Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-16 / 136. szám

53. évfolyam 136. szám, Nagykanizsa, 1948. junius 16. szerda Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt északi, északkelet! szél, változó felhőzet, — többfelé záporeső, zivatar. A hőmér­séklet alig változik. ip v w nrv w up w* w pvp w m w v ^ dp ** ww w w w ír v %»W*PP <P"'^ Megvála&xtoiiálc ass MDP központi vezetőségét és ellenőrző bizottságát Gerő Ernő zárószavaival ért véget a kongresszus A Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusán Rákosi Mátyás miniszl ereinökhelyelles két és fél órás beszédben foglalkozott a ma­gyar élet minden megnyilvánulásá­val. Politikai, gazdasági, kulturális téren rámutatott mindazokra a je- jelenségekre, a kedvezőkre éppen úgy, mint a kedvezőtlenekre, ame­lyek az országban ma mutatkoznak. Kézenfogta a kongresszus hallgatóit, de a rádió hullámain át az egész ország minden lakosát és elvezette őket ennek az országnak minden zugába, feltárta előttük azokat a mérhetetlen kincseket, amelyek fe­lett ez a nép rendelkezik és lehető­ségeket, amelyekkel azokat birtokba veheti. De megmutatta azokat a hi­bákat és sebeket is, amelyeket ki kell javítanunk és meg kell gyógyí­tanunk, hogy biztos léptekkel ha­ladhassunk egy boldogabb emberi közösség: a szocializmus felé. Nem volt még magyar államtér- fiú, aki őszintébben és hasonló hoz­záértéssel tárta volna fel; egy föl­felé törő ország helyzetét, mint azt Rákosi Mátyás kongresszusi beszé­dében tette. Erőt, elszántságot, a Magyar Dolgozók Pártjának rop­pant erejét és megingathatatlan akaratát sugározta ki ez a beszéd lés mégis gyengéd, megértő volt azok felé, akik még \igyan nem tették magukévá a marxi-lenini tanitáso- kat, de azon az utón haladnak, hogy hasznos tagjai legyenek a magyar dolgozók társadalmának. A Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa tegnap dél­után folytatta a Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád beszámolója feletti vitát. A vita végén Rákosi Mátyás válaszolt -az elhangzott felszólalá­sokra. Kiemelte, hogy a hozzászólások nem tettek különbséget -az ő és Sza­kasits beszámolója között. Már eb­ben a tényben is benne van, hogy az egyesülési kongresszuson a két párt szellemében is összeolvasott. Teljesen egyetértek Révai Józseffel -abban, hacsak tőlünk függne az új­jáépítés, azt úgy végeznénk, hogy mindkét kezünkben kalapács, vagy szerszám lenne. Sajnos a magyar reakció rákényszeritett arra, hogy csak -egyik kezünkben legyen épitőszerszám, a másikban kardot, vagy egyéb támadó eszközt tartunk a reakció ellen. E tekintetben na­gyon helyeselhetem, ha a felszóla­lók hangsúlyozták a demokratikus rendőrség jelentőségét. Most, amikor látjuk, hogy a reakció milyen ellenállást kísé­reli megszervezni, cizt bizonyít­ja, hogy a reakciót a demokrá­cia elkényeztette és ezért kísé­relnek meg ellenállást a demo­krácia legelemibb vívmányaival szemben. Elfeledték, hogy a de­mokráciának van foga, ökle és gépfegyvere is. A paraszti tömegek között egyre jobban erősödik a hangulat egy erős, összefogó népi szervezet iránt. Kétségkívül az lesz egyik legfonto­sabb feladatunk, hogy létrehozzuk a széles népi tömegekre támaszkodó uj Nemzeti Függetlenségi Frontot. Ezt a frontéit a dolgozó nép a saját­jának tekinti, -egyre jobban megbe­csüli és védi a maga demokráciáját. A magyar demokrácia egyik leg­biztatóbb tünete, hogy be tudott ha­tolni a parasztasszonyok közé, Most már rájöttek az -emberek arra is, hogy a Gazdasági Főtanács rendkí­vül fontos és nélkülözhetetlen szer­Ezután Farkas. Mihály referált ia Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatáról. Több hozzászóljás és Farkas Mihály válasza után tel­jes