Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-12 / 133. szám

ZA Etel Pócspetri többé nem lesss ... 19$j. jormis? 12 Stádinger István nagyhatású teszed« a Magyar Dolgozók Pártjának szerdai párínapf^n Stádinger István, a Magyar Dol­gozók Pártjának helyettes micgyei titkára tartotta a kanizsai pártszer­vezet szerdai pártnapját. Rendki - vili érdekes előadását, amit zsúfolj padsorok hallgattak végig, négy té­ma köré csoportosította: ismertette a nemzetközi helyzetet, méltatta a MDP országos kongresszusának je­lentőségét országunk gazdasági hely­zetéről beszélt, végül pedig a reak­ció elleni küzdelemről szólott. Nemzetközi helyzet Megállapította, mindeneke Ipi t, hogy a világpolitikában nagy fe­szültség tapasztalható, aminek oka a két nagy tábor: az antidemokrata imperialista blokk és a vele szem­ben álló antifasiszta demokrata blokk, élén a Szovjetunióval,!. A szembenálló felek a világháború alatt azért szövetkeztek, mert az USA világmonopólmmát féltette Németországtól. Anglia és Francia- ország gyarmatbirodalmukat látták veszélyeztetve, a Szovjetunió viszont a saját és a világ békéjét védel­mezte. — Az imperialisták nemcsak a haladás erői, de egymás ellen is harcolnak — mondotta Stádinger István. — Ezzel saját magukat gyön­gítik, viszont egyre erősödik a de­mokratikus (tábor és a baloldali mozgalmak. A haladó és reakciós erők harca tehát az előbbi tábor fokozatos erősödését és az utóbbi gyengülését vonja maga után. A MDP országos kongresszusa döntő jelentőségű az egész ma­gyar nép szempontjából — mondot­ta előadása második részében Stá- dinger István. — Magyarországon iez a kongresszus egy korszakot zár le és a fejlődés uj szakaszát nyílja meg. Kijelentette, hogy a formai egye­sülést — ami már országszerte meg­történt — ez a kongresszus tölti meg tartalommal, marxista-ljenikaisla szellemmel. Ez a kongresszus szab­ja meg a párttagság öntudatra ne­velésének irányát. Itt röviden ki­tért a MDP programnyilatkozatára, amely — mint mondotta — nem­csak a munkásosztály, vagy egy párt, de az egész magyar nép fel- emelkedésének utjál határozza meg. A program azért lesz az egész ma­gyar nemzet programja. Gazdasági életünkről szólva megállapította, hogy an­nak további fejlődését erősen befo­lyásolja az a tény, hogy a Szovjet­unió elengedte jóvátételi tartozá­sunk felét. A magyar ipar és a me­zőgazdaság jelentős része felszaba­dul, a termelés üteme és életszín­vonalunk emelkedése meggyorsulj. Beszélt a munkaversenyekről is. Kijelentette, hogy a megye területén 7000 gazda versenyez. A kanizsai járás pedig különösen büszke lehet arra, hogy egyedül ebben a járás­ban 2ü00 gazda van versenyben. Ezek a gazdák tudják, iiogy a ter­melési verseny a gazdasági felemel­kedést szolgálja és a reakció rém­hírei ellenére is megfeszített erővel dolgoznak. A reakció elleni harc Rámutatott Stádinger István ar­ra, hogy a reakció, miután sikerült kiszorítani a közéletből, most a ka­tolikus egyház reverendája mögött talált uj búvóhelyet. A fekete re­akció soraiban megtalálhatók az ál­lamosított gyárak tulajdonosai és a levitézlett földbirtokosok egyaránt Az állam és a fekete reakció kö­zötti ütközőpont most az iskolák államosítása. Megállapította, hogy a megyében is fokozódott az uszitás. Zalaeger­szegen például Galambos, Gőhler és Gőcze tisztelendők uj esküt írtak a Szivgárdisláknak, amelyben többek között az is szerepel, hogy .»ne en­gedjék magukat gonosz lelkek állal félrevezetni, vagy különböző újság­cikkek által megtéveszteni.