Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-16 / 136. szám
53. évfolyam 136. szám, Nagykanizsa, 1948. junius 16. szerda Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt északi, északkelet! szél, változó felhőzet, — többfelé záporeső, zivatar. A hőmérséklet alig változik. ip v w nrv w up w* w pvp w m w v ^ dp ** ww w w w ír v %»W*PP <P"'^ Megvála&xtoiiálc ass MDP központi vezetőségét és ellenőrző bizottságát Gerő Ernő zárószavaival ért véget a kongresszus A Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusán Rákosi Mátyás miniszl ereinökhelyelles két és fél órás beszédben foglalkozott a magyar élet minden megnyilvánulásával. Politikai, gazdasági, kulturális téren rámutatott mindazokra a je- jelenségekre, a kedvezőkre éppen úgy, mint a kedvezőtlenekre, amelyek az országban ma mutatkoznak. Kézenfogta a kongresszus hallgatóit, de a rádió hullámain át az egész ország minden lakosát és elvezette őket ennek az országnak minden zugába, feltárta előttük azokat a mérhetetlen kincseket, amelyek felett ez a nép rendelkezik és lehetőségeket, amelyekkel azokat birtokba veheti. De megmutatta azokat a hibákat és sebeket is, amelyeket ki kell javítanunk és meg kell gyógyítanunk, hogy biztos léptekkel haladhassunk egy boldogabb emberi közösség: a szocializmus felé. Nem volt még magyar államtér- fiú, aki őszintébben és hasonló hozzáértéssel tárta volna fel; egy fölfelé törő ország helyzetét, mint azt Rákosi Mátyás kongresszusi beszédében tette. Erőt, elszántságot, a Magyar Dolgozók Pártjának roppant erejét és megingathatatlan akaratát sugározta ki ez a beszéd lés mégis gyengéd, megértő volt azok felé, akik még \igyan nem tették magukévá a marxi-lenini tanitáso- kat, de azon az utón haladnak, hogy hasznos tagjai legyenek a magyar dolgozók társadalmának. A Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa tegnap délután folytatta a Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád beszámolója feletti vitát. A vita végén Rákosi Mátyás válaszolt -az elhangzott felszólalásokra. Kiemelte, hogy a hozzászólások nem tettek különbséget -az ő és Szakasits beszámolója között. Már ebben a tényben is benne van, hogy az egyesülési kongresszuson a két párt szellemében is összeolvasott. Teljesen egyetértek Révai Józseffel -abban, hacsak tőlünk függne az újjáépítés, azt úgy végeznénk, hogy mindkét kezünkben kalapács, vagy szerszám lenne. Sajnos a magyar reakció rákényszeritett arra, hogy csak -egyik kezünkben legyen épitőszerszám, a másikban kardot, vagy egyéb támadó eszközt tartunk a reakció ellen. E tekintetben nagyon helyeselhetem, ha a felszólalók hangsúlyozták a demokratikus rendőrség jelentőségét. Most, amikor látjuk, hogy a reakció milyen ellenállást kíséreli megszervezni, cizt bizonyítja, hogy a reakciót a demokrácia elkényeztette és ezért kísérelnek meg ellenállást a demokrácia legelemibb vívmányaival szemben. Elfeledték, hogy a demokráciának van foga, ökle és gépfegyvere is. A paraszti tömegek között egyre jobban erősödik a hangulat egy erős, összefogó népi szervezet iránt. Kétségkívül az lesz egyik legfontosabb feladatunk, hogy létrehozzuk a széles népi tömegekre támaszkodó uj Nemzeti Függetlenségi Frontot. Ezt a frontéit a dolgozó nép a sajátjának tekinti, -egyre jobban megbecsüli és védi a maga demokráciáját. A magyar demokrácia egyik legbiztatóbb tünete, hogy be tudott hatolni a parasztasszonyok közé, Most már rájöttek az -emberek arra is, hogy a Gazdasági Főtanács rendkívül fontos és nélkülözhetetlen szerEzután Farkas. Mihály referált ia Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatáról. Több hozzászóljás és Farkas Mihály válasza után