföld fásítását és az öntözés kérdésének megoldását, amiket ott találunk az MDP programjában is. Ugyan ez a program szögezi le a fásítás és erdősítés szűk séges Sjégét is. A közbirtokosságról szóivá elmondotta, hogy néni kívánnak ehhez nyúlni, de elvárják, hogy itt is tervszerű gazdálkodást vezessenek be. Osváld miniszteri osztálytanácsos, a MALLERI) dolgozók sorsáról nyilatkozott. Tény az, mondotta, hogy el kellett és el fogunk bocsátani embereket a MALLERD-tól, de nem hajszából, hanem mert nem . jól dolgoztak, vagy éppen károkat okoztak az országnak. Ezek helyére kerülnek a jól dolgozó fiatalok, afrik jelenleg jnunkanéikül vannak. Az a cél, hogy nagyobb darab kenyér jusson mindenkinek, de ezért meg kell dolgozni. A MALLERD-nél érvényesül a ÍVIDP jelszava: megfelelő embert a megfelelő helyre. Dicséretben részesítette a zalaegerszegi igazgaté- ságot, ahol Jói foly k a munka. Ezután bejelentette, hogy a belügyminiszter megengedte az erdészek fegyverviselését. Eszel kapcsolatosan megjegyezte, hogy ma másként kell a fegyverrel bánni, mint régen és az erdésznek a felvilágosítás fegyverével kell védenie az erdőt. Tényleges fegyverhasznál atra csak a legvégső esetben kerülhet, sor. Beszélt arról, hogy mindenütt meglesznek a MALLERI) iskolái, középiskolák és továbbfejlesztő tanfolyamok. Végül leszögezte, hogy a MALLERD is két és fél év alatt végzi el a 3 éves terv keretében vállait munkát. Danszky Károly az iskolák államosítására tett javaslatot, ajmit lelkesedéssel elfogadtak a MALLERD dolgozói és erről a kormán vt táviratban ért esi telték. Gerencsér György országgyűlési képviselő az iskolák államosításáról beszél a Magyar Dolgozók Pártja szerdai pártnapján A Magyar Dolgozók Pártia szerdai pártaapja elé. amely este 7 órakor kezdőjük, városszerte nagy érdeklődéssel tekintenek. A pártnap előadója Gerencsér György országgyűlési képviselő lesz, akinek kiváló előadói készségét mindenki ismeri már Nagykanizsán. A szerdai pártnapon a magyar politikai élet gyújtópontjában levő kérdésről, az iskolák államosításáról tart előadást, megvilágítva annak úgy politikai, mint kulturális jelentőségét. Beszél az egyház palástja mögé megbújt reakció mesterkedéseiről, amit nála senki jobban nem ismer, mert Gerencsér György papnak készült és hosszú időt töltött papképző szemináriumokban. Néplap liloivíjlianiát fosott el a nagykanizsai rendőrség Veszedelmes 1 óto 1 vajh and át leplezett le a nagykanizsai riend-- őrség. A több tagból álló társaság Cipó Ferenc 22 éves nagykanizsai fiatalember vezérletével Valkonyár-ól és Buosutáról! egy-egy lovat kötött el. A rendőrség gyors közbelépése révén a lovak megkerültek és a társaság közveszélyes tagjait la rendőrség őrizetbe vetted A lólopásban bűnrészesként résztvett MarUnecz Antal kanizsai állatkereskedő, Mátyás Gyula Iómészáros és Miiihofer József Magyar-utca 30 Szám alatti lakos, aki a lopott lovaknak helyet adott. A nyomozás .teljes erővel to-' vább folyik, amelynek végeztével a lótoilvajókat átadják ia nagykanizsai államügyészsógnek Cipó Ferenc az őrizetbevételnél szökést kísérelt meg, de ez a de- tektivek és rendőrök