Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-15 / 135. szám

1948. junius 15, ZALA 30 telitalálat a Toton i A Toto fogadáás multheti fordulójára körülbelül 250.000 szelvény érkezett be. A beérkezett szelvények között 30 darab telitalálatos szelvény akadt, amelyek darabonként 3700 forintot kapnak. 11 találatos szelvény 500 darab volt, ezek egyenként 270 forintot kapnak. 10 találatos szelvény 5000 darab akadt, amelyek szelvényenkint 26 forintot nyertek. Zalaegerszeg diáksága követeli az iskolák államosítását DláU-anUéí a vármegye frásza nagytermében Junius 11-én délután 7 órakor a vármegyeház dísztermében össze­gyűltek Zalaegerszeg középisko­láink küldöttei, hogy megvitassák a Magyar Diákok Nemzeti. Szövelsé- gének 1 éves programját. A középiskolákat mintegy 100 diák képviselte, jelen voltak a töb­bi ifjúsági szervezetek: SZÍT, Úttö­rők és a Zalaegerszegen tartózkodó rendőr akadémisták, valamint a fő­ispán és a pártok küldöttei is. Az ankétot Oswald Elek a városi Diákbizottság titkára nyitotta meg. Majd Hegedűs Rajmund, a népi kol­légium igazgatója ismertette az MD- NSz programját, melynek alapja az uj középiskolai reform, a diák-ön­kormányzatok megerősitése és a diákegységnek szélesebb alapon va­ló megteremtése. Rámutatott arra, hogy ezen követelések megvalósításá­nak legfőbb akadálya, hogy is­koláink irányítása nem egysé­ges. Ezért elsősorban az iskoláink irá­nyítását kell egységesíteni, vagyis államosítani kell az iskolákat. A nagyszámú ifjúsági hozzászólók , mind helyeselték az MDNSz 1 éves programját és követelték az iskolák államosítását. Bencsik István főis­pán és a pártok megyei vezetői szó­laltak fel. Az .ankéton résztvevő diákifjuság lelkes hangulatát és a demokrácia mellett való kiál­lásukat jellemzi az, hogy ami­kor felolvasásra került a hatá­rozati javaslat, mely magában foglalja a diákság minden köve­telését és igy az iskolák államo­sítását is, felálltak és elénekel­ték a köztársasági indulót. így fejezték ki, hogy egyet tértének a határozati javaslatban foglaltak­kal és támaszai és építői akarnak lenni a népi köztársaságnak. A zalaegerszegi diákság megmoz­dulása jelentőségében is túlnő a vá­ros keretein, példát mutat elsősor­ban az ország egész diákifjuságjánjak és súlyos vereséget jelent a kleriká" lis reakcióm, mely eddig épp a diák- ifjúság között bírt legnagyobb befo­lyással. A Magyar-Jugoszláv Társaság díszelőadása szerdán a kanizsai Városi Színházban A pécsi Nemzeti Szinház a Magyar-Jugoszláv Társaság ren­dezésében előadja a nagynevű jugoszláv iró Marin Drzsics: „Duado Maroje“ c. vigjátékát, amelyet Magyarországon először Pécsett mu­tatott be a szinház. Ez a darab már más európai országokba is nagy sikert aratott finom iróniájával. A Magyar-Jugoszláv Társaság ezzel az előadásával akarja megindítani az előadások sorozatát, amelyek hathatósan elősegítik a két szomszédos nép barátságának kimélyitését. Az előadás jelentő­ségét emeli, hogy Csuka Zoltán, az ismert publicista, a bemutatásra kerülő darab fordítója is Nagykanizsára jön erre az alkalomra. Jegyek elővételben a Fisckel-könyvkereskedésbea és Resid Raif cukrászdájában kaphatók. Azegerszegi közkórház szerzetes ápolónőjének újabb botránya Legutóbbi számunkban hirt ad­tunk arról, hegy Élő Erzsébet szer­zetes betegápoló a zalaegerszegi köz­kórház tulajdonát képező ágy- és ruhaneműé klet. húga segítségével a kórházból kicsempészte. A háború alatt a kassai közkórházat hasonló módon károsította meg. ' / Most, mint értesülünk, Élő Erzsé­bet szerzetes betegápoló szüleinél megtartott- házkutatás alkalmával több mint egymillió egység penicil­lint találtak. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ez a nagy fontosságú gyógyszer a kórházakban szigorú számadás alá tartozik, csak névre szólóan adják ki, tiszta képet kapunk igy arról, hogy az ápolónővér a betegek részére ki- ütalt peniciilinmennyiségekst is ki­csempészte a kórházból. A színházi iroda hírei: Hétfőn este: Kihajolni veszélyes Kedden este ; Meztelen leány Ma, hétfőn este negyedik előadása van Szántó—Szécsén—De Fries »Kihajolni veszélyes« c. operettjé­nek. - ^ Kedden este közkívánatra és utol­jára a nagysikerű Vaszari—Budai: »Meztelen lány« c. operett szerepel a szinház műsorán. A fenti előadásokra úgy a szel­vénybérletek, mint az üzemi ked­vezményes szelvények érvényesek. A gazdasági rendőrség zalaegerszegi csoportja munkában Nagyarányú gabonafekeiézésr rántották le a leplet Gelsén is megalakult A gazdasági rendőrség zalaeger­szegi csoportja hatalmas mennyi­ségű, mintegy 15 vagon gabona- feketézésről rántotta, le a leplet. Oswald József és leánya, özvegy Haczkev Emi Iné — akinek férjé a múltban hercegi gazdatiszt volt — a dolgozók verejtékén hatalmas va­gyonra tett szert Csesztreg határá­ban. A