terjedelmében elfogadták azt. Majd Rajk László a jelölő bizottság elnöke lépett az emelvényre és ja­vaslatot tett a Központi Vezetőség, valamint a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjaira nézve. A szavazás A református egyházi törvéjnyeket alkotó testület országos zsinata el­fogadta fal zsinati tanács által is­mertetett deklarációt, amely a Ma­gyar Köztársaság elért eredményeit elismeri és elfogadja az egyház és az állam viszonyának megváltozá­sát és ennek keretében az egyházi iskolák álljamositásának megbeszé­lésére kiküldött egyházi tárgyaié bizottságnak jelentését. Kiss Roland egyházi tanácsadó előadta, hogy az ve a magyar demokráciának. A magyar nép most bizako­dóan jó termést vár, úgy érzi, megvilágosodik előtte á föven­dő. Nem engedjük, hogy a re­akció megzavarja ezt a demo­kratikus bizakodást és egészsé­ges fejlődést és demokratikus rendet, amely megteremti a bé­kés munka előfeltételeit. Nemcsak igazunk, de erőnk is van hogy ezt biztosítsuk. A kongresz- szus ezután egyhangú lelkesedéssel fogadta el a felolvasott határozati javaslatot: titkosan és egyhangú lelkesedéssel) történt. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjaiként a követ­kezőket választották meg: Andics Erzsébet, Antali János, Apró Antal, Berci Andor, Biró Zol­tán, Bottyánszki/ Páhié, Dabronyai Gyula, Donáth Ferenc, Dögéi Imre, Drahos Lajos, Erdei Mihály, Farkas Mihály, Ferlis István, Gáspár Sán­iskolák államosítása semmiképpen sem sérti a vallás szabad gyakor­latát. Berecky Albert budíápesti re­formátus lelkész tiltakozott az el­len, hogy a tárgyaló- egyházi bizott­ság valamelyik tagját gyűlölködés­sel vádolják. Az elő adok államosí­tási tervezet nem érinti és nem ve­szélyezteti a hit központi kérdéseit. A zsinat ezután hozzájárult a kor­mánnyal folyó tárgyalásokat ismer­tető jelentéshez. dór, Gerő Ernő, Házi Árpád, Ha- rustyák József, TJoránszky József, Horváth Márton, Horváth Zoltán, dr. Jóboru Magda, Jusztusz Pák, Kapelter Gyula, Kádár János, Kállai Gyula, Keresztes Mihály, Kiss Ká­roly, Kossá István, Kovács István, KöböL József, Marosán György, Mekis József, Molnár Imre, Molnár Erik, Mónus lllésné, Nagy Imre, Nógrádi Sándor, Non György, Olt Károly, Oczel Janos, Orbán László, _ Pallagi Ferenc, Papp Imre.. Pálffy György Péter Gábor, Péter István, Priesoi 'József, Rajk László, Patkó Anna, Rákosi Mátyás, Révai József, Ries István, Révész Ferenc, Rónát Sándor, Staffer Peti, Szabó István, Szakasits Árpád, Szász Ferenoné, Szobek András, Szbnyi Tibor, Surdi István, Tausz János, Vajda Imre, Vas Zoltán, Vág völgyi Tibor, Zgyerka János. A központi ellenőrzőbizottság névsora: Alapi Gyula, Borda András, Hajdú József, Kiss Károly, Marótt Károly, Papodi György, Bettler György, Sebes Sándor, Szabó Piros­ka, Szüágyi József. Gerő Ernő záróbeszéde Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mondta el a kongresszus záróbeszédét-. — Azokat a történelmi feladato­kat, amelyeket a magyar munkás­osztály, a magyar dolgozók bíztak ránk, becsületesen elvégeztük. Ez a -győzelem meggyorsítja előrehaladá­sunkat a szocializmus kiépítésének utján. Kongresszusunk erősen ál­lást foglalt amellett, hogy milyen legyen ez a- mi pártunk. Rákos-i Mátyás, Szakasits Árpád, Farkas Mihály és a többi kiküldöttek fel­szólalásai és az egyhangúlag- el­fogadott határozati javaslat- semmi ■kétséget sem hagynak aziránt, hogy a Magyar Dolgozók' Pártja ideológiá­jában, szervezetében egyaránt mar­xista-leninista párt lesz, harcos, or- szágépitő párt, népünk húsából és véréből való igazi nemzeti párt. Kongresszusunk megáil/apitotta, hogy a fel szabadulás óta eltelt idő alatt mind -gazdasági, mind politikai téren mélyreható- minőségi