Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-17 / 137. szám
53. évfolyam líí7. szám. Nagykanizsa, 1948. jnníus 17. csütörtök Ára 60 fülér. Várható Időjárás: Mérsékelt déli, délnyugati szél, változó felhőzet, egykét helyen, inkább nyugaton kisebb eső. A hőmérséklet alig változik. Az országgyűlés egy emberként szavazta meg ai iskolák államosításának sürgős tárgyalását A törvényjavaslat nem érinti ci Kötelescö valldtsolctatti&t Az országgyűlés tegnap délelőtti ülésére zsúfolásig megteltek a padsorok, teljes számban megjelentek a, kormány tagjai. A nagy érdeklődés kél eseménynek szólt. Nagy Imre, az országgyűlés elnöke bejeiem tette a Magyar Kommunista Párt jós a Szociáldemokrata Párt egyesü- ilését, s igy a jövőben az országgyűléseken a Magyar Dolgozók Pártja fog működni. A másik nagy esemény az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása volt. Orlütay Gyula kultuszminiszter déli 12 órakor a törvényjavaslatot ía következő szavak kiséreté- ben ismertette. — Tisztelt országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetüknek állami szolgálatba való átvétele tárgyában készített törvényjavaslatot. Kérem a javaslat tárgyalására a sürgősség megállapítását. A törvényjavaslat kimondja, hogy a jelenlegi nem állami iskolákat a velük összefüggő tanonoottnonokat és kisdedóvodákat — a kizárólag egyházi célt szolgáló hittudományi főiskolák, diakónus *s diakonissza képzők stb. — kivételével az állam v«»zi át. A kormány a rendelkezés alól tehát kivételt tehet. — A felekezeti iskolák tanerőit a törvény hatálybalépését követő hónap elsejétől kezdve fizetési fokozatuk változatlan meghagyásával állami alkalmazottakká minősitik át. Korábbi szolgálati idejüket beszámítják. Hasonlóképpen átveszi az állam a tanintézetek állandó jellegű összes alkalmazottait. A felekezeti tanintézetek épületeinek berendezése, felszerelése és az iskola fenntartására szolgáló egyéb vagyona, mint közművelődési célvagyon az áiiam tulajdonába megy át. Az indokolás hangoztál ja, hogy a felekezeti iskolák fenntartását az 1807-jes kiegyezés óta javarészt a szülők, közületiek, sőt maga az állam vállalta és bár a fenntartási terheket — különösen az ingyenes népoktatás bevezetése óta — az egyházak jelentős mértékben a közüle- tekre hárították át, a népiskolák korszerű kiépítésére és fejlesztésére nem fordítottak kellő gondot. A felszabadulás után még annyira sem tudtak eleget tenni iskolafenntartói jogukkal együtt járó kötelezettségeiknek, mint azelőtt. Iskoláink szellemié, különösen az egyház és az állam viszonyának rendezetlensége, valamint a múltból visszamaradt gazdasági és társadalmi eszmék ápolása miatt egyáltalában nem felelt meg a nép érdekeinek és a demokrácia követelményeinek. Az indokolás hangoztatja: »Az egyházak gimnáziumaihoz kapcsolt általános iskolák a felvételeknél nem egyszer tudatos társadalmi szelekciót alkalmaznak. Nyíltan, vagy burkoltan magas dijakat szednek és ezáltal az ingyenes oktatás elyét is megtagadva, továbbra is ápolják az osztályiskola gondolatát.ó Az indokolás ezen a helyen is leszögezi: »Különösen sajnálatos, hogy igen sok egyházi iskola nevelési módszere és eszményei ellentétben állnak az általános iskola demokratikus célkitűzéseivel.« A felsőfokú iskolákról szólva az indokolás megállapítja, hogy az egyházak jogakadémiai jelentőségüket vesztett intézmények az egyetlen egyházi polgáriiskolai tanárképző főiskola az általános iskola bevezetésével feleslegessé vált, a hittudományi és egyéb egyházi, célokat szolgáló tanintézetek helyzetét pedig a kormány nem kívánja megváltoztatni. Az indokolás végül hangoztatja, hogy a törvényjavaslat s«rami!»®n sem érinti a hit és erkölcstan kötelező oktatásé nak Iskoláinkban jelenleg érvényben lévő rendjét, hanem kizárólag köznevelésünk egységére, megteremtésére Irányul. Végezetül Kossuth szavait idézi: »Életkérdés hazánkra nézve a közoktatási reform azért, mert a modern európai társadalom, történelmi progresszusában, melynek logikai fejleménye a históriában napról- napra, lépésről-tépősre bámulatos egymásutánban észlelhető, a demc krácia kora elkövetkezett. A nemzetek már csak egy erőteljes demokrácia által Ígérhetnek maguknak jövendőt. « Az országgyűlés a javaslatot nagy tapssal és éljenzéssel, fogadta, majd amikor Nagy Imre a törvényjavaslat sürgősségének kimondására szavazást rendelt el, a koalíciós pártok képviselői egy emberként óriási lelkesedéssel szavazták azt meg. * Az országgyűlés közoktatásügyi bizottsága Andics Erzsébet elnökletével tegnap ülést tartott, amelyen az iskolák államosítására vonatkozó törvényjavaslatot ismertette a kultuszminiszter képviselője. A közoktatásügyi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és egészében az eredeti szövegezéssel elfogadta. Ma