Zala, 1948. május (53. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-23 / 117. szám
53, évfolyam 117. szám Várható időjárás: Megélénkülő északnyugati északi szél, változó felhőzet, sokhelyen eső esetleg zivatar. A hőmérséklet nem változik. z imperializmus: szocializmus előestéje A földkerekség egynegyedén — a Szovjetunióban, Kelet-ii]uróp á 1 >an, Szabad-K inában •— a nép már megszabadult az imperialista elnyomás igájából^ de a világ többi részén még folyik a harc a nagytőke, a föidesurak, a reakció hatalmának megdöntéséért. 1917 októberében a győzites oroszországi szocialista forradalom, a kapitalizmus megdöntésével hatalmas rést ütött a világkapitalizmus frontján és ez a rés a kelóteurópai, népi demokráciák győzelmével óriásira, tágult. A szórna,izmus győzelme a kapitalizmus felett nem véletlen jelenség! A kapitalizmus külön történelmi szakaszában, az imperializmus korszakában élünk, abban a korszakban, amely Lenin szavaival: »a szgcia,izmus előestój&«. Milyen változásokon ment keresztiig a kapitalizmus, a tőkés termelés^ rend, míg eljutott idáig? Mik a jellemző sajátossága,ii az imperializmus korszakának? A XIX. század utolsó harmadában a kapitalizmus szerkezete lényegesen megváltozott, Az egymással versengő kiis- és középüzemekkel szemben mind nagyobb fölénybe kerültek a hatalmas vállaltaitok. Bgy-egy .iparágon belül néhány óriás üzem kaparintotta kézbe a termelés oroszlán- részét. Ez .a kevés számú ^agy- vállalat sóikkal előnyösebbnek találta, ha az öldöklő verseny helyett megállapodik egymással és közösen diktálják az árakat. így jöttek létre az u. n. monopolszervezetek (kartellek, szindikátusok, trösztök), a mélyek egyeduralkodóvá lettek A piacokon. Pl. ma az Egyesült Államokban 10 olyan nagyvállalat működik, amely egymaga százezer munkásnál többéit foglalkoztat; Ugyancsak az USA-ban az 1000 legfontosabb árucikk 75o/ű-át négy óriásvállalat gyártja! Ilyen roppant méretű tőkés egyesülések mellett megszűnik a régi kapitalizmus szabad versenye, helyébe az óriásvállalatok, a monopóliumok mindenhatósága lép. A kapitalizmusnak ebben az uj kör szakában, akárcsak az iparban, a bankrendszerben is kialakultak a monopóliumok, ,a hatalmas tőkével rendelkező ári.ásbankok és egyre jelentékenyebb tőkével kapcsolódtak be az. iparba. Ez, a folyamat az Ipari és banktőke finánctőkévé való összefonódásához vezetett és a finánctőkés csoportok élén maroknyi fináncmágnás ellenőrzése és irányítása alá került az országoknak egész gazdasági élete. Aíy imperializmus korszakának fősajátossága az is, hogy ■& finánc- tőkés csoportok tőkéjük mind nagyobb részét gyarmati és kevésbbá fejlett országokba fektetik, hogy ezáltal nagyobb haszonra tegyenek szert. Ezért megkezdődik a tőkekivitel, a »befolyásolási területek« kiterjesztése. Énnek következtében mind agresszívabb, mind mohóbb miég a régi, civilizált, önálló nemzeti múltú államok is gazdasági és politikai függőségbe kerülnek. A hatalmas külföldi befektetésekből óriási összegek vándorolnak a tőkések zsebébe, de hull ebből néhány — nem is olyan kis — »morzsa« a .Bevinók, Blurnok, Saraga- ftok asztalába is. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyes finánctőkés csoportok miért vívják egymással a legélesebb harcot a tőke- és árukiviteii piacokért, a, nyers anyag-lelőhelyekért; világos az is, hogy ez államok harcává válik, hiszen a finánctőkések kezükben tartják az egész kapitalista államapparátust. A vezető imperialista országok a múlt század, végére felosztották egymás között a világot, de ez távolról sem jelentette nyugalmi állapot bekövetkezését. Ellenkező lég: a kapitalizmus egyenlőtlenül fejlődik s ha az, egyes elmaradt kapitalista országok- megerősödnek, részt kérnék maguknak a »zsákmányból«, vagyis áru- és tőkekiviteli piacokat, nyers anyag-lelőVégét ért a munkáspárt országos értekezlete. A lipcsei rádió szerint a munkáspárt végrehajtó bizottságának sikerei és az elvégzett munka nagysága kohiélyieket követelnek maguknak (Németország, Olaszország, Japán példája). S miután a régebbi birtokos nem mond le »szerzett jogairól«, fegyveres erővel indul meg a harc a. világ újrafelosztásáért. Mindannyian tudjuk, hogy századunknak jóformán egyetlen perce lem volt, amelyben a világ valamelyik pontján ne dúltak volna harcok: ezekért egyedül az imperializmus felelős! A megismétlődő háborúk, a munkanélküliség, az, egyre súlyosbodó válságok szörnyű ember- és ainyag- pusztitása jelzi az imperializmus útját. A termelés régebbi rohamos fejlődése is lelassul. A kapitalizmus kezdető idején a verseny még rákényszeritiette a tőkéseket a tartatják. La sky tanár megáll a pite tta, ha Bevjin belevitte egész ' tekintélyét, hogy megoldj,a a pa- íesztinai kérdést, akkor nagyon sajnálatos szerep jutott neki, mert csupa megaláztatásban voif része minden eredmény nélkül. rneiési technika fejlesztésére. A monopóliumok esetében ez az ©lőrehajtó erő is nagyrészt megszűnik és a kapitalizmus mindinkább a technikai fejlődés akadályává lesz. Íme az imperializmus: a gazdasági, politikai, kulturális élet minden területén 'reakciót jelent, — Naz imperializmus korszakával kezdetét vette a kapitalizmus hanyatlásának időszaka. Az imperial izmus haldokló kapitalizmus, amelynek régi ereje és szilárdsága már á múlté. A monopoltőke egyre fokozódó nyomása ara|tt a nagy tömegekben együttdolgozó munkásság öntudatra ébred és egy ne élesebben fordul szembe az államhatalmat kezében tartó tőkés csoportokkal. Dúl ez a harc Amerikában, Franciaországban, Olaszországban és egész Nyugat- Kiíró pában. Természetes, hogy ebben a ’küzdelemben a munkásosztály már nem áll egyedül, hiszen a monopoltőike uralma minden dolgozó osztályt sújt- és igy válik lassan az egész világon a parasztság, az értelmiség kés a dogozó kispolgárság a munkásosztály szövetségesévé. De nem maradt hatástalanul az imperialisták nemzeti elnyomása sem: az elnyomott népek megelégelik az imperializmus uralmát ós hősies szabadságharcukkal a 'kapitalizmus megdöntése ügyének válnak tevékeny támogatóivá. A gyarmati népek felszabadító kijzdeime ma különösen hatalmas erővel folyik: Szabad-Kína példája mutatja, hogy nem sikertelenül. Az impe- riiausta államok egymáskozötti háborúi is az imperializmus meggyengülését eredményezik. Ezek általában az imperializmus fő ellentétei, amellyel alapjaiban rengetik meg a kapitalizmus épületét és a prolet ár iá tus által vezetett dolgozók tömegei át tudják törni a kapitalizmus . »láncát«, ott, ahol. az, a leggyengébb. Az első’ imperialista világháború idején a győztes oroszországi szocialista forradalom, a második világháborúban Kelet- és Délkelet-Európa népei törték szét az imperial izmus bilincseit. A kapitalizmus az imperializmus korszakában tehát kikerülhetetlenül rohan a végpusztüiás felé — saját maga hívta életre azokat az