teljes terjedelmében elfogadták azt. Majd Rajk László a jelölő bizottság elnöke lépett az emelvényre és javaslatot tett a Központi Vezetőség, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaira nézve. A szavazás A református egyházi törvéjnyeket alkotó testület országos zsinata elfogadta fal zsinati tanács által ismertetett deklarációt, amely a Magyar Köztársaság elért eredményeit elismeri és elfogadja az egyház és az állam viszonyának megváltozását és ennek keretében az egyházi iskolák álljamositásának megbeszélésére kiküldött egyházi tárgyaié bizottságnak jelentését. Kiss Roland egyházi tanácsadó előadta, hogy az ve a magyar demokráciának. A magyar nép most bizakodóan jó termést vár, úgy érzi, megvilágosodik előtte á fövendő. Nem engedjük, hogy a reakció megzavarja ezt a demokratikus bizakodást és egészséges fejlődést és demokratikus rendet, amely megteremti a békés munka előfeltételeit. Nemcsak igazunk, de erőnk is van hogy ezt biztosítsuk. A kongresz- szus ezután egyhangú lelkesedéssel fogadta el a felolvasott határozati javaslatot: titkosan és egyhangú lelkesedéssel) történt. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjaiként a következőket választották meg: Andics Erzsébet, Antali János, Apró Antal, Berci Andor, Biró Zoltán, Bottyánszki/ Páhié, Dabronyai Gyula, Donáth Ferenc, Dögéi Imre, Drahos Lajos, Erdei Mihály, Farkas Mihály, Ferlis István, Gáspár Sániskolák államosítása semmiképpen sem sérti a vallás szabad gyakorlatát. Berecky Albert budíápesti református lelkész tiltakozott az ellen, hogy a tárgyaló- egyházi bizottság valamelyik tagját gyűlölködéssel vádolják. Az elő adok államosítási tervezet nem érinti és nem veszélyezteti a hit központi kérdéseit. A zsinat ezután hozzájárult a kormánnyal folyó tárgyalásokat ismertető jelentéshez. dór, Gerő Ernő, Házi Árpád, Ha- rustyák József, TJoránszky József, Horváth Márton, Horváth Zoltán, dr. Jóboru Magda, Jusztusz Pák, Kapelter Gyula, Kádár János, Kállai Gyula, Keresztes Mihály, Kiss Károly, Kossá István, Kovács István, KöböL József, Marosán György, Mekis József, Molnár Imre, Molnár Erik, Mónus lllésné, Nagy Imre, Nógrádi Sándor, Non György, Olt Károly, Oczel Janos, Orbán László, _ Pallagi Ferenc, Papp Imre.. Pálffy György Péter Gábor, Péter István, Priesoi 'József, Rajk László, Patkó Anna, Rákosi Mátyás, Révai József, Ries István, Révész Ferenc, Rónát Sándor, Staffer Peti, Szabó István, Szakasits Árpád, Szász Ferenoné, Szobek András, Szbnyi Tibor, Surdi István, Tausz János, Vajda Imre, Vas Zoltán, Vág völgyi Tibor, Zgyerka János. A központi ellenőrzőbizottság névsora: Alapi Gyula, Borda András, Hajdú József, Kiss Károly, Marótt Károly, Papodi György, Bettler György, Sebes Sándor, Szabó Piroska, Szüágyi József. Gerő Ernő záróbeszéde Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mondta el a kongresszus záróbeszédét-. — Azokat a történelmi feladatokat, amelyeket a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók bíztak ránk, becsületesen elvégeztük. Ez a -győzelem meggyorsítja előrehaladásunkat a szocializmus kiépítésének utján. Kongresszusunk erősen állást foglalt amellett, hogy milyen legyen ez a- mi pártunk. Rákos-i Mátyás, Szakasits Árpád, Farkas Mihály és a többi kiküldöttek felszólalásai és az egyhangúlag- elfogadott határozati javaslat- semmi ■kétséget sem hagynak aziránt, hogy a Magyar Dolgozók' Pártja ideológiájában, szervezetében egyaránt marxista-leninista párt lesz, harcos, or- szágépitő párt, népünk húsából és véréből való igazi nemzeti párt. Kongresszusunk megáil/apitotta, hogy a fel szabadulás óta eltelt idő alatt mind -gazdasági, mind politikai téren