népi demokrácia a jogtalanul szerzett földtulajdont Za.'labaksa és Csesztreg nincstelen parasztjai kö­zött szétosztotta. Három malom azonban tulajdonukban maradt. Bérbeadták oly módon, hogy kettőért évi húsz mázsa, a harmadikért ötven mázs'a gabonát kaptak természetben. Az elszámoltatás során Mar(ton Róza nevű örökbefogadott leányuk be­vallotta, hogy 150 forintos átlagáron egyíészét elfeksetézték. Özv. Hacz- fcerné igy nem tudott harminc mázsa gabonáról'' elszámolni. Bemondása szerint azért, viert tiszta búzával. etette a baromfiakat és rozzsal biz­tatta a lovait. A nyomozás során megái Lapít ást nyert, hogy Vízi nevű alsészenter- zsábeti malombérlőjük az ötven mázsa évi -malombért fekete őrlésből szerezte be. De vásárolt az élelmes molnár száz mázsa terményért egy gőzgépet is Németh Gyula kálócfai géptulajdonostól, aki a fekete gabo­nából már házat vásárolt. A második m álombér lő is leszállított már Os- wáldéknak 17 mázsa, szintén fe­kete őrlésbői származó gabonát. Tu- boly József és Ádám lovászi ma- lombérlók is beismerték, hogy fekete őrlés utján szerezték meg és szállí­tották le esztendők óta természetben a 20 mázsa gabonát. Ma, amikor az egész ország dol­gozóinak kenyérellátását kormány­zatunknak egyik legsúlyosabb fel­adata és dolgozó parasztságunk az elmúlt termésévben kétszeri tér meny - beszolgáltatással kapcsolatosan a legnagyobb áldozatokat hozta, az ország dolgozó társadalma joggjal követeli, bogy gazdasági életünknek és népi demokráciánknak az ilyen ellenségeit munkásbiróság elé állít­sák és a törvények kérlelhetetlen szigorával sújtsanak le rájuk. az MNDSZ és az EPOSZ Az elmúlt héten két demokratikus egyesület alakult meg Gelsén, a ka­nizsai járás egyik szépen fejlődő községében. Gelse parasztif jusága az Egyesült Paraszlifjuság Országos Szővelségének szervezetében tömö­rült, a község asszonyai viszont a Magyar Nők Demokratikus Szövet­ségét alakitották meg. A MNDSZ alakuló gyűlésén Né­meth Lászlórié, a kanizsai szervezet elnöknője és Szintai Ilona járási megbízott tartott előadást. A MN­DSZ országos kongresszusáról ps a magyar nők célkitűzéseiről beszél­tek, .amit a megjelent gelsei asszo­Számozatlan jágyék a mozikban Nagyobb fegyelemre szoktatja azuj rendszer a mozilátogatékat 1 Szombat óta uj mozija van Nagykanizsának. A »Hölgy kissé bo­garas« cimü magyar filmvigj átokkal megnyilotla kapuit városunk kö­zönsége előtt a Nép-mozi, ami a háborús események következtében használhatatlanná vált és most mintegy 40-000 forintos költséggel épí­tették újjá a hároméves terv keretében. Most, hogy az uj mozival eggyel szaporodtak városunk szórako- • zási lehetőségei, nem érdektelen beszámolnunk olvasóinknak az Or­szágos Filmhivatal nagyjelentőségű tervéről, ami alapjában változtatja meg az eddigi rendszert a mozikban. Arról van ugyanis szó, hogy intézményesen eltörlik az ország va­lamennyi filmszínházában az ülőhelyek számozását és a sokféle jegy­csoportot. A jövőben mindössze 3—4 jegycsoport lesz és a közönség egy-egy csoporton belül bárhol, elfoglalhatja helyét. Az érdekes újítást — almi más országokban egyébként már évek óta jól bevált gyakorlat — a jövő hónap második felétől kezdve foko­zatosan léptetik életbe és őszre már az egész ország területén az uj mozijegyrendszer lesz életben. A szakemberek ettől az újítástól azt várják, hogy a közönséget sokkal nagyobb fegyelemre szoktatja majd. nyolc nagy figyelemmel hallgattak, majd megválasztották a tisztikart. A belsei MNDSZ-szervezet díszei- nőké dr. Somorjai Lajosné, elnöke Hardi Györgyné, alelnökei Sziklai, Józsefné és Simon Bálintné, titkár pedig Földvári Györgyné lett. Gelse fiatalsága nagy lelkesedés­sel mondotta ki az EPOSZ megala­kulását, mert belátták, hogy a fia­talság széthúzása sohasem szolgál­hatja sem a község fejlődésének, sem a népi demokrácia építésének ügyét. Az alakuló gyűlésen elhatá­rozták, hogy Gelsét a vidék kultur- és sportközpontjává fejlesztik és ehhez a tervükhöz a község veze­tőinek a támogatását is kérték. A gelsei EPOSZ vezetősége a követ­kezőkből áll: elnök Kovács Győző, alelnök Mód Vince, titkár Ács Lász­ló, kulturvezelő Odrovics Kálmán, sportvezető pedig Kovács Károly Az iparostanoncískola szakrajz- és munkakiáilitása Szombaton délelőtt érdekes kiállí­tás nvilt meg Nagykanizsán a Roz- igony i-utcai iparostanonciskolában. Az iskola növendékei remekbekószült munkadarabokat, cipőt, ruhát, búto­rokat, motoralkatrészeket, stb., va­lamint rengeteg olyan szakrajzot ál­lítottak ki, amelyek közül nem egy még ^ a műegyetemen is megállná a helyét. Ez viszont annak a bizonyí­téka, hogy az iskola tanulóinak ne­velése a Legjobb kezekben van és a tanári kar azt akarja elérni, hogy városunknak minél több kiváló ipa­rost adjon.

Next

/
Thumbnails
Contents