erőket, amelyek hivatva vaunak — Marx szavaivá! -— »sírját megásni«. A pusztulás azonban nem önmagától. következik be: a munkásosztály vezette dolgozók erején, szervezettségén, harckészségén múlik, hogy mikor győz ez a harc. Ezt különösen tisztán keli: látnunk ma, amikor a. közelgő válság, nyomása alatt a világkapitalizmus épülete recseg, ropog. Az imperialista tábor élén az amerikai imperializmus nem .kiméi pénzt és fegyvert, hogy Európa és Ázsia népeit a 'haladás elkerülhetetlen útjáról visszarántsa.. Ebben a harciban a mán felszabadult népek úgy védhetik meg szabadságukat és azzal nyújthatják a legnagyobb támogatást az iinpe- riaazmus ellen küzdő millióknak, hogy szilárdan helytállnak az imperialisták minden próbálkozásával szemben, jelentkezzék ez akár Marsh ali-terv, alkar háborús uszítás formájában. »Az imperialisták kétség- besett erőlködései — mondotta nem- i ég Molotov elvtárs — nem menti k meg a.kapitalizmust a közelgő pusztulástól. Olyan korszakban élünk, amelyben minden ut a kommunizmushoz, vezet!« rántaem olyan, mint azt a határozati javaslat szám a diait ai muLAPZÁRTAKOR Az újjáalakult városi képviselőtestület egyhangúlag Nagy Józsefei vúlasziaíía meg Nagykanizsa polg ár mester évé A kanizsai városháza ma délutánra ünnepi díszbe öltözött. A város mindennapi életében nagyjelentőségű esemény zajlott íe. Megválasztották Nagykanizsa uj polgármesterét Szőnyi Sándor polgármester-helyettes délután 3 órakor nyitotta meg a városi képviselőtestület közgyűlését, amely az egyes pártok, illetve a szakszervezetek uj arányszámának megállapítása után újjáalakult. A képviselőtestület ezután egyhangúlag Nagy Józsefet, a Nemzeti Bizottság elnökét választotta meg Nagykanizsa polgármesterévé, aki rövid beszédben köszönte meg a városnak az iránta megnyilvánult bizalmat. A képviselőtestület választása városszerte osztatlan örömet kelt, mert mindenki tisztában van azzal, hogy a városunk sorsa jó kezekben van. A pelgármesterválasztásról egyébként lapunk hétfői számában bőséges tudó sitásban számolunk be. Rákosi Mátyás indítványára a minisztertanács utasította a Tervhivatalt, yj ötéves terv, valamint tízéves villamosítási és öntözési terv elkészítésére A minisztertanács tegnapi ülésén napirend előtt Rákosi Mátyás miniszter- elnökhelyettes a hároméves terv előrehaladott munkálataira és az eddigi elárt eredményekre való tekintette! beterjesztette az uj 5 éves terv előkészítését. A minisztertanács utasította a tervhivatalt, hogy az ezzei kapcsolatos munkálatokat sürgősen kezdjék meg. Rajk László belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult ahhoz a kormányrendelethez, amely lehetővé teszi mintaközségek szervezését. Elvben elfogadták a földadónak búzában való kivetésére vonatkozó javaslatot. A k űz a lka imázott a k folyó évi leghosszabb szabadságidejét 28 munkanapban állapította meg. Gerö Ernő közlekedésügyi miniszter előterjesztésére szabályozták a vasutak mentén fekvő erdőterületek védelmét rendészeti és biztonsági szempontból és elfogadták a vasúti áruforgalom tervszerű rendjét biztosító javaslatot. A Magyar Tudományos Akadémia alapszabályainak módosítására vonalközé előterjesztését a köztársasági elnökhöz terjesztik fel jóváhagyás végett. A Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem Igazgató tanácsának elnökévé Keresztes Mihály államtitkárt nevezték ki. Véietért ai angol munkáspárt értekezlete