« Ezután larról az útról beszélt, ami Pócspetribez vezetett. Ez az ut 1945-ben a földreform elkeni izga­tással kezdődött, főbb állomásai pe­dig ezek voltak: az egyház nem ismerte el a magyar köztársaságot, Mindszenty megtagadta 1848 szel­lemét, a demokratikus iskolaköny­veket kirekesz tették az iskolákból, kiközösitelték a bakonykuli plébá­nost, majd az uszító körlevelek és a lelki inkvizíció. Ez az ut végző­dött Pócspetrinél. — A magyar demokrácia ezt nem tűrheti szói nélkül — jelenteste ki Stádinger István. — Ha Ábel vére az égre kiáltott, akkor Takács rendőr kiontott vére elégtételt kö­vetel. A tetteseken kívül a felbujtók is bűnhődjenek. A statáriális bíró­ság ítélete komoly intés legyen mindenkinek, hogy aki a nép, a de­mokratikus államrend ellen lázit, íaz a törvény szigorával találja ma­gát szemben. — Pócspetri többet nem lesz — jelentette ki Stádinger István elő­adása végén. — Re kell látni min­denkinek, még annak is, aki az egyházat összetéveszti a reakcióval, hogy a népi demokrácia nem az egyház ellen, de a nép érdekeiért küzd. Pócspetri utján csak polgár­háborúhoz jutna a magyar nép. A demokrácia azonban ezt megakadá­lyozza és reméljük, az egyház is felismeri a helyes utat és az a vi­tás kérdések rendezéséhez vezet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után néhány hozzászólás volt, majd az Inlernacionálé eléneklésével ért véget a pártnap. A kisgazdapárt országgyűlési képviselői egyhangúlag követelik az iskolák államosítását A Független Kisgazdapárt képviselői egyhangúlag állást foglallak az iskolák államosítása mellett. Az értekezleten Dobi István pártelnök hangoztatta, hogy a párt mindent megtett a katolikus egyházzal valp megegyezés érdekében. Ismer Lelte azokat a tárgyalásokat, amelyet a megegyezés érdekében folytattak, majd rámutatott, hogy a megegye­zés lehetősége a katolikus egyház vezetőin múlik. A Kisgazdapárt to­vábbra is a megegyezésre fog törekedni. Rámutatott azok felelőssé­gére, akik a napirendre tűzött problémák hamis beállításával tudato­san szítják a lakosság nyugtalanságát. Ortuiay Gyula kultuszminisz­ter beszámolt az egyházzal folytatott tárgyalásainak eredményéről és ismer tiette az iskolák államosítására vonatkozó törvényjavaslat tartal­mát. Ezután a vidéki kiküldöttek az ország helyzetéről számoltak be. A beszámolókból kitűnik, hogy alig van az országban terület, ahol ne vetődött volna fel az iskolják ^államosításához fűződő elsőrendű érdek és minden felszólalásból kicsendült az a kívánság, hogy a kor­mány minél előbb emelje törvénnyé az iskolák államosítását. A képvi- selőgyülés ezután egyhangúlag elfogadta az Orlulay Gyula kultusz- miniszter által előterjesztett államosítási törvényjavaslatot. „A lelkek megbékélésére és a demokratikus erők összpontosítására kell törekednünk, nehogy pócspetri esetek ismétlődjenek meg“ Dr. Agárdi Tibor alispán beszélt a nagykanizsai járási jegyzők értekezletén A nagykanizsai járás jegyzői kara dr. Agárdi Tibor alispán elnöklete alatt rendkívüli tisztiér tekez Istre gyűlt egybe, Hogy megbeszélj ék a kézenfekvő legaktuálisabb közigaz­gatási problémákat. Resztvettek az értekezleten dr. Monostori Tibor já­rási főjegyző, Nagy József polgár- mester, Székely Gyula lendőrőrniagy, Zentiai László főhadnagy, a várme­gyei j end őrkapitányság őrszemély­zet i parancsnoka, Lakatos Dezső, Stádinger István, F. Szabó Béla, az MDP titkárai. Dr. Agárdi Tibor alispán kérte a megjelent közigazgatási vezetőket, hogy igyekezzenek hatóságuk terü­letén a fekete reakció által esetleg felkorbácsolt kedélyeket a papsággal lefolytatott megbeszélések kapcsán lecsendüsiíeni és minden érj ükkel törekedjenek a lelkek megbékélésére és a demokratikus erők összponto- sitására. A kormány nem fog tűrni többé pócs petri jelenségeket, mert aki a demo­krácia ellen cselekszik, az a dernokiá- cia kemény öklével találkozik szemben és elnyeri törvényszabta legsúlyosabb büntetését. A demokratikus kormány bízik tiszt­viselőiben, hogy esküjükhöz hiven szolgálják az állam érdekeit, de ha valahol azt tapasztalja, hogy érdekei