változások tör­téntek. Kiemelkedtünk az imperia­lizmus rendszeréből' és népi demo­kráciává leltünk. A szociális népi haladás útjára téptünk. Teljes egységben választottuk meg pártunk központi vezetőségét, élén olyan képzett, messzetekintő ve­zetővel, mint amilyen a ml szere­tett Rákosi Mátyásunk. Vezesse hát központi vezetőségünket a Magyar Dolgozók Pártjában előt­tünk álló feladatokban uj nagy győzelemre. A párt minden tagja, minden szervezete, az egész párt egy emberként követi utasítását. Éljen a mi központi vezetőségünk! Éljen a Magyar Dolgozók Pár íja. A Magyar Dolgozók Pártjának’ első kongresszusát- ezzel bezárom. 4 rádió közvetíti Gerő Ernő beszédét kedden 20.35- lől 21-35-ig, Révai József beszédét szóróján 19.10-től 20 óráig. Rajk László beszédét szerdán 20.35-től 21.05-ig, Marosán György beszédjét csütörtökön 21-től 21.30-ig. Bz egyházi iskolák államosításáról kötött meg­egyezést elfogadta a református zsinat Határozati javaslat A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kon­gresszusa megállapítja, hogy a magyar munkásosztály soraiban három évtized óta fennállott szakadás megszüntetése, a munkásosztály szervezett politikai egységének megteremtése a népi demokrácia hatalmas győzelme, a reakciós erők súlyos veresége. A két munkáspárt egyesülését előkészítette a Kommunista Párt hosszú éve­ken át lankadatlanul folytatót harca a magyar munkásosztály forradalmi egységéért; a kommunisták és baloldali szociáldemokraták együttműködése még a Horthy- rendszer Idején; a két párt egységfrontja az ország német fasiszta megszállása alatt és azután, hogy hazánkat a dicsőséges szovjethadsereg felszabadította és meg­indulhatott a két párt közös harca a népellenes, reakciós belső és külső erők ellen és a népi demokratikus Magyarország megteremtéséért. Döntő előfeltétele volt a két mnkáspárt egyesülésének a Kommunista Párt és a baloldali szociál­demokraták együttes harca az osztályáruló jobboldali szociáldemokraták ellen, akik a belső reakció és a külső Imperialista erők ügynökeivé váltak a magyar munkás mozgalomban s akiknek leleplezése, elszigetelése és eltávolítása a munkásmozgalom­ból szabaddá tette az utat a magyar munkásosztály politikai egységének meg­valósítására. Az egyesülési kongresszus megállapítja, hogy a két munkáspárt egyesülése elodázhatatlanná vált akkor, amikor a magyar demokrácia népi demokráciává fejlő­dött és amikor ez a fejlődés napirendre tűzte a szocializmushoz való haladás feladatait, milliós dolgozó tömegeket magában foglaló Nemzeti Függetlenségi Front létrehozását, nemzeti függetlenségünk fokozott védelmének szükségességét, a béke biztosítását az imperialista, bókebontó törekvésekkel szemben. A kongresszus jóváhagyja a Magyar Kommunista Fárt és a Szociáldemokrata Párt szervezeteinek már április, május és junius hó folyamán ténylegesen meg­történt egyesülését, amely az egyesülési kongresszus határozatainak szilárd alap­jául szolgál. Az egyesülési kogresszus leszegezi, hogy az egyesülés után keletkező pár­tot programjában, politikájában, szervezeti felépítésében, egész munkájában Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításai vezérlik, hogy a párt ideológiája a marxizmus-leni- nlzmus, mely Magyarországon is győztesen került ki a reformizmussal, az opor- tunlzmussal, a munkásosztály és s demokrácia árulóival vívott küzdelemből. Mindezek alapján a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokra Párt egyesülési kongresszusa megalakítja a Magyar Dolgozók Pártját. A kongresszus kijelenti, hogy a most megalakított Magyar Dolgozók Pártja a kilenc kommunista és munkáspárt Tájékoztató Irodájához tartozónak tekinti magát.

Next

/
Thumbnails
Contents