mélyreható- minőségi változások történtek. Kiemelkedtünk az imperializmus rendszeréből' és népi demokráciává leltünk. A szociális népi haladás útjára téptünk. Teljes egységben választottuk meg pártunk központi vezetőségét, élén olyan képzett, messzetekintő vezetővel, mint amilyen a ml szeretett Rákosi Mátyásunk. Vezesse hát központi vezetőségünket a Magyar Dolgozók Pártjában előttünk álló feladatokban uj nagy győzelemre. A párt minden tagja, minden szervezete, az egész párt egy emberként követi utasítását. Éljen a mi központi vezetőségünk! Éljen a Magyar Dolgozók Pár íja. A Magyar Dolgozók Pártjának’ első kongresszusát- ezzel bezárom. 4 rádió közvetíti Gerő Ernő beszédét kedden 20.35- lől 21-35-ig, Révai József beszédét szóróján 19.10-től 20 óráig. Rajk László beszédét szerdán 20.35-től 21.05-ig, Marosán György beszédjét csütörtökön 21-től 21.30-ig. Bz egyházi iskolák államosításáról kötött megegyezést elfogadta a református zsinat Határozati javaslat A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa megállapítja, hogy a magyar munkásosztály soraiban három évtized óta fennállott szakadás megszüntetése, a munkásosztály szervezett politikai egységének megteremtése a népi demokrácia hatalmas győzelme, a reakciós erők súlyos veresége. A két munkáspárt egyesülését előkészítette a Kommunista Párt hosszú éveken át lankadatlanul folytatót harca a magyar munkásosztály forradalmi egységéért; a kommunisták és baloldali szociáldemokraták együttműködése még a Horthy- rendszer Idején; a két párt egységfrontja az ország német fasiszta megszállása alatt és azután, hogy hazánkat a dicsőséges szovjethadsereg felszabadította és megindulhatott a két párt közös harca a népellenes, reakciós belső és külső erők ellen és a népi demokratikus Magyarország megteremtéséért. Döntő előfeltétele volt a két mnkáspárt egyesülésének a Kommunista Párt és a baloldali szociáldemokraták együttes harca az osztályáruló jobboldali szociáldemokraták ellen, akik a belső reakció és a külső Imperialista erők ügynökeivé váltak a magyar munkás mozgalomban s akiknek leleplezése, elszigetelése és eltávolítása a munkásmozgalomból szabaddá tette az utat a magyar munkásosztály politikai egységének megvalósítására. Az egyesülési kongresszus megállapítja, hogy a két munkáspárt egyesülése elodázhatatlanná vált akkor, amikor a magyar demokrácia népi demokráciává fejlődött és amikor ez a fejlődés napirendre tűzte a szocializmushoz való haladás feladatait, milliós dolgozó tömegeket magában foglaló Nemzeti Függetlenségi Front létrehozását, nemzeti függetlenségünk fokozott védelmének szükségességét, a béke biztosítását az imperialista, bókebontó törekvésekkel szemben. A kongresszus jóváhagyja a Magyar Kommunista Fárt és a Szociáldemokrata Párt szervezeteinek már április, május és junius hó folyamán ténylegesen megtörtént egyesülését, amely az egyesülési kongresszus határozatainak szilárd alapjául szolgál. Az egyesülési kogresszus leszegezi, hogy az egyesülés után keletkező pártot programjában, politikájában, szervezeti felépítésében, egész munkájában Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításai vezérlik, hogy a párt ideológiája a marxizmus-leni- nlzmus, mely Magyarországon is győztesen került ki a reformizmussal, az opor- tunlzmussal, a munkásosztály és s demokrácia árulóival vívott küzdelemből. Mindezek alapján a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokra Párt egyesülési kongresszusa megalakítja a Magyar Dolgozók Pártját. A kongresszus kijelenti, hogy a most megalakított Magyar Dolgozók Pártja a kilenc kommunista és munkáspárt Tájékoztató Irodájához tartozónak tekinti magát.