ellen dolgozik, könyörtele­nül eltávolítja a köz al kai mazásbói, mint tette azt most a teskándi és bagód v ilen védi jegyzők esetében, akik megfeledkezve esküjükről, az ellenfél szolgálatába szegődtök. A ren d őrség m in den ben segítségére lesz a közigazgatási hatóság-oknak az állami feladatok megoldásában és a reakció felgöngyölítéséiben. A közeljövőben törvényerőre fog emel kednl az egyházi Iskolák államosítása és ezzel kapcsolatban most egyes egy­házi iskolák vezetősége azon igyek­szik, hogy a jövő tanév kezdetéig az iskelák felszerelési tárgyait eltüntesse. Ez azonban nem fog sikerülni ne­kik. Kiérte a közigazgatási vezetőket, hogy az egyházi iskolák államosítása érdekében úgy a hivatalos, mint a népi szer-veket és; rajtuk keresztül a községek ossz lakosságát vi lágosít­sák fel az államositásnak a tanító­ságra, a köz öle tekre és a szülőkre vonatkozó előnyeiről. Kijelentette, hogy nem lehet a fekete reakció általánosításának tévhitébe es­ni, mert a katolikus-egyháznak van sok olyan jó papja, akl^ a demokrácia híve és az állam elgewtdoiásait fenntartás nélkül magáévá teszi. A nyilvános é& a nagyközönség használatára szolgáló helyeken kö­telezővé lett téve a rádió állandó magyar műsor köz lése egészen a zár­óráig és igy a magyarság széles rétegei is megismerkedhetnek majd az .aktuális belpolitikái problémák­ról. Ezután sor került a folyó köz igaz­gatás i és rendőri kérdések megbe­szélésére, majd a jelenlévők hozzá­szólása után az értekezlet véget ért. Pályázati felhívás a Honvéd Kossuth-akadémiára Jelentkezésre hivom fal mindazo­kat a paraszt-, munkás- és értelmi­ségi ifjakat, akik dolgozónépünk ér­dekeinek fegyveres szolgálatát hiva­tásuknak érzik és ezért a Magyar Néphadsereg Jiivatásos tiszthelyet­tesi és tisztikarába törekszenek." 1. A pályázat feltételei á követ­kezők : a) Hivatásérzet és rátermettség; bj 1948 szeptember hó 20-ig be­töltött. 17. életév, illetve a be nem töltött 23. életév (kivételesen 24 év); c) magyar állampolgárság; d) 4 középiskola, vagy ennek megfelelő szakiskola (kivételes eset­ben 0 elemi) végzettség; e) nőtlen családi állapot; f) politikai és erkölcsi szempont­ból való megbízhatóság, büntetlen előélet; g) katonai szolgálatra való telj;es testi és szellemi alkalmasság; h) kiskorúaknál az atya, vagy gyám beleegyezése. ~ 2. A pályázati kérvényeket a Hon­véd Kossuth Akadémia parancsnok­sághoz Budapest, Vili., Üllői-ut 80. sz. keli legkésőbb 1948. _ évi szeptember hó 30-ig benyújtani. 8. Kérvényekhez a következő mel­lékleteket keli csatolni: a) Katonai ügyben bélyeg- és illetékmentes születési anyakönyvi kivonatot; b) állampolgársági vagy7 illetőségi bizonyítványt; c) iskolái bizonyítványt (esetleg hiteles másolatot); d) sajátkezüíeg tintával írott rész­letes életrajzot, melyben a szülők családi és társadalmi körülményeit is fel kell tüntetniük; e) a 20 éven aluli pályázóknak szülői, vagy gyámi beleegyező nyi­latkozatot, meíye,t községi, vagy vá­rosi elöljáróság hitelesít; f) akik már katonai szolgálatot teljesítettek, azokról szóló igazolást. A kérvényt teljes ivpapiron kell szerkeszteni, hogy a,bba a csatolt mellékletek behelyezhetek legyenek. Érdeklődőknek a 9. lionv. kiég. pság Zalaegerszeg, Tompa-u. 10. részletesebb felvilágosítást nyújt. 4. A felvételre tekintetbe jövők 1948. évi szeptember hónap folya­mán 1 évi tényleges csapatszoKgáia- tuk megkezdésére behívót kapnak, ezért igen fontos, hogy a kérvények lehetőleg 1948. évi szeptember hó 1-ig már beérkezzenek. Zalaegerszeg, 1948 junius 9. 9. honvéd kkgészitő parancsnokság. Zalaegerszegen minden vidéki útja a GOSZTONYI étterembe vezet. Kisérje figyelemmé/ kirakati áraimat! Olcsó árak a hároméves terv szolgálatában! Halmos Pál divatáru-kereskedő, Nagykanizsa, Fő-ut 6.

Next

/
Thumbnails
Contents