szerdán délelőtt 10 órakor kezdte tárgyalni az országgyűlés az egyházi iskolák államosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat előadója Bognár József kisgazdapárti képviselő. Szónokai a koalíciós pártok részéről: Bóka László a Magyar Dolgozók Pártjától, Katona Jenő a Független Kisgazdapárt tói, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárttól. A Radikális és a De mokrata párt is állítanak szónokot, de a személyét még nem állapították meg. A Néppárt nevében Ba- ralpkovics István szólal fel. Miután j tegnap az országgyűlés megszavazta a sürgősséget, a m|ai naptól kezdve a képviselők napi nyolc órás ülésen tárgyalják le a törvény javaslatot. Olaszország A szakszervezeti választások a kommunisták nagy győzelmével végződtek. Nápolyban, Firenzében, Coscienzában a munkások 70— 8C százaléka szavazott a kommunista szocialista egységlistára. RÖVID VILÁGKIRADÓ Csehszlovákia Gottwald csehszlovák köztársasági elnök tegnap fogadta a prágai társadalmi és különböző testületek képviselőit, akik jókívánságaikat tolmácsolták az elnök előtt. A katolikus egyház küldöttségét Csehszlovákia hercegprímása vezette. Az érsek biztosította az elnököt, hogy a katolikus papi testület teljesíteni fogja az állam iránti kötelezettségét, ahogy azt vallási és lelkiismereti szabadsága követeli. Gottwald elnök válaszában hangoztatta, hogy a csehszlovák alkotmány biztosítja a vallásszabadságot és az egyházak jogait minden tekintetben tiszteletben fogja tartani. Palesztina Valamennyi .arcvonalon nyugalom van. Várakozással tekintenek Bernadetté gróf igyekezete elé, hogy valamely tárgyalási alapot teremtsen a fegyverszünet megkötésére. Izrael kormánya befejezett Lénynek tekinti az önálló zsidó állam létrejöttét és tiltakozik az Irak Petroleum Company olajtelep bezárása és az iraki Irkukba való áthelyezése ellen, mert ez tüzelőanyagától fosztja meg. A londoni rádió szerint az arabok engedékenyebb magatartást tanúsítanak. Németország Az amerikai hatóságok rövidesen átadják a nyugati német övezetek vezetőinek az uj megszállási szabályzatot, amely máris nagy nyug talanságot kelt a lakosságban. A szabályzat meghatározza a Nyugat Németországban élő németek jogi | helyzetét. I A Németország egységéért megindított laláirásgjyüjtési mozgalom óriási sikerrel végződött. A mozgalom iveire a nagyjában befejezett összeszámlálás szerint 13,125.000 ember iratkozott fel. Az aláírás gyűjtésért az angol—amerikai hatóságok több személyt letartóztattak. A szovjet, katonai parancsnok kérte a jogtalanul Ije tartózta toltak szabadon bocsátását. Berlin lakossága körében nagy nyugtalanságot kellett, hogy a kérelmet a nyugati katonai p arancsnokság visszaút ásította Slinnest, a Hitlert pénzelő iparbárót, az amerikai hatóságok a háborús bűnösség vádja alól felmentették. A szovjet övezelbeli német egyetemek állást foglaltak Németország egységesítése mellett. A „Gamma“ vezérigazgatója a munkásbiróság előtt A munkásbiróság ma kezdte tárgyalni Juhász Istvánnak, a Gamma volt vezér igazgatójának és 9 bűntársának kiajánlási bünperét. Juhász 160.000 svájci frankot, 15.000 darab öngyújtót, n agy menny i ségü szemüveglencsét szállíttatott ki az országból és ellenértékét svájci bankokban helyezte el. Ezzel forint kiajánlás bűntettét követte el. A tárgyalás több napig fog tartani. Az Ítélet igy a, hót végére várható. A Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára: R«S2c«®sí elnöke: SszGttcasiís Árpáéi A Magyar Dolgozók Pártjának Közsontl Vezetősége 1948. junius 15-én megtartotta első ülését, aaselyen egyhangúlag megválasztotta a párt főtitkárát, elnökét, főtitkárhelyetteseit, a Politikai Bizottságot, a Titkárságot, a Szervező Bizottságot és a központi lap főszerkesztőjét. A Magyar Dolgozók Pátijának fótilkára: Rákosi Mátyás. A Párt elnöke: Szakasits Árpád. A Párt főtitkárhelyettesei: Farkas Mihály, Kádár János és Marosán György. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Farkas Mihály, Gerö Erüő Harustyák József, Kádár János, Kossá István, Marosán György, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szakasits Árpád, Vajda Imre; póttagjai: Horváth Márton, Kovács István és Vas Zoltán. A Titkárság tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Marosán György, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József és Szakasits Árpád. A Szervező Bizottság tagjai: Apró Antal, Farkas Mihály, Kovács István, Köböl József, Marosán György, Orkán László, Rákosi Mátyás, Révész Ferenc, Szakasits Árpád, Szőnyi Tibor; póttagjai: Erdei Mihály, Szirmai István és Szurdi István. A MDP központi lapjáaak főszerkesztője: Révai József. * I-, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága 1948. junius 15-én tartotta ülését. A HEB elnökéül Kiss Károlyt választották meg.