éberségén meghiúsult. Nagykanizsaiak találkozóhelye Zalaegerszegen a GOSZTONYí vendéglő és étterem. A Gép. fürdő nyitva reggel 7 érától dste 6 óráig. Kedden egész nap és pán< taken délután női gőzfürdő, SÜTŐ jót olcsón adunk Kops te in bútorüzlet Magykanizsa, Ady Endre ut 4. A magyar könyv ünnepe tjesz a mai, holnapi és 'holnap- nfkmi nap. Az újjászülető országban a művészeit egyik ága, az irás is > megkapta teljes szabadságát, amit eddig szavak mögé keltéit sajtolni, ami eddig >némán vádolt' és izzott a szavak és sorok között. Az írók, köny vek, bed ük szabad k üldetéssel csinálják az irásmüvésze\tet. Ebbe az áradó művészi indulásba szól bele a dolgozó réteg a maja sors-formálásával meAt vájjon nem a,z ó sorsú- kát ve ti tik-e a mai szabad könyvek ? Vájjon nem az ő hangjuk zugi a sorokban. amelyek megmutatják a teg- inapolt, a mát és kiszabják a holnap széles m Gügyéjén. A Vart pour Vart, a művészeit a művészetért már régen kitágult és bete kellett venni éppen ez\l a művészetet jelentő valamit, magát az Embert má-jával és holnapjával 'együtt. Három napig a magyar szóé, könyvé az ünnep szer- 0esz éjjel az országban, asztalokra kerülnek a friss könyvek, melyekben uj szellem lobog. Tudomány, vagy írástudás, vers, vagy életrajz, hömpölygő-erejű regény, avagy dráma — 'mind egyformán hirdétik a magyar könyv ünnepet. Az irók arcéit perzseli a nap, amigü a sátrakban aláírnak, ar oltás, gyümölcs elé érlelődik a szabad szellem a mggyar könyvnapokon keresztiül. A betű szerelmesei, az irók és művészek ünnepelnek ma a dolgozókkal cgyü\tl akik az élményt és anyagot adták a könyv művészétéhez, akiknek és okikról íródtak a mai szabad szellemű könyvek. SZÍNHÁZ Lapunk szűk terjedelme az utóbbi idők nagyjelentőségű politikai eseményei miatt lehetetlenné tette, hogy bővebben foglalkozhassunk színházunkkal. Tudjuk, hogy olvasóközönsé-' günk hiányolta ezt, amit mggál- 1 apríthattunk szerkesztőségünkbe, jött több levélből is. A Pécsi Nemzeti Színház feltétlenül megérdemelné, hogy a sajtó naponta bővebben foglalkozzon előadásaikkal, mert ma már minden színházba járó tudja Nagykanizsán, hogy hasonló kitűnő társulat még sohasem iá* szott Nagykanizsán. A társulat tagjai a legkisebb epizodjstától a vezető szerepeket játszó művészekig egytől-egyig. fővárosi nívót képviselnek. Megírtuk, hogy valamennyien fővárosi színpadokról kerültek a pécsi Nemzeti Színház rivaldájára. A nálunk megszokott, kopott, elhasznált díszletek helyett a színházba járó közönség csodálkozva látja azokat a teljes illúziót nyújtó művészien megles- tett gyönyörű díszleteket, amelyek bármelyik fővárosi színház ban is megállnák a helyüket. Lendvai Ferenc az ország legfiatalabb szinigazglatój a és ren-- dezőjo, mesteriének elhivatott művésze. Már a műsor összeállítása is megmutatta, hogy avatott kezek vezetik a színházat. A darabok, amelyeket ő rendezett, azt mutatják, hogy nem szolgai másolója a fővárosi színházaknak, hanem egyéni anegíáABagykanizsai ¥ öld m 1 vésszövatkesei Szabadság-tér 16. JÉles^iö“ elossztó. Kérjük a kiskereskedők és sütőmesterek szives támogatását. Hegedűs Cafos ! 912 